Ung, 1888. január-június (26. évfolyam, 1-26. szám)
1888-02-26 / 9. szám
külön társulatokat alakítani, alapszabályokat szer-1 keszteni s mintegy szervezett egylet őrködni saját társulati tagjak fölött. A mi iparosaink is alakítottak ilyen társulatokat, nagy számuknál fogva sokat is, de a társulati élet azért nemhogy fejlődött volna köztük, hanem inkább ellenséges viszonyokat teremtett. A panaszok sűrűén jöttek az iparhatósághoz s egy némelyik társulat a céhrendszer nyomain haladt. És mert a társulatok a testületi, illetőleg hatósági jogokkal nem bírtak, a belépési kényszer hiánya miatt az erősebbek uralma elijesztette a gyöngébbeket, minéltogva a társulatok nem hogy gyarapodtak volna, hanemiíogytak és meggyöngültek. Nem fejlődött tehát a társulati élet oda. a hova a törvény szellemében kellett volna fejlődnie, s igy a törvényhozás, midőn az ipartörvényt újra átdolgozta, a társulatok helyébe az ipartestületet látta szükségesebbnek kimondani, melynek már hatósági jogköre van. Az uj törvény szerint tehát minden iparos most már az ipartestület tagja és tagsági dijak fizetésére köteleztetik. Városunkban megalakult az ipartestület és már két éve, hogy működik, de nemes feladatának magaslatára még mindig nem jutott el. Mint hatósági jogkörrel felruházott testület bel- szeryezetében hiányzik, még az adminisztratio- nalis képesség, a tagdijak kezelése nehézkes és talán hiányos is. Már pedig-, ily testületnek, mely összes iparosainkat magához tartozónak ismeri, tekintélyben és erőben gyarapodnia kellene; a törvényben reábizottak teljesítését kellő szigorral tartoznék keresztül vinni. Ha az ipartestület hatósági jogkörét erélyesen fentartja, akkor az egyes ipartársulatok létezése, fentartása fölösleges, mert mind azon ügyek, melyek eddig a társulat alapszabályai szerint intézteitek el, most az ipartestület általi jobban és erélyesebben intézhetők el. Ott van az ipartörvényben, hogy az ipartestület állítja ki a tanonc bizonyítványt ; de azért különböző társulatoknál ma is fen van tartva ama jog, hogy a tanoncbizonyitványt ók állítják ki, még pedig tetszés szerint meghatá^ rozott dij lefizetése mellett. Ez egészen fölösleges, mert ugyan azt az ipartestület is kiállítja s bizonyosan mérsékeltebb dij mellett. Az ipartestület hatósági jogkörét tehát az ■ egyes ipartársulatok eljárása csorbítja s nem engedi fejlődni. Ez állapotnak megszüntetése nagyon kívánatos volna az iparosok érdekében, mert ha a külön társulatok megszűnnének, akkor az iparosok saját belügyeik igazgatását olcsóbban intézhetnék. De más tekintetben is szükségesnek kínálkozik a külön társulatok beszüntetése, mert akkor az iparosok általában egy hatósági felügyelet alatt állván, az ipartörvény rendelkezései szabályosabban volnának végrehajthatók, mi által sok kellemetlen incidensnek eleje vétetnék. A legfőbb érdek pedig abban állna, hogy egyesült erővel az évi tagsági dijakból megkezdenék már egyszer az iparos tanonciskola pártolását. A mostani rend mellett alig képesek saját administrationalis költségeiket fedezni s e miatt természetesen nem sokat gondolnak az iparos tanonciskola segélyezésére. Már pedig ez évben az iskola, ha nagy nehézségek között is, de oly irányba tereltetett, hogy fenállása, felvirágzása és hasznos eredménye csak a mesterek kitartó buzgalmától függ. Iparkodjanak tehát iparosaink saját egyéni érdekeiket a törvény intentiójához képest úgy irányozni, hogy mindazon követelményeknek megfelelhessenek, miket a törvény, a társadalom tőlük megvár. Egyébkint szívesen vesszük, ha valaki e tárgyhoz hozzá szól s a netalán még elmondható bajok felől bővebb tájékozást nyújt. Ha a rág'ás a törzs kerületének felén túl nem terjed, a sebet éles késsel simára vágjuk, s oltóviaszkkal, vagy fatapaszszal bekenjük, ilymó- don a sebek csakhamar be fognak forrni, — ha ellenben a fa egészen körül van rágva, vagy csak igen keskeny darabon függ össze a rágás alatti rész a felsővel, akkor az