Ung, 1888. július-december (26. évfolyam, 27-53. szám)

1888-07-15 / 29. szám

kötelességek közzül a községi képviselet a kővetkezőket gyakorolja, illetve teljesíti:

a. ) A község belügyeiben határoz és a törvényhatóság jóváhagyása mellett szabályrendeleteket alkot,

b. ) határozatait, s a törvény által jóváhagyott szabályrendeleteit, a község elöljárói és közegei által hajtatja végre,

c. ) a községi választók névjegyzékeit összeállítja,

d. ) a község vagyona felett őrködik és a felett a törvény korlátái között rendelkezik, és pedig határozna törvényhatóság jóváhagyásának fenntartása mellett,-a községi vagyon elidegenítése, vagy szerzése, örökségek, vagy hagyományok és adomány >k el, vagy el nem fogadása, községi költsö- nök felvétele, vagy adása: a község tulajdonára valamely szolgalomnak vagy zálogjognak és ezek nyilvánkönyvi bejegyzésére szolgáló engedélynek megadása felett 5 a községi képviselő-testület rendeli el továbbá a község magánjogi követeléseire vonatkozó permeginditását, vagy megszüntetését és határoz a község perében kötendő perszüntető egyezség helyben hagyása iránt.

Ezen és minden községi, peres és peren kívüli ügyekben a községi képviselő-testület közgyülésileg jelöli ki jogi képviselőjét.

Per indítás esetén a főszolgabiró utján a vár- megye alispánjához mindig jelentés teendő.

c.) A község költségvetését megállapítja, ezek alapján a törvényhatóság jóváhagyásával községi pótadót vet ki, azt behajtatja és a számadásokat elsőfokulag megvizsgálja, a számadási marasztalásokból eredő követeléseket, a jogerőre emelkedett határozat kézbesítése után 30 nap alatt a marasztalt féltől, vagy jogutódjától közigazgatási utón behajtatja, esetleg biztosítási intézkedéseket eszközöl.

A behajthatlanná vált községi követelésekre nézve a szükséges nyomozásokat a községi elöljárósággal teljesíteti, s a behajthatlanok leíratása iránt elsőfokulag határoz, ebbeli határozatát az 1886. évi XXII. t. c. 24. §-értelmében pedig, kiket a községi követelés veszendővé váltában mulasztás terhel, a további törvényes lépéseket megteszi,

f. gondoskodik a községi utak és egyéb közlekedési eszközök jókarban tartásáról, a vármegyei és községi közmunkákat összeiratja és kiszolgáltatja.

g. ) gyámolitja a vallásosságot, közerkölcsiséget, és előmozdítja az állat védelmet,

h. ) intézkedik és gondoskodik a községi iskolák, más hasonló intézetek fenntartásáról, valamint határoz a községben létező hítfelekezeteknek egyházi és iskolái célokra nyújtandó segélyezési összegek mennyisége felett,

i. ) intézkedik a tűz, közrendőrségi és szegény ügyben.

j. ) A községben előforduló építkezéseknél, szépitészeti, egészségügyi és tüzrendőri tekintetekből szabályrendeletet alkot, s azok szigorú megtartására felügyel,

k. ) a községi utcák és terek szabályozása, tisztántartása, a községi utak, jégvermek, vizveze- tő árkok rendben tartása felett őrködik,

l. ) a közegészségügy rendezéséről szoló 1876 XIV. t. c. 139-ik és következő §-ai értelmében a közegészségügyi szolgálatról gondoskodik, különösen ellenőrködik, vájjon az egészségügyi törvények és szabályrendeletek a községben és területén betartatnak-e, vájjon a 7 éven alóli orvosi segélyben nem részesült s igy elhalt gyermekek szülői, vagy gyámjai, gondnokai illetékes helyre bejelentetnek - e? és vájjon a község területén elhelyezve lévő dajkaságba kiadott idegen gyermekek a községi elöljáróság által nyilvántartatnak-e ? ezek valamint a gondviselésre szorult nagy mérvű szellemi vagy testi fogyatkozásokban szenvedők ellátás és gyó gyittatás tekintetétől időszakonként a körorvos közbejöttével megvi sgáltatnak-e ?

