Ung, 1887. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)
1887-01-09 / 2. szám
XXV. ÉVFOLYAM. Ungvár 1887. vasárnap, január 9. 2. SZÁM. Megjelen: MINDEN VASÁRNAP A szerkesztőhöz intézendő minden közlemény, mely a lap irodalmi részét illeti. Levelek csak bérmentesen fogadtatnak el. Semmit sem közlünk, ha nem tudjuk, kitől jön. Kéziratok vissza nem adatnak. Kiadó hivatal: Pollacsek Miksa könyvnyomdája VEGYESTARTALMU HETILAP. Előfizetési feltételek: Egész évre . , 4 frt — Félévre ..........................2 „ — Negyed évre . . . . 1 „ — Egyes szám ára 10 kr. Hirdetések. szintúgy mint előfizetések az Ung kiadóhivatalába CJngvár, Pollacsek M. könyvnyomdájába küldendők. Nyilttér soronként 20 kr. Ungvármegye és az „ungmegyei jrazdasági egylet“ Hivatalos közlönye. Felelős szerkesztő: Fincicky MihályHivatalos közlemények. 6074. k. i. Ungmcgye alispánjától A megyei bizottságnak 1886. évi december hó 21-én 145. sz. alatt kelt határozata alapján folyó évi január hó n-ik napján a n. kaposi, lyutai, t. remetei és bezői kerületekben egy-egy, az ub- rezsi kerületben három s a pályini kerületben két megyei bizottsági tag helye választás utján betöltetni fog. Ungvárt, 1887. január 5. KENDE PÉTER alispán. A gazdák ellensége. A mezei gazdálkodásnak sok ellensége volt mindig és van jelenleg is. Valamikor hírét se hallották a lóheréket pusztító arankának, melyet lelkiismeretlen üzérkedés csempészett be. Emiek kiirtása körül sokféle próbálkozás történik, de siker nélkül. Gazdasági egyletünk erre nézve egy javaslatot dolgozott ki, s hogy érvényt szerezzen javaslatának, a törvényhatósághoz terjesztette be. A felterjesztés szószerint a következőleg hangzik. Tekintetes törvényhatósági bizottság I Sajnos, de köztudomású dolog, hogy a gazda egyik leghatalmasabb ellensége, az „aranka“, az egész országban s különösen megyénkben több termény, leginkább pedig a gazdaság alapját képező lóher és lucerna takarmány növényekben, óriási károkat okoz, mit igen sok gazdának a mai válságos visszonyok között elemi csapás gyanánt kell súlyosan viselni. S ha visszatekintünk az aranka eddigi rohamos elterjedésére, meglehetünk arról is győződve, hogy ha annak irtása iránt célszerű intézkedések nem tétetnek, igen rövid idő múlva be kell következni azon körülménynek, hogy a lóher és lucerna takarmánynövények termelésével fel fog kelleni hagyni. Felhagyni egy oly termelési ággal, mely mentője a gazdáknak ; bázisa a gazdasági ma követendő helyes rendszernek; éltető ereje a gazdaságnak, mert a marhatenyésztést lehetővé teszi, mi által a trágyázásnak ut nyittatik, s a talaj a gyors kimerüléstől általa mentetik meg. S a mikor a lóher-félék termélésével fel fogkelleni hagyni, a cultura virágzása helyett, a gazdaságok pusztulása, adófizető képtelensége fog előállani. Hogy az aranka — irtása iránti intézkedés hiányában — ezutáni terjedésének sokszoros hatványozással be kell következni; ennek igazolására bátorkodunk fölemliteni, a lóher és lucerna mag- termelés, ma mindenütt látható következő példáit: Igen sok gazda s ezek közöl a legtöbb bérlő különösen az utóbbi két éven, a lóhermag termelésével nagyban foglalkozott, mert az jövedelmezőbbnek mutatkozott a búza vagy egyéb piaci növény termelésénél. A termelők közül, kevés azon lelkiismeretes gazda, ki az eladásra szánt lóherésben az aranka irtását célzó kikaszálás és egyéb használatban lévő módszert alkalmazza, mert ezáltal termelési költségét nagyobbitja; s az általános maghozam mennyiségét kisebbíti; s miután az arankarnag a lóher-magtól nehezen lévén megkülönböztethető,' a tiszta lóhermag és arankás mag a kereskedő