Ung, 1888. július-december (26. évfolyam, 27-53. szám)
1888-08-12 / 33. szám
A bizottság tagjai tehát szellemi képességükhöz nyomatékül odatették állásuk tekintélyének súlyát is; igy már a bírálat nyomatékosabb kell hogy legyen, mert nem egyszerű egyének felszólalása van a bírálatban kifejezve, hanem egy üzérkedő malom és bank meghatalmazása is, mely megköveteli, hogy megbízottja az üzlet érdekét a városnál is képviselje. A bizottság solidaris viszonyban állt s a jelentést is igy fogadta el. Egy valamennyiért, valamennyi egyért. A vizsgálódás sok oldalú volt, sok ismeretet kívánt, tehát az egyes tagok megbíztak egymás képességében. A jelentés visszatükrözi e bizalmas megállapodást, mert fősúly van fektetve a pénztári kezelésnél észlelt hiányokra, melyekből levonják a közigazgatási, jogi s még az építkezési ismereteket is, holott ezek nem állíthatók egymás mellé minden ember képességénél. A laktanyai kérdés igen hosszan tárgyaltatik, ez lévén a városra nézve a legnagyobb lom jövőre, ha előleges intézkedésekkel meg nem kötik. E tekintetben külön javaslatot tesz a bizottság. Véleménye szerint egy három tagú bizottság kezelése alá adatnék, melynek főnöke a rendőr- kapitány volna. E ‘három egyén a laktanyában egy hadbiztos vezetése alatt külön könyvelést, pénztári hivatalt nyittatna, úgy, hogy a tanács ne tudjon semmit az egész hadügyről. Az a három ember majd tudna szembe állni a katonasággal nem úgy, mint Lehócky polgármester, a ki „hosszú hivataloskodása alatt stb.“ Egyet kifelejtettek a véleményezők, hogy kinek volna felelős ez a három tagú bizottság, meg az a hadbiztos. De hát a képviselő testület azt határozta, hogy javaslatot tegyenek ; a küldöttség nem szerénykedett a javaslatokban és egy uj intézmény felállítását javasolja. A községi törvény szerint van elöljáróság, van tanács. Az ötös bizottság megtoldja az elöljáróságot egy laktanyai haditanácscsal ólén a íőhadbiztossal. Még eddig nem volt ilyen, de ha lesz, bizonyára megkönnyíti az évi költségvetést, mert a katona ügyi tanácsos állása fölöslegessé vállik. E bizottság elfogadásával a képviselő testület igen célszerű s a város közjólétére irányuló újítást hozhatna be. így például a tanács hatásköre már a május 23-iki határozat folytán megszűnt, mert a laktanyai ügyet teljesen az ötös bizottság vette gondviselése alá. Hozatott a képviselet által folytatólag egy oly (törvényes ?) határozatot, hogy a laktanyai béreket ezentúl nem szabad a polgármesternek, városi pénztárnak felvenni, hanem csakis kizárólag és egyedül a rendőrkapitánynak, mert a többi tisztviselő nem hitelképes, hitvány, megbízhatatlan, beteges, főbe ütni való. Ezek azon javaslatok, melyek törvényes alkalmazását a vármegye legfőbb őrénél, a főispánnál is a jelentés egy példányának megküldése mellett kérelmezik. No iszen szép közigazgatási maskaráda volna ez, ha egy háztartást a törvényes közegeken kívül még dilettáns emberek is vezetnének. De hogy a vizsgálódás eredményével beszámoljanak, ráadásul fájj ó érzéssel, deteljes meghatottsággal véleményezik, hogy tekintve ezt, meg ezt, meg amazt, a polgármester és pénztárnok ellen mondja ki a képviselőtestület a kötéláltali halált, mert hosszú hivataloskodásuk alatt elfáradtak testileg és szellemileg. Hhm, hm! Hát ez a községi tisztviselők nyugdija ? Hosszú szolgálatnak ez az elismerése ? No ez nagyon gyönge birálat az ötös bizottságtól ! A hangról. (Physiologiai tekintetben.) A hang, a tónus, melyet élő lények magukból adni képesek, valamint annak változatossága, mely a respiratio t. i, a be- és kilehelés által idéztetik elő, a gőgsíp felett a torokban, annak hangrésében rejlik; ennélfogva csak is azon élő állatok képesek hangot adni, a melyeknél légzőműszervek t i. a tüdők, a torokban a gőgsíp feje (Kehlkopf) és a benue foglalt hangrés (Rima glotidis) annak izmai t. i. teljesen kifejlődve vannak. A