Ung, 1889. január-június (27. évfolyam, 2-26. szám)

1889-03-10 / 10. szám

ségü termésre lehet számítani, s e végből a zemp- lénmegyei gazd. egyesület útján a gyári vállalkozóktól egy métermázsa cukorrépa magot kér ingyen kiosztás céljából. Ha a kísérleti termesztés kellő eredményeket fog felmutatni, úgy minden erejével odafog hatni, hogy megyénkben jövőre a cukorrépa termesztés mentői nagyobb elterjedést nyerjen.

A répamag előjegyzéseket elfogad a gazd egylet titkára, ugyanott megtekinthető a cukorgyárral kötendő termelési szerződés is.

Egész terjedelmében itt közöljük zemplénme- gye főispánjának a gazd. egyesülethez e tárgyban intézett átiratát.

„Mellékelve küldöm a szerződés szöveg_t, a mely szerződést aláirják azok, a kik a Zemplén- megye területén létesítendő cukorgyár részére répát termelnek.

Ezt a szöveget a gyár-vállalkozóval azok állapították meg, a kiket a gyárvállalat iránt érdeklődő gazdák értekezlete e célból kiküldött.

A vállalatban európai elsőrangú pénzerő, a berlini Bleichröder cégnek van része, a technikai fövezetésre a vállalatban szintén résztvevő Steffen vállalkozott, aki a ma legjobbnak bizonyult gyártási módot találta fel; végre a vállalat a kormány részéről egyrészt messzemenő kedvezményekben részesül, másrészt a kormány irányában a termelők érdekében ngyancsak messzemenő és kellőleg biztosilott kötelezettségeket vállal el s mindezek folytán olyan előnyöket szolgáltat a termelőknek, melyeket más vállalkozó nyújtani alig lehet képes.

Az elől említett bizottság ezt a termelőkre előnyös helyzetet a lehetőség határáig' kihasználta, s a mellékelt szerződés feltételei olyanok, melyek a legmesszebb menő igényeket képesek kielégíteni.

Eszerint a többször említett szerződés értelmében a termelő nyilatkozik, illetve kötelezi magát:

1) arra, hogy már ezidén, vagyis 1889-ben,

2) arra, hogy 1889-től számitva 6, illetve tetszés szerint 9 évben hány katasztrális holdon tér mel répát.

Ha a termelőnek nincs is teljesen elkészítve a földje s igy talán látszólag kevesebb nyereséggel is, de igen kívánatos, hogy már 1889. évben minél nagyobb területen való termelésre kötelezze magát azért, mert a kereskedelmi konjunktúrák ki hasz nálhatása és a miatt, hogy az ellenáramlat törekvései egyszer mindenkorra elnémittassanak, a leg nagyobb fontossággal bír az, hogy a gyár már ez év őszén megkezdje működését, a mi csak úgy történhetnék, ha i889-re legalább 3000 kát. holdon biztosittatik a répa termelése.

Továbbá elkerülhetetlen az, hogy a nyilatkozatok az alább részletezendő módon aláírva legkésőbb e hó, vagyis 1889. március 10-ikéig hozzám beküldessenek, mert itt a legfőbb ideje, hogy a gyár-vállalkozó a gépgyárosok és építészekkel a szállítási szerződ lseket megkösse, mit ha nem tenne a gyár szeptemberig, a mikor a gyártást meg kell kezdeni, el nem készülhetne.

Értelmes és a kérdésben tájékozott gazdaközönségünkkel szemben feleslegesnek tartom abba bocsátkozni, hogy mily előnynyel jár egy ilyen gyár felállítása köz- és mezőgazdasági szempontból, csak röviden azt említem fel, hogy Magyarországban a cukorrépa-termés katastrális holdanként 120—200 métermázsa fejelt, jó minőségű répára tehető, s hogy ezen termelési eredmények Zemp- lénmegye területén is elérhetők, mutatják Andrássy Manó és Sztáray Antal gróf urak kísérletei, mutatja különösen Harkányi Frigyes ur jajhalmi gazdasága, a hol a múlt évben átlag. 1 holdon 190 métermázsa i5°/0*nál magasabb polarizationális répatarmés éretett el. Hogy ez directe mit jelent a szerződési árak alkalmazásba vételével, mindenki kiszámíthatja, pedig ez csak a direkt haszon s ennél még sokkal nagyobb az a mit csak a répatermelés mellett jövedelmező jobb művelés, nagyobb mérvű és jobb állattenyésztés s ez által általánosan sokkal nagyobb terméseredményekkel el lehet és el is fogunk érni. Megjegyzem azonban, hogy a sikernek egyik főbiztositéka az, hogy a répavetés jó árpa, lehetőleg sörárpa földbe történjék.