által csaknem egy árban vétetik meg, de sok gazda is szívesebben veszi az olcsóbb tisztátlan magpfp^., arankatnentes drágábbnál; üzletileg tehát az arankairtás nem fizeti ki magát, de nemzetgazdászati szempontból annál inkába irtandó. A fentebbiekből látható, hogy jelenben az aranka elterjedésének még előny nyujtatik, s miután az aranka 10—15 év előtt nálunk még ösme- retlen volt, s ma már minden lóherés talajban, trágyadombon, szénáspajták marháiban, az ut- széleken, de még az állatok gyomrában is csereképességének teljes állapotában mindenkor föltalálható (mert csiraképességét éveken át megtartja), kérdés, 10 — 15 év múlva hogyan fognak kinézni lóheréseink ? De lóhere termésről talán már szó sem lehet ? Az aranka majd a bükköny, kenderfé- lékre fog reászorulni, s azokat fogja tönkre tenni. Valamint a tekintetes Törvényhatóság, úgy előttünk is ismertesek azon miniszteri rendeletek s intézkedések, melyek az aranka irtásra vonatkoznak ; de az eddigi tények meggyőztek arról is, hogy az aranka kiirtására, sőt terjedésének meg- gátlására is ama intézkedések nem elégségesek. E tudattól áthatva lelkiismcret s kötelességünknek tartjuk, hogy ez ügyben minden kivihetőt megté- ve, a fenyegető veszélyt elhárítsuk. S ez alkalommal a gazdasági egylet szakbizottságának aranka irtására vonatkozó 1. sz* a. mellékelt, s hosszabb eszmecseréknek eredményiét képező —• „javaslatot" a-tekintetes Törvény hat ósagnák előterjesztve, a ja* vaslat elfogadását, s érvényesítése iránti intézke- dések megtételét van szerencsénk tisztelettel kérelmezni. A gazdasági egyesület szakbizottságának az aranka ir tá sá r a.,,v 0 fláTk ozó „Javaslat a“. Az aranka nagymérvű további terjedésének meggátlása s idöveli ,téljóe’l'kli'irtá§aí szerintünk úgy eszközölhető, ha az aranka a legkönnyebben felösmerhető s legkönnyelAiei^s. Jpgbjztosabbaltt puá&J titható stádiumában, aéFft.üj^j’.yirág^á^éft , víffág^&S előtti szakában irtatik, ojSüj fltjüjkqr fáikul Által is könnyen felösme^hető^/nSn'^ .áÁfaiánoáa'ti' ŐS-- mert gyakorlati irtási rn4ds?ere&‘ 'kiö pusztítható. A jó gazda.. ,ezt,meg. tesz,;, s jelen javaslatunk érvényesítése esetéiben a (udatláll lás'feT kiösmeretlen termelőket,: kiyánjiuk , IfényázeMíeíii arra, hogy a reális gazdái péhsMflfiőjkövjsssékifl'Na'* gyón természetes, hftgy.ip—15 év múlva be kél1! következni azon körülménynek,jhpgy, az arafika teljesen kipusztul, mit jbizpnyiii,;,^ r.meia £s má^br'SzÁ^ példája, hol az arankát -fr <tyy;íszpiyáp; y lÉá" niálf-’ ösmeretlen. ; ri,.,rri v,,., n f* '• 1,: A fönt emlitettekite,szükségesnek találljük, 'hogy 1) hatóságilag ,rén<|eltéssékiíél^ miszerint ttiínden község, (vagy városban) 6 tagú „aranka irtó bifeott- ságot“ szerveznerij á ineljt jbizotftaágJ !hi vatása'ÁkÖz- ség határában:'.^ uranká -Irtást (általábanj, külonÖ'-1 sen pedig-ia; «tejtermelésre hagyott lóherfeTékb’éfi" szigoruani^líejnőriztot.4- annaiértwis kötelességed határ összes .lólheíéfc/,területét megszemlélni, s aá aranka mentes tiszta lóherés területeknek magterméfeséífá engeűéltydi |udtei:j}£flfelnben ifié Ihr ankás lóherA'á t’efii-1 letekpeki nj^gterrnelésrecVálólmeghagyását betiltani szigq*a,MfteJességéve tétessék*.LT m! n‘ ■■ n t ..'2): Hatóságilag értesittessen«ka.'kÖ0ségek; hiögjjf az aranka irtó bizottságnakgJ— "a- Adhere1 téHiielés terén, -w alá vettettek. Síminden lóhermag termelőnek kötelességévé (tétessék,a míszerlnli aagusztus' íÁ-ig a! bizotts gnakl szóivá! í vagy írásba!»jéiéritést tártoTik tenni arról,.' hogy ■ lóhérmAgotfifciVáS?térMelníj'm'e^.1 nevezvén a lóherés dűlbjétpÁdiöldákbd'AT;'(kQffiÍ‘beloi|l annak nagyságád nh j Síi 3) Az aranka irtó bizottság a lóhermaígY lök bejelentéseit s e bejelentett területek megvizsgálásának eredményét egy e célra készült naplóba tartozik bevezetni. 