Ung, 1889. január-június (27. évfolyam, 2-26. szám)
1889-02-03 / 5. szám
úr f. évi január 31-én 4656. sz. a. kelt rendelete értelmében megkeresem Címedet, hogy Eudolf trónörökös Ő fensége megrendítő halála folytán Ő felsége családjára és hazánkra borult gyász jeléül az iskolákra gyászlobogót tűzessen ki és a temetés napjára a tanítást szüntesse be. Ungváron, 1889. február 1. TIHANYI DOMONKOS, kir. tanfelügyelő. Tihanyi Domonkos kir. tanfelügyelő jelentése Ungvármegye népneveléséről. Vármegyénk 1887/8. évi állapotáról szóló jelentésemet a következőkben van szerencsém előterjeszteni : 1. A vármegyében levő községek száma 211, a lakosoké 126,707. Az önálló polgári községek közül népiskola volt 188 községben; iskolailag a szomszéd községhez csatoltatott 16 önálló polgári község ; semminemű iskolázás nem volt 7 önálló községben. Ez utóbbiak jobbára olyan magánosán álló kisebb községek, melyeket a távolság miatt iskolával biró községekhez csatolni nem lehet. Közülök részint fekvésük, részint népességük miatt Bozos, Jesztreb, Kelecseny és Sztrippa érdemelnek különösebb figyelmet, melyekben elsősorban volna iskola állítandó. Az eddigelé teljesen iskola nélküli községek közül Polena-Hután g. kath., Nagy-és Kis-Szelmen- cen községi vegyes-iskola szerveztetett. — Megszűnt a gajdosi és székói g. kath. iskola, mely utóbbi azonban az 1888/9. tanév folyamán ismét megnyílt g. kath. jelleggel. 2. A tankötelesek összes száma 22,951 ; ezek közül 6—12 éves 8733 fiú és 7860 leány, összesen 16593 ; 13—15 éves 3405 fin, 2953 leány, összesen 6358. Vallás szerint: 4994 rk., 12,180 gk., 3 g. keleti., 3020 ev. ref., 47 ág. v-, 8 unit., 2699 izr. Anya- nyelv szerint : 8258 magyar, 703 német, 6214 tót, 7776 ruthen. A tankötelesek házról-házra járással Írattak össze, a számok tehát eléggé biztosaknak tekinthetők. — Az izr. tankötelesek % részben a magyr, 1IS részben a német anyanyelvűek csoportjába számíttattak. 3. Tényleg iskolába jártak és pedig : a) elemi iskolába: 7073 fiú, 6184 leány, összesen 13257: b) ismétlő iskolába: 2224 fiú, 1730 leány, összesen 3954 ; c) polgári iskolába 148 leány ; d) magán elemi iskolába 53 fiú, 70 leány, összesen 123 ; e) gymnasiumba 384. Főösszeg 17866. — Nem járt iskolába 2404 fiú, 2681 leány, összesen 5085. A tényleg iskolába járók vallás szerint : 3892 rk., 9889 gk., 3 g. kel., 2358 ev. ref., 41 ág. v., 8 unit., 1675 izr., — Anyanyelv szerint : 6397 magyar, 605 német, 4753 tót, 6111 ruthénLegkedvezőtlenebbül ütnek ki e számok a2 izr. tankötelesekre nézve, kiket a zug-iskolai tanítás vont el a törvényszerű oktatástól. Remélhető azonban, hogy az újabb időben, alkalmazásba vett nagyobb szigor már a folyó tanévben éreztetni lógja jótékony hatását., 4. A tényleg iskolába járó 17876 tanköteles közül legalább 8 hónapig járt 12460, 8 hónapnál kevesebb ideig 5406. A szükséges tankönyvekkel birt 13347, nem birt 4519 tanuló. 