Ung, 1888. július-december (26. évfolyam, 27-53. szám)

1888-08-05 / 32. szám

rendeletre vonatkozólag, melyet a miniszter jóváha­gyott. A szabályrendelet 5 §-a szerint a vármegye IV pót adót vethet ki a községekre már 1887. január 1-től. A közgyűlés határozatilag kimondta, hogy az 1°!0 pótadót 1887- és 1888-ra, mihelyt a miniszter ebbeli jóváhagyása leérkezik, kivetheti és behajtatja még oz év folyamán. Egyúttal a nyugdíj- kezelő választmányba beválasztattak Markos György, Nehrebecky György, Dr. Preusz Adolf és Lám Gyula bizottsági tagok. — A földmivelési m. kir. miniszter értesíti a törvényhatóságot, hogy a volt úrbéres s községi erdőkezeléssel a nagybereznai járásban Rónai Antal m. szigeti erdészt, az ungváriban Székely István soovári erdészjelöltet bízza meg. Olvastatott „Ung vár megye szabályrendelete a gyámhatósági eljárás és pénzkezelésről.“ A terjedel­mes szabályrendelet egyhangúlag elfogadtatván, jó­váhagyás végett a belügyminiszterhez fog felterjesz­tetni. Ezek után jött Ungvár város többb rendbeli ügye, u. m. Az 1888-ik évi költségelőirányzat, mely javí­tott alakban most másodszor került tárgyalás alá. az állandó választmány véleménye alapján elfogadtatott. Az 1886-ik évi pénztári számadásokra a főszám­vevő nehézményeket emelt, ezen nehézmények a polgármesternek az összes iratokkal kiadatnak, hogy 30 nap alatt jelentést tegyen. Az 1886 évi katonaügyi számadások elfogad­tattak és Barts Pál pénztárnok s Keményesi Ferenc ellenőrnek a felmentvény megadatni határoztatott. — A hidasmórleg díjszabályzatát a városi ta­nács felküldte jóváhagyás végett, azonban megfeled­kezett arról, hogy az ilyen szabályrendeletek alko­tása a képviselő testület hatáskörébe tartozik; s miután a képviselő-testület hozzájárulása nem volt igazolva egyszerűen vissza küldetni határoztatott azzal, hogy máskor figyelem adassák a törvénynek is. Két uj tárgy is került tanácskozás alá. — A kassai kereskedelmi és iparkamara kérel­met intézett a vármegyéhez, hogy pártolja abbeli felterjesztését a földmivolés-ipar és kereskedelmi mi­nisztériumnál, hogy Ungvár városában egy patkó­ié tanfolyam felállittassék s ennek költségeit részben az állam is vállalja el, az iparkamara hajlandó lévén e célrajelentékeny összeget adni, és e'részben a vármegye hozzá járulását is kikérvén. A. közgyű­lés a kérvényt pártolólag felterjeszti, a hozzá járu- lást azonban akkorra, halasztja, mikor a minisztéri­um kimondja a támogatást. • — Kolozsvármegye átiratot intézett a v a d- házasságok tárgyában a minisztériumhoz beadott feliratának pártolása iránt. E tárgy kapóra jött. Hozzá szóltak többen, mert sajnos, |nálunk is ke­gyetlenül igénybe veszik a,vadházasság bő köpenye­gét sokan, a kik aztán a fennálló törvények kiját­szását e köpenyeg alatt kényelmesen űzik s okot adnak arra, hogy a törvénytelen gyerekek száma szaporodjék, az örökösödési kérdések pedig napról napra bonyolultabbakká váljanak. A közgyűlés elfo­gadta az átiratot és a minisztériumhoz pártoló fel­iratot fog küldeni. Persze, hogy az agglegényeknek ez nem tetszett ! Ezután több község évi számadása fölötti fő- szemvevői jelentés olvastatott. A közgyűlés elfogadta mind s ezzel szétoszlott. Különfélék, * Rudolf