Ung, 1889. január-június (27. évfolyam, 2-26. szám)
1889-06-09 / 23. szám
szerzését mindenkinek a legmelegebben ajánlhatjuk. A mű következő fejezetekre oszlik: I. Az állatok külemtana, II. Az állatok bonc , és élettana III. A betegségekről általában. IV. Belső beteg', ségek, V. Ellési segély, VI. Fertőző betegségek. VII. Sebészet. * Beküldetett. A fürdőbe utazók figyel in é b e ajánljuk, hogy el ne mulaszszák megszerezni az „Útmutató“ m e n etre n d k ö n y v június havi füzetét. Ez az egyetlen könyv, mely az összes mérsékelt árú fürdőjegyeket tartalmazza, fürdőjegyek vétele pedig jelentékeny kedvezmónynyel jár. Óva intjük a közönséget az idegen nyelvű, külföldről importált utazási könyvek megszerzésétől, melyek az utazót tévútra vezetik, miután sem a fürdőjegyekről, sem a nagy számban önálló mérsékelt áru menet-térti jegyekre nézve nem tartalmaznak fölvilágositást. * Az „Útmutató“, a magyar és közös közlekedési vállalatok egyedüli hivatalos menetrendkönyve tartalmazza a magyar, osztrák, közös és külföldi vasutak a Dunagözhajózás és tengeri hajóknak legújabb menetrendjeit, az indulási és érkezési időnek állomásról állomásra való megjelölésével, felvilágosítást ad a fürdőjegyekről az összes ármérséklésekről, a közvetlen csatlakozásokról s magában foglal sok oly hasznos tudnivalót, mely utazás alkalmával nélkülözhetleu és semmi más meuetrendkönyvbeu föl nem található. Egyébiránt megérdemli ezen mű hazai közönségünk hathatós pártfogását azért is, mert megbízhatóság dolgában fölül áll mindazon külföldről importált s idegen nyelvű menetrendkönyveken, melyek uálunk még miudig oly nagy számban vaunak elterjedve. Ezek a külföldi könyvek a magyarországi vasúti állomásokat következetesen német nevekkel ruházzák fel s németül is nyomatják ki, miáltal a közönségnek nem csekély kellemetlenséget okoznak, a magyar „U t m u t a 16“ ellenben úgy a hazai, mint a külföldi állomásokat saját, neveiken nyomatja ki, értesítést ad a meuetdijakról, mérsékelt árakról, bérletjegyektől stb. Szóval aki utazn akar, az vegye meg az „Útmutatóit, amelyben megtalál mindent, amire szüksége van. Ara 50, postán 60 kr, Kapható a kiadóhivatalban, Budapesten, Podmanitzky utcza 17. és az ország valamennyi könyvkereskedésében és vasúti állomási pénztárainál. Irodalom, — Megjelent és Ungvárott Pollacsek Miksa könyvkiadónál megrendelhető „A földrajz az iskolában és az iskolán kívül. Irta —■ Mondjon le pályájáról. — Tudja ön mit kér ? —• Egy kis áldozatot a mindenható szerelemért. — Szerintem ez annyi volna, mint a büszkeségnek, ősi gőgnek alávetni a művészetet. — Nem asszonyom, szerintem a férj, a ház, utóbb a család, az asszony egész világa, rajta kívül senkije semmije ; minden egyébre nézve ő van is nincs is. — Nincs ön tévedésben, nem inkább valamely indián törzsnek főnöke ön ? — Ősi magyar vér vagyok, ki hü azon régi elvhez : a ház, a férj, az asszony mindene s a mely asszony ezenkívül keresi gyönyörét, nem jó asszony az. Aranka felveté fejét művészetének, tiszta önérze. tének méltóságával ; szunnyadásából felébresztett büszkeségével tekintett Mágócsyra. A két büszke tekintet össze mérkőzött. Egy pillauatra csend volt, mint szokott lenni a vihar előtt. — Kereszt utón állunk uram, monda tompán Aranka. — Asszonyom, fiam nevében. Aranka hallgatást intett. Művészetemért elszakadtam családomtól, még egy áldozat meghozza nekem a hallhatatlanságot. Isten velünk. Feleletet sem várva a mellék szobába vonult. Mágócsy kővé meredten bámult a szép nő mögött lehullt függönyre. — Szegény fiam — sóhajtá és távozott. Aranka még az nap külföldre utazott, évek után elérte célját, volt világra szóló hírneve, de nem volt boldogsága. Jenő lázba esett, — felgyógyult — évek múltán nőül vette azt, kit atyja választott számára, ősi nemes család gazdag leányát, kinek nagy vagyonán kívül csak butasága és hiú pipere vágya volt nagyobb. Jenő dulásig volt a pénzben, agarászott, vadászott, halászott, ivott és pipázott. Lett belőle olyan ruszticus, milyenre Petőfi rá énekelte „jól készítsd paraszt az utat“. Volt mindene, csak boldogsága nem. Stauber Antal, az