10,724 tanuló összesen 276,724 félnapot mulasztott, melyből 6737 megintéssel, dorgálás-, vagy pénzbírsággal büntettetett, a többi felmentetett. A büntetésekből befolyt 428 frt 29 kr., mely összegből iskolai és népkönyvtárra fordttatott 30 frt 20 kr., szegény tanulók segélyezésére 234 frt, taneszközök beszerzésére 120 frt 59 kr., iskolai célra tőkésittetett 44 frt. — A mindennapi iskolából kikerült 1994 tanuló tudott Írni és olvasni. Az e pont alatt elsorolt adatok igen kedvezőtlen színben tüntetik fel vármegyei népnevelésünket. Már az is igen feltűnő jelenség, hogy az iskolába járóknak csaknem l|3-a a 8 hónapnyi, legnevesebbül megállapított szorgalom időt sem töltötte az iskolában. Még elszomorítóbb a rengeteg mulasztás s a hatóságnak ezzel szemben tanúsított lanyha magatartása, a mit a büntetés pénzekből befolyt ös§;zeg csekély volta kézzelfoghatólag bizonyít. Hála a közig, bizottság erélyének, az idén már sokkal kedvezőbb az iskolalátogatás. 5. A vármegyében összesen 235 népokt. intézet volt ; ezekközül elemi 233, polgári 2. Jellegükre nézve: 24 állami, 21 községi, 34 rkath., 118 gkath. 33 ev. ref., 1 izr., 3 engedélyezett magán. Az előző évhez képest e tekintetben javulás mutatkozik. Egy állami iskola kibővittetelt 2 tanteremmel, egy uj rk„ egy községi és 2 gk. iskola léte- sittetett ; az utóbb említett hitfelekezetnél azouban meg is szűnt kettő. Ha az állam pénzügyi viszonyai lehetségessé teszik, a felvidéki útvonalon kell a magyar kultúrának szerény templomokat emelnünk s a községi iskolákat, köztük első helyen a szobráncit álla mositanunk. 6. A népokt. intézetek tanítási nyelve magyar volt 24 állami, 14 községi, 17 rkath., 10 g. kath., 33 ev. ref., 1 izr., 4 magán engedélyezett, összesen I03 iskolában ; tót-magyar 7 községi, 17 rkath., ruthén-magyar 47 gkath. iskolában ; tisztán ruthén 34 gkath. iskolában. Legkevesebb sikert mutattak fel a magyar beszéd (nyelv) tanításában a gkath. iskolában, Legfőbb oka a mulasztásoknak a szegénység, melynek nyomása alatt megfelelő képes és képesített tanítók nem alkalmazhatók. A legtöbb gkath. tanító nincs tisztában a magyar beszéd tanításának módszerével. Azon tanítók, kik a magyar irás-ol- va.sáson kívül magyar nyelvet is sikeresen tanítanak —- sajnos ! — még mindég a kivételek közzé tartoznak. — Újabban e téren is észlelhető egy kis javulás, nagy reményeket azonban nem táplálhatunk ; mert a jobb késziiltségü fiatal gk. tanítók csak ideiglenesen húzódnak meg a gyenge felvidéki állomásokon, hanem vagy közös iskolákhoz, vagy az alvidékre mennek. Alapos változásokat csak az államtól várhatunk. 7. A 235 népokt. intézetben 253 tanító működött ; rendes 205, segéd 47, képesített 203, nem képesített 49, férfi 230, nő 22. Képesített tanító van : állami 29, községi 20, róni. kath. 39, g. kath. 79, izr. 3, magán 4, összesen 203 ; nem képesített; közs. 2, rkath. 3, gkath. 38, ev. ref. 4, izr. 1, magán 1, összesen 49 ; a ma gyár nyelvet szó- és Írásban bírja 29 állami, 22 községi, 42 rkath., loo gkath., 33 ev. ref., 4 fzr., 5 magán, összesen 235 tanító; csak szóban 11 gk., sehogy 6 gkath. A már többször említett szegénység miatt ismét a gkatholikusok vannak hátul, noha a javulás náluk is észlelhető. A magyar nyelvet oktatási képességgel, vagy sehogy sem biró „tanítók“, tulajdonképen 30—60 frt évi jövedelemmel biró szegény kántorok. 