Ung, 1889. január-június (27. évfolyam, 2-26. szám)
1889-02-10 / 6. szám
* Az uugmegyei nőegylet hálás köszönetét fejezi ki az ungvári ipar és kereskedelmi bank igazgatóságának és közgyűlésének azon kegyességéért, mely szerint az ungm6gyei uöegylet céljaira 30 frot szives volt ez idén is adományozni, * Esküvő. Eein István ungvári illetőségű s a. újhelyi cukrász e hó 5 én esküdött örök hűséget Csorba Erzsiké kisasszonynak 8. A. Ujhelyben * Lopás. Hilgers János 65. ezredbeli őrmester tegnapelőtt a hajnali vonattal megszökött Ungvár- ról, magával vivén több tiszttől, legnagyobb részt Grieszháber Károly hadnagytól ellopott I328 frt készpénzt, egy csomó aranyat és egy 700 fr. értékű gyémántos zsebórát. * A közsegélyre vagy ellátásra szorult egyének segélyezése körül követendő eljárás tárgyában a belügyminiszter körrendeletét intézett a törvényhatóságokhoz. E szeriut minden község az illetőségre való tekintet nélkül tartozik gondoskodni a területén élő, közsegélyre vagy közellátásra szorult egyénekről; a költségeket azonban az illetőségi község, vagy ha az kipuhatolható nem volna, vagy a fizetést megtagadná, az illető felettes hatóság megtéríti. * Ipartestületek levelezéseinek portómentessége. A kereskedelmi miniszter rendelete szerint az ipartestületek portómentességet csakis egymás közt, valamint a kereskedelmi s iparkamarákkal és az első fokú iparhatóságokkal „iparügyben“ váltott és a borítékon igy jelzett levélpostai küldeményekre élveznek. A porto- mentesség azonban pénzküldeményekre és csomagokra ki nem terjed. A budapesii mészáros ipartestület a rendeletet igazságtalannak találja és beadványt intézett az országos iparegyesülethez, kérve e rendelet megváltoztatásának kieszközlését. * A m. é. k. vasúttársaság. Régóta hallatszik, hogy a magyar északkeleti vasút az állam igazgatásának körébe vonatik és a társaság, mint ilyen meg fog szűnni. A hir, ugylátszik, megvalósul, mert már a budapesti hírlapokban a részletes terv is közölve van. Iváuka Imre mostani vezérigazgató alatt a közlekedési minisztériumban külön osztály fog felállittatni. E szakosztályhoz foguak tartozni mindama helyi vasutak, melyeknek üzemét eddig a M. É. K. vasút viszi, továbbá a magyar-gácsországi vasút magyar vonala, s a magyar államvasutak közül azok, melyek a M. E. K. vasúthoz csatlakoznak egyrészt Miskolczig, másrészt Püspökladányig. * „Sorsjegy egylet. Lapunk mai számában közzétett Koritz Antal és társa bankház hirdetésére t. olvasó közönségünk b. figyelmét felhívjuk. * A mechanikai sziliházból. Kiss Adolfnak a világ- színházát érdemes megtekinteni ismételve is, mivel kellemesen szórakozva és hasznos ismereteket s fogalmakat szerezve, tölthetjük el esti óráink egy részét. IVlaga a színpadi berendezés is meglepően csinos Ízléses. Érdekes a színpad gépezetével mozgásba hozott bábuk, állatalakok mozdulatait figyelemmel kisérni, mert igen hii utánzásai azok az emberi és állati mozgásoknak. Az egyes világrészek tájainak ismertetése mellett az ottani uépélet és népszokásokat s forgalmi eszközöket is elénk tárja a sürgő forgó ember- és állat világ mechanikus bábutánzataiban. — Igen szép látványt képez egy kivándorlókkal terhelt hajónak villáin általi meggyújtása, elsülyedése, az utasoknak a viharkorbácsolt tenger hullámaival küzdése és menekülési igyekezete. Jó képek : Egy őserdő belseje a mozgó vadállatokkal. Egy karavánnak a saharai homoktölcsórek elől mene külése, — Alexandria bombáztatása az angolok által, a katonák összeütközése, amint egymást lödözik, ütik vágják stb. Igen kellemes jelenet a „15 perez falun.