Ung, 1887. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)
1887-03-06 / 10. szám
A kereskedelemről.*) Nem tudományos, némi szakképzettséget igénylő felolvasás, vagy tanulságos értékezlet, sem pedig mulattató, szórakoztató előadás akar ezen felolvasás lenni, — mert ezeknek bármelyikéhez is olyan tehetség szükséges, minővel e sorok szerzője nem rendelkezik, —• hanem csupán csak a felolvasási jogból eredő, szerény határok között mozgó igénytelen „csevegés.“ Midőn ezt előrebocsájtani szükségesnek tartám, megvallom, nemcsak szerénységi indokból fettem, rejlik ebben egy kis adag ö n z é s i érdek is, mert elismert dolog az, hogy minél szerényebb valakinek a fellépése, annál inkább számíthat arra, a mire, ezen kis munka különösen rászorul, t. i. az — „e 1 n é z é s“-r e. Mielőtt azonban e „csevegést“ megkezdhetném, még egy óvintézkedést kell tennem. — Szándékom és akaratom ellenére is érintenem kellett olyan eszméket és dolgokat, melyek talán szorosan véve nem is tartoznak ezen felolvasás keretébe, használnom kellett egyes kifejezéseket, melyek talán a tisztelt hallgatóság egy kis részében némi visszatetszést kelthetnének, de miután ezen eszmék és kifejezések tárgyamtól csaknem elválaszthatatlanok, a mennyiben kötelességem themámat több oldalról megvilágositani, kénytelen vagyok, ezen merészségért, illetve ezen eltérésekért előre is bocsánatot kérni. Azok, a kik bizonyos érzelmeikben kissé gyengédtelenül netalán tán érintve talalnak magukat, — de tudom, hogy ilyenek kevesen akadnak, — ne vegyék tőlem ezt rósz néven, mert szándékomban semmi malitia nincs; és én azt tartom, hogy nem árt az, ha megismerjük hibáinkat, és ha a kereskedők némely gyengéire fogok utalni, akkor azt is jóakaratulag teszem, mert hiszen a gyó gyászát alapját is azon elv képezi: „előbb jól megismerni a betegség lényegét, és csak azután alkalmazni a gyógyszert.“ A tudomány tanúsága szerint az első kereskedelmet űző népek a phoeniciaiak és egyptomiak voltak, mert ezek már az ókorban kereskedelmi hajóikkal mindenféle áruval nagyban űztek [kereskedést. Különben a tudomány sem határozhatja meg minden kétséget kizárólag, hogy melyik népet it leti meg az elsőség a kereskedelem megkezdése tekintetében, mert ezen rég elmúlt idők viszonyaira nézve fogalmai is kissé zavartak. Ellenben a józan ész, — pardon — tulajdonkép helytelen, ezt ellentétbe állítanom a tudománynyal, mert hiszen akadhat tudós is, ki józan észszel bir, — a józan ész azonban a kereskedelem^első pionnier- ja.it sokkal előbbi korszakban keresi és találja, mint a phoeniciaiak és egyptomiak korszakában. Mert *) Felolvastatott az „ungvári kereskedelmi ifjúság önképző koré“-ben. séges időszámításnak behozatalát és elfogadását, különösen a forgalom megkönnyítése szempontjából célozza. Ez abban áll: fogadtassék el az angol idő alapul, és az óra beosztása feleljen meg a napi óra számnak 24 el. így azután elesnék a reggeli, déli esti óra megjelölése, hanem egyszerűen mondanék: 1 óra, 10 óra, 15 óra, 23 óra. Ez az időszámítást nem zavarja, csak az egyes helységek déli ideje, vagy esteli ideje más más órára esnék. Az „idő“ képezi azon mértéket, melylyel a forgalmi eszközök értékét megbecsüljük, más szavakkal, minél gyorsabban haladhatunk, minél nagyobb utat tehetünk egy és ugyanazon idő alatt, annál többre becsüljük a forgalmi eszköz értékét. Mi halandók arra vagyunk utalva, hogy a nékünk előirt idővel éljünk, ebből kifolyólag annál hosz- szabb életet élünk, minél többet dolgozhatunk. A gyorsasághoz ha a szorgalom is párosul, megelégedéssel pillanthatunk vissza a lefolyt időre, mert keblünkben a legszebb oltárt emeltük „a megelégedés és önbecsülés“ tudatát, mely fölemel és üdvözit. Az „idő“ előrehaladottsága arra késztet, hogy felolvasásomat berekeszszem, örvendeni fogok, ha „a forgalmi főtényezök“ ismertetése által, ezen egylet íntentióihoz hozzájárultam; becses figyelmükért megköszönve, jelen munkámat az egyletnek ajánlom, és azt az egyesület könyvtárában megőrizni kérem. KEMÉNY BERTALAN. tény az, hogy