Ung, 1889. január-június (27. évfolyam, 2-26. szám)

1889-02-10 / 6. szám

XXVII. ÉVFOLYAM. Ungvár 1889. vasárnap, február 10. 6 SZÁM. Megjelen: MINDEN VASÁRNAP A szerkesztőhöz intézendő minden közlemény, mely a lap irodalmi részét illeti. Levelek csak bér- mentesen fogadtatnak el. Semmit sem közlünk, ha nem tudjuk, kitől jön. Kéziratok vissza nem adatnak. Kiadóhivatal: Pollacsek M'kaa könyvnyomdája Ujugvaruaegye é« „un^megyei ^azáasági eg-ylet“ Hivatalos Felelős szerkesztő: Fincicky Mihály. Előfizetési feltételek: Egész évre . , 4 frt — Félévre .....................2 „ — Negyed évre . . . . 1 „ — Egyes szám ára 10 kr. Hirdetések. szintúgy mint előfizetések az Ung kiadóhivatalába [Jngvár, Pollacsek M. könyvnyomdájába küldendők Nyilttér soronként 20 ki. közlönye. A király a nemzethez. Legfelsőbb kézirat. Kedves Tisza ! Valódi szükségét érzi szivem, még a leg­fájdalmasabb gyász napjaiban közvetlenül sze­retett népeimhez fordulni, hogy a megható ra­gaszkodás és kegyeletteljes hűség számtalan jeleiért, mindnyájuknak legbensőbb és kifogy­hatatlan köszönetemet kifejezzem. E végből mellékelve küldöm ebbeli nyilatkozásomat, mely­nek magyar koronám összes országaiban való megfelelő kihirdetésére önt ezennel utasítom. Kelt Bécsbeu, 1889. évi február hó 5-én. Ferenc J ó z s e f, s. k. Tisza Kálmán, s. k. Népeimhez! A legsúlyosabb csapás, mely atyai szive­met érhette, drága egyetlen fiamnak pótolha­tatlan elvesztése, Engem, Házammal és hű né­peimmel a legmélyebb gyászba borított. Bensőmben megrendülve, alázatossággal hajlok meg az Isteni gondviselés ki nem für­készhető határozata előtt s népeimmel a Min­denhatóhoz könyörgök : Adjon erőt, hogy ural­kodói kötelmeimnek lelkiismeretes teljesítésében ne lankadjak, hanem követve ugyanazt az irányt, melynek változatlan megtartása ezentúl is a jövőre biztosítva van, a közjó s a béke áldá­sainak megőrzésére irányzott folytonos törek­vésben bátran és bizalomteljesen kitartsak. Vigaszt nyújtott azon tudat, hogy a legke­serűbb lelki fájdalom e napjaiban népeimnek mindenkor tapasztalt szívélyes részvéte környez s hogy minden oldalról, minden körből, közel­ből és távolból, városból és faluról, e részvét­nek oly sokféle és oly annyira megható nyi­latkozásait veszem. Benső elismeréssel érzem, hogy a kölcsö­nös szeretet és hűségnek az a köteléke, mely Engemet és Házamat Monarchiám minden né­pével összeköt, a megpróbáltatás ily nehéz órái­ban csak még inkább megerősödik és megszi­lárdul s azért szükségét érzem annak, hogy részemről s a Császárné és Királyné, forrón szeretett Hitvesem részéről, valamint mélyen sújtott menyem nevében is a gyászunkon való szeretetteljes részvétnek mindezen nyilvánulá- sait szivem mélyéből megköszönjem. E mélyen érzett köszönettel hű népeimmel egyetemben fohászkodom az Isten kegyelmes segedelméért, a további együttműködéshez egye­sült erővel a haza üdvére. Kelt Becsben, 1889. évi február hó 5-én. Ferenc József, s. k. Az ungvári törvényszék ügye. Ez év Julius 31-dikón tizennégy éve lesz annak, hogy az ungvári törvényszék többed magával meg­szűnt. A mint pedig az előjelek mutatják, a törvény­szék megszűntének tizenötödik éve még nem fogna elmúlni, s a törvényszékek területének végleges meg­állapítása törvénybe leend igtatva. Minden valószí­nűség szerint az igazságügyminiszter ez év folyamán bemutatja a kópviselőháznak a törvényjavaslatot, s ezt annál inkább várnunk