m. ) teljesiti a közadók kezeléséről szóló törvényben a községre ruházott kötelességeket ;

n. ) felügyel, illetve eljár a gyámságí ügyek rendezéséről szoló törvényben a megyei gyámhatósági szabályrendeletben, a községet illető teendők pontos teljesítésében,

o. ) a faiskola rendeltetési céljának megfelelő kezeltetése iránt intézkedik és a faültetést az erre vonatkozó vármegyei szabályrendelet kívánalmainak megfelelőleg előmpzditja.

p. ) Kézmü, házi-ipar, kereskedelem és mező gazdaságot, szóval a közvagyonosodás minden ágát előmozdítja, segélyezi és kifejleszti.

r. ) a község nevében kötendő szerződéseket jóváhagyja,

s. ) felügyel az adó, hiteltelekkönyvek és más a törvény, szabályrendelet, vagy gyakorlat által előirt nyilvántartási könyvek pontos vezetésére,

t. ) a községi vadászterület nyilvános árverésen leendő bérbeadása felett intézkedik és őrködik,

u. ) gyakorolja mind azon jogokat és teljesiti mindazon kölelességeket, melyek a községet tör- vényszerint megilletik,

z.) csakis a törvényhatóság jóváhagyása után van jogosítva végrehajtani :

1. a községi adó megállapítása, kivetése és behajtására vonatkozó határozatot,

2. községi vagyon elidegenítését vagy szerzését, hat éven túl terjedő haszonbérek kötését.

3. Kölcsönvételt.

' 4. Ujhivatal rendszeresítését, vagy a fennálló megszüntetését.

5. Költségvetésben elő nem forduló terhes szerződések kötését, vagy felbontását és jelentékeny közmüvek emelését.

6. Történelmi és műemlékek fenntartása, átalakítása és lebontása iránt hozott határozatot,

7. nemkülönben minden határozatot, melyre a törvény felsőbb megerősítést rendel.

Végre felügyel a község határára, újaira és utcáira; a mennyiben a határok foglalása, vagy a határjelek pusztulása miatt szükségesnek látja a határkiigazitását, a határjárás megtartása végeit a főszolgabíróhoz teendő jelentés utján intézkedik.

12. §.

A községi-képviselő-testületi rendes tagok száma lo-nél kevesebb, 20-nál több nem lehet. A rendes tagokon kívül a képviselő testület ülésein szavazattal bírnak: a biró, körjegyző, hitesek, közgyám és körorvos

A képviselő-testület fele részben a legtöbb állami adót fizetőkből, fele részben pedig a község választottjaiból az 1886: XXII. t. c. 32-54. §-ai értelmében alakul.

«3- §•

A képviselő-testület elnöki tisztét rendszerint a biró, esetleg- helyettese, a zárszámadások vizsgálatánál az elnökséget az 188

j évi XXII. t. c. 142, §-ához képest a törvényhatósági kiküldött teljesiti

14- §•

A képviselő-testület évenként 2 rendes gyűlést tart, egyiket őszkor october havában a jövő évi költségvetés elkészítésére, másikat tavaszkor május havában a múlt évi zárszámadások felülvizsgálatára. Ezeken kívül annyiszor tarthat rendkívüli közgyűlést, a hányszor annak megtartása szükségesnek mutatkozik, vagy annak megtartását legalább 3 képviseleti tag írásban vagy szóval kéri. A rendkívüli közgyűlések tárgyai a meghivóban mindenkor felsorolandók.

!5- §•

A képviseleti közgyűlésre a meghívás a biró és a jegyző által aláirt körlevéllel, távollevőkre nézve személyhez szóló meghívóval történik.

16. §.

