Ung, 1887. július-december (25. évfolyam, 27-52. szám)

1887-09-04 / 36. szám

XXV. ÉVFOLYAM.

Ungvár 1887. vasárnap, szeptember 4.

36, SZÁM.

Megjelent

MINDEN VASÁRNAP

A szerkesztőhöz intézendő minden közlemény, mely a lap irodalmi részét illeti. Levelek csak bér- meutesen fogadtatnak el. Semmit sem közlünk, ha nem tudjak, kitől jön. Kéziratok vissza nem adatnak.

Kiadóhivatal:

Poiiacsek Miksa könyvnyomdája.

Előfizetési feltéteiek:

Egész évre . 4 frt —

Félévre ....................2 „ -rNegyed évre . . . . 1 „ —

Egyes szám ára 10 kr.

Hirdetések.

szintúgy mint előfizetések az CJng kiadóhivatalába üngvár, Poiiacsek M. könyvnyomdájába küldendők

NyiIttér soronként 20 k r

VEGYESTARTALMü HETILAP.

Ungvúrmeg'ye és tíz „imgmegyoi gazdasági egylet“ hivatalos közlönye.

Felelős szerkesztő: Fincicky Mihály.

Hivatalos közlemények.

415-1 sz.

k. i. 887. I iigvármegye alispánjától.

A főszolgabiráknak és Ungvárvárospolgármesterének

Felhívom címet, hogy haladéktalanul a legelterjedtebben közhírré tegye, miként ja vármegyei mértékhitelesitési hivatal a hordó hitelesítést f. évi szeptember hó 28-tól kezdve Vajánban, október hó 8-tól kezdve pedig a szükséghez inért időtartamig Szerednyén fogja eszközölni s ezen idő alatt Ung- vAytTnertekhitelesités eszközölhető nem lesz.

Ezen rendelet az „UNG“ helyi lap utján is közététetik.

Ungvárt, 1887 évi szeptember hó i-én.

KENDE PÉTER,

. lispón.

SZABÁLYZAT

a védhimlőoltást közelebbről szabályozó 1 8 8 7 - i k évi XX 11 ik t ö r . é .1 y c i k k végrehajtására vonatkozólag.

t. §.

Az 1887-ik évi XXII. t. c. alapján minden törvény hatóság területén a helyi .'iszonyoknak

megfelelő számú oltási körök alakítandók, mely célból a tiszti főorvos javaslatot készít az oltókö- röknek megálapitására és egyszersmind minden oltókörre nézve az oltóorvos megjelölésére. Ezen javaslatát bemutatja a törvényhatóság első tisztviselőjének, aki vagy ezen javaslat egész terjedelmében való elfogadásával, vagy a mennyiben a javaslatra nézve modósitásokat tartana szükségesnek, e módosításokra vonatkozólag a főorvos véleményét meghallgatva, végérvényesen megállápitja az oltóköröket és megjelöli minden oltókör részére az oltóorvost. Ezen határozatát a törvényhatóság első tisztviselője közli a tiszti-főorvossal és a törvényhatóság területén illetékes első fokú közegészségi hatósággal, illetve hatóságokkal.

2. §.

Az első fokú közegészségi hatóság az oltókörók megállapítására és az oltóorvosok megjelölésére vonatkozó ezen rendelet vétele után, a rendelet tartalmáról értesíti a megjelölt oltóorvost, illetve oltóorvosokat, valamint a vármegyékben a főszolgabírói járáshoz tartozó érdekelt községek elöljáróságait.

3- §•

Az oltás teljesítésére kirendelt oltóorvos az erre vonatkozó rendelel vétele utá,n haladéktalanul összeállítja a születési anyakönyvek alapján az oltókörébe tartozó első beo'tásra kötelezettek névlajstromát a szülők neveinek felvételével, és pedig minden a körhöz tartozó községről külön-külön ily névlajstromot készít.