Megemlitendőnek tartom még azt is, hogy a gyár felállításának helye a megye területén igen természetesen a vállalkozónak van fentartva, a kik a gyárat oda állítják a hol a kedvező fekvés és jó bő víztől eltekintve a legnagyobb területen való répatermesztés lesz biztosítva. De már most kijelentik a vállalkozók, hogy ha 6000 kát. holdnál nagyobb terület biztosittatik, saját érdekükben, hogy fuvart kíméljenek, két nyers cukorgyárat a megye északibb és déli részén állítanak fel.

Egyébként mint a szerződés határozmányai- ból látszik, közömbös a termelőre a gyár felállítása annyiban, hogy akármilyen távolságra van is a gyártól, a répaszállitásért egyáltalán nem, s a szeletek visszaállításáért csak annyit fizet, mint a ki közel van.

A szerződések aláírása a perrendtartás értelmében teljesen hitelt érdemlő alakban eszközlendő vagyis a kelettel, a szerződő fél és két kifogásta lan tanú sajátkezű aláírásával látandó el. Midőn a szerződő fél irní nem tud — az egyik tanúnak keilend néviró és inegmagyarázónak lennie. Ily esetben az illető tanú ezen minősége a szerződésen világosan kiteendő lesz.

Újra ajánlom a gazdaközönség saját érdekében a legmelegebben az ügyet s kérem, hogy az aláirt szerződést legkésőbb márczius 10-éig hozzám vissza- küldeni szíveskedjék. A szerződéseknek megfelő, a gyárvállalkozó által aláírandó ugyanilyen szövegű ellenszerződéseket legközelebb minden egyes szerződő félnek én küldöm meg.

S.-a.-Ujhely, 1889. március 4-én.

MOLNÁR ISTVÁN,“ Zemplénvármegye főispánja.

.A. tiszai gőzhajózásí rész* vénytánsaság1 tervezete.

A nagy méltóságú ra. ki r. Közlekedésügyi minisztérium által Lónyay Sándor országgyűlési képviselőnek múlt 1888. év októberben 46050 szám alatt adott gőz- hajózási engedély alapján, alulírottak a f. é január 30-án

Grf. Bombelles Lajos elnöklete alatt Ungvárt tartott értekezleten elhatározták egy gőzhajózási részvénytársaság alapítását, a mely a felső Tiszán egyelőre Csaptól Szolnokig és Szegedig rendezné be üzletét.

Ezen vállalatunknak közgazdasági fontosságát felesleges hangsúlyozni A felső Tisza terményeinek az alföldre és azon át Budapest és Fiume irányában a vi/ág- piaczra szállítása nem csak a felső megyék : Máramaros, Ugocsa, Szatmár, Bereg, Ung, Zemplén, Borsod életérdeke, hanem az alföldi megyék u. m. Szabolcs, Hajdú, Heves, Jász-Nagy-Kuu-Szolnok, Pest és Csauádmegyékre nézve is nagy fontosságú. Nem csak a gabnaszállítás lehetne így Csaptól mindkét irányban, m. mázsánként legalább 40 krajczárrai olcsóbbá téve, de a felvidék oly terményei, a melyek eddigelé vagy csak nagy nehezen, vagy a szállítás drágasága miatt epen sehogysem jutottak az alföldre, utat találnának oda, például a fa, a kő és a só. E szállítmányok nagyrésze eddigelé egyáltalán nem létezett és így egészen uj forgalom teremtéséről van szó. Hogy e tekintetben vállalatunk főleg a felső megyék közgazdasági életére nagy fontosságú, közérdekű tényező leend ; annak bizonyítása is egészeu felesleges.