8. A tantermek száma 253, Az iskolák közül saját házában volt 202, bérelt házban 33. Természetben kapott lakást 242 tanító. — Faiskola volt 179, tornatér 29. Az iskolaházak nagy része sem paedagogiai, sem közegészségi szempontból nem felel meg feladatának. E téren is rendkívüli sok a tennivaló Iskola épület dolgában első helyen említendők az állami és róm. kath. iskolák, utolsón a községiek és g. katholikusok. — A faiskolai helyiségek alig pár helyen fordittatnak rendeltetési céljaikra. _ Torna és játéktér a legtöbb iskolánál nincs ; jeléül annak, hogy iskoláink vajmi keveset törődnek a gyermekek testi nevelésével. Úgy a faiskoláknak rendeltetési céljaikra fordítása, mint a gyermekifjuság testi nevelése kiváló figyelmem tárgyát fogja a jövőben képezni. Különösen felvidéki népünk anyagi helyzetének javulása szempontjából dváló fontossága volna a gyümölcstermelésnek, meynek a faiskola lenne a melegágya. Sajnos, hogy 1 tanítók nagy részének sem alkalma, sem módji, sem érzéke nincsen e missióhoz, kikkel szemben a kényszer e2 okok miatt czélra nem vezet. Vélenényem szerint a vármegyei gazdasági-egyesületnek volna egyik kitűnő feladata, hogy a tani ókat tagjai sorába édesgesse, érdeklődésüket buzlitás és tapintatos kézzel nyújtott jutalmazás Alt; 1 felkeltse. Az iskolai belső telszereksek az összes nép okt. intézetek több mint felébe: primitívek, gyarlók ; néhol a gyermek egészségét kemény póbára tevők. Taniói könyvtár 35 iskolánü van, de ezek is alig érdemlik nevüket. 9. A 235 iskola évi szükségété 117,954 írtra rúgott; ebből készpénzben adatot ki, 81,468 frt; termény, szolgálmány stb. 36481 frt értékben. Származott e bevétel : a) ingatlanok jövedelméből. 26743 frt, b) tőkék kamatjából: 3274 ftt, c) tandíjból: 12,707 frt, d) álllamsegélyből: 26163 frt, e) községi járulékból : 15404 frt, f) egyéb forrásokból : 18181 frt. — Az ingatlan vagyon becsértéke : 378984 frt, a tőkék mennyisége : 53081 frt. 10. A kiadások következőleg oszoltak meg: rendes tanítók fizetése 84597 fts, segédtanítóké : 20I0 frt, fűtés, tisztogatás 6462 frt, taneszközökre II75 frt, szegény tanulók segélyezésére 2630 frt, vásárlás, építkezés és tőkésítésre I2944 frt, vegyesekre. 8186 frt. 11. Fennállott 7 kisedóvoda : 4 állami, 2 rkath., egy községi. Az államiakba járt 262, a rkatholikusokba 279, a községibe 46 kisded. Fenntartási költségük : az államiaké 3153 frt. a rkat- holikusoké ti 10 frt, a községieké 550 frt. Rendeltetésének, már csak helyiségének gyarló volta miatt is, legkevésbé felelt meg az ungvári községá óvoda. Általánosságban az óvodákra vonatkozólag- az a tapasztalatom, hogy állandó óvodák kisebb községekbe, melyekben nincs meg irántok a kellő érdeklődés, nem valók. Ilyen helyekre a nyári időre berendezendő menedékhelyek is elégségesek. A fenntebbiekben — voltam bátor általá - nos és vázlatos képet nyújtani vármegyénk mait tanévi népnevelési állapotáról. — Jelentésem bezárása előtt nem hallgathatom el azt a sajnos körülményt, hogy tanítóink egészen a külső körülményektől