Ung, 1888. július-december (26. évfolyam, 27-53. szám)

1888-12-09 / 50. szám

gon tartott beszédében megemlékszik azon gyászról is, mely Lehocky Béla polgármestert érte, elvesztvén nejét, Pálmay Máriát, ki mint példás hitves és anya köztiszteletben állt városunk polgársága előtt. E köztisztelet az elhunyt emléke iránt s a megszomoritott férj és család iránti részvétérzet ne maradjon kifejezés nélkül s indítványozza, hogy fejezze ki a képviselő-testület Lehocky Béla polgármester és családja iránt részvétét s azt jegyzőkönyvi kivonaton közölje a gyászolókkal. Egyhangúlag elfogadtatott.

A közgyűlés tárgyai vétettek ezután tárgya* lás alá.

— Az 1889-ik évre érvényes virilis névjegyzék egybeállításával Hampel János elnöklete alatt, Mislinszky József és Fincicky Mihály tiszti ügyész bizattak meg.

— A számvevőszék az 1887-ik évi zárszámadásokat átvizsgálván, miután azokat teljesen rendben és egyezőknek találta a csatolt okmányokkal, elfogadásra ajánlja : a pénztárnok és ellenőrnek pedig a törvényes óvások fentartása mellett a felmentvény kiadását véleményezi. A jelentés elfogadtatván, jóváhagyás végett az összes számadások a vármegye törvényhatósági bizottságához felterjesztetnek; a felmentvény pedig megadatott— A helypénz bérbeadásáról szóló jegyző- könyv a gazdasági és pénzügyi bizottság véleménye alapján elfogadtatott és 1889. évi február 1 tői 3 évre, Halpert Bern át lesz a bérlő 9339 frt. évi bérösszeg mellett.

— A tüzoltószerek, utcai szemet stb. szállítási vállalatot Reizman Leo évi 720 írtért, a laktanyai szemét s ürülékek szállítását Berko- v i c s S á j a évi 495 írtért nyerték el.

— A megyei nyugdíjalapra a községek 1887 évtől i°]0 pótadót tartoznak fizetni, Ungvárvárosára 510 ft 41 krt vetett ki a törvényhatóság. Ez összeg ellen sokan felszólaltak, mert hát városunk még sem esik a községek kategóriájába, miután ép oly egyenrangú s qualificalt tisztviselők ‘t tart saját pénzén és most niég a megyei tisztviselők nyugdijára is adóznia kell, holott saját tisztviselőinek becsületes fizetést sem tud adni. De mind ez okoskodásnak az lett a vége, hogy a három évi 1% pótadó az t89o-iki költségvetésbe fog felvétetni a négy egyenes államiadó összege után s ezen határozatról a törvényhatóság értesittetik.

— A kantin-bérlők folyamodtak, hogy 2400 ft évi bérük 1888 évi november i-töl 1600 ftra szállíttassák le, vagy pedig bontassék föl szerződésük. E kérelem azonban elutasíttatott, mert bérlők pa nasza csak általános okokat hoz fel, melyek a szerződés létre jöttekor is megvoltak s ennélfogva a szerződés felbontására nem szolgálhatnak.

— A vágóhíd felépítése immár az uj állategészségügyi törvény szerint elodázhatatlan lévén, miulán a kincstári uradalomtól kért terület átengedését a pénzügyminisztérium magtagadta, nehogy a hely hiánya miatt az ügy még tovább húzódjék valamint a céiszerü hely kiválasztása, megvétele, úgy a szükséges építkezéshez megkivántató költségek előteremtésére egy Grabovszky Román, Reisman Bertalan és Rákosi Jánosból álló bizottság küldetett ki, hogy a tanácscsal egyetértöleg az ügyet mielőbb intézzék el és jelentésüket adják be.

— A kis és nagy hid utcai gyalogjárda költ* ségtéritménye fölött a belügyminiszter III*ad fokulag akként intézkedett, hogy a törvényhatósági bizottság- határozatát megváltoztatta, a városi képviselő testület határozatát pedig hatályon kivül helyezvén, uj határozat hozatalra utasítja a képviselő-testületet, utasításul advá», hogy az újhelyi kő és asphalt járda közötti érték különbség' számíttassák ki, mert ha az előbbi többe került volna, a többletet a város egyeteme és nem a háziurak kötelesek megfizetni, de nem is a kövezetvámi alap.

— Reismann Bertalan 1 tönvényszékek végleges rendezésének kérdését olvasván a lapokban, indítványozza, hogy városunk tegyen lépé seket a törvényhatósággal egyetértöleg az iránt, hogy Ungvár visszanyerje törvényszékét, s e végből a vármegye főispánjához és alispánjához egy küldöttséget kér meneszteni, hogy ez ügyet pártfogásukba ajánlván, a vármegyét is megnyerjük az érdekeltségnek. A küldöttségbe a polgár- mester elnöklete alatt be választatta : Hampel, Makay, Nehrebecky, Lipcsey, Mislinszky és Grabovszky.