a kereskedelem terén kiváló szerepet játszik még mai napság is a zsidó nép, és nagyon valószínű, hogy legelső kereskedők a zsidók voltak. Ezen nép az, mely veleszületett tulajdonságainál, hajlamainál és tehetségeinél fogva még ma is leginkább van ezen életágra, a kereskedelemre hivatva. A máig fenmaradt egyetlen könyv, mely a legrégibb időkről szól, a „biblia“ is bizonyítja ezen állítást. Vagy talán nem első „gseft“-nek tekinthető-e az, hogy Ézsua eladja az elsőszülöttségi jogot, tehát az örökséget Jákobnak egy tál lencséért ? — És már ezen első üzlet is a „riskirt gseftek“ categó- riájába tartozik, valóságos speculatió, mert egy tál lencse valódi értéke felett még ma is nagyon eltérők a nézetek. — (Vannak ugyan emberek, kik képesek csak egy „szem“ lencséért is egész vagyonukat feláldozni, de az ilyen lencseszem rendesen I szép asszonyok arcán fedezhető fel, és nincs megfőz-! ve, a főzött, vagyis inkább lefőzött az illető len- cserajongó szokott lenni.) De az utókorra nézve1 mindenesetre nagy szerencse, hogy a vételár lefi-! zetése annak idején Jákob által különbeni végrehajtás terhe mellett 8 nap alatt teljesítetett, mert i ki tudja, minő zavarok keletkeztek volna az ellen-! kező esetben tekintve azon körülményt, hogy ak-! kor az uj kereskedelmi törvény még nem lépett | volt életbe, ügyvéd alig akadt egy, és a: ungvári kir. járásbíróság bizony aligha volt illetékes ezen per eldöntésére. De haladjunk tovább hátrafelé. — Hogy csakugyan a kezdetén kezdjük, talán nem túlságos merész állitás az, hogy Ádám és Éva voltak az első „g s e f t e 1 ö k“, alma volt azárucikk, csók a vételár és mivel minden fontosabb üzlet megkötéséhez „s e n s a 1“ is kell, Ábrahám pedig még nem volt a világon, — „s e n s a 1“ volt a kígyó.; Talán azért olyan csuszó-mászó, és ravasz a mai alkusz is, mert „k i g y ó“ volt az ősapja. Ha egy vasúti kocsiban 4 különböző életpályán haladó utas van együtt egy coupéban, kívül pedig esik az eső, mindegyik utas máskép fog az időről nyilatkozni. És ezen nyilatkozat mindig el fogja árulni az illető foglalkozását, és világi állását. Minden egyén más szemekkel tekinti az egy és ugyanazon esőt, és minden foglalkozásnak, minden életpályának megvan az-^álláspontjának és különleges érdekének megfelelő, saját észjárása, a foglalkozással egyenes viszonyban álló eszme menete, vagyis gondolkozási iránya. Tegyük fel, hogy ezen utazó társaság egy földbirtokos, egy orvos, egy katonatiszt- és egy gabonakereskedőből áll. A földbirtokos bizonyosan dicsérni fogja az időjárást, mert az a vetésekre nagyon jótékonyan hat. Az orvos ellenben, kit fiatal feleség vár az állomáson, részint örül az esős időjárásnak, mert az ő malmára hajt patienst, akarom mondani vizet, másrészt pedig bosszankodik, mivel neje köny- nyen meghütheti magát. Határozattan dühöngő kedélyhangulatban van, a bajuszát ráncigáló fiatal katonatiszt, és ez nem is csoda, mert hogy Ilon kisasszony ilyen időben betartaná a rendez — voust, biz a nagyon valószínűtlen, — Végül a gabonakereskedő oda kivánja az esőt ahol a bors terem, hiszen az utak járhatlansága folytán aka- dályoztatik a gabona szállítás, titokban azonban örül, mert a búza ugyanezen okból emelkedni fog, de legtitkosabb gondolatát talán azon kivánság fogja képezni, hog'y „bárcsak minden esőcseppre egy ternót csinálna.“ A festő a felhők gyönyörű szinvegyülékét fogja csodálni, a bölcsészeti tanár pedig a felett fog töprengeni, vájjon miért s'zomorkodik az ember borús ,vagy esős időben, és igy tovább. És igy van más tekintetben is. A kereskedő is mindent saját szempontjából és a kereskedelmi érdeknek megfelelőleg fog megítélni, és minden tárgyát azon oldaláról látja, mely öt leginkább érdekli, és nem csoda, ha még a bibliát is kereskedelmi szempontból olvassa, Van egy kereskedő barátom, ki nem egyszer nyilvánitá csodálkozását a felett, hogy Mózes, a kereskedelem és művészetek nagymestere, ki annyira ismerte népét, a bibliát nem következőkép kezdte: „Eleinte volt egy nagy „s e m m i“, (hiszen az üzleteket is ezzel szokás kezdeni,) — és e szerint a világ teremtése sem egyéb egy speculatiónál — azután jött a „hite 1.