trónörökös e hó 1-én uein remélve és váratlanul ismét meglátogatta városunkat, mint a had­sereg gyalogsági felügyelője. Az ezred épen nagyobb hadgyakorlatra vonult ki Szerednye vidékére, mikor az értesítés megjött, hogy másnap a rendes vonattal 0 fensége megérkezik. Ez értesítés azonnal ttudtul adatott az ezrednek s még akkor este 10 óra tájban vissza tért, hogy a másnapi fenségérkezéshez itthon legyen és a fenség előtti hadgyakorlathoz előkószüljöu. Ő fensége a inunkács sztrii vonalon jött Lembergból városunkba s az indulóháznál maradt kísérőivel egész incognito. A „Korona“ szálló főpinczére. Seres Márton szolgálta fel ő fenségének az estebédet, mely alatt igen vidám s jó kedélyben volt. Másnap négy órakor ugyan ott regge­lire theázott, s rögtön kiment a gyakorló térre, hol fél 9 óráig időzött. Onnan egyenesen a vonathoz haj­tatott és a rendes von attal Kassára tovább utazbtt. Városunk lakossága ő fenségének e másodszori látoga­tására a mily büszke ép oly szerencsés is, mert remél­jük, hogy itt időzésének benyomásai nem maradnak nála nyom nélkül akkor sem, midőn koronás királyunk lesz. Az ezred gyakorlata fölött teljes megelégedését nyil­vánította és igy ezredtiukis büszke lehet ö fenségének nyilatkozatára. * Gróf Török József főispán e hó 2-án Buda- dapestre utazott. * Városi ügyek. A. kép viselőtestület f. évi má­jus 23-án tartott közgyűléséből a város activ és passiv állapotának felvételére kiküldött ötös bizott­ság e napokban befejezte működését s jelentésének nyélbe ütése után már egy-két nap alatt be­adja két havi munkálkodásának eredményét s az e közben tapasztaltakról szóló véleményét. A város vagyonáról felállított * mérleg nem olyan rósz, mint azt egy némely" ember évek óta hangoztatta s igy a táplált aggodalom valósziuüleg el fog osz- lani. A közadminisztrátió egyes ágaibau észlelt hiányokra a bizottság erős megjegyzéseket tesz, melyekre a képviselet van hivatva felelni. * Uj iskola. Amint örömmel értesültünk Ung- V írott ismét egy uj iskola létesült. Ugyanis a hi- dontuli irgalmas nénék vezetése alatt levő „Mária ház“-i óvodával egybekötött leányiskola Nsgos Bugyis András prépost nagylelkű alapitó áldozat készsége folytán 2 uj tanteremmel kibővittetvén, már a tanév elejétől 4 irg. néne vezetése alatt 6 osztályú leányiskolává lesz. Őröm. tel vesszük tu­domásul e hirt, köszönetét szavazva az alapitónak. Egyszersmind arról is értesültünk, hogy a tanév elejétől az épületnek meg nagyobbitása és célszerű berendezése következtében benlakó növendékek is fognak felvétetni teljes ellátásra. * A közkórházi másod alorvosi állás rendszere­sítését a belügyminisztérium engedélyezte s a pá­lyázatot a város e napokban fogja közhírré tenni. * Az ugmegyei níiegylet e hó 1-én tartott hang­versenye válogatott, de kis közönség előtt ment vég­be. A hangverseny fénypontját gróf Vasques I. a j o s n é rendkívüli szép és erőteljes hangja és Plotényi Nándor művészi hegedű játéka képezte. A grófné hangja egy uj feltűnő csillag az énekesnők között, a minőt városunk még nem hallott. Erőteljes, minden hang scálán könnyen átfutó szép csengő hang az, mely elragadta a közönséget s ha megszerzi hozzá az iskolázott