Ung, 1888. július-december (26. évfolyam, 27-53. szám)
1888-09-09 / 37. szám
lába fel nem járó tanulók szüleit 4—4 írttal bírságolják meg s a befolyt bírságpénzt a fenn hivatok* határozat ó. pontja értelmében az alispánhoz terjeszszék be. Miről is Ungvár város polgármestere és a j. főszolgabirák, továbbá a kir. tanfelügyelő tudomás és további eljárás és végre az „Ung“ szerkesztősége jelen határozat közététele céljából jkvi kivonaton értesíttetvi rendeltetnek. GRÓF TÖRÖK JÓZSEF főispán, mint a közig. biz. elnöke. 4843- szk. i. Ungvármegye alispánjától. ^ A főszolgabirák és Ungvár város polgármesterének. * A szab dságos és tartalékos katonák folyó évi ellenőrzési szemléje October hó következő nap jain fog megtartatni: 11- én Ungvár város 12- én ungvári járás hasonnevű csoportja . Ungvárt. 23 án az ungvári j. szerednyei csoportja Sze- rednyén. s 14 és 15-én a szobránczi járás Szobránczon. 14, 15 és, ió-án a kaposi járás N. Kapóson, 19 és 29-án a bereznai járás N. Bereznán. Az utóellenőrzési szemle november hó 16-án Ungvárt fog megtartatni. Erről czimet oly felhívással értesítem, hogy a nyilvántartási utasítás VII. fejezetében elősorolt teendőket pontosan teljesítse s hatályosan intézkedjék, miszerint az ellenőrzési szemle alá tartozók kellő időben az ellenőrzési helyen megjelenjenek. Végül felhívom czimet, hogy az ellenőrzési szemlén vagy személyesen jelen legyen, vagy pedig annál magát megbízottja által képviseltesseEzen rendelet az „Ung“ helyilap utján is közé tétetik. Ungvárt 1888 szept. 5-én, KENDE PÉTER, alispán. A piaci drágaság és olcsóság. Időszerűnek találjuk, hogy a drágaság és olcsóság egyenlőtlen alkalmazásáról némelyeket elmondjunk, mert piacunkon mai nap e két fogalom se hogy sem áll az élet kívánalmaival arányban. Vegyük a gazdasági termékeket, A búza, gabona árak úgy leestek, hogy a gazdálkodó ember, ha behozza a piacra terményeit, szomorú szívvel, keserű érzéssel számlálja össze a felvett pénzösszeget, mert bizony abból hiányzik az, a mire hosszú reményteljes várakozása alatt számított, t. i. a munka és fáradtság dija. A pénzt megszámlálván, elindul szűk' sógleteit beszerezni. Bemegy egyik boltba, kér ezt vagy amazt. A kereskedő ad, de hozzá teszi, hogy ez már ettől, attól az időtől kezdve drágább ennyi s annyi krajcárral, tehát az előre kiszámított számla drágábba került. A piac olcsó, a bolt drágább. A szegény gazdálkodó ember nem képes felfogni, hogy az ő munkája miért lett értéktelenebb, mint a gyári foglalkozás ? És hogy az ő értéktőkéjónek miért kell kevesebb kamatot meghozni, mint az iparcikknek ? A piacra szállított olcsó búza árán lisztet akar venni a gazda, hogy legyen egyszer egy évben kalács is az asztalán. Bemegy a lisztes boltba s el- bámul, hogy a múlt évi 6—5 frton vett búzának a lisztjét most háromszoros áron kell megvenni. Hát ennek mi lehet az oka? Hja, sokba kerül a viz,- gőz-, s egyéb müszerszám, a mivel ma a lisztet készítik. Aztán úgy van már ez berendezve, hogy mikor a búza olcsó, a liszt legyen legalább drága, mert különben a malmok mind megbuknának s akkor nem ennénk kalácsot. Még ebbe is bele nyugszik a szegény gazda. A sok járás-kelésben elfáradt, megéhezett. Megy és vesz magának városi kenyeret, kalácsot, zsemlyét. Forgatja egyiket másikat is s azt találja, hogy egyik sincs arányban az ő munkaértékével. Szóba is hozza, hogy miért ilyen fekete, nehéz ez a kenyér ? miért ilyen sovány, liha ez a kalács ? Hát ez a zsemlye miért töpörödött ily kis tömeggé, melynek ha anyagát analyzálva megmérnék ; a munka és egyéb hozzá tartozandóság leszámítása után sem érne többet 2j10-ed krajcárnál, holott az ára 2 kr. s ugyan miért ? Mert az a liszt, a mit a pék hozzá ad drága ; ha a malmos nyer, a lisztkereskedő, meg a pék is nyerni akar, tehát mindegyik a maga módja szerint az anyag drágaságát elősegíteni saját érdekében valónak tartja. Innen van az, hogy olcsó búza ár mellett drága lisztet veszünk és gyalázatosán rósz süteményeket eszünk. Városokban elég nagy a fogyasztás, tehát elég 1 sok zsemlye és kifli fogy el; de a pékek egy csep