lehet, mivel a királyi táblának vidékenként való felosztása is ez óv prog­ramijába fel van véve ; a két ügy pedig, mint azt jogász embernek tudnia kell, egyidejűleg kell, hogy elintéztessék. A törvényszékek területét idáig rendelet álla­pította meg, a min a miniszter tapasztalataiból merített meggyőződése változtathat ; de ha egyszer a terü­letek megállapítása törvénybe lesz igtatva, akkor bizony alig lehet azon változtatni, legalább nem egyhamar. Mi ungváriak is legfőbb bízod almunkat, I törvényszékünk visszaállítása ügyében abba is he­lyezhettük tehát, hogy a tizennégy év előtt fogana­tosított feloszlatási intézkedés csak ideiglenes; s mivel most már az előtt állunk, hogy a törvényho­zás elé a véglegesítés tárgyában javaslatot fog a miniszter benyújtani, a dolog consekventiája az : hogy most a tizenkettedik órában kérni kell a kor­mányt, hogy az ungvári törvényszéket állítsa vissza. Az ungvári törvényszék megszüntetését követő és 1875. augusztus 10-ón tartott, megyei bizottsági közgyűlés határozata folytán a minisztériumhoz be­nyújtott terjedelmes exposéban ki lön mutatva, mily nagy mértékben sújtotta a törvényszék megszűnte nemcsak helyi érdekeinket, hanem az 59*|2 □ mért- föld területű s több mint 130 ezer lélekszámmal biró megyénkben az igazságszolgáltatás érdekeit is. A közérzület sajgó fájdalommal jajdult fel ama nem is sejtett és nem várt intézkedésre, mely az ungvári törvényszék feloszlatását kimondotta. A me­gyei bizottság ülése után számos tagból álló depu- tatió járt a kormány tagjaihoz, s hitelt érdemlő adatokkal demonstrálta, hogy a törvényszék felosz­latása káros az igazságszolgáltatás érdekeire. Az ungváriak ügye akkor tájt, képviselői és más illetékes körökben rokonszenvvel fogadtatott; de ez mit sem használt, a kormány az ügy fölött napirendre tért. De talán akkor nem is történhetett az más­képen. Kivánhattunk-e akkor a kormánytól egyebet annál, minthogy kérésünket meghallgassa, felvilágo­sításainkat tanulmányozza, s az ügyet a jövőben figyelemmel kísérje. Hisz a kormányt akkor a meg­szüntetett 43. törvényszék visszaállítása érdekében, háromszor negyvenhárom deputátié kereste, majd későbben mondhatni zaklatta. Így tehát a kormány akkor nem tehette, hogy 3—4 törvényszéket visz- szaállitson, a mitől azután majd negyven helyi ér­dek sértve érezte volna magát. De hát a lefolyt tizenhárom év az akkor sér­tett felek nagy részének sebeit beheggeszté ; idő- multával belátták, hogy törvényszékük feloszlatása indokolatlan épen nem volt. De pár városnál, ahol az ideiglenes szervezés előtt törvényszék volt, épen az idő, a tapasztalás igazolták, hogy azon helyeken a törvényszék vissza­állítását, a helyi érdekek csekély figyelemre mélta­tása mellett is, az igazságszolgáltatás érdekei han­gosan követelik. Ezek sorába tartozik Ungvármegye, Ungvár vá­rosa, helyesebben az' ungvári törvényszék. Egy hírlapi cikk szűk keretébe nem is tárhat­juk elő az adatok halmazát, igazolaudók, az ung­vári törvényszék visszaállításának szükségét. Hisz az igazságügyminiszter a beregszászi törvényszék­től évnegyedenkint, majd évenkint az adatokat amúgy is megszokta kapni. Ezen adatok eléggé meggyőző erővel birnak, s meggyőzhették tizenhárom évfolya­mán az igazságügyminiszteriumot, miként oly nagy területen, mint a beregszászi törvényszék képezi il­letőségét, egy törvényszék elégtelen. Elégtelen pe­dig nemcsak a terület nagyságát