Ung, 1889. július-december (27. évfolyam, 27-52. szám)

1889-07-28 / 30. szám

wwwsnu uiiumwju a.niulk .ciiálK/iM It IIU.imiyiui, sziikségleteit és a inig pl. a Budapestről Ungvárra küldött járásbiró igen jó lehet, addig egy ugyanonnan ugyanide kinevezett szolgabiró esetleg még a helyét sem állhatná meg, mert ahoz a vidék, a lakosság- erkölcsi és gyakran anyagi állapotának ismerete, s mindenek felett a sajátos helyzet, a viszonyok ismerete feltétlenül megkíván tátik.

A választási jog elvesztése nem csekély dolog. De vessük fel azon kérdést, hogy a jogfeladással szemben, mennyi az a mi a vármegyétől ezzel követeltetik: nyerend-e a közigazgatás annyit, mely az ott elvesztetteket emitt kárpótolja? A kinevezés hívei igennel felelnek ugyan, de azt indokolni bizony nem képesek. Adósok maradnak annak indokolásával is, hogy miért alkalmatlan ez a mai vármegye teljesen az államigazgatásnál ? Pedig ezen a dolgon fordul meg az egész agitátió.

Kétszer is megfontolandó tehát, hogy kinevezés-e vagy választás ? Kétszer is megfontolandó minden oly törekvés, mely elméletek, ideák csal- képei után menve, alkotmányos jogaink e részbeni eldobását tűzi ki feladatául!

Ezekben megkísértettük a napirenden lévő köz- igazgatási kérdésről néhány eszmét elmondani, s egyet-mást futólagosán megvilágítani.

Arról meg vagyunk győződve, mikép a vármegyék soha sem voltak gátjai a jó államigazgatásnak, s visszapillantva a múltra, joggal állíthatjuk, hogy az állami adminisztrátió csak akkor lesz életképes, ha összhangba lesz hozva a vármegyei helyi önkormányzattal.

Honosítsuk meg a személyes szabadság biztosítékait a legliberalisabb módon.

M. J.

A városi képviseleti közgyűlésből.

Egy uj és szokatlan eset adta elő magát a város adminisztratiójánál. mely e hó 2G-án tartott rendkívüli közgyűlésben tárgyaltatott.

A városi tanács tudtával, mint már említettük e helyütt is, a laktanyai csatorna tervet a tiszti ügyész Wohlfarth Henrik budapesti közmunkatanácsi főmérnökkel elkészíttetvén, annak keresztülvitelére a tervező főmérnök által ajánlott Wünsch Róbertét fogadta el a tanács s értesítette őt, hogy a munkálatot reá bízza, ha 5°/0 engedménybe belenyugszik. Nevezett vállalkozó a tanács feltételeit elfogadván, az ügy épen végrehajtás alatt állt már midőn ide vetődik Bencur Emil cementgyáros és olcsóbb ajánlatot ad be s követeli, hogy a mü készítése reá bizassék.

A tanács az utóajánlatot kiadta Cibur Vilmos kir. főmérnöknek véleményezés végett az összes iratokkal. A főmérnök igen helyesen azon véleményét nyilvánitá, hogy ily müveknél nem az olcsóbb ajánlat veendő főtényezőnek, hanem a vállalkozó munkaképessége, mert ily müveket nem lehet utólag felülvizsgálni, annak jósága az építés alatt állapítandó meg, a mit csak ügyes, kipróbált munkás képes, a minőnek Wünsch Róbertét ismeri.

E vélemény alapján tekintettel arra, hogy Wünsch kész volt engedményét 6°0-ra szállítani, a közgyűlés egyhangúlag Wünsch Róbertnek adta az elsőbbséget s felhatalmazta a tanácsot, hogy vállalkozót szorítsa a munka azonnali megkezdésére, nehogy a város, szemben a katonasággal, valamely károsodásnak legyen kitéve.