“ Téli estén, a hó esik, lassankiut elsötétedik. A házak elejét söpörgetik. A munkások haza felé sietnek, egyes urak sétálnak ; az ablakból egymásután gyertyavilág sugárzik ki, — jönnek a lámpagyujtogatók, s a főtér lámpáit meggyujtják. A háttér kováosmühelyében a fújtató szitja a tüzet, a pörölyök lapítják az izzó vasat. Lassankint minden elcsendesül, s mire a bakter a 11 órát elkiáltja, az utolsó mécsvilág is kialszik s. e falut a csöndes éj szárnya takarja be. * Az iskola-könyvek. A vallás- és közoktatás- ügyi miniszter egy igen üdvös rendeletet tesz közzé, mely az állami, községi, társulati és magán elemi és felső népiskolákra, a polgári fiú- és leányiskolákra, fi- és nőtanitóképzökre, alsófoku ipari és kereskedelmi iskolákra, a középkereskedelmi iskolákban s a felső leányiskolákra nézve kötelezővé teszi, hogy csak szabályszerűen megvizsgált és engedélyezett iskolakönyveket és segédkönyveket használjanak. Az engedélyezést a közoktatási tanács birálata alapján a miniszter rendeli el és nyilvántartásukra időnkiut jegyzéket bocsát ki. Minden évben április havában tartandó ülésükben az iskolaszékek a tanítókkal együtt állapítják meg, hogy az engedélyezett könyvek közül melyeket akarják használtatni iskoláikban ; a megállapitás a tanítótestületet illeti a képzőintézelekben, középkereskedelmi iskolákban és felsőbb leányiskolákban. A kiválasztott könyvek jegyzékét junius haváig kell a tanfelügyelőnek bemutatni. — Nem engedélyezett könyvre előbb az engedélyezést kell kieszközölni. Uj könyvekre engedélyt kérhetnek a tanitótestüle- tiek, vagy szerzők. A folyamodvány mellé a könyv öt példányát s az elemi iskolakönyvek egy-egy kötetében 5—5 frtot, a felsőbb népoktató iskolák könyveinek köteteiben 10—10 frtot kell mellékelni biráló díjul. A folyamodványt a tanfelügyelőség terjeszti a miniszterhez. A kérvényben a könyv árát is meg kell jelölni és ki kell mutatni, hogy a könyv az előbb használtakhoz képest haladás. Csak egész müvet lehet beterjeszteni. A folyamodást legkésőbb október 15 ig kell beterjeszteni, hogy a következő iskolai évre már használni lehessen, A bírálat szempontjai: 1. egyezik-e a könyv a tantervvel ; 2. nincs-e benne elmaradottság a tudomány tekintetében; 3. helyes-e a didaktikai tárgyalása ; 4. nincsenek-e benne az államiság, valláserkölcsiség, tisztesség és jó Ízlés elleni vétségek, nemzetiségi vagy felekezeti elfogultság s izgatás ; 5. előadása az iskola ifjúságának fejlettségéhez van-e szabva, helyes magyarsággal van-e irva, követi-e az akadémia helyesírását; 6. jól van-e nyomtatva s kiállítva ; 7. az ára nem nagy-e ; 8. az egyes kötetekben megvan e a kapcsolat és fokozatos haladás. Uj kiadásokból egy régi és két uj példányt kell beterjeszteni, ha lényeges változtatások vannak benne, uj könyv számba kell őket venni. * Az állatni italmérési jövedékről szóló törvény (1888. évi XXXV. t.-cz.) értelmében alakítandó kivető és felszólamlási bizottságok alakítása. E tárgyban a mi- uiszterelnök megkeresésére f. évi 3423. sz. a. a belügyminiszter fölhívást intézett az összes főispánokhoz, melyben a felszólamlási bizottságok ideje korán leendő megala- kithatása eóljábói fölhívja őket, hogy az 1889-iki átmeneti évben 1. a bejegyzett cégű anyag-, fűszer- és vegyeskereskedők, 2. cukrászok és kávésok (ide nem értve a tisztán csak kávéméróssel foglalkozó iparosokat) és 3. a szőlő tulajdonos bortermelők, továbbá az italmérési jog tulajdonosai, illetve bérlői és ezeknek engedményesei közül (a mennyiben mindezek a kis mértékben való elárusitást nem az italmérésre szolgáló vagy azzal szoros kapcsolatban levő helyiségben kívánják gyakorolni) a székhelyen működendő felszólamlási bizottságba sza- kórtőkül meghívható egyéneket a törvényhatóságok területéről, minden jelzett osztályból lehetőleg hármat jelöljenek ki, s azoknak neveit, foglalkozásuk és lakhelyük pontos megjelölése mellet f. évi február egyig a belügyminiszterrel közöljék. A szakértők 3 frt uapidijt fognak huzni, esetleges úti költségeik megtérítése mellett. A kivető bizottságokba meghívandók neveit az ipartestületek, illetőleg társulatok és kamarák jelölik ki, s ezek közül a pénzügyigazgatóság választ. * Díszes és tanulságos magárjegyzék. A tavasz közeledésének legbiztosabb, a fecskéket is megelőző hirnökei : a magkereskedők árjegyzékei már megjelentek. A számos több-kevesebb gonddal szerkesztett árjegyzékek közül egy úgy a cég kitűnő hírnevéhez méltóan gondosan összeállított és rendkívül gazdagon illusztrált tartalmával, mint ízléses és igen díszes külsejével különösen kiválik. Ez, a nemcsak nálunk országszerte, hanem a külföldön is legelőnyösebben ismert Mauthner Ödön budapesti magkereskedőnek (koronaherceg-utca 18. sz.) 1889-ik évi tavaszi főárjegyzéke, mely a mezőgazdasági, kertészeti és erdészeti magvak egész lexikonját