4) Az említett napló a hivatalos közegek s a gazdasági egyesület megbízottjainak kivánatára mindenkor előmuttatandó. 5) A bizottság a község elöljárósága s a községi gazdasági egyleti tagakból alakítandó. 6) Gazdasági egyleti tagok hiányában, a hiányzó tagokat a község saját kebeléből választja. 7) A bizottság önmaga választja elnökét. 8) A bizottság működését szolgabirák, jegyzők s a gazdasági egyesület megbízottjai ellenőrizik 9) A bizottság által magtermelésre betiltott lóherés területek, a bizottság határozata szerint vagy takarmánynak lekaszálható, vagy megsemisitendő mely utóbbi eset beálltával, a szolgabiró legfeljebb 3 nap alatt értesítendő a körülményről. 10) A bizottság által magtermelésiffe betiltott területeknek, magtermelésre való fölhasználása ese. tében a termelő a lekaszált lóherés terület minden holdja után 5 frttól 15 irt.-ig büntetendő. 11) A büntetésekből befolyó összeg — a köz* 'ség részére, a gazdasági egylet -jóváhagyása mel. lett — gazdasági gép beszerzésére fordítandó, Ne, 12) A termelő és-az aranka-bizottság között 'netalán előforduló vitás kérdések, a szolgabiró közreműködése mellett, a gazdasági egyesület szak bizottsága által intézteinek el. Ungvárt, 1887. január 5. Scheffer Ödön, Thuránszky Tivadar gazd. egyleti titkár. gazd. egyleti alelnök Bánócy Ferenc. E hó 2-án kísértük Örök nyugalomra, a kálváriái sirkertbe, Bánócy E'erencet, Ungvármegye főjegyzőjét. Elment ő is oda, hol pihen a fájdalom snvégnélküli a nyugalom. A ki egész életében küzd, fárad az élet ellenségeivel, milyen jól érezheti ma ) giáti.ott túl a boldogok hazájában, m-vf Halála hirtelen, váratlan volt. Férfikorának javában szűnt meg élni, a mikor még a vármegye, a város, a társadalmi élet számított közhasznú tevékenységére, tapasztalatokban bővelkedett ismereteire,.Egy sóhajtással vált meg az élettől, itt hagyva; megrémült családját, a. vármegyét s barátait, hogy ezentúl gondoskodjanak magukról, vezessék hivatalát.: , j;[>!,•,(Mjn4flyftjan érezzük a veszteséget megyénk e jejespnplf^ejLhunytával. A család, — özvegy és jvföiYfts ,,T~/ egyetlen támaszát vesztette el, a, vármegye egyik legrégibb, legtapasztaltabb tiszt- visejftjfit^gyá^oí^a, benne, barátai a leghívebb, leg- ,t^rátpta-siratják az elhunytban. EnnvEfájdalom .^pkogott a megyeháza nagytermein ta. temetés alkalmával, mert ott volt ki- f ‘<x j,rru píbuilj f) a ftoxvnßry tentvé es a gyász szertartás is ott ment végbe. ■ /jm op-ingeä. 5? fiait! ci r. < 91, ® Mindenki siratf^. ot. A helybeli, dalárda, Íneíynek buzgó pártolója iUiiicJűin.íif Jpf-idqo- 6 t J ( volt az elhunyt, gyás^énejket Leggett a ravatalnál és leint a sírnál, mely a szíveket még jobban fel.JpTjynitíila xß dcfßvOj iP-iV1, / , razta; A gyászmenet alkálmával . p*edig az ezred id-81.81 io“Tm .íioy jjjJi ff,'. • n ART 0 zenékara. gyászjndjuloval kísérte kp 9 temetőig. 7J(X , AÍJ,^zszeretefnék legszebb Jelet mutatta az "ä 'szairib's köszbrú, mélyet rayatáÍArn létett a sze‘ rétiét:', a tisztelet' é'sT .baritls^g. yÁ '.tegező11^volt gróf T^öFőÉ’‘Ííajpoieoh feispnhé e'félir’áttaí i'^Űngvármegye 'f&spÁíija, 'szerételt fSjeg^zőjinelt'^” Követke'zett' fa‘ 'ipfiái ’‘le'Aye.tÉezp ^felíratojcéaf l,-A megyei Tisztikar szeriéit tVsTttáisana'i1.'“ „tjngvVrmegye kö* svjsa.or ,9h. sayrnx^í 111 T-jäTTu- m, ü£i|5)xaß( .. zonségé 'főjegyzőiének, ,, Uhgvar. varos közönsége ..soioci ösoHßJ sörtyBlniJÍüI iu-ndß.ülp 2 nuá * Ungvármegye szeretett főjegyzőjének. j,A gróf