Royko Béla képviselő indítványára Wohlfarth Henrik tőmérnöknek, a miért a terveket és költségvetést a város részére szívességből elkészítette, jegyzőkönyvi köszönet és elismerés szavaztatott.

A második tárgy a helypénzbérlők kérvénye volt, melyben panaszolják, hogy a vármegye alispánja megtiltotta nekik a kövezed vámsorompóknál a bárcák elárasitilsát, sőt ebből folyólag a városi rendőrkapitány ellenében hivatali szigort tanúsított, mi által egyfelől a város anyagi érdekeinek keze lóit, másfelöl a város önkormányzati jogait támadta meg, s ez eljárás ellen a törvényhatósághoz feliratot kívánnak, a bárca elárusitást pedig a sorompóknál továbbra is megengedni kérik.

E tárgy erős megjegyzésekre szolgáltatott alkalmat; több szónok a vármegye gyámkodását hevesen támadta meg, mert a város anyagi gyarapodása ellen irányul minden intézkedése. Nem jó barátot lát benne, hanem ellenséget s igy a város teljesen önerejére lévén hagyva, évek óta küzd és mindezek mellett is emelkedik. *

A vita vége az lett, hogy a kérvény kiadatik a gazdasági s pénzügyi, valamint a jogügyi bizottságnak, hogy együttes véleményt adjon arról, miként lehetne a panaszolt eset folytán jövőre a város anyagi érdekeit a vármegye túlságos gyám* kodása ellen biztosítani.

— Zwirn Adolf kantin bérlő kérvénye, mint indokolatlan, visszautasittatott.

— Weisz Lázár mérték bérlő kérvénye, melyben 482 frt bértartozását elengedtetni kéri, a szakbizottsághoz utasittatott

A virilis lajstrom kiigazittatott, s abba Seidler

TTJTöT lolytaioiug felvétetett ä közig, bizottság határozata folytán; Bugyis András a választott tagságot tartván meg, helyébe felvétetett Juszkovics Izrael 165 írttal ;Philipovics Hermann elhalálozása folytán helyére Wágner Kmánuel 164 írttal folytatólag felvétetett. A választottak közül az elhunyt Bezeghy József helyére W einberger Zsigmond póttag vétetett fel.

Fürdő-levél.

Szólnám??,, július 24-éu.

T. szerkesztő úr!

rovits Anna Huszt, Guttmann Gizella Ungvár, Pataky Miklós, Urbán Ferenc S.-A.-Ujhely, Por- halmy Józsefné Szlakcsin. Lipcsey József és neje Ungvár, Fincicky Mihály, és neje, Grabovszky Román, Ungvár, Pollák Jakab és neje Ungvár, Gorzó János, Dr. Spitzer Sándor Ungvár stb.

Szívesen hivom fel honunk lakosságának ! ügyeimét erre a fürdőtelepre, hol a zajtalan üdülés I mellett mindenesetre csekélyebb költséggel menekülhet oly bajoktól, melyeknél jobbára a távol Marienbadot szokta előnyben részesíteni.

Hirschler Soma

Engedje meg, hogy b. lapjában e néhány sor helyet foglaljon, mely szeretett hazánkban szeré nyen megvonuló, de* csudatevő hatását kifejtő Szobránc nevű fürdőt, s annak szépségeit ismertetni van hivatva. A szobránci fürdő, Ungvármegye északkeleti részén, a nyugatról benyomuló Vihor- lát-guttinai hegyláncok mellett, a hasonnevű község tőszomszédságában fekszik, 200 méter magasan a tenger színe fölött. A fürdő szépen fejlődik, és ha a fürdő tulajdonosa gróf Török Napoleon a fürdő emelésére továbbra is ily nagy anyagi áldozatot hoz, akkor valóságos „paradicsom“ lesz belőle. A vidék remek, a gyönyörű vashámor, a vadregényes „Vihorlát“, a hires „szinnai kő“ és a „tengerszem“, mindmegannyi gyöngyei a természetnek, nem csuda tehát, hogy a turisták oly nagy számmal keresik fel és már a „futó“ vendégekből is, akik a kirándulások fáradalmait csak egy éjszakára kipihenni jönnek Szobráncra, kitelnék egy kis fürdőközönség; leszámítván e felsorolt nagyszerű hatalmas panorámáit, kevés fürdő vafr-Magyar- országon. a mely természeti szépség dolgában Szobránc fürdővel vetekedhetnék. Szép ültetvényekkel díszített parkban szét vannak szórva az épült lak házak, melyek közül Libben még a finnyás vendég igényeit is kielégítik.