— Barcs Pál, volt v. pénztárnok özvegye részére férjének egy félévi fizetése kegydíjképen megszavaztatott.

— „A város szervezési és ügyrend szabályzata“, a „letelepedésről“, a „kőbánya nyithatásról“ , a „szőlőhegy rendészetről“ alkotott szabályrendeletek felolvastatván, elfogadtattak.

— A városi pénztárnál megüresedett pé nz- tárnoki állásra Kemény essy Ferenc ellenőr, az ellenőri állásra pedig Ka p e 1 1 er Albán helyet- tesittetett.

A körjegyzők helyzete.

Lankadtan dűlök meg kemény faszékemban, szemeim bágyadt pilláit lezárva egy rövidke számvetést tart lelkemmel a fáradt ész, egy idestova elmúló hosszú terhes évi körjegyzői és bírói ügyek lefolyásáról. Előttem fekszenek az iktató könyvek sok számú akarom, parancsolom rendeletekkel, roszalás, megrovás, pénzbírság, fegyelmi eljárás, és infám elcsapatási ijesztő paragrafusok citálásá- val. A nagyméltóságu mk. miniszter urak ő exel- lentiájaitól kezdve végig lefelé valamennyi szakhivatalok részére teremtett összes törvények, rendeletek és utasítások végrehajtás ;, amelyeket végre is csak a körjegyzőnek keilend részint a biró, részint saját neve alatt végrehajtatnia I ime elintéz vek I Adassék hála az urnák I hogy nyomorúságos 400 frtos hivatalomat a jövő i889-év beálltá- val még koldusbottal nem kellesz kicserélnem.

Lelkiismeretem nyugodt lehetne, hiszen Ung“ megye legterméketlenebb vidék, földhöz ragad* nyorijoru paraszt polgáraitól egy fillérig beszedtem a minden kigondolható adók, dijak, illeték és szá- zalékokat egyetlen egy árverés alkalmazása nélkül. Nem vádol tehát az öntudat, hogy hazánk kárpát* alji polgárait megfosztottam volna utolsó tehene vagy legszükségesebbjétől, avagy kiűztem volna innen „a tengerentúli“ hazába, hol az embereknek emberi méltóságukhoz képest joguk van.

Nem vádol öntudatom azzal sem, hogy minden egyes adózó polgár nem értené hazai törvényeinket, avagy hogy mit nem szabad tenniök t mihez nincs joguk ! mit kell megtenniük, mit kell megfizetniük ! végre hogy semmit sem szabad tenniök, és mindent kell fizetniük.

Tudják mindannyian I Mégis nyugtalanítja lelkemet, és zsibbasztó nyomással nehezedik szivemen valami! talán az ismeretlen jövő ? melynek látképét az ó- év megrozsdásodott vas függönye takarja? tán szegény népünk sorsa? avagy saját anyagi helyzetem ? nem ! Ungvármegye felvidéki paraszt polgárai nyomoru sorsukat születésükké egy időben hozták e világra I azon már csak a jó Isten segít ! Hiába fárad a magas kormány és vár- megyénk előkelősége népünk sorsa javításán I hiába ad éltetőnapsugarat a terméketlen földre (értve a munkakeresetet), ha azt a sürü lombozatok felfogják (értve a túladóztatást.) Ha minket, kik ismerjük a bajt megnem halgatnak, és azt nem cselekszik, mit mi, a nép képviselői kérünk I

Mit ér az adomány a jobbkézből, ha azt a bal kézzel elveszi ? Feljajdultunk a multévben! és elmondtuk, hogy a felvidék népe sorsán csak akkor javíthat a magas kormány és vármegyénk előkelősége, ha a kincstár föld s réteket, a terméketlen vidék arányához képest, lehető legolcsóbbra leeresztett bérárakon, a mostani árak felén, adja ki a községeknek, és eme bérletek árára annyi munkakeresetet ad, hogy a zord teleken át erdőn munkálkodó nép bérletének letudásán túl úgy a maga, mint a családja, s továbbá marhaját is fenntarthassa, s végre föld, ház, I, II oszt. kereset adóját kifizethesse, és ezen földbérlet, s illetőleg földbérletre s adóra nyert munkakeresetre újra III oszt. kereset adót kirovatni nem engedné, megtettük a lépéseket I

Megjárta felszólamlásunk Butapestet I beadtuk kérvényünket a nméltóságu mk. pénzügyministe- riumhoz is. Eredményt nem értünk, a tuladózást tűrni és fizetnünk kellett.

Bele nyugszunk sorsunkba I hiszen a meg- haláshoz is hozzá kell szoknia az embernek.

Személyes anyagi helyzetem szinte nem aggaszt, hiszen az, a ki körjegyző tud lenni, az már bányamunkás is lehet, mert dolgozni ott sem kell annyit mint nálunk, s legalább csak egy ur parancsol. Mily könnyű pedig a becsületes munkásnak gazdája szeretetét megnyerni.