képezi. Nevezett cég nem szokásos száraz árjegyzéket nyujl a gazda- és kertészközönségnek, hanem költséget nem kiméivé, oly növénytani könyvet, melyből sok hasznos dologról menthetni magyarázatot. Kitűnő fametszvényei pedig, melyeikkel minden nevezetesebb növényt szemlélhetővé tesz, bármely növénytani diszmünek is díszére válnának. Az árjegyzékben foglalt számtalan elismerő és köszönő irat pedig megcáfolhatatlan bizonyítékul szolgál egyrészt a cég üzletének rendkívül nagy kiterjedéséről, másrészt a cég megbízhatósága, magjainak tisztasága és csira képessége mellett, mely utóbbi tulajdonságokat különben már nem egy kiállítás juryje ismerte el s nyilvánította ki. így legutóbb a nagykőrösi gazdasági kiállítás juryje is, mely Ma uthner Ödönnek egy aranyérmet az indokolás szerint, mint „a gazdasági magvak igen megbízható forrásának“, egy másik aranyérmet pedig „feltűnő szép veteménymagvak és kerti eszközökért“ Ítélt meg. A tanulságos árjegyzéket és különösen annak igen számos s más árjegyzékben nem található újdonságait melegen ajánljuk a haladni kívánó gazda- és kertészközönség figyelmébe. Ismerve a cég előzékenységét, meg vagyunk róla győződve, hogy e költséges árjegyzékét is kívánatra szívesen megküldi ingyen és bérmentve a gazda- és kertészközönségnek. Elvi határozatok ipar ügyekben. Ipari kihágást ügyekben a marasztalt fél, jogérvényes határozattal befejezett ügyének újbóli megvizsgálását kérheti. * Minden gyáros köteles gyárában saját költségén mindazt létesíteni és. fenntartani, a mi tekintettel az iparüzlet és telep minőségére, a munkások életének és egészséginek lehető biztosítására is szolgál. Az ebbeli intézkedések megtételére azon gyáros is köteles, kinek gyára az ipartörvény rendelkezései alá nem esik. * Az 1879: XL. t.-cz. 13. §-ában, az 1878. V. t. ez. átalános rendelkezéseire való utalás az iparügyi kihágási esetekben is irányadóul lévén tekintendő, az elévülés félbeszakításának esete is az utóbb hivatkozott törvény alapján bírálandó meg. * A munkadó és alkalmazottja közti viszonyon nem változtat azon körülmény, hogy az utóbbi okleveles gépészi minőséggel bir. Az ezen munka- viszonyból eredő vitás kérdések tehát szintén az ipái törvény 176 §-ában rendelt hatóságok által intézendők el. * Az Ítélet jogerőre emelkedése után is megsemmisíthető, ha kitűnik, hogy a hatóságok az elévülés tényét, figyelembe venni elmulasztották. * Az télét, jooerőre emelkedése után is megsemmisíthető, ha kitűnik, hogy a hatóságok az elévülés tényét, figyelembe venni elmulasztották. * Az iparos-tanonc iskolamulasztása miatt nem büntethető s nem kötelezhető itéletileg arra, hogy utólag egy bizonyos ideig még iskolába járjon. A tanviszony befejeztével a tanoncnak az ipartörvény 67. §-a értelmében iparhatóság! bizonyítvány adandó ki. Ha azonban a tanonc iskolamulasztása miatt iskolai bizonyítványt nem nyert, az iparhatóság bizonyítványban megemlítendő, hogy minősítése iskolai mulasztása miatt megállapítható nem volt. * 1889. I. A békéltető bizottságoknak az ipartörvény 176. §-a alapján hozott határozatai az iparhatóságok által megsemmisithetők, ha a határozat hozatalakor az ipartörvény 141. §-ának rendelkezései figyelmen kívül hagyattak. * 1889. II. A védhimlőnyirk-termelő intézet közegészségügyi intézmény lévén, a védhimlőnyirk. nyerése céljából használt juhok húsának elárusitása iparűzést nem képez. „Jó étvágyat“ szoktak egymásnak kivánni evés előtt és nem minden alap nélkül, mert az étvágyhiány úgy a legjobb és legdrágább ételeket ép oly értéktelenné teszi mint a legegyszerűbbeket. Étvágy gerjesztésibe legjobban ajánlhatók a hatásdús Egger féle sződapasztillak melyek ezenkívül kitűnő hatásukat gyomorégésnél, rósz emésztésnél és mindennemű gyomoraffek- tátióknál főképen, semmi esetben sem tagadják meg. s igy megvéd egy rossz gyomor féltett következményeitől Ezen pasztillák skatulyákban á 30 kr. minden gyógyszertárban kaphatók. Kapható Ungvárt: Hoffmann Bél, Lám Sándor, B e n e Lajos; Ms.-S zigeten- Héder Lajos, Marossan Albert, B u z á t h Márton ; Beregszászon: Böszörményi Zol tán, B u z á t h Ferenc ; Huszton: Schmidt Károly, valamint az Egger A. fia Bócs-Döbling gyógyszer különlegességi gyárban.