Mint újítás kiemelhető a csengdtyüvezeték a szobákban ; a lakások 3^ osztályból állanak; az I-ső osztályúak: Várady viliág szobával, kastély gyógyterem és vendéglő 8 ; Újlak 7 ; Istvánlak 5 szobával ; Csarnok 6 és Szerelmes 16 szobával : II.

osztály: Sétatéri lak 8; Gangos lak 4; Uj kaszárnya 22 szobával ; III. osztály : Csillag 12 szobával ; azonkívül múlt esztendőben egy csinos ház 12 szobával emeltetett. Nem kevésbé jól esik a tisztaságnak megfelelő rendet tapasztalni ; minden lakban ott olvasható a vendégek névsora, a vendéglőkben látható az ételek és italok árjegyzéke. Az ivókút körül, a fürdőházban dicsérni kell a pontosságot és az egész fürdői életben a csendet. Reggel addig alhatik az ember, mig az ivócsarnok előtt 6 órakor a jó híréről ismeretes Lányi Gyula megszólaló zenéje föl nem ébreszti édes álmából ; itt a fürdővendégek egymásnak találkozót adnak és a zene hangjainál vidáman csevegve élvezik a gyógyhatású vizet.

A fürdőbiztos, Köröskényi Elek szobránci járási főszolgabíró, ott léte nagyban emeli a vendégek bizalmát és nyugalmát. Hogy pedig ételital ne ellenkezzék a kúrával, és hogy a vendég az ellátásban hiányt, nyugalmában zavart ne szenvedjen az sohasem szűnik meg a fürdő orvosnak, Dr. Russay Lajosnak figyelme tárgyául szolgálni. Igen jó akvizíciót bir a fürdő Bartos Gyula uj igazgatóban, ki figyelmes modora által már is a közönség osztatlan kedvence. A fürdővendégek szórakoztatását a fürdőigazgató úgy látszik szivén hordja ; Péter-Pál napján sikerült táncestélyt ; e hó 21-én Lányi Gyula zeneestélyt tartott, 28-án pedig Odry Lehel a budapesti operaház tagja, Somogyi zongoraművész közreműködésével hangversenyt fog rendezni.

Az étkező helyiség szép nagy, a konyha jó és nem drága. Elegáns hanyagsággal szolgáló pincérek nem rontják az étvágyai, amennyiben Richter kassai vendéglős maga látja el a vendégeket mindazzal, amit a konyhaművészet teremteni képes ; hasonlót lehet az izraelita konyháról is mondani.

A fürdő látogatottsága a folyó idény alatt 3—400 egyén között váltakozik. A névjegyzékből kiböngésztem a következőket : Mélt. Várady Károly és családja Budapest, Fejér Emánuel kanonok Ungvár, Bugyis András főesperes Ungvár, Bottka József

S.-Patak. Faragó József Budapest, Unger Józsefné Szatmár, Nadányi Sándorné Debrecen, Reisz Simon Újvidék, Petrovay Ádámné báró Horváth Ida Litke, Dr. Mijó Kálmán N.-Kapos, özv. Buzátné és Jakab Jolán, Köröskényi Berlalan (széki biró és Kovásy ügyvéd M.-Sziget, Szabadfy Elek Turkeve, TheodoA homonnai közép-kereskedelmi iskola.

(Folyt, és vége.)

II. A közép kereskedelmi iskolák gyakorlati

célja.