rutint, kielégíti a legválogatósabb közönség művészi igényeit is. Alakja ép oly ajánlatos és meglepő, úgy hogy mindenkit lebilincsel. Első sikeres fel lepte kedvezőleg hathat további kiművelésére. Plotényi Nándor hegedű játéka kellemes zsongást idéz előa szivvérkeringésébeu és kifejezhetetlen örö­met okoz a lassan felmelegedő kedélynek, mely végre kitörő tapsokban nyilványul. Volt is része bennea művésznek. Végül Dr. Novák Endré- né, Iváncsy Malvin és Banner ur a „Szel- lemdus hölgy“ vígjátékot adták elő szépen és simán. A jövedelem nem volt nagyon sok, de a rekkenö hőség figyelembe vétele mellett kielégítő. * Kinevezés. A vallás-és közoktatásügyi miniszter Sziber Ede kassai tankerületi főigazgazgatót az 188*|9. tanévre a m. szigeti fő-s a szatmári gymnasium mint felekezeti középiskolák látogatásával, illetve a jelentéstétellel, bízta meg. * Az „Ungmegyei vörös-kereszt flókegylet“ a „Jó szív“ s a helybeli közkórház javára 1888. évi augusztus hó 5-én a Széchenyi-ligetben a helybeli cs. kir. 66-ik gyalogezred zenekarának közremű­ködése mellett változatos látványosságokkal egy­bekötött nyári fnulatságot rendez. Be­lépti díj személyenkint 50 kr., gyermekjegy 20 kr. Kezdete d. u. 4 ófakor. Kellemetlen idő esetén a mulatság aug. hó 6-án fog megtartatni. Felül- fizetések köszönettel fogadtatnak s hírlapilag nyug­táztatnak. A mulatság programmja: 1. Táncz a szabadban. 2. Léggömbök fölbocsájtása. 3. Zsák- bafutás. 4. Lepényevök versenye. 5. Az éhes török basa. (Czéldobáló verseny.) 6. Póznamászás. 7. A teremben élőképek b 'mutatása, 8. Nagy álarczos menet a szabadban. 9. Tűzijáték. (Rendezi : Jäger Bertalan.) 10. Velenczei éj. * Tárnoky Gizella, színtársulatunk naivája, ju­talomjátékául az „Egér“ czítnü darabot választotta és e hó 8-án fog adatni. Ajánljuk a jutalmazandót a közön­ség pártfogásába, mert úgy láttuk, hogy tehetsége, iparkodása megérdemli a közönség nagyobb figyelmét, mely őt még joboan fogja serkenti művészi pályáján. gyár nemes külföldön többet ér egy német grófnál, hogy egy sváb herceg szerencséjének fogja tartani, ha vele kezet szoríthat, barátjai pedig fejébe verték, hogy szamár a ki könyvekbe merül, s az igazi hazafiság káromkodásban s borivásbán áll. Hogyan, tehát egy hordár, ki rengeteg sok bort képes elfogyasztani, már jó hazafi ? Ez eszmejárás foly­tán úgy látszik, hogy határozottan igen. E szereacsétleu Bendegúz ily elvekkel szaturálva lépett a világba s szilárdul hitte, hogy azt meg fogja hódítani. Fogalma nem volt, hogy ha a betyárságban tün­dököl, szégyent, de nem dicsőseget fog a magyar névre hozni. Nyugat népei eléggé vádolnak bennünket a barbár Dévvel, s Bendegúz forma ifjak mindent elkövetnek, hogy d hitök erősítést nyerjen. Minden ember igyekezzék elérni a műveltség leg- magasb fokát ! Hogy ez mennyire sikerűi, az egyén hajlamaitól, s az őt környező viszonyoktól függ. Mennyi csalatkozás, mennyi megszégyenítés vár reád ifjú barátom, mig egy bizonyos szellemi magaslatra érsz.honiiau letekintve Stiklijeidre szégyen pírral arcodon be fogod vallani, viseieted s modorod által mi csorbát ejtettél hazád nimbusán# Az idegen lekapcsolta bőröndjét, felnyitá zubbo­nyát s órájára nézett. Finom