De a részvények szempontjából is biztatók ki látásaink.

A „cs. kir. szabadalmazott első dunagőzhajózási társasig,“ melynek összeköttetéseihez Szegedtől, esetleg Szolnoktól lefelé csatlakozhatnánk, már biztosított arról, hogy a maga részéről vállalatunk iránt, barátságos előzékenységgel fog viseltetni, mint a Magyar Északkeleti Vasút részéről, melyhez Csapnál esetleg T.-Ujlaknál és Szat- márnál csatlakozunk szintén van okunk jogosan remélni.

A forgalom fenntartására szükségei a társaság legalább is két gőzöst és 8—10 osztály hajót, melyeknek előállítási költségei 100,000 írtra rúgnak. Ezenkívül szükséges 25000 frtnyi összeg az állomáshelyek rendbehozására, felszerelésére és 25000 forintnak maradnia keli üzleti tőkeül.

E szerint a Csap székhelyijei bíró „Tiszai magyar gőzhajózási részvénytársaság“ részvény tőkéje 150000 írtból állana és pedig :

50000 írt törzsrészvényekben, melyeket a legközelebb érdekelt községek, közönségek és magánosom jegyeznek.

100000 frt 5°|0 elsőbbségi részvényekben uyi'vános aláírásra bocsátva : összesen 150000 frt.

E tőkének törlesztése és kamatoztatása 50 évre válik szükségessé, meiy időtartamra a részvénytársaság alakul :

a) 100000 frt 5°|0 elsőbbségi részvény kamat és törlesztése : 5477 frt 68 kr.

b) 50000 frt törzsrészvény 5°|0 kamat és törlesztése 2738 frt 84 kr., összesen 8216 frt 52 kr., évenkint.

Az évi jövedelemből mindenekelőtt mindig az elsőbbségi részvényeknek törlesztési hányada és 5°|0-os osztaléka kell, hogy fedeztessék, és ha még továbbra fölösleg mutatkozik, a törzsrészvények is 5°|0 kamatot nyernek és a türlesztésöket. Ha még ezután is fölösleg . marad, ez egyenlő részben az elsőbbségi és törzsrész- vényekre esik osztalék gyanánt,

A bevételek fedezésére nézve fel kelt említenünk, hogy a Tisza vízállása 70 ctm. sülylyedósü hajók ró- ; szére az évnek legalább is fele részében biztos hajózási úttal szolgáló s hogy két gőzösünk Csap és Szeged között a teljes utat oda és vissza háromszor havonta meglehetvén, 300.000 ra. mázsánál egy-egy irányban nagyobb teljesítményre képes.

Ezen mennyiségnek csupán egyik falét véve számításba s a szállítási díjat átlag 25 krba számítva in. mázsánként (mely tétel a mai vasúti szállítási díjnak felét sem képezi) 75000 frt nyers bevételre van kilátás, mely összeg az üzleti kiadások fedezése után jelentéaeny tiszta jövedelmet biztosít. Összes üzleti kiadásaink ugyanis beleértve az üzlet eszközök amortizálását is, — 50000 forintnál többre nem tehetők, úgy hogy azok már

200,000 in. mázsa forgalomnál is teljesen fedezve vannak.

A-Z „ U ~N~ Gr“ táiVGúbj a.

Az evésről.

Dr. Weiszberg Zsigmondtól.

(Folytatás és vége )

Ezek után feladatunk csak az lehet, r ezer es z- ni é k e t adni a tekintetben, mitől szokjunk el és mit fizokjunk meg?

