Ung, 1887. július-december (25. évfolyam, 27-52. szám)
1887-07-24 / 30. szám
XXV. ÉVFOLYAM. Ungvár 1887. vasárnap, jutius 24. 30. SZÁM. Megjelen: MINDEN VASÁRNAP A szerkesztőhöz intézendő minden közlemény, mely a lap irodalmi részét illeti Levelek osak bér- inoncesen fogadtatnak el. Semmit sem közlünk, ha nem tudjak, kitől jön. Kéziratok vissza nem adatnak. Kiadóhivatal Poilacsek Miksa könyvnyomdája. VEGYESTARTALMU hetilap. Előfizetési fettételek: Egész évre . 4 írt — Félévre ......................S * — Negyed évre . . . . 1 „ — Egyes szám ára 10 kr. Hirdetések. szintúgy mint előlizetések az Ung kiadóhivatalába Ungvár, Poll&esek. M. könyvnyomdájába küldendők Nyilttér soronként 20 kr Uugvármegye és az „imgmeg'yei gazdasági egylet.“ Hivatalos közlönye. Felelős szerkesztő: Fincicky Mihály. Hivatalos közlemények, 3752- sz. k. i. Unyvármegye alispánjától. 1., Főszbiráknak 2 , Ung vár város polgármesterének. A vármegyei állatorvosnak mai napon 130. sz. a. kelt jelentése szerint, úgy Ungvárt valamint a megye számos más községeiben a sertések között az „orbánc“ kór járványszerüen fellépvén, az Ungvárt tartatni szokott sertés heti vásárokat további rendeletig beszüntetem s a ser léseknek a szomszéd vármegyék sertés vásáraira való hajtását is betiltom. Erről címet megfelelő azonnali intézkedés és közhirrététel végett ad. 1., értesitem, ad. 2., azon további utasítással értesitem, miszerint az iránt is sürgősen intézkedjék, hogy kimérésre szánt sertések, levágatás előtt a városi tiszti orvos által megvizsgáltassanak. Ezen rendelet az „UNG“ helyi lap utján is közzé tétetik. Ungvárt, 1887. évi julius hó 21. KENDE PÉTER, s. k. alispán. SZABÁLYRENDELET. Ungvármegye tiszti segéd, kezelő és szolgaszemélyzete, valamint ezek özvegyei és árvái nyugdíjintézetének alapszabályai megállapítása tárgyában. i. a nyugdíjalap létesítése, célja és RÉSZESEI. I. §. A megye tiszti, segéd, kezelő és szolgaszemélyzet, valamint azok özvegyei és árvái nyugdíjintézete címén alap léttfvttetik azon célból, hogy a megyei tisztikarban rendszeresített állomásokra megválasztott, vagy álla, #í-an kinevezett tisztviselők segéd és kezelő személyzet tagjai, nemkülönben azok özvegyei és árvái az ezen alapszabályokban megállapított feltételek beálltának esetén az alább meghatározott mérvű ellátásban, illetőleg nyugdíjban, vagy neveltetési járulékban ré- szesittessenek. 2- §• A nyugdíjintézetnek feltétlenül és kötelezői eg részese a törvényhatóság minden választott, vagy kinevezés alá eső és rendszeres fizetéssel javadalmazott tisztviselője, segéd, kezelő és szolgaszemélyzetének tagja. 3- §• 1. ) Minden jelenleg szolgálatban állók, úgy az ezután megyei szolgálatba lépők megválasztásuk, vagy kineveztetésük alkalmával kötelesek rendszeresitett egy évi fizetésűknek (ide nem értve a lakbért, utazási, lótartási és irodai átalányt) 20, azaz húsz százalékával a nyugdíjalaphoz járulni. 2. ) Minden magasabb illetménybe lépéskor, ideértve az esetleges személyes és fizetési pótlékot is, egy évi fizetési többletök, 30 azaz harminc százalékát a nyugdíj alapba fizetni; ugyan abba folynak. , 3. ) A tisztviselőkre esetleg kirovandó bírság pénzek. 4. ) A netaláni alapítási járulékok és adó ná - nyok. 5. ) Végre a vármegye közönsége a nyugdíjalaphoz 1887. éyi január hó i-től 10 egymást követő éven át 1 °|0-os pótadóval járul hozzá és pedig olyképen, hogy az utolsó 7 évi, vagyis I890. évi január r-tői esedékes részletek már 6°j0-os kamatokkal együtt lesznek befizetendők. Ezen öt pont alatti járulékokból alakitolt nyugdíjalap az intézet alaptőkéjét képezvén, nyugdija- zásranem fordítható és e célra csakis karnitaTnalT' 90 száztólija szolgáland. 4 §. A 3. §. 1. és 2. pontja alatti törzsjárulékok az illetők fizetéséből a megye főpénztárnoka által a nyugdíjalap javára 24 havi egyenlő .részletekben vonatnak le. A 3. §. 1. pontja alatti törzsjárulékok azonban a nyugdíjintézmény életbe léptetése alkalmával a kezdet nehézségeire való tekintetből 1889. évi december hó végéig számított egyenlő havi részletekben vonandó le. Végül a nyugdíjalapot illető törzsjárulékok, valamint a 19. §. értelmében fizetendő 2°j0-os évj részletek teljes törlesztése előtt beállott nyugdíj f vagy ellátási igények esetén, a még be nem fizetett részletek, az alapjavára, a nyugdíj, vagy el* látási illetményből, a hátra lévő szabályszerű törlesztési idő alatt vonandók le. 5- §• Az egyszersmindenkori törzsjárulékon felül állandó járulékképen a megyei szolgálatban lévő és abba újra megválasztott egyének a rendszeres évi fizetés, valamint esetjeges személyi és fizetési pótlék 2. azaz kétszázalékát tartoznak a nyugdíjalapba lefizetni, mely járulék a fizetésből havon, kénti részletekben vonatik le. II. NYUGDÍJALAP KEZELÉSE. 