Ung, 1888. július-december (26. évfolyam, 27-53. szám)

1888-08-26 / 35. szám

XXVI. ÉVFOLYAM. Ungvár 1888. vasárnap, augusztus 26. 35 SZÁM. Megjelen: minden vasárnap A ?zerkesztöhöz intézendő minden közlemény, mely a lap irodalmi részét illeti Levelek csak bér- ineutesen fogadtatnak el. Semmit sem közlünk, ha nem tudjuk, kitől jöi\ Kéziratok vissza nem adatnak. Kiadóhivatal: Pollacsek Ityiksi könyvnyomdája Előfizetési feltételek: Egész évrd . 4 frt — Félévre .....................2 „ — Negyed évre . . . . 1 „ — Egyes szám ára 10 kr. Hirdetések. szintúgy mint előfizetések az Ur.g kiadóhivatalába CJngvár, Pollacsek M. könyvnyomdájába küldendők Nyilttór soronként 20 kr VEGYESTARTALMU HETILAP, ü ngváriwegye és fiz ,,uii}rmeyyel uazdasági egylet“ hivatalos közlönye. Felelős szerkesztő: Fincicky Mihály. Hivatalos közlemények. ^8r HIRDETMÉNY. Az 1888. évi XXIV. t. c. értelmében a f. évi szeptember i-én készletben levő minden égetett szeszes folyadék, különösen az a r r a k, rum, cognac, pálinka-e.ssencia, likőr és pá­linkafélék, valamint a borból és szeszből ké­szül t minden olyan keverék, melynek alkohol tar­talma 18 térfogat (volumj százalékot meghalad, pótadó alá esvén, kötelesek mindazok, kik fenti időben ily égetett szeszfolyadékok készletével bir- nak, azok mennyiségét és alkoholtartalmát, legyen az akár saját, akár idegen helyiségben elhelyezve, legkésőbb — a törvényszerű birság terhe alatt — folyó évi szeptember hó 3-ig, az illető pénzügyőri szakasznál írásban 2 példányban bejelenteni és a járó pótadót 8 nap alatt az illetékes adóhivatalnál befizetni. A bejelentési nyomtatványok ugyancsak az illető pénzügyőri szakasznál ivenként 2 krért be­szerezhetők. Likőrnél és rozsólisnál, ha a cukortartalom egy hektoliter folyadéknál legalább 10 klgrammot tesz, az alkoholtartalmat nem kell bejelenteni, ez mindenütt 26 százalékkal vétetik számba. Ha az összes készlet a szeszforgalmat közve­títő iparosoknál 20 és más családfőknél 10 liter tiszta alkoholt meg nem halad, ezt nem kell beje­lenteni. Minden más esetben az összes készlet, ide értve a pótadó alá nem eső mennyiséget is, beje­lentendő. A kis tartályokban levő illatszerek, ha súlyuk 1 kilogrammnál nem tesz többet, nem esnek a beje­lentés kötelezettsége alá. Ha a bejelentés kötelezettsége alá eső szesz az 1888. évi szeptember hó három első napjain szállítás alatt állana, a nélkül, hogy már beje- lentve és megadóztatva lenue : a bejelentés, illetve a pótadó befizetése az áru átvevőjének képezi kö­telességét, ki a bejelentést a szesz megérkezése után azonnal megtenni tartozik. Kassán, 1888. augusztus hó 13-án. M a g y. kir. Pénzügyigazgatóság. U547- sz. k. i. Ungvármegye alispánjától. A főszbiráknak és Ungvárváros polgármesterének. Ezen hirdetmény Címnek legelterjed­tebb közhirrététel végett kellő számú példányokban kiadatik s az „Ung“ he­lyilap utján is közététetik. Ungvárt 1888 augusztus hó 21-én KENDE PÉTER, alispán. 1128. sz. •1888. Ungvármegye kir. tanfelügyelője. KÖRÖZ VÉNY. A nagym. vallás és közokt. m. kir. minisz­tériumnak f. hó 4-én, 26662. sz. a. magas rendeletét a kormány kinevezésétől függő tanerők véglege­sítésére és 5-üdévi pótléka tárgyában az „Ung“ utján ‘ alább másolatban oly felhívással közlöm, hogy az érdekeltek szigorúan ahhoz tartsák magukat. Ungváron, r888. aug. 14. TIHANYI DOMONKOS, kir. tanfelügyelő. „A vallás és közoktatásügyi m. kir. minisz tértől ad : 26662 sz. Tapasztaltatok, hogy a nép­oktatási tanintézeteknél, továbbá tanitó és tanitónő képezdéknéi, felsőbb leányiskoláknál és kereske­delmi iskoláknál működő és a kormány kinevezésétől függő tanerők próba idejük lejártával a véglegesítés kérelmezésével néha hosszú ideig késedelmeskednek. Midőn azután a véglegesítésben részesülnek, egy­szersmind a már kiérdemelt, évötödös fizetési pót­lékokra is igényt emelnek. Ezen pótlékok címén ilyenkor néha tekintetettel a kimutatott szolgálati idő hoszuságára, egyszerre nagyobb összeg folyó­sítása válik szükségessé, mely nagyobb összeg fedezéséről az illető évi államköltségvetésben ter­mészetesen gondoskodva nincsen. A szóban lévő késedelmeáés szülte visszás­ságoknak a jövőre nézve megjgátlása céljából szükségesnek tartom kijelenteni, hogy ezentúl oly tanerők részére, kik a véglegesítésért a próba­idő lejártától számítandó legkésőbben 3 hó alatt nem folyamodnak, az évötödös fizetési pótlékok, a mennyiben ilyenekre szolgálati idejüknél fogva