A valóban természetes életrend — kivált mi az evést illeti — követőinek a következő klasszikus utasításokat ajánlja: „Orvosa saját magának, ki egyszersmind mérséklője az evésnek.“ „Ki keveset eszik, jól él !“ A francia : „L’appétit vient en mangeant“-t következő tapasztalati igazság cáfolja meg: „Az evéssel hagjj föl. míg étvágyad meg nem szűnt!“ vagy: Jobban jártál, ha meghagytad, mintsem megetted volna.“ Azok, kiknek étvágyuk nem természetes, hanem mesterséges, fontolják meg, hogy: „Az éh a legjobb szakács“ és azon „szánalomra méltók“, kik megviselt gyomrukat étvágyébresztőkkel vélik felsegíthetni, fogadják el a következő (ingyen) receptet: „Legjobb étvágyébresztő a telhető koplalás, ha megéheztél, gyomorcsöppekre nincs szükséged !“

Mert az egészségtan ama tétele, miszerint csak rendes táplálkozás esetén „tartatik a test és lélek együvé“, ép oly igaz, mint „különválását“, ellenkező eljárás mellett, a mindennapi tapasztalat bizonyltja. A

rendes táplálkozás fogalmához pedig, nemcsak az tartozik, mennyit eszünk, hanem még inkább m i t és m i k é p e n eszünk '? A közéletben ugyan e tekintetben ama téves eszmével találkozunk legtöbbnyire, hogy csakis a huseledel való táplálkozásra, „mert — úgymond — csak húsból válik hús“ és e szerint némelyek ebbeli igényüket egyedül az állatvilágból vélik fedezhetni. Mások azonban ép az ellenkező nézetnek hódoltak és az embert, természeti rendelkezésénél fogva, növényevő lénynek tekintvén, táplálékukat egyedül a növénynrszágból veszik, magukat ez okból vegetáriánusoknak nevezvén. Mint minden más tekintetben, úgy ebben is azoké az igazság és az ebből eredő haszon, kik a középuton haladnak ; habár kétséget nem szenved, hogy az utóbbiak állítása a lehetőséggel semmikép össze nem ütközik — a mennyiben téoyr, hogy követőik, huseledel nélkül is, nemcsak testileg, de szellemileg is teljesen épek. Nemkülönben, hogy egész nópfajok, (mint péld. a hinduk és arabok) és (ritka kivétellel) néposz tályok, péld. napszámosaink, csupán a növényországból táplálkoznak. De, mint a mindennapi tapasztalat igazolja, ez csak elméleti kérdés, melyre az élet iskolájában rendesen avval felelnek, hogy kiki azt eszi, mije van.

Egészségtani lag már sokkal fontosabb annak megvitatása : mikép együnk ?

Sok ember nem tud eléggé gyorsan és eléggé forrón enni ! Pedig mindkét tulajdonság egészségi szempontból a legnagyobb mértékben káros, mert az első

esetben az ételek hiányos megapritása és elégtelen meg- nyálazása folytán, az emésztés is hiányossá válik; a másik esetben emésztő szerveink (gyomor, bél) részéről nemcsak kellemetlen, de egyszersmind fájdalmas visszahatások is idéztetnek elő. De azonkívül a forró ételek élvezete a fogakra nézve is fölötte ártalmas, kivált és szükség esetén — ha ilyenkor evés közben még valami hideget iszunk, mi által a fogzománc, a gyors hőváltozás befolyása alatt, kezdetben megrepedezik, későbben pedig végkóp elvesz és ilykópen a fogak térni é s z e t e s oltalmuktó I megfosztatnak — egyrészt, de másrészt a fogközök is egyúttal és ilymó- don tágittatván, az ezekben meggyűlendő eledelrószecs- kék bomlása által alapja vettetik a fogak elpusztulásának, vagyis a fogszúnak (caries dentis).

Nemkülönben tapasztalad tény, hogy némely gyomorhurut makacssága, illetőleg idültté (chronicus) vállasa, csakis ama rósz tulajdonságokra vezetendő vissza, és hogy számos, gyomorrákban szenvedő beteg, baja eredete felől az orvostól kikérdeztetvéu, töredelmesen beismerte fenti rósz tulajdonságait.

Végül egészségtelennek kell még nyilvánítanunk némelyek ama rósz szokását is, hogy minden egyes nyeletet, esakis megfelelő korty segítségével vélnek megemészthetőnek. Ezen „megszokás“ nemcsak fölötte ártalmas, de egyúttal fölösleges is, amennyiben valamennyi táplálószer annyi vizet tartalmaz, mennyi a kellő szükségnek teljesen megfelel.