tekintve, hanem íőkópen azért is, hogy ezen nagy területen a he­gyek között lakó ungmegyeiek, de az alvidékiek is, rendkívül távol vannak a beregszászi törvényszék székhelyétől. Hogy ezek szerint a felek polgári pe reik vitele költséges, de legfőkópen a bűnügy kiadások az államnak igen sok pénzébe kerülnek az érdekelteknek Beregszászba való utaztatásával. Meg­győződhetett, hogy a törvényszéknek a legtöbb dol­got adja Ungmegye területéről került ügyek elin­tézése. Mindebből pedig az a következtetés : hogy ha a kormány a jelenleg Beregszász részére fordí­tott törvényszéki összes kiadásokat megfelezi, a be­regszászi törvényszék mellett Ungváron is szervez­hető törvényszék; az igazságügyi tárca számba ve­hető többlet kiadással terhelve nem volna, aztán valljuk meg, mindkét fél érdeke kielégítést nyerne. De tovább menve a kormáuv tizenhárom óv alatt még arról is meggyőződhetett, hogy ez az Ungvár nem is az utolsó városok egyike, hogy ennek a városnak magyar nemzeti és művelődési tekintet­ben missiója lóvén, helyi érdekeit is érdemes elő­mozdítani. Az ungvári törvényszék visszaállítása által pedig főkópen Ungvárnak, mint a megye székváro­sának anyagi és szellemi érdekeire ez a körülmény igen jótékony befolyást gyakorolna. Az igazságügyminiszterium rendelkezése alatt álló sok évről szóló adatok kell, hogy a kormányt azon elhatározásra vezessék, miként a törvényszékek területének végleges megállapítása alkalmával, az ungvári törvényszék visszaállítását javasolja. Mi erősen reméljük, hogy a kormány bölcsen, méltányosan, szóval atyai gondoskodással fog ezen kérdésnél eljárni. De ügyünk érdekében mi magunk­nak is kérni kell a törvényszék szervezésének ked­vező elintézését. Kértünk már, ujitsuk meg most e kérelmet, frissítsük lel a tett ígéretet. Ha a lázas percekben tudtunk kérelmezni, úgy most, midőn már adatok vannak rendelkezés alatt, most áll érdekünk­ben a kormány ajtaján ismét kopogtatni. Ajánlanunk kell törvényszéki helyiséget, hogy azon ok is megszűnjék, mely a törvényszék feloszla­tása alkalmával felhozatott, hogy t. i. nincsen tör­vényszéki helyiségünk. Felhívjuk tehát a figyelmet, hogy kellő tapin­tatta], a törvényszék visszaállítása érdekében meg kell indítani a mozgalmat. Amulasztásmost már azután pótolhatatlan volna. Hogyan, mily irányban, kiknek a közrevonása mellett indíttassák meg a mozgalom, minek volna a felett vázlatosan hírlapi cikkben elmélkedni. Tessék azt megbeszélni. Bizony itt van az ideje. Pénzintézeteink forgalmi kimutatása. Pénzintézeteink a lefolyt héten tartották rendes évi közgyűléseiket. A három pénzintézet pénzfor­galma a múlt évben is megtartá eddigi mértékét, a különbség nagyon csekély, de az osztalék ugyan­annyi, mint az előző években volt. A vezetés mindhárom pénzintézetnél kifogás­talanul tiszta és lelkismeretes, úgy hogy, valamint a részvényesek, úgy a betevő közönség is teljesen nyugodt lehet a felől, hogy pénze jól kezeltetik. Közöljük a három pénzintézet forgalmi ki- mu tatását. Az ungmegyei takarékpénztár forgalmi kimu­tatása 1888. évről I. Bevétel: Pénzkészlet 1888. január hó 1-én 23563 frt oi kr., Betét 231727 ft 16 kr., váltó kiváltás 1501976 frt 03 kr., előleg 13030 frt, váltó kamat 35248 frt 50 frt., előleg kamat 586 frt 42 kr., iktatási díj 1601 frt 50 kr-, késedelmi kamat 589 frt 59 kr., pénzelhelyezési kamat 11448 frt 70 kr., részvény átiratási díi 7 ft

Next

/
Thumbnails
Contents