“ Hogy azonban legyen valaki, aki a hitelt kihasználja, megteremtetett Ádám, ki egy gyönyörű nagy „paradicsom“-üzletet nyitott. Mivel hogy Ádám nem győzte egyedül a temérdek sok állatot kiszolgálni, és bevásárlásra Becsbe kellett neki utaznia, a „hitel t“ kihasználni, egy helyettesitő segédet kért és kapott Éva személyében. Es Ádám kifüggeszté a bolt fölé a firmát: „Ádám és Éberling“ — pardon — „Ádám és Éva,* paradicsom’S ós csemege kereskedése en gros és en detail,“ „És mivelhogy' az állatok nem'akartak fizetni, mindig csak kontóztak, fizető képes vevőkre lévén szüksége a cégnek, megteremtettek a többi népek, ezek építettek falvakat, helységeket, mezővároso. kát és nagy városokat. És azután szép felvirágzásnak indult az üzlet. Es mivel a cég nagyon sokat hitelezett, a termés pedig rósz volt, és a váltók kezdettek lejárni, a cassában pénz nem volt, utóvégre is csődöt kellett bejelentenie a cégnek, és a cégtulajdonosok elkergeti ettek.“ BRACHFELD I.IPÓT. (Folyt, köv.) Az „ungmegyei nőegylet" közgyűlése. Ez évi február 28-án az „ungmegyei nöeg'ylet“ Ibrányi Lászlóné szül. báró Vay Lizinka úrnő elnöklete alatt népes közgyűlést tartott, A férfi világ egy idő óta a mi nőegyletünk működését nem kiséri oly érdekkel mint annak keletkezésekor, pedig az egyesület ma épp oly tevékeny mint akkor, de sokkal rendezettebb viszonyok közt, mert oly kitűnő vezetés alatt áll, a minőt kevés egylet mutathat fel. Gróf Török Hermin mint pénztáros fáradhatlan tevékenységet fejt ki s oly rendbe szedte az egylet anyagi viszonyait, a minővel kevés dicsekedhetik. A közgyűlés tárgyai közül kiemeljük a következőket. Elnök indítványozza, hogy az egylet védnöke, gróf Hadik Barkócy Ilona úrnő időközben elha- lálozván, fejezze ki a közgyűlés e fölötti fájdalmas sajnálatát és mély részvétét s az emléke iránti há. lás elismerés jegyzőkönyvileg is örökítessék meg, egyúttal e határozat kapcsán a gyászoló család nagykorú tagja, gróf Hadik Endréhez részvétirat intéztessék. Az indítvány egyhangúlag elfogadtatott. Az elnökség ezen határozathoz képest rész. vétiratot intézett gróf Hadik Endréhez. Olvastatott az 1886 évi pénztári kimutatás és számadás. E szerint a múlt évi bevétel volt 1489 frt ír kr, kiadás 339 írt 39 kr. tökésittetett 312 frt 3 kr. Rendelkezés alatt van 139 frt 69 kr, külön követelése pedig 698 frt, mely szintén tőkésittetni határozta tott. Az egylet törzstőkéje készpénzben 3312 frt 03 kr, kötvényekben 635 frt 30 kr, összesen : 3947 frt 33 kr. E vagyon mutatja, hogy az egylet ha korlátoltan is, de a maga elé kitűzött feladatnak ott a hol a nyomor enyhítése, szegény elha. gyatott árva sorsa forog szóban, hathatósan működ • hetik. A számvizsgáló bizottság jelentése folytán a pénztárosnak a felmentvény megadatott, A jövő évi költségvetést is elkészíttették. Bevételre előirányoztatott 779 frt 33 kr. kiadásra 400 írt. Különfélék. * A népfelkelés ruházata és felszerelése. A hon. védelmi miniszter az iparkamarákhoz küldött rendeletében felhívja a vidéki városok iparosait is, hogy a népfölkelők részére szükséglendő ruha és felszerelések készítésére vállalkozhatnak s ebbeli ajánlataikat f. ev március 20-áig a honvédelmi rai- nisteriumhoz benyújthatják. A kassai iparkamara rögtön közölte e rendeletet az itteni kamarai kültaggal, Árky Fülöppel, ki a városi polgármesterrel egyetértőleg múlt szombaton egybe hívta iparosaink egy részét s közölte velők a ministeri rendeletet egész terjedelmében. 'Mintául a honvéd laktanyában levő ruha és szerelvény készlet veendő, melyeknek megtekintésére a minister engedélyt adott ki a honvédzászlóalj parancsnokságokhoz. Iparosaink ez ügyet első látszatra kedvezően ítélték meg és hisszük, hogy az ipartársulatok közös erővel részt vehetnek a bakkancs, ruha, sapka s egyéb cikkek tömeges elkészítésében. A miniszter eljárása mindenesetre iparosaink érdékében nagyra becsülendő s itt az alkalom, hogy most iparosaink