augsburgi király reálgymuásium tanára. Fordította Schürger Ferencz főgymn. tanár Ára 1 forint 8o krajczár. A földrajz tanárai de különösen az egyetemi hallgatók már régóta érzik egy magyar nyelvű jó methodikai műnek hiányát. Ezen a hiányon segíteni van hivatva a fönti cim alatt kiadásomban megjelent munka. Stauber könyve a II. Lipót belga király által hirdetett nemzetközi pályázatnak köszöni eredetét, melyen a bíráló bizottságnak egyhangú ítélete alapján a 25,000 franknyi jutalmat nyerte el. Tekintve, hogy 60 mű pályázott, ezen körülmény maga is minden további ajánlást, dicséretet fölöslegessé tesz. Külön- ben a sajtó is egyhangú elismerésben részesítette. A magyar kiadás 10*/4 ívre terjed és két részből áll Az I. rész a földrajz tanításáról értekezik az iskoláknak három fokozatán, a II. rész pedig azon eszközökről és módokról szól, a melyek által a földrajzot az iskolán kívül egyések, testületek, hatóságok és kormányok társadalmi úton előmozdíthatják. Mind a két részt szakavatottan, a modern földrajzi irodalom és a legkitűnőbb tudósok idevágó eszméinek ösmertetésével tárgyalja, úgy, hogy az ilyen munkákhoz kötni szoKOtt jogos igényeket teljesen kielégíti. Színház. Folyó évi juuius 1-én adatott „Rezervisták“ eléggé látogatott ház előtt. Az előadás összevágó, szép összhangban folyt le. Tiszai Dezső mint mindig, úgy ezen darabbau is valódi művészi ügyességgel felelt meg szerepének, s a közönséget végig a legjobb kedély- hangulatban tartotta, nem is hiányzott a többszörös tapsvihar. Lóuárdné szintén szépen fogta fel szerepét, Polgár Latréuyi Oszkár mérnök szerepét játszván, igye- ke/vett szerepének megfelelni, de meg is látszott nagyon, hogy e szerep nem volt neki való, Borossné szintén igyekezett szerepének megfelelni, de látszik, hogy e színpadon még nem eléggé otthonos, Morvay Antal Merdély százados szerepét nemcsak szépen és helyesen fogta fel, hanem valódi szakértelemmel is játszotta el a közönség teljes megelégedésére; Győré A. dorongi őrmester szerepét a legnagyobb szakavatottsággal oldotta meg, s a közönséget végig jól megnevettette, mintha csak valódi kiszolgált őrmester lett volna, úgy beletalálta magái szerepébe, Boros s Endre báró Cinege szerepét szintén elég szakértelemmel fogta fel és adta elő, Némethy Gizella ügyes mozdulatai s játékával bebizonyította, hogy képes és tud játszani ha akar, P e r é n y i József elég tehetséges színész, de nagyobb szorgalomra lenne szüksége. Junius 2-án adatott az „Uzsai Gyöngy“ itt először kevés közönség előtt, bár a szereplők igyekeztek szerepéknek megfelelni, mindamellett a közönséget e darab nem elégítette ki. Junius 3 án adatott „Rigoletto vagy a király bolondja“ színmű 5 felvonásban. Az előadás szépen sikerült, a nők szemét köuyii áztatta. Morvay Antal Rigoletto udvari bolond nehéz és fárasztó szerepét, valamint Zavodszky Teréz is, szerepét művészileg adták elő, a többi szereplők játéka is a kevés közönség igényét kielégítették. Junius 4-én itt először adí.tott „Kisvárosi hírességek“, bohózat 3 felvonásban, nem egészen telt ház előtt. A szereplők igyekeztek szerepkörüknek megfelelni, de magában a darabban nincs semmi oly érdekes, mely a közönség figyelmét lekötné, a darabban előadott couplet énekek a közönséget jó hangulatba hozták, s volt a tapsból is elég. E darabban Tiszay Dezső mint helyettes polgármester a közönséget gyakran megnevettette, M 0 r- vay, Zavodszky Teréz és Győré játéka kifogástalan volt, Berzsenyi Julia úgy ezen darabban, mint más darabokban szerepének jól megfelel s látszik játékán miként gyakorlott színésznő. Június 5 én általános közkívánatra itt másodszor adatott „Ingyenélők“. A ház szépen megtelt s az előadás oly szépeD és összhangzatosan adatott elő, hogy semmi kívánni valót nem hagyott hátra, a szereplők egytől-égyig tökéletes szakavatottsággal oldották meg feladatukat. A „csengő-érc dalkör“ tagjai kiállilásukkal, előadásukkal a nagy számú közönség hangulatát felvillanyozták, volt tapsvihar és „hogy volt“ — elég. Junius 6-án szép számú közönség előtt adatott „Szép Helena“ Operette, bár a szereplők igyekeztek e szép operetté