egész fa a rágás alatt levágatik, vagy lefürészeltetik, s az igy támadt seb széleit éles késsel simára faragva, oltóviaszk, vagy fatapaszszal bemázoltatik. — Ezen megmaradt csonkból előjövő hajtások valamelyikéből fogunk uj törzset nevelni, ha ug-yan a nemes fából is valami megmaradt, de ha az oltási hely oly magasan volt, hogy a nyúlrágta rész alatt a fa levágatván, csak vadfa marad vissza, akkor az haladéktalanul újból beoltandó. A fiatal 2—3 éves oltvány ilymódon megcsonkítva az alvó szemekből okvetlen ki fog hajtani, de ha a fa már idősebb, pl. 5—8 éves, igen gyakran megtörténik, hogy nedvében megful, és kiszárad. Az ily megcsonkított fát 3—4 karóval kell köröskörül megjelölni, illetőleg oltalmazni, hogy a fiatal hajtások ember vagy állat által le ne töressenek. A fa lefürészeléséné! ügyelni kell, hogy az ellenkező oldalon a kéreg le ne hasadjon, mert ilymódon igen nagy seb támadna, ezt meg lehet gátolni az által, ha az ellenkező oldalon, a hol t. i. a fűrész ki fog jönni, a kérget előbb keresztül vágjuk. A sebeket oltóviaszk, vagy fatapaszszal kenjük be, oltóviaszk alatt a seb biztosabban gyógyul, mert ez által a nedvesség és levegőtől jobban elzáratik. A fatapaszt agyag marhatrágya, fahamu és kevés tehénszőrből készítjük, ezeket jól összegyúrva, vele a sérült részeket befenjük, s hogy később, midőn megszárad, le ne hulljon, papirossal körülcsavarva megkötözzük. A lecsonkázott fa nemes részéből az alvó (rejtett) szemek kihajtván, több hajtást fogunk kapni, ezek közül a legegyenesebb és legszebb érintetlen hagyatik, mert ebből lesz az uj törzs nevelve, a többiek ellenben hegyüknek becsipése által növekedésükben akadályoztatnak, hogy a főhajtásból, mely érintetlen hagyatik, a táplálékot el. ne vegyék s csak -Julius vagy augusztusban lesznek tőben eltávolitva. Azért nem szabad ezen mellékhajtásokat, (melyekre egyébiránt szükségünk nincs) azonnal egészen eltávolítani, hogy leveleik által a felesleges nedveket absorbeálják mindaddig, mig azt a főhajtás maga is képes lesz teljesíteni. Mi sem képes annyira a fán ejtett sebeket begyógyítani, mintha a fákat hamuval megtrágyázzuk, azért hol a hamut össze szokták gyűjteni, vagy pedig hol gyárakból olcsó áron lehet venni, a hamuvali trágyázást nem szabad elmulasztani, A hamut a fa törzse körül, annak nagyságához képest kisebb nagyobb kerületben elszórjuk, s a földbe bekapáljuk, az eső és hóviz le fogja azt mosni a gyökerekhez, — kis fának adhatunk 2—3, nagyobbnak 4—6 összmarékkal. — Trágyázásra a kilugzott hamu is alkalmas, csakhogy ebből többet kell egy fára venni. Ha a gyümölcsfa fagyás által szenvedett, a megfagyott részek levágatnak vagy kivágatnak s az igy támadt sebek fatapaszszal bekenetnek, továbbá a törzs és vastagabb ágak kérge felülről lefelé késsel .behasittatik, de nem egyfolytában, hanem megszakításokkal, hogy ezen nyilasokon a felesleges és megromlott nedvek eltávolodjanak; s végül a törzs körül a föld jól ielporhanyittatik. Azonban legalább eddig úgy látszik, hogy ez évben fagykároktól nem kell tartani. BORNEMISSZA ZOLTÁN. Miképen kell a nyúl által megrágott gyümölcsfákat gyógyítani* Alig van kerttulajdonos, kinek gyümölcsfáiban a jelen tél folyamán a nyuiak, kisebb nagyobb kárt ne tettek volna, azért talán nem lesz felesleges megismerkedni azon módokkal, melyek által a sérült fácskákat az elpusztulástól meg lehet m«nteni. Hiiíöiifélék, * Nyugdíjazás. Talapkovics Emil Ung- vármegye kir. tanfelügyelője, ki közel húsz évig fáradozott a népnevelés nehéz teendőivel, saját J kérelmére f. évi március 1-től nyugalomba he- j lyeztetett. * Az ungvári fiatalságnak f. évi március 3-ára hirdetett társas összejövetele, közbejött akadályok miatt március hó io-én este YjS órakor fog megtartatni a Brenner-féle vendéglő nagytermében. * Jégverem a közönség számára. Évről évre érezhetőbb szükséggé vált a nyári hónapok alatt némely betegségeknél a jég használata, melyet orvosaink sikerré! alkalmaznak; járványos