Hogy miféle életcélhoz jut az ifjú egy ilyen szak tanintézetben, annak kimutatására felsorolom azon életpályákat, melyekre itt előkészűl.

A közép kereskedelmi iskolát végzett tanuló lehet:

1. ) Önálló kereskedő, átveheti pl. szüleinek üzletét, vagy ha módjában áll, saját erejéből teremt magának e téren önállóságot.

2. ) Alkalmazást talál nagyobb kereskedő üzletekben, a hol szakképzettségének gyakorlati értékesítésére tér kínálkozik, mint segéd, üzletvezető stb. továbbá mint pénztáros, könyvelő vagy más szakszerű hivatalnok különféle ipari, kereskedelmi és gazdasági vállalatoknál, gyárakban és társulatoknál, magán kereskedő házaknál, takarék- pénztáraknál, biztositó intézeteknél, hitelszövetkezeteknél és bankoknál.

3. ) A köztisztviselők minősítéséről szóló törvény szerint pedig lehet a középkereskedelmi iskolát végzett ifjú:

a. , A postaszaknál : postafőtisztek, tisztek és gyakornokok. (14. §.)

b. , A számvevőségi szaknál: a minisztériumoknál, a megyéknél és törvényhatósági joggal felruházott városoknál, a pénzügyi igazgatóságoknál, adófelügyelőknél, illeték kiszabási és adóhivataloknál, a dohányjövedéknél, az állami jószágigaz- gatóságoknál, a bányászat és pénzverésnél, az államnyomdánál, a lottó, posta- és távírda igazgatóságoknál, állami zálogházaknál, a tébolydáknál, kórházaknál és általában minden állami hivatalnál és intézetnél alkalmazott számvevőségi és ellenőrző tisztviselők ; ez esetekoen azonban még államszám- viteltani vizsgálatot is kell tenniük. (17. §.) c., A pénztári szaknál : a központi államkincstár, a zágrábi állampénztár, valamint az adóhivatalok és határvám hivataloknál tisztviselők, köztörvényhatósági pénztárnokok, alpénztárnokok, (ellenőr) és könyvvezetők, gyámi pénztárnokok, állami hidaknál, pénztárnokok és ellenőrök. (18. §.)

d., A kezelési szaknál: dohány árudái, raktári, valamint lottóigazgatósági tisztviselők. (19. §.) e., A vegyes szakoknál : zálogházi igazgató, ellenőr, könyvelő, pénztárnok és ellenőrzési számtisztek (22. §.)

3., Lehetnek továbbá ; vasúti hivatalnokok is (16506. 81. sz. közi. miniszt. r.)

4., Beléphetnek a tudományegyetemre a középkereskedelmi iskolai tanári tanfolyamra.

5., Ha mezőgazdasági pályára kívánnak átlépni, felvétetnek a hazai összes gazdasági tanintézetekbe.

A középkereskedelmi iskolát végzett ifjú tehát boldogulhat más pályán, és nem szükséges, hogy okvetlen kereskedő legyen.

A fenti kivonatban közölt „szervezettel“ rendezett középkereskedelmi iskoláknál magasabb szakképző intézet a kereskedelmi szakoktatás terén Magyarországon nincs.

A „közép“ jelző ugyan arra a gondolatra vezetheti az embert, hogy van az ismertetett középkereskedelmi iskolákon kívül felső, vagy felsőbb is.

Es csakugyan hallunk ilyet is „kereskedelmi akadémia“. Ilyen van pl. Budapesten, Kolozsvárott, Sopronban, Pozsonyban. Nagyon könnyen azt hihetne valaki, hogy ezen akadémiák a középkereskedelmi iskolákban végzett tanulmányok folytatására szolgáló magasabb szakintézetek, hogy talán úgy áll a kettő egymáshoz, mint pl. a középtanodák (gymn. és reál) a jogi akadémiákhoz, vagy az egyetemhez. Hát erre nézve jelenthetem, hogy ezen kereskedelmi akadémiák közt, a budapesti mint legrégibb, mindjárt eleinte akadémia