darabban előforduló egyes kiválóbb jeleneteknek megfelelni, mindamellett az előadás nem egészen elégítette ki a közönség várakozását, Tiszai, Boross í Perényi, Győré jól játszottak, Ligetiné D. Mari ügyes és otthonias színpadi mozdulatairól tett bizonyságot, de felső hangja kissé fátyolozott volt s úgy látszott, hogy nem volt jól disponálva ezen előadásra.' Párizs szerepét Perényi szépen játszotta s énekével a közönséget kielégítette. Junius 7-én középszerű ház' előtt, leszállított hely árak mellett adatott „Vén bakkancsos és fia a huszár“, eredeti életkép dalokkal és tánccal. Az előadás kerekded összhangzó volt, a szereplők szépen feleltek meg feladatuknak, különösen Tiszai Frici szerepében valódi művészettel játszotta s a közönség nem egyszer tapsviharral tüntette ki, Győré a vén bakkancsos szerepét kifogástalanul, helyes felfogással játszotta, N ó ra e t h y G. szépen, ügyasen játszott s dalai a közönség tetszését nyerték meg, Viola József és Polgár Károly szintén szépen s jól felfogva adták szerepűket, Boross, Horgos kántor szerepében nem volt eléggé otthonos, Borossné játéka nagyon egyhangú volt még azon jelenetében is, a hol a huszár neje lesz s ahol örömének kellett volna nyilvánulni. Nyilttér*) Tiszai Dezsft színigazgató urnák! Nyilatkozat. A „Kelet“ 22. számában reám vonatkozó gyanúsítását, mintha én a szini referádák&t inspirálnám s azok Íróját megvásároltam volna, mint egyszerű, a levegőből kapott rágalmazást, visszautasítom. Czikkének engem illető egész alakjából az tűnik ki, mintha egy színigazgató dús fantáziája egy lapkiadót nem képzelhetne másként, mint a szini kritika elleni összeesküvésnek ha nem is fővezérét, de legalább is egy hathatós belső tagját. Ezzel szemben megnyugtatására magyarázattal kell szolgálnom önnek: mi egy lapkiadó? Lapkiadónak nevezik azt, a ki lapot saját költségén és risieójára terjeszt; annak administratióját és anyagi ügyeit kezeli; a szellemi, illetve a szerkesztői rész pedig —- és 0 d a tartozik valószínűleg aszini kritika is — kizárólag a lap felelős szerkesztőjét illeti meg. A kiadónak nincs joga, sem nem feladata, a szer. kesztónek munkatársakat szerezni, sem pedig azokban válogatni, a nyomdába a kéziratoknak való beszolgáltatásában tehát, senkit, a ki illő módon jön és távozik, meg nein gátolhat. Hivatkozhat.om egyébiránt úgy az „Ung“, — mely 12 éve,— mint. az „Ungvári Közlöny“, mely több mint egy éve, kiadásomban jelennek meg — volt és jelenlegi szerkesztőire, hogy soha, sem a múltban, sem pedig jelenleg, egyetlen szóval sem próbáltam meg a lap szellemi részére a legtávolabbi befolyást is gyakorolni. Bátran elismerem, hogy a szinlapok nyomtatását — bárminő csekély keresettel jár is az — kieszközölni óhajtottam; de ez tisztán üzleti dolog, melyen még egyetlenegy színigazgató sem ütközött meg. Üzlet iránti kísérletek — úgy hiszem — minden embernek, a ki munkakeresetéból tisztességes módon megélni óhajt, — és a ki nem örvend oly szerencsés, könnyű és urias helyzetnek, mint egy színigazgató, — úgy törvényesen, mint erkölcsileg meg van engedve. E felvilágosítás után, — melylyel az ügyet részemről befejezettnek tekintem — azt ajánlom a színigazgató urnák : ha jó kritikára van szüksége, forduljon az illetékes felelős lapszerkesztőhöz; ne nézzen és ne keressen összeesküvőket; mert nekem, mint komoly természetű embernek, a ki csupán saját üzleti ügyeimmel foglalkozom, sokkal több gondom van, semmint színészek színpadi működésével törődjem. Ungvárt, 1889. évi junius hó 5-én. Pollacsek Miksa. *) E rovat alatt közlöttebért nem vállal felelősséget a Szerk. Közgazdaság. Gazdaság és üzlet. (Jngvár, junius 8-án. Folyó junius 6-áu tartott heti vásárról következő piaci árak vannak a város hiteles jegyzőkönyvében feljegyezve. B u z a (100 kilogram) 6.40, Rozs 5.40, Árpa 5.—, Zab 5.90 Tengeri 5.40, Burgonya 1.40. Borsó 12.— Lencse 6.— P a s z u I y 7.— K ö 1 e s k á s a 16. — Árpadara 6.— Szesz 24 fokú 1 liter 40 kr. Vaj 70 kr. Sertés-7. sir egy kilóg. 76 kr. M a r h a- h 11 s 36 kr. S z a I 0 u a 72. Ontott gyertya 42. Széua (100 kilogr.) 1,60. Zsúp szál ma 1.10