hangrést az embernél három izom képezi, u, m. két horgacs vagy kajsza izom, és egy haránt izom, (musculi obliqui et transversus.) Egy mélyebb tónus tágasb haugüregből ered, egy magasb tónus szükebb hangüregből fejük ki. A magas hangoknál a gőg feje fölfelé és .előre, — a mély hangoknál lefelé húzódik. A nőknél a hangrés többnyire szűk, a férfiaknál ellenben tágabb, a kastrátokat kivévén. A hang modúlatiói a négyféle hanglejtésre nézve u. m. d i s c a n t, alt, tenor, és b a s- susra figyelve a torok, a gőg, a mandolák, az inypadlás, a lágy, íny és a szájüreg müszerveze- teinek erősb vagy gyengébb kifejléseiktől függenek. Kinél a hangrés izmai erősek izomrostosok, annak a hangja erősebb és kifejleszthetőbb mint ellenben. A hang a fanosodásig (pubertás) a discantnál feljebb nem emelkedik. A castratoknál, mihelyest a szokott műtétel rajtuk végbe vitetett, a hangrés nem fejlődik tovább, szóval a további kifejlődése, az elkövetett műtétéi által megakadályoztatott, miért is a már élemedett korú castratok gyermekes hanggal bírnak. A zene-müértők, hangversenyeknél, a színházakban, a templomokban s a t. kétszeresen élveznek, a laikusok felett, de kétszeresen boszankodnak is az éneklés alkalmával ejtett hibák miatt, mig a laikusnak mindegy akár kontár énekesnő akár prima, ő akkor is őrjöng, tapsol, a mikor a ze- nemüértő idegesség környezi a boszszúságtól. A szép, a tiszta, az ildomos hang az, mely úgy tűnik elő, mintha az valami hangműszerből, fuvolából hangzanék ki, a milyenre csak ritkán bukkanhatunk, azaz ritkán hallhatunk, kivált a nőktől, — az énekesnők az alsóbb hangoknál jobbadán mekegnek; bárány vagy kecske hangnak nevezik azt. A mekegés a lágy íny és a nyelv garat izmok elsatnyásodásától eredt, és ha ezek izmai érmécessége, a hangrés izmaival nem hangzanak össze. Sokszor hallani azt, ennek vagy amannak a hangja elveszett. Ez csak két okból eredhet, és pedig vagy a hangrés izmainak megerőltetésétől, vagy a torokban fészkelt syphilitikus bántalmaktól. Az erős, vagy magas éneklések, skálázások alkalmával néha a hangrés haránt izma, (musculus transversus) szokott megrepedni, mint ez állítólag P. . . nénál történt. A hangrés izmainak akár erő- műves, akár életműves (dynamikus) fölbomlása orvosolhatatlan. A szép, ildomos emberi hang (ének) a zene netovábbja, vox humana super omnia ! Az emberi hangot idomítani, kiművelni lehet, de a természettől kellemes hangot kierőszakolni lehetetlen. És a mi megfoghatatlan, valamint millió ember közül kettő sem fog mindenben hasonlítani egymáshoz, még ha testvérek is —• éppen úgy hangjuk — a beszédre figyelmezve — különböző. Némely énekesek hangjuk finomítása kedvéért praeservativumokkal élnek u. m. nyers tojásnak, champagniernek, lepárolt anizs víznek stb. élésével, de mindezek csak jámbor képzelődések. Dr. Turner Ferenc. Különfélék, * Gróf Török József főispánunkat kjtüntetés érte, a szabolcsi folyam szabályozáshoz miniszteri biztossá lett kinevezve a kormány által. Néptinnep. A múlt vasárnap a vöröskeresztegy- legy által rendezett népünnepély Nehrebecky Györgyné úrnő fáradhatlan buzgalma és kitartó erélye mellett fényesen sikerült. A látványosságok jól vpltak rendezve és a jövedelem is szép kerek összegre ment. * Esklivö. B 1 a h a Lajos ungvári kir. postatiszt e hó 7 én vezette oltárhoz Schrniedt Bori.sk a k. a. Schmidt János érdemes polgárunk kedves és müveit leányát, Áldást és szerencsét kívánunk a boldog párnak. * Hadgyakorlat, E hő u-én távozott el városunkból a 66-ik cs. és kir. ezred Kassára hadosz- tály gyakorlatra s csak szeptember 7-én térnek vissza katonáink fáradtan és megviselve. Kassáról Miskolc felé fognak levonulni, hol nagyobb had- testgyakorlatok lesznek. A munkácsi zászlóalj is együtt ment ezredüukkel. * Aratásunk befejeztetett, sőt gazdáink már a hordással is készen vannak. Most jön a cséplés, de mint mondják, az