4- §A névlajstromok elkészítése után az oltóorvos az első fokú egészségügyi hatóság vezetőjével és annak törvényes szakközegével egyetértőleg javaslatot készit az oltási járás keresztülvitelére vonatkozólag, mely javaslatban a vármegyék területén levő oltókörök oltóorvosai a helyi viszonyok és ladott körülmények tekintetbevételével megállapítják minden a körhöz tartozó községre nézve a napokat, melyeken és a helyiséget a hol az oltást teljesíteni célszerűnek mutatkozik, és igy a községeket sorozva, s a határidőket feltüntetve, e javaslatot bemutatja a tiszti főorvosnak, a ki a javaslatot átvizsgálván, vagy helyesli vagy változtat rajta, s ekép az oltási eljárás terve megállapittat- ván, azt jóváhagyás és további intézkedés végett bemutatja a törvényhatóság első tisztviselőjének, aki az első fokú egészségügyi hatóság uiján megrendeli az oltási eljárásnak a megállapított terv szerinti végrehajtását,

5- §■

Az elsőfokú egészségügyi hatóság a végleg megállapított eljárási tervet közli az oltóorvossal és egyszersmind megteszi a kellő intézkedéseket arra nézve, hogy az illetékes községi elöljáróságok vagy városokban a megfelelő hatósági közegek az oltásra kötelezetteket a kitűzött időre és helyre berendeljék.

6.

Az oltás nyilvánosan egy bizottság előtt történik, a mely bizottságnak tagjai: az oltóorvos, továbbá, városokban az első fokú egészségügyi hatóság vezetője, vagy ennek megbízottja, községekben pedig, a községi bitó, vagy helyettes biró, a tanácsnak egy erre kirendelt tagja és rendesen a lelkész, illetve lelkészek. Ha két, vagy több község oltásra kötleezettjei vannak egy helyre berendelve, akkor minden érdekelt község bírája, vagy helyettes bírája és minden községből egy tanácsbeli a bizpttsáoban megjeleni tartozik.

7- §•

Az elsőfokú egészségügyi, hatóság intézkedni tartozik az iránt, hogy e bizottság tagjai az oltás helyéről és idejéről kellő időben értesítve legyenek s oda mint a bizottság tagjai meghivassanak, illetőleg a mennyiben közigazgatási hatósági közegek, kirendeltessenek.

8. §.

Áz oltással egyidejűleg a beoltottak nevei azonnal lajstromba iktattatnak, s az erre vonatkozó táblázatnak minden akkor már kitölthető rovata azonnal kitöltetik.

9- §•

Az oltás befejeztével az illetékes helyhatósági tag meghagyja annak, ki a gyemekeket oltásra behozta, hogy az oltás sikerének ellenőrzése s a beoltott gyermek törvényszabta bemutatásának céljából, a gyermeket a kitűzött s az illető félnek pontosan megjelölt időre felelőség és a törvényben megállapított büntetés terhe alatt ismét elhozza, meghagyja továbbá az illetőnek a helyhatósági tag, hogy a beoltott gyermeket a kellő gondozásban részesítse, és miután tapasztaltatott, miszerint némely vidéken szokásba vették azt, hogy a beoltott gyermek oltási helyet a beoltás után szappanos vizzel erősen lemossák, s ez által az oltás sikerét akadályozzák, azért az illetékes helyhatósági tag ezen helytelen eljárástól, az illetőket szigorúan tiltsa el.

(Folyt, köv.)

A kassa-, gálszécs-, nagy-miMly-, szobráns-nngvár- muiikácsi, iilelve gálszécs-eperjcsi yasiiti vonal.

— Tanulmány, irta: Láng József mérnök. —

A VONaL rövid körülírása.

Kiindulási pontja —Kassa pályaudvarából — a Hernád folyó mentében Széplakig haladva, egy kanyarulat által a Tarea, innét az Osva völgyébe jut, utóbbiban körülbelül Pető Szi- nyeig halad, a Dargó hegyen át Gálszécsbe, aTop- lya undova folyót metszve Nagy-Mihályba, a Labore folyón át Szobráncra, TJngvár, Szérednye, Munkácsra kerül. Az Eperjesre való elágazás Gálszócs vidékén kezdődik, Varannót, Ha- nusfalvát, Megyést érintve.