lelkiismeretet sem csinálnak abból, hogy süteményei- : két oly alakban hozzák a fogyasztó közönség elé, : melyek nem felelnek meg sem a fogyasztók igényeinek, sem az anyag értékének. Hiába minden felszólalás, minden panasz, a zsemlye, kifli marad a régi árban, a megszokott alakban, de nem a törvényes mértékben. A szegény gazda ember sorsa szomorú. A gabna piacon pórul járt, gondolja, hogy kint a barom vásárban talán nagyobb szerencséje lesz. Kihajtott két ökröt eladásra. Gondozta, hogy nyerjen mellette. Mikor vette, adott értök 250 irtot, most, mert kénytelen eladni s mert megjavította, kínálnak az'egy pár ökörért 170 frtot. Ugyanakkor jó állapotban levő tehenéért 30 irtot. Megvette a mészáros, ki a vágóhídra viszi a szegény ember ökrét, tehenét s a mészárszéken 40—5J) kron méri el a húst. Ismét felsohajt a gazda, hogy miért szabad a mészárosnak drágán megszabni a hús árát akkor, a midőn a marhát olcsón veszi ? Hát biz e visszás állapotok sok gondolkozni valót adnak a szegény gazda embernek. Vagy a városi ember talán különbül van ? Dehogy is van ! A városi ember drága lakásban lakik, nagy a kereseti adója; drágák a városi .életmódhoz megkivántató cikkek. Legnagyobb részének jövedelme mindig egy és ugyanaz. Honnan fedezze tehát szükségletének többletét, ha legfőbb élelmi cikke, a hús, megdrágul. Hatósági intézkedés nem történik semmi irányban. A hús marad mindig oly áru, a mint azí a mészárosok megszabják; a pék sütemények maradnak egy árban, de roszak, élvezhetetlenek. Van a drágaság és olcsóságnak egy még nagyobb ellensége, a rósz mértékek használata. Némely áru egyik másik boltban olcsóbb a rendes árnál, miért? mert rósz a mérték, te hát a kilo helyett ad a kereskedő, az üzletember, 5—10 dekával kevesebbet. A mérték S8git a forgalmon. A szegény embernek pedig csak az kell, hogy olcsón vegyen, ha ő is olcsón kénytelen eladni; de a különbség nagy a kettő között. Ezek csak általános megjegyzések a drágaság és olcsóságról, de alkalmilag rátérünk arra is, hogy hol és miként orvosoljuk piacunk e calamitását. Különfélék, * A szatmári püspök Ungvárit.. Meszlényi Gyula szatmári püspök e hó 7-én az esti vonattal Ung- várra érkezett. Idejövetelének célja nem hivatalos jellegű, a mennyiben csupán Pásztélyi János ungvári püspöknek viszonozta azon látogatását, melyet ö nemrég szatmári püspökké történt föl szentelése és beigtatatása alkalmával nála tett. A püspököt a helybeli papság fogadta a vonat megérkezésénél, honnét harangok zúgása között bevonult a püspöki palotába. Tegnap a kisasszonynapi ünnep alkalmából a helybeli r. kath. templomban díszes segédlet mellett nagy misét mondott a püspök, s mise után a nagy számmal egybegyült hívőknek emelkedett szellemű szt. beszédet tartott. A beszéd tárgyául szűz Mária tiszteletét vette föl. Ezután lakására vonult, hol a helybeli papságnak, sár. kath. hitközség egy nehány tagjának tisztelgését fogadta: ez utóbbiakat Bugyis András prépost főesperes vezette a püspök elé. ki őket szívélyesen fogadta. Délben Pásztélyi püspök vendégénél: tiszteletére disz ebédet adott, melyre a papság s nehány magasabb állású Tisztviselő volt hivatalos. Noha a püspök látogatása csak magán jellegű, mindazonáltal a közönség körében kiváló érdeklődés mutatkozott a magas vendég iránt, kinek szeretetre méltó modora mindenkit lekötelezett, a kinek alkalma volt a nagy műveltségű püspök körében megfordulni. Szívélyesen üdvözöljük tehát a szatmári püspököt ezen alkalommal s azon óhajunknak adunk kifejezést, vajha mielőbb huzamosb időre fölkeresné Ungmegyét s Ungvár városát, s megismerkednék egyházmegyéjének eme vidékén lakó híveivel s a közönséggel általában. * A kassai hadgyakorlatokról tegnap 8 órakor tért vissza ezredünk külön vasúti vonattal. A nagy közönség- igen érdeklődött a visszatért hadfiak iránt és nagy számmal vonult eléjök. Az ezred zenekara kisérte végig az utczákon. A meg. viselt hadfiak máskülönben ép, egészséggel tértek vissza. * Hymen. M i k i t a Béla cseszorai földbirtokos eljegyezte Berzeviczy Gizellát Eör-Darmán. * Országos vásárunk e hó 3-án rosszul