velencei láncon antik, gyémántokkal kirakott műremek csillogott Lamark gróf kezeibe. Bendegúz leendő asztaltársát figyelmesebben kezdé vizsgálni. Bár minő faragatlan fickó volt ő hadnagysága, a bemutatás után ismét végig vágta magát a pamlagon érezte, hogy az idegen nálánál különb anyagból van gyúrva. Nem lármázott de udvariasan kérte Deisinger urat, nyittatna szobát, vizet kért, s megrendelte ebédjét. Rövid idő múlva, még mindég a régi, de most már lekefélt ruhában (esak vakító fehérségű inge jelzó a toilette váltást) ismét megjelent, „lehajolt“ a Fremden­blatt után, s Bendeguzzal nem törődve, annak olvasá­sába elmerült. E szép csendet csak az ebéd zavarta meg­Tenyeres talpas leány teríteni kezdett, azután be­hozta a nagy leveses tálat, s a két urnák jó étvágyat kívánva, egy sorokba vohult, fekete selyem fejkendőjét igazitá. hogy a két c iicske díszesen kettéváljon s more patrio a vendégek szájába nézett. Bendegúz mindent fitymált, s azon kezdé a társalgást, hogy itt főzni nem tudnak, hogy milyen pompás töltött káposztát evett otthon, meg túrós csuszát, meg káposztás rétest, s mind ezekre Lamark gróf helyeslőleg intett, hogy igaza van, e mellett, derekasan hozálátott Deisinger ur konyhájá­nak, hatalmas sétát tehetett, mert mindent ‘igen jónak talált. Valószínű pedig, hogy Lamark gróf mór oly ter­mekben ebédelt, melyek nevéről Bengeduz még csak nem is hallott. Most Hebe párolgó, befőttel megkent ornelettel jött, s Attila a barack I kvart megszagolva némileg kibékült sorsával, s azon volt, hogy Lamark nem csekély mulattatására a tésztát késsel támadja meg, midőn e maneuvere közepette beront, és úgy mint ó tévé, nagy hűhóval, hét fiatal ember, s az átellenes asztal mellett, helyet foglalnak. Bendegúz kése végén nagy ornelettel himbált, sí szájába akarta tolni, de a száj nyitva maradt ugyanJ az omelette fragmentum azonban visszaesett, ki is hűlt s Bendegúz, de eadem még mindig bámult a jövevé­nyekre. E hét fiatal között a legidősebb circa 40, a legfiá- atalabb 20 éves lehetett. A 40 évest nem tévedésből számítom a fiatalok közé. Az olvasó rögtön elérti, ha mondom, hogy e jövevények német deákok, valamely Bursoheuschaft tagjai. Bozontos frizurán pici kerek színes sapka ül, az arcukon, több sebhely mellükön, keskeny tarka szalag, melyen a párbajok száma föijegyezve, lábaikon magas, térden felül érő csizmák, úgynevezett „kánonén“. Vala. menyi hosszú hegyes csúcsban végződő porcelán pipá­ból dohányzik, s pár perc elmúltával oly füstfelleg képződött, hogy a bét deák körvonalai alig látszanak Bendegúz ily szörnyeket még nem látott. A „Bursch“ pedig nem egyéb, mint a német Mokány Bérezi, hála az égnek durvább kiadásban. Mert mig a magyar Junker csak Stiklikben nyeri gyönyörűségét, a Bursch gyakran oly aljasságokra vete­medik, mely nem nagy díszére válik a német névnek. A Burschenschaft céljai: kerülni az iskolát inni és gorombáskodni békés polgárokkal. Mentül durvább az ilyen egylet tagja, annál nagyobb tiszteletben részesül. Ki ezen testületek szellemét nem * smeri, ki aljas tetteiket nem látta, fogalmat sem alkothat magának Gerrnánia aranyos ifjúságáról. (Vége köv.) Bornemissza Árpád.

Next

/
Thumbnails
Contents