már korábbról igényt 1 arthatnak, csak a véglege- sités iránti kérvény benyújtása napját követő hónap elsejétől kezdve fognak m^gállapittatni és folyóvá tétetni. Miről tekintetességed a tankerületében fennálló és felügyelete alatt lévő összes tanintézetek személyzetét, a jelen nmdeletem figyelmen kívül hagyásából reájuk háramolandó hátrányokra való külön és nyomatékos ráutalása mellett, haladék nélkül értesítse. Budapest, 1888. évi augusztus 4-én. A miniszter helyett: GÖNCY PÁL s. k. államtitkár. ad. 935.sz k. i. Ungvárváros tanácsától. A nagyméltóságu földm. ipar és keresk. mi­nisztériumnak 1885 évi 9909 sz. a. rendelete 2. §-a értelmében ezennel közhírré tétetik, miszerint a folyó j888. évre megválasztott iparhatósági meg­bízottak működési köre, egyetértöleg a város ta­nácsa, mint elsőfokú iparhatósággal, az 1884 évi XVII. t. c. 173. §-ához képest következőleg álla­píttatott meg : a. , az iparhatóság és testület lajstromait el­lenőrzik: Wágner Emánuel, Fiala Károly, Hevesi Mihály, b. , a tanonciskolákat látogatják : Hevesi Mi­hály, Fiala Károly, Wágner Emánuel. c. . az asztalos, eszterg; lyos, kőfaragó és bod­nár műhelyeket vizsgálják : Sántha Mihály és Báró Frakstein Tódor. a bádogos, bőröndös, rézműves, géplakatos, lakatos, órás, puskaműves, reszelővágó és késes műhelyeket : Drevey Péter, Milcsik Mihály. az ács, kőműves, szob festő, mázoló, üveges, agyagipar és fazekas műhelyeket: Vajnai Márton, Bubelényi István. a csizmadia műhelyeket: ifj. Pásztor János és Sztojko Emil. a cipész, tímár, keztyűs és szíjgyártó műhe­lyeket : Olejnyik Emil és Pásztor István. a kovács, kerékgyártó, kocsifényező, kárpitos, könyvkötő és borbély-fodrász műhelyeket: Hevesi Mihály, Laszota Imre. a hentes, sütő, szappanos, mézeskalácsos, m< - száros és cukrász műhelyeket : Wágner Emánuel, Fiala Károly. a kalapos, gubás, szűcs, gombkötő fésűs és kefekötő műhelyeket: Halykó István és Nagy István. a férfi és női szabó, kelmefestő, köteles mű­helyeket : Dalejcsik András, Apjári András. d., a gyárakat, gőzmalmokat, szeszfőzőket és kosárfonó műhelyeket szemlélik: Gergely Ferenc, Mihalics János. Figyelmeztetnek a fentebb elősorolt gyárak és műhelyek tulajdonosai, hogy az iparhatósági megbízott hivatalos eljárása közben hatósági kö­zegnek s eljárása hivatalos eljárásnak tekintendő. Aki tehát őt hivatalos eljárásában sértő kifejezé­sekkel illeti: hatóság elleni kihágás miatt az 1879. évi XL. t. c. 46. §-ában meghatározott bün­tetéssel büntetendő. Ungvárváros r. tanácsa, mint elsőfokú ipar­hatóság 1888. évi augusztus hó 24-én tartott ülé­séből Lebocky Béla, polgármester. Eőry Elek, v. főjegyző. 3416. sz. Í888. k. i. HIRDETMÉNY. Ungvár város rendezett tanácsa részéről köz­hírré tétetik, hogy az Ungvár város tulajdonát tevő városi területen folyó évi augusztus 15-étől gyakor- landó vadászati jog folyó évi augusztus hó 27-én délután 3 órakor a városháza termében tartandó nyilvános árverésen bérbe fog adatni. Miről a bérelni szándékozók értesítettnek, és az árverésre meghivatnak. ' Kelt Ungvárt 1888 év augustus hó 24-ón tartott városi tanácsülésből. LEHOCKY BÉLA, polgármester. EŐRY ELEK, v. főjegyző. Trefort Ágoston. 1817—1888. Trefort Ágoston, vallás- és közoktatásügyi mi­niszter, a tudományos akadémia elnöke, egy hosszú és tevékeny életnek végén, aug. 22-ón meghalt. Trefort Ágoston a magyar nemzet reformátorai közül való volt, egyike azon férfiaknak, kik a har­mincas és negyvenes években a nemzeti nagy át­alakulást vezették. Irataiban a magyar nemzet isme­reteit gazdagította és a haladás eszméi felé irányí­totta. Fiatal korától kezdve nem szűnt meg mun­kálni a közjóért, fenkölt szelleme, szabadelvüsóge, felvilágosodottsága ismert vala, mélyen érző szíve fogékony volt minden nemes és nagy iránt, a mivel a közjólétet előmozdítani lehet. Tevékenységének nagy része azonban az alkot­mányos korszak idejére esik, s 1867 óta előbb mint a parlamentnek legkiválóbb fórfia, 1872. évtől pedig mint vallás- és közoktatásügyi miniszter ki­váló alkotásaival örökítette meg nevét, s nagy szelleme élni fog még ezután is soká. A magyarságot az elemi oktatás által is ter­jeszteni és szilárdítani: egyik fővezéreszméje vol; működésének. Az ország minden részében s külö­nösen a nemzetiségek által lakott széleken százával állította fel az államiskolákat; a magyar nyelvnek az elemi iskolákban kötelezővé tételét vitte keresztül

Next

/
Thumbnails
Contents