sikerült, mert roppant eső előzte meg éjjel sav ásár napján egész délutáni 5 óráig esett. E rósz idő miatt a vásár nem volt látogatott, a felhajtott marhák ára nagyon lement, mivel vevők nem voltak. * Áilejtési eredmény, Ungvárvárosánál a tű oltószerek, utczai szemet, gyászkocsi szállítási vál lalatra, melynek kikiáltásiára 900 frt volt; továbbá a laktanyai szemét és ürülékek szállítási v állalatra, melynek kikiáltási ára 870 frt. volt, az e hó 5-én megtartott árlejtés alkalmával mindkét vállalatra együttesen Hudzina János bérkocsis tett legkedvezőbb ajánlatot, t. i mindkét vállalatot kész 997 frt. 87 kr. mellett átvenni. Ajánlata a képviselő testület elé terjesztetik jóváhagyás végett. A f. hó 7-én tartott árlejtésnél a rendőrök lábbeli szükségletének egy évi ellátására Olejnyik Emil adott be legkedvezőbb ajánlatot, t. i. kész egy rendőr lábbeli szükségletét 13 frt. 35 kron egy évre ellátni. Az utczai világítást egy éjjeli lámpára to krt számítva, Schmidt János vállalta el, valamint a városháza világítására szükséges kőolaj szállítást is ő vállalta el 33 kron kilogrammonkint. * Szegény Ringelspieles. Városról városra, faluról falura vándorolva, összekapargatott magának egy pár frtot; de a segédnek is fájt a foga a pénzre és Szerednyén megugrott a cassával, ott hagyván jó gazdáját a fából készült, vaskarikán forgó lovaival, hiutóival egy ütt. A csendőrség azonban izibe utólérte Munkácson a megurott segédet és szerenc sére a cápából nem sok hiányzott * Nagy tűz dühöngött a Nagymibály mellett fekvő Stranya községben s vógpusztuláasal fenyegette nemcsak a községet, hanem a Laborcz folyó túlsó partján épült Nagymihály városát is. A tűz reggel támadt a nagy- utcza egyik házában s a keletkező szélben hihetetlen gyorsassággal terjedt tovább. Az oltást uagyban nehezítették a kezdetleges állapotban lévő tűzoltó szerek s a rendszeres tűzőrség hiánya. Sulyovszky István nagymiháiyi főbíró a város fecskendőit azonnal a veszélyeztetett községbe rendelte és Lakner József, Jaegerl Béla jegyző, valamint Malatinszky László vezetése mellett az oltást megkezdette. Már ekkor nyolez hózná több állott lángokban s igy a védelem nem annyira megmentésére, mint inkább a tűz lokalizására szorítkozott A többnyire náddal ás fazsindellyel fedett házak az isszonyu hőségben egym ásután kaptak lángra s csak a vész környékén fekvő házak fedeleinek leverésével lehetett a községet a pusztulástól megóvni. Délután két óra volt, mikor a tüzet, melynek tizeuöt ház és harmincz csűr esett áldozatul, nagyjából elolthatták. A tűz által igen Bokán teljesen vagyon talanokká lettek mert a csűrökben felhalmozott élet, mind a fékevesztett elem martaléka lett. Azonkívül nagym ennyiségü lábas jószág is odaveszett. A hajléktalanul maradt lakosokat könyörületes szivü emberek fogadták ideiglenesen háza- ikba. * Zsebmetszöi ügyesség. Egy miskolci nagy- kereskedő ügynökének 1600 frtos tárcáját e napokban Csapon oly ügyesen kifejtette valami . zsebmetsző, hogy a károsult csak Ungvárt vette észre, mikor fizetni akart a pénzzel, melynek azonban hűlt helyét találta csak. Eddig semmi nyom nincs, hogy hol s mily körülmények között vághatták fel károsult öltönyét és ki lehet a tettes. — Kovácsy-Monostori „A ló és annak tenyésztése“ cimii mű i-ső mutatvány-füzetét vettük. E műnek első füzete is kiválóan érdekes, a mennyiben az • bevezetés után a természetrajzi adatokkal, tehát : az equidákkal foglalkozik, s jól sikerült ábrákkal illusztrálja az ide tartozó lóféléket. Majd azután 1 áttér a ló eredetére és történetére, a nem szakértőknek is kiválóan érdekes és tanulságos olvas- 1 mányt nyújtván. Ezeketi kívül tárgyalja a beteg. : ^g es egészség jeleit, a ló vérmérsékletét és szer- t vezetét stb. A munka csinos kiállítására nagy • súly lett fektetve s bátran kiállja a versenyt ) hasonirányu külföldi müvekkel. A mű 12—14 fii- 5 zetben lesz teljes, s egy-egy füzet ára 50 kr. A t kiadók Kocányi és Vitéz könyv,- mü- és hangjegykereskedése Kassán (főutca 73) csinos r kiállításban adják ki ez érdekes könyvet. Ajánljuk i. I olvasóink figyelmébe.