betegségeknél pedig belüg-yminiszteri rendelettel vannak utasítva, hogy járványok esetére jégkészlettel lássák el magukat. Városunkban elég jégverem van ugyan, de a jégkészletet mindenki saját céljára tartja fenn s igy csak kivételesen kapható néha jég egyes kereskedésben vagy cukrászatban. Á városi tisztiorvos rég sürgette már a tanácsnál, legutóbb a képviseletnél, hogy egy állandó jégvermet építsen a város, honnan a'szegény betegek ingyen, jobb módúak csekély dij mellett-állandóan kapnának jeget járványos betegségekhez. De a város tehetetlen volt. Végre akadt egy vállalkozó, Eepesch Jakab kassai sörgyáros, ki a városháza kertjében egy megki vántató v jégvermet oly szerződési kötelezettség mellett épitett fel, hogy köteles lesz a nyári hónapok alatt orvosi rendelvényre minden szegény betegnek ingyen, vagyonosoknak csekély dij mellett jeget kiszolgáltatni, 12 év múlva a jégverem a város tulajdonába fog átmenni. Ezt azért közöljük, hogy a közönség vegyen róla tudomást. * Áthelyezés; Orosz István m. kir. honvéd hadnagy a 26. honvéd gyalog féldandár 2-ik keretszázadától (Szvárnáról, Horvátország) all. honvéd gyalog féldandár ^itteni) 3-ik keretszázadához helyeztetett át* Csárdás. Ritkán találkozott zeneszerzemény a közönség oly nagy tetszésével, mint a Talapkovics által szerzett, úgynevezett „Rongyos csárda s“, melyet az idei farsangon városunk ban folytonosan s nagy tetszés mellett játszottak A közönség és zenekedvelők szives tudomására hozzuk, hogy e darab a jövő héten Lévay könyvkereskedésében zongorára kapható lesz. * Esküvő. Holosnyai Tivadar pálya - végzett papnövendék e hó 23-én vezette oltárhoz Mikitovics Pompejusz Amália urhöl- gyet, Kaszaby János adófelügyelői számtiszt ne* veit leányát. Az Isten áldása legyen frigyükön. * Gyászkir. Mikita Endre nagy-kaposi m. kir. adóhivatali pénztáros neje, szül. Stefurószky Franciska e hó 19-én hosszas betegeskedés után elhunyt. * Vadászati eredmény. Jegyzék a m. kir. erdő kincstár gróf Széchényi Béla bérlő vadásztulajdonos vadászterületén az 1887. Révben felejtett vadakról* Összes községi határs, vadászterület: erdő 170000 kát. hold. Elejtetett hasznos vadakból : szarvas 22 db, őz 45 db, vaddisznó 63 db, mezei nyúl 285 db, császármadár 54 db, vadruca 8 db, erdei szalonka 'vadgalamb 2 db, összesen 54t. Kártékony vadakból : medve 6 db, borz 3 db, vidra 3 db, hiuz 1 db, farkas 9 db, vadmacska 3 db, róka 104 db, nyest 4 db, sas és keselyű 5 db, sólyom, kánya, ölyv, vércse 5 db, bagoly 4 db, Összesen 147. Ösz- szegezés : hasznos vad összesen 541 db, káros vad összesen 147 db, kóbor kutya és macska 4 db, Főösszeg 692. * Amerikai péuz a Szepességon. A Szeposme gyeterületén levő postahivatalokhoz 1887-ben a következő pénzküldemények érkeztek az Amerikái,a kivándorlóit megyebeliektől : a felkai posta- hivatalhoz érkezett 80 frt, a szepes-szombatihoz 95 frt, a poprádihoz 115 frt 13 kr, a szepes-reme- teihez 2386 frt 66 kr, a gölnicbányaihoz 2958 frt 90 kr, a késmárkihoz 3681 frt 22 kr, a káposztafalvihoz 9589 frt 11 kr. a szepes-tótfalusihoz 10087 frt 86 kr. a lőcseihez 11927 frt 42 kr. a svedlérihez 15104 frt 88 kr, a szepessügemihez 18279 frt 30 kr, a szepes-bélaihoz 19183 frt 34 kr, az iglóihoz 24910 frt 67 kr, a krompachihoz 26325 frt 15 kr, a markusfalvihoz 34295 frt 3 kr, a lublóihoz 50805 frt 56 kr, a szepes-olaszihoz 51083 frt 80 kr, a kotterbachihoz 61150 frt 30 kr, a szepesváraljaL i hoz 68147 frt 70 kr, a merényihez 107042 frt. Ezen i 20 postahivatalhoz összesen 517249 frt 94 kr. — Ez ékesebben szól a kivándorlást tiltó minden rendeletnél. * Országos vásárunk márciushó 12 és 13-án fog megtartatni. * Időjárásunk a mellett hogy néha-néha sziI gom hideg, egypár nap óta nedves, esős, mi ked- I vező befolyással van a nagy hótömeg lassú olva1 dúsára. * Marhalevelek kiadását a jövő hó elsejétől a ! rendőrkapitányi hivatal fogja eszközölni, ugyanott I kell majd az átíratásokat is kérni.