E vonal által érintett vidék a természet által bőven meg van áldva, mely azonban csak akkor válhatik hasznára az ott lakóknak, ha terményeik számára a nagyobb bár távolabb fekvő piacot olcsó szállítás melbtt könnyebben elérhetővé tesszük. Dacára annak, hogy a vidék egy elsőrangú vonattal el van látva, az Eperjes és Kassára vezető államuton a teherkocsik egész raja található, pláne a nagy-mihály- ung- vár-munkácsi és nagy-mihály- varannó-gálszécs- eperjesi vonalon, mely városok vasúton vagy. általában nem, vagy csak nagy körutakon elérhetők, noha azok mint az egyes járások kereskedelmének gócpontjai — a vasúti állomásoktól igen nagy távolságban fekszenek. E vonal hiányát érzi leginkább a földbirtokos, és az egész vidéken tengődő iparvállalatok, nevezetesen vasgyárak, mümalmok, kő- sóbányák és a fakereskedelem stb., melyek olcsó és gyors közlekedési eszközök hiányában még mindig csak az embrió stádiumában vannak. Kereskedelmi cikkek búza, rozs, árpa, burgonya, len, kender, len és ken- derfonalanyag, cukorrépa, bor, gyümölcs, szarvasmarha, juh és sertés, tölgyfa- tűzi és szer-, szám fa. A bányatermések sem ritkák ezen a vidéken, nevezetesen a sóvári konyha só, mely Zemplén és Ungban fogyasztatik, a Nagy-Mi- hály vidékéről származott mész és terméskő, be- regmegyei és bártfai ásványvizek, a remetei és antalóci vasgyár: Iparvállalatok, a nagysárosi mümalom, a kassai keményítőgyár és mümalmok, a nagy-mihályi, ribnyicei és ungvári gőz- és mümalom, az ungvári fagyár, a karcsavai téglagyár stb. fürdőhelyek és nyaralók : a vonal irányában esik Bártfa Sárosmegyében, Ránk Abauj- ban, Szobránc Ungban, Hársfáivá, Iványí, Szoly- va és Polena Beregmegyében. Hogy ezen vonal nemzetgazdasági szempontból fontos, azt alig kell bizonyítani.

Először is Kassa, illetve Eperjes Munkács- esal való összeköttetése ez utón rövidebb, és au ennyiben e vonatba investitiált összeg kisebb leend, a személy és áruszállítás olcsóbban eszközölhető. 2,) Nem kell bizonyítani, hogy az eperjes- munkácsi vonal strátegiai jelentőséggel is bir, nyerünk azonkívül egy rövidebb össze- köttetetést Moldvával is, pláne akkor ha ez a vonal Husztig és a magy. é. k. vasút M.-Szigetről Bukovinába kiépül. 3.) Minthogy ezen vonal mint 8. rangú terveztetik, a befektetendő tőke kisebb lévén, a jövedelmezősége annál biztosabb, ez annál is inkább ajánlható, mert ezen vonalon a vonatok még elég gyorsan közlekedhetnek, úgy hogy a forgalom ez által csorbát nem szenved. 4.) Minthogy a tervezett eperjes- munkácsi vonal körülbelül 35 kmtrrel rövidebb a már létező vonalnál és tekintetbe véve azt a körülményt, hogy egyrészt a munkács-beszkidi vonal az állam tulajdona, másrészt pedig hogy a tervezett vonalon — noha technikai nehézségek nem fordulnak elő — a vonatok elég sebesen közlekedhetnek, és mert kilátás van, hogy ez uj vonatot az államv. igazgatósága kezelendi, az északkeleti, vasút kényszerítve lesz a Mun- : kácson való csatlakozása miatt Összes vonalain nagyobb sebességgel járó vonatokat indítani,

■ mely körülmény csak hasznos lehet az észak- . keleti vasút által érintett vidékekre. 5.) Az eper■ I jes-munkácsi vonal, által Zemplénmegye északi