A közgyűlés fontosabb tárgyai, különösen pedig, ha a költségvetés vagy a zárszámadás fog tárgyaltatni, a meghivóban feltétlenül megemli- tendők.

A meghivónak 8, illetőleg 15 nappal a közgyűlést megelőzőleg kell köröztetnie, illetőleg postára adatnia.

(Folyt, köv.)

Utasítás a gyümölcsraagvetéséhez.

A községi faiskolák létesitésónól első teendő, a beoltásra alkalmas alanyok előállitása, erről kívánok az alábbiakban, a községi faiskolák kezelésére hivatottaknak rövid útmutatást adni.

A tisztelendő és főtisztelendő lelkész urakat van szerencsém felkérni, miszerint ott, hol az szükségesnek látszik, ezen utasítást a községi tanítóknak megmagyarázni, s őket még ez év őszén minél nagyobb mennyiségű magvak elvetésére buzdítani szíveskedjenek.

Néhány négyszögöl földet telásóztatui, a gyér mekekkel néhány véka vadalma, és vadkörtét szedetni, s ezeket őszkor a íelásózott földbe elvetni, nem kerül valami nagy fáradságba, s ez által a nagybani gyümölcstermelésnek alapja meg lesz vetve, mert a hol sok vadfácskát sikerül produ- cálni, ott azok beoltása s felnevelése sem szokott elmaradni.

A gyümölcsfatenyésztés nagybani felkarolásához sok alanyra van szükség, ezeket legbiztosabban és legkönyebben magvetés által lehet előállítani.

Az alanyoknak (vadfáknak) erdőkből, ligetekből való beszerzése faiskolák számára nem ajánlható, mert :

1. az erdőkben, nagyobb mennyiségű, beoltásra alkalmas vadfácskát nem lehet találni.

2. Ezeknek kiásása sok munkával jár.

3. árnyékos helyen és gyepben tenyészvén, növekedésükben hátra maradnak, idő előtt megöregednek, azonfelül a legelő marha és vadak által is sokszor megrágatnak, úgy, hogy a reájuk oltott nemes vessző nem fog erőteljesen növekedhetni. A parasztgazdának, kinek csak néhány alanyra van évenkint szüksége, addig, inig a faiskolából jobb alanyokhoz nem jut, inkább lehet azokat az erdőből beszerezni, csak arra kell őket figyelmeztetni, hogy lehetőleg nyílt, szabad fekvésben lévő, erőteljes, és fiatal, kisujjnyi, legfeljebb hüvelykujjnyi vastag fácskákat válaszszanak, továbbá a fa kivételekor jó nagy gödröt csináljanak, hogy az minél több gyökérzettel kerüljön ki.

Nem lehet eléggé kárhoztatni a köznép azon eljárását, hogy vastag alanyokat szerez be, mert ezeknek apró gyökerei kiásáskor mind a földben

maradnak, tehát uj helyükre átültetve csak sinleni fognak, részint azért, hogy az ily vastag tő beoltásánál rendszerint oíy nagy seb ejtetik, hogy ai ritkán gyógyúl be teljesen, hanem elfenésedik, s . mihamar kivész.

A magvetésre nézve következők szolgáljanak irányadóúl:

Minden gyümölcsfát lehet magról szaporítani, csakhogy a magról nyert fa nem tartja meg eredeti jó tulajdonságait, s a legjelesebb gyümölcs magjából nőtt fa is csak vad, vagy hitvány gyümölcsöt fog teremni. Kivételt képez a dió, mandula, gesztenye, besztercei szilva, ezeket oltani 1 nem szokás, miután magról vetve is megtartják 1 eredeti jó tulajdonságukat, de 'az őszi barack, s a közönséges megygyfajták is többé kevésbbé jó gyümölcsöt teremnek, ha magról vettetnek. A magvetés tehát a legtöbb gyümölcsnemnél csak alanynyerés végett rendszerint a vadfa gyümölcsének magját szoktuk használni (vadalma, vadkörte, ma- ’ dáreseresznye, tengeri barack, hitvány minőségű szilvák), hogy aztán az így nyert alanyokra (ma- : gönc, vadoné) a nemes gyümölcsfának részét azaz vesszejét, vagy szempaizsát ráoltsuk. Ha vadgyümölcsre nem lehet könnyen szert tenni, akkor elvetjük a szelíd gyümölcs magját, de ezekből minél hitványabb fajtákat kell választani. A kereskedésekben talált magvak csiraképességéről nem vagyunk bizonyosak, azért legjobb, ha azokat magunk gyűjtjük. A magvakat akkor szokás gyűjteni, mikor azok gyümölcse teljesen meg van érve, s ugyanakkor el is vettetnek. A cseresznyét és megygyet június, júliusban, barackot, szilvát, augusztus, szeptemberben, almát, körtét, diót október, novemberben vetjük el.

Vadalma, és vadkörtefa minden község határában találtatik. Szeptember végén, és oetóberben, midőn ezek gyümölcse már javában kezd hullani, kimegyünk az iskolás gyerekekkel, zsákra szedetjük a vadgyümölcsöt, s hazahozva vagy azonnal a földbe tesszük, vagy a padláson ritkásan elterítve 2—3 heti utóérésnek tesszük ki, s aztán vetjük még pedig gyümölcshúsostúl, azaz nem fejtjük ki a magot, hanem a gyümölcscsel együtt vetjükel, vagy egészben, vagy 2—4 szeletekre vagdalva, vagy pedig összezúzva. A cseresznyét, megygyet, szilvát, barackot szintén akkor vetjük el, midőn teljesen meg vannak érve, szintén gyümölcshúsostúl (a besztercei szilva magjait lekvárkószitéskor kell beszerezni), vagy ha csak a mag vettetik, gyümölcshús nélkül, akkor azt a gyümölcsből való kifejtés után azon nal, még nedvesen kell földbe tenni, mert ha a csontmagvak kiszáradnak, soha, vagy csak 1—2 óv múlva kelnek ki.

Ha azonban őszkor, bármi okból akadályozva voltunk a magvak elvetésében, akkor tavaszkor kell azt tenni, ámbár a siker így sokkal kétségesebb.

Tavaszi vetésig a magvakat következőleg kell gondozni:

Az alma, körte magvai a gyümölcsből kifejtetnek, megszáríttatnak, és száraz, szellős kamarában, ritka szövetű zacskókban gondviseltetnek elvetésig.

A csontmagvak megszedésük után azonnal 3 láb mély gödörbe hányatnak, föld (homok) és íaszónporral rétegezve, s jól megöntözve földdel betemethetnek, a faszénpor arra való, hogy a penészkópződést megakadályozza. Szokás a lágy, valamint a csontmagvakat és húsos magvakat is (dió, gesztenye, mandula) ládákba, nyirkos homok és faszónporral rétegezői, s azután a ládát leszögezve, hűvös helyen tartani, ez azonban nem igen jó eljárás.

Mihelyt a föld fagya engedi, a csontmagúakat azonnal kivesszük a földből, nehogy a gödörben hosszú csírát eresszenek, s ezek egymásba nőve, szétválasztáskor elszakadozzanak.

A húsos magvak, dió, gesztenye, V* láb magas levélharasztaljazóra tétetnek 2 — 3 láb vastagon, azután levólharaszttal és földdel befe- detnek.

Minél jobban van a föld elkészítve a magvetés alá, annál vígabban foguak benne a fácskák növekedni.

Legjobb a földet a magvetés előtt egy, vagy félévvel megrigolozni, azaz felforgatni 2 láb mélységben, ha azonban ez el lett mulasztva, jó mélyen, és apróra fel kell azt ásózni.

Ha a föld nem igen sovány s kalászos, vagy kapás növény volt benne, a termények letakaritása