6. §. A tisztviselői nyugdíjalap a törvényhatósági közgyűlés felügyelete és a belügyministerium fő- felügyelete alatt áll, de ügyeit a jelen alapszabá- lyok értelmében a 7 §-ban elsorolt tagokból álló választmány által a nyugdíjalap részesei maguk intézik. A_z „UNO-“ tárcája. A babonáról Irta; Siriaaka Andor pécsi tanító, ÁRA; 50 kr. Alig egy éve, hogy ez a mű napvilágot látott s az ország majd minden vidékén székiben olvassák, dicsérve az anyagot, dicsérve a jeles feldolgozást, csupán megyénkben ismeretlen még ez a kitűnő könyv, pedig talán sehol se kívánatosabb elterjedése, mint a mi népünknél. A munka a még máig is uralgó babonás szokások ellen küzd, egyenként véve bonckés alá az ostobaság, a szellemi sötétség, nevetséges szüleményeit, azok káros hatását fejtegetve a vallás és társadalomra nézve, a józan ész és a természet törvényeiből indulva ki, al tpos cáfolatokkal teszi tönkre a nepéletében divó balhiedelmeket, így tehát e mű nemcsak társadalmi, de vallási szempontból is figyelemreméltó. Az egész munka népies nyelven, elbeszélő, vonzó modorban van írva és ép ezen behízelgő leírás teszi érdekessé és tetszetőssé, mert miként minden rendkívüli ingerel, ép oly kíváncsiságot kelt az oly mű, mely közvetlen a lelkületre hat. De hogy is ne volna érdekes a mü, mely sárkányokról, vadmacskákról, boszorkányokról beszél, melyek sohasem léteztek ; korcsszülöttekről, sírból kikeltekről, kincskeresőkről, álmoskönyvről, számokról stb. Az említett előnyökön kívül másik jó tulajdonsága ez életrevaló s mindenesetre pártolásra és terjesztésre érdemes füzetnek az, hogy nem felekezeti színezetű s ez abból is kitűnik, hogy úgy a kath. sajtó, valamint a református és zsidó felekezeti körök is figyelemreméltónak és terjesztésre érdemesnek Ítélték e könyvet. Mutatványul im közlünk a műből egy fejezetet: “A korcsszülottekrol.“ A ki olyan szerencsétlen teremtése az Istennek, hogy például dupla fogsorral, 4 vagy 6 ujjal, 1 vagy 3 lábbal, 1 vagy 3 kézzel születik, vagy esetleg ha nagy vizfeje van, szóval a kinek valamely testrésze feltűnően hibás, vagy hiányzik, tehát a kit a természet születésénél megbélyegez, az olyan csodagyermekekre, korcsszülöttekre a babonások azt mondják, hogy az váltott gyerek, vagy más szóval: táltos s ezekről a népbabona azt hiszi, hogy már születésük alkalmával a boszorkány kicserélte őket az ő saját porontyával. Az ilyen szerencsétleneknek jobb 1 itt volna nem is születniük I Mert az ilyen csodagyerekeket még a szüleik se szeretik. Mindenki csúfolja őket, senki sem hagy nekik békét. Pedig az ilyen korcsszülöttekkel még inkább jobban kellene bánni, mint az ép testű emberekkel. Elég csapás az az illetőre nézve, hogy ő nyomorék, nem ám, hogy azt még csúfoljuk, verjük is. Egy ilyen táltosról borzasztó történetet olvastam Varga könyvében. Mivel ez a szomorú história nagyon tanulságos, azért elmondom azt, a mint ott leírva van. Egy apagyilkosra a tör ényszék csak 3 évi börtönt szabott. Csak 3 évi börtönt a leg. szörnyűbb bűntettre, melynek a halál, az akasztófa se lehetne elég szigorú büntetés. De ezen esetnél maga a törvény megszelídült, mert a szerencsétlen elitéltet éppen a szülői szeretet hiánya nevelte haramiává. — Atyám — mondá a bíróság előtt a boldogtalan ember — kis gyerek koromban utált, vertj kínozott, éheztetett, el akart elevenen a főidbe ásni, mert csak egy kézzel születtem. Az ördögök gaz porontyának hitt s a legszelídebb név, melylyel illetett, csak az volt: te váltott te t á11 o sI —- Gyermekpajtásaim kinevettek s miután egy kézzel nem igen bírtam magamon segiten i ellöktek, rángattak, lábon keresztül buktattak. A háznál még kenyér se jutott elég, jó szó pedig éppen semmi. — Bár megdöglenél! mondá többször apám. — Bír meghalnék! sóhajtottam én. — Egyszer a patakba ugrottam ; de a liba- pásztorok kifogtak s haza vittek. Apám köszönet helyett bottal fogadta megmentőimet s velük együtt engem is elűzött a háztól. — Azután koldulni mentem, faluról falura kóborolva kerestem a legkeserübb kenyeret; s ha kaptam, azt is könnyeimmel kellett megpuhitanom. Dologra nem állhattam félkézzel; tanulni nem bírtam, még az imádság sem esett jól. így járt el raji tam az idő, midőn legény sorba jutva, fölébredt bennem a szégyen az utálatos élet iránt. Már tiz éve koldus kenyéren éltem ; s ekkor eszembe jutott apám jó módja ; s hittem, hogy a hosszú idő talán kibékitette szerencsétlenségemmel. — Haza tértem. — Éppen alkonyodott, hogy remegő szívvel LÁPUNK MAI SZÁMÁHOZ FÉLÍV MELLÉKLET VAN CSATOLVA.