eredmény nagyon közepes, itt-ott silány. A tavaszi még eddig jól áll. A sző- 1 ő termés Szereduye vidékén általában rósz, alig lesz valami; az ungvári hegyen talán ‘/»-ad termés mutatkozik. Az „U3NTGI“ tárcája. Párbaj a jénai deákokkal (Hátrahagyott kézirat.) (Folytatás és vége.) Társaságokba betolakodni, nőket sértegetni, pokoli zajt ütni, éjnek idején ablakokat beverni, s gyengébbeket bántalmazni, ebben kulminál tevékenységük. Majdnem hihetetlen, hogy a kormányok képtelenek e botrányt megakadályozni. Lehet, hogy a katonatisztbe csak azért nem akartak belekötni, mert gyaniták, hogy vívni tud, belekötöttek tehát a polgárba. — Mit akar itt e majom pofáju szőke filister ? kérdi a legvénebb „ifjú“, egy úgy nevezett bemooster Haupt. ügy tesz mintha nem hallaná, ugyan kérlek cibáld meg a fülét. — Mutasd inkább, hol csinálta a kőmives az ajtót. Bendegúz de eadem ilyet még nem hallott. Lamark grófra nézett kíváncsian, mint fogja ez magát viselni. A gróf arcizma sem változott— Kocsim, melyet Welsben hagytam, s melyen kardjaim vannak, minden percben itt lehet. Akar ön hadnagy úr segédem lenni? kórdó francia nyelven. — Azt tartom — viszonzá a tiszt, hogy sokkal jobban tennénk, ha e csőcseléket most mindjárt kiker- getDŐk. — Isten mentsen, e fickókat előbb meg akarom leckéztetni. — Ez esetben szolgalatjára állok, feleié a tiszt. 'A Burschok Lamark gróf nyugalmát félelemnek vették, s leirhatian szemtelenséggel folytatták sértő megjegyzéseiket. A gróf nem mozdult, mert nem akart felelni, mig szavainak uyomatókot nem adhatott. Csak nagy nehezen bírta társát megfékezni, kinek arca égett, s reszketett a feliudulástul. A Burschok látva, hogy Lamarkot nem hozhatják ki sodrából tovább mentek, hogy a „Hetz“ teljes legyen. A bemooster Haupt, kire a deákoknak úgy látszik mint kolomposra mindig szükségük van, átmászott az asztalon s egyenesen a gróf elé állva, merészen arcába néz, s durván rá mordúl. — Kicsoda ön, hogy szóval sem felel, talán krokodil bőre vau; hó ? Lamark gróf föláll s nyugodtan, kis gunymosoly- lyal ajkán, mondja. — Én Lamark Oliver gróf vagyok, s ön uram ? •— Nevem Krummbein Lothár s kérdezni akarom önt, mi jognál fogva mert filister létére ide betolakodni ? E percben könnyli kocsi érkezett a fogadó elé, s betért az udvarba. Lamark várva várt fogatja volt. Nem sokára egy őszbevegyült férfiú jelent meg az ajtóban s ki a Bursch utolsó szavait hallva, megállott mint sóbálvány. Ez érdekes férfiú a gróf komornoka> alig hitt'fiileinek, midőn hallá, urával miként bánuak. — Rögtön megmondom, hogyan mertem ide betolakodni— azután szolgájához fordulva — Bastien hozzál három Palmirát. Lamark gróf igy szokta nevezni kardjait. Most a vendéglőst hivatta. — Nyitva van-é a nagy terem ? Felső és alsó Ausztriában minden fogadó, még a falusi is bir táncteremmel, hol ünnepélyek alkalmával a Ländlert járják. — Rögtön nyitva lesz, talán ott parancsolják az urak a fekete kávét ? — Azt nem, kedves Deisinger úr, de egy kis mulatságot akarok ezen ifjaknak szerezni, szoba pisztollyal fogunk lőpróbákat tartani. — De igen kérem az urakat, vigyázzanak a bútorokra, meg a tükrökre. — Majd megtérítem, Írja fel duplán, ha kárt teszünk. — Gróf úr — viszonzá az önérzetes Deisinger — nem szoktam dupla krétával írni. — Nem úgy értettem, csak helyre akarom pótolni a netalán történendő kárt, kérem vezessen. Ezután a deákokhoz fordult, kik fokozódott kíváncsisággal, s meglepetéssel követték a gróf szavait. — Uraim, nemde önöknek is kedvük van lőpró- báimat végig nézni ? Dehogy volt kedvük, Lamark biztos föllépése nekik imponálni kezdett. A hencegő sereg érezni vélte, hogy emberére talált. — Nos, önök haboznak? E szavakat Lamark gróf emeltebb hangon ejté ki, wire a hét deák megindult, követve Bendegúz Attila és Deisinger úr által. E processiót, Bastien zárta be a három, bőrtokba rejtett karddal hóna alatt.