függő kötelességérzetükre vannak utalva. Buzdító, vagy elismerő szó a társadalom részéről ritkán üti meg füleiket, jutalmazásról pedig szó sincs. Társadalmi tevékenységgel kellene a bajon segíteni; nevezetesen alapot teremteni arra, hogy a hivatások betöltésében, különösen pedig a magyar beszéd tanításában kitűnt tanitók jutalomban részesittessenek. Végezetre közvetlen munkásságomra térve, tiszteltttel jelentem, hogy a lefolyt évben, I860 ügy darab érkezett hivatalomba, melyek I4 kivételével (miután ezek természetüknél fogva ^várakozásra utalnak) mind elintéztettek. Hasonló sorsban részesült az elődömtől átvett 541 elintézendő ügy darab is. Múlt évi április 1-je óta 70 iskolát és 7 óvodát látogattam meg. Tevékenységem súlypontja mindamellett is az iroda volt, hol törekvésem főtárgyát az iskolák anyagi ügyeinek rendezése képezte, ami ez ideig is észrevehetöleg sikerült. Fogadja a Tekintetes közig, bizottság nagybecsű támogatásáért, melylyel ennyit is elérnem sikerült, hálás köszönetemet. Ungváron, IS89. január 8. Különfélék. * Uugvárntegye törvényhatósági bizottsága folyó év január hó 31-ikére a gróf főispán ő méltósága által rendkívüli közgyűlésre vala egybehiva. A bizottsági tagok, talán mert a legilletékesebb helyről akartak bizonyos tudomást szerezni a megelőző nap esteli óráiban már széles körben elterjedt azon megrendítő hírről, melyszerint felséges uralkodó házunkat pótolhatatlan veszteség érte, szokatlanul nagy számban jelentek meg a vármegyeház nagy termében. Pont 10 órakor az alispán vezetése alatt 5 tagú küldöttség ment a főispánt meghívni, ki a küldöttség élén csakhamar meg is jelent s akiknek még volt némi reményük a túlzottnak hitt hírrel szemben, látva szeretett főispánunk halvány arcán a mély megilletődést, a lesújtó való terhe alatt néma meghajlással üdvözölték őt. A meghatottság reszkető hangján üdvözlő ő méltósága a közgyűlést, melynek minden tagja állva maradt s azt megnyitódnak nyilvá- nitá. Hogy állva teszem ezt, — tnondá — oka az, hogy egy világ rázkódtató s különösen reánk nézve fontos hírt köteleeségem közölni. Monarchiánkat, Magyarországot pótolhatatlan veszteség, megrendítő csapás érte: Rudolf trónörökös ő fenségé meghalt. E világot érdeklő szomorú hír hatása alatt sem én, de úgy hiszem, a bizottság egy tagja sem lehet képes a a gyűlés tárgysorozatát higgadtan letárgyalni ; ez okból opportuuusnak tartom határozatilag kimondatni, hogy a mára hirdetett közgyűlés halasztassék el és hogy a vármegye közönsége lmdolatteljes részvétét nyilváníttassa a mélyen sújtott apa 0 felsége előtt. A közgyűlés ez indítványokat, egyhangúlag elfogadva, berekesztetet.t. * Nyilvános köszönet. Tekintetes Weinberger Albert ungvári lakos úr, ki Csapon is földbirtokos, minden nemes és szép ügy iránti áldozatkészségének egy újabb jelét adá az által, hogy egyházunknak iskolaépítésre 50 azaz ötven forintot ajándékozott. A tanügy előhaladásáért áldozatkész nemes szíve fogadja ezen kegyes adományáért egyházam nevében is, hálás köszönetéin nyilvánítását. Csap, 1889. január 30. Bácskái Sámuel, csapi ev. ref lelkész.