Aggaszt azonban az a szomorú helyzet, és mázsa kő teherként nehezedhetik minden becsületes

körjegyzőnek szivére, melybe Ungvármegye kör * jegyzői kara jutott I

Hogy mi körjegyzők e boldogtalan,’sok oldalról zaklatott nép választott és fizetett tisztviselői lévén, a községek belügyeinek rendezése, igazságszolgáltatás, katona, árva és szegényügyek, közbiztonság, erdőrendészeti ügy, iskola, ipar stb. stb. ügyek rendezése és vezetése közben, az állami adók összeírása, nyilvántartása, kézbesitvények, adószedéseket stb. stb. jó szívvel és sikerrel végezünk anélkül, hogy a magas állam egy fillérrel járulna fizetésünkhöz, „amit, ugv hiszem, igen is megérdemelnénk“ még csak becsületes emberhez illő rendeletet avagy megszólítást sem voltunk képesek magunknak kiérdemelni.

Holott egy jóravaló kocsis is kellő megki- méltetésben részesül gazdája által, ha jól viseli magát. Minden rendeletben e nyomorult 400 frtos körjegyzői állásunk elvételével ijesztgettetünk.

Mindég büntetéssel, felfüggesztetéssel, elcsapással biztatiatunk.

Kedves-e ezen mindennap megkeserített ke nyer körjegyzői kartársaimnak ? — nem tudom.

Nekem azonban szivem vérzik, szivem fáj, mert érzem, hogy ezen ütés, verés és ijesztgetések nélkül sokkal szívesebben, jó kedvvel néznénk nemcsak a jövő adóelőírások, de „azoknak behajtásához“ is, ami nálunk nem oly könnyű, a mint a; látszik.

Azonban addig is, mig a jövő év előtt e rozsdás vasfüggöny csikorogva gördülne felfelé, s az emberiség kétes arccal kívánja egymásnak azt, amit maga sem hisz (boldog újévet), álmaimban rebegem tűrő! é és szenvedőké a menyeknek országa“ :

Ruttner Gyula

lyuttai körjegyző.

Különfélék.

* A kflzigazgatásí bizottság e hó 11-én tartja

rendes havi ülését.

* Az ungvári dalárda e hó i-én a „Korona“ termében sikerült dalestélyt adott és régi jó híréhez méltóan énekelte a legnehezebb darabokat. Sajnos, hogy e derék egylet iránt is meghűlt a közönség érdeklődése, mert nagyon kevesen vettek részt az estélyen.

* Az Európaszerte hírneves Strakosch Sándor,

a legnagyobb drámai előadó, ki a múlt évben Amerikában is ép oly diadalt aratott, mint mindenütt a hol megfordult, jelenleg itt hazájában Magyarországon, tartja művészi körútját. Városunkba csütörtökön e hó 13-án tartja előadását, melyre máris általános az érdeklődés. A müsor valóban választékos : Gutzkor, Uriel Acosto, Schiller Stuart Mária, Goethe, Erlkönig és költemények magyar remekíróktól. Jegyek Lévai Mór könyvkereskedésében kaphatók. Kezdete pontban 8l/2 órakor.

* Baleset, Schmidl Károly dafadár parancsnok e napokban a mint nejével kikocsizott felfordult és erős sérüléseket szenvedett, úgy, hogy még mindig a szobát őrzi. Nejének semmi baja nem esett.

* Eljegyzés. Juhász Kálmán vasúti fűtőházi számtiszt eljegyezte e napokban Bleha János fütőházi főnök kedves és müveit leányát : M a r i s k á t.

* Időjárásunk az uj holddal ismét hidegre változott s a korcsolyázók öröme ismét emelkedik.

* Náluuk sem ártana! A jelen korban mindenütts nálhnk is annyira fogyatékos cseléderkölcs javítására hihetőleg jó orvosságot talált ki Arad városa, midőn egy szabályrendelet készített a jó erkölcsű és hü női eselédek kiházasitása és segélyezésére, mely szabályrendelet a belügyminiszter által is jóváhagyatott. E szerint 200 frt díj van kitűzve férjhez menendő cseléd leányok részére. A pályázatnál előnyben részesülnek az egy helyt huzamosabb ideig szolgált, jó erkölcsű cselédek.

* A fagyapjú készítése immár nálunk is meg

van honosítva. A nadrági vasmű-ipartársaság (Krassó-Szörény-megye) rendezte be egyik gyárát ez üzemre. Hogy mi a fagyapju ? Hát finoman gyalult '/i—4 milliméter széles és 40—50 milliméter hosszú fa, mely mint tépés, vánkos- és de- rékalj-töltelék igen czélszerüen pótolja a gyapjút j és gyapotot, 25—50 kilós csomagokban préselik s ; igy adják forgalomba. A nadráginak különösen I ruganyosságát dicsérik, mely a gyártmányt a leg jjobb lószőr mellé helyezi.