Ung, 1887. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)
1887-02-20 / 8. szám
XXV. ÉVFOLYAM. Ungvár 1887. vasárnap, február 20, 8. SZÁM. Előfizetési feltételek: I Egész évre . i frt — I Félévre .........................2 „ — Nogyed évre . . . . 1 „ — Egyes szám ára 10 kr. Hirdetések. szintúgy mint előfizetések az Ung kiadóhivatalába tJngvár, Pollacsek M. könyvnyomdájába, küldendők. Nyilttér soronként 20 kr. Ungvármesye <í&s az „Hiigmejfyei «fazdasd^i esjrylet“ hivatalos közlönye. Felelős szerkesztő: Fincicky Mihály. Hivatalos közlemények. 5972. sz. VIII M. kir. holtignninisterlnl. KÖRRENDELET. Több ízben tapasztaltatott, hogy egy némely törvényhatóság részéről, az ott előfordult, chntoru vagy cholera, gyanús esetekről izé,lé . tudósítások a betegeaSs napját tekintve, ide oly késedelmesen terjesztetnek fel, hogy az egyes betegülési esetek gyakran a felterjesztést- megelőzött 2—3 hét előtt történtek. Miután pedig e tudósítások a külügyminisztérium utján a külföldi hatalmasságokkal rendesen közöltetnek, és ezen közlésektől tétetnek függővé az itteni órkezmónyek ellen elrendelt óv- és veszteg- zárintézkedések, melyek a hazai forgalomra rendkívül bónitólag hatnak, szükségesnek tartom ezen visszás körülmény megszüntetését. Felhívom ezekhez képest a törvényhatóságot, hogy cholera felmerülténél az egyes eseteket azonnal, ha pedig több eset merülne fel, úgy a meg felelő adatokat ideje korán egybegyűjtve, a sza bályszerü heti kimutatásokat az illető hót lezártával, felelőség terhe alatt, haladéktalanul ide felterjeszteni siessen. Budapesten, 1887. január 27. TISZA s. k. 560. sz. Ungmegre alispánjától. A főszbirák s Ungvárváros polgármesterének, megye főorvosának s járási orvosoknak, előforduló esetben azonnali jelentéstétel végett kiadatik s az „Ung“ hetilap utján is közzótótetik. Ungvári, 1887. február hó 4-én. KENDE PÉTER, alispán. As ujoncozás utazási és működési Lervs. ü n g vár v á r o s á b a n felszólamlások és sorozás 1887. évi március hó 1—2. Állít: 35 újoncot és 4 póttartalékost Elnök : j,z alispán, helyettes elnök : a megyei fője iy ;ő. orvos : Dr. Beme Sándor megyei "fűöTvos és Dr. öesterreicher Jakab TÉrosi orvos. Bizalmi férfiak: Tarnócy Ferenc, Hirtenstein József, polgármester Lehockv Bála. — Az unjvari szó gabirói jjrásjjan. Felszó támlások és sorozás m'ircius 3—4 ás 5 -7. Állít 77 újoncot- és 8 póttartalékost. Elnökn«A&...alinoán. helyettes elnök: Tnuránszky Tivadar; orvos: Dr. lÖene" STnáof As Dr. .Kälirum BéTsTjárási orvos. Bizalmi férfiak: Kende Zsigmond, Ta.uasko Bálint, főszolgabíró : Durcsák Dezső. — Március S-á n utazás N a g y- K a p Ős r s. — A nkapó sí szoti’a-b i. ő: r ú .■• ő an. Felszólamlás J5s''sőro é;■ i —. 0, TT^T?,1T7"irift 84 újoncot és 8 póttartalékost’ íLüöíl* a--— h. elnök: Hercegh Károly; orvosok : Dr. Bene Sándor, Dr. Mijó Kílmín. Bizalmi férfiak: Felföldy Ödön, Fekésházy Miklós. Főszolgabíró : Tabódy Jenő, — Március 15-én utazás Ungiirra— Március lő- a u t a zás S z o.br á n c r a. | — As z o b r á n c i s z ol g ato írói járásban. Felszólamlások és sorozás_ \7.-IS.. 19. 21. Állít 60 ujoncot és 6 póttartalékost. Elnök : az alispán, h. e. Csuha Mihály, orvosok: Dr. Bene Sanffór és Dr. Russay Lajos. Bizalmi férfiak : Gu- lácsy Egyed, Szóráth János. Főszolgabíró: Körös- kónyi Elek. — Március 22-én utazás Ungvárra— Már c i u s 23-án ., X.-Bereznára — A nb e r e z n a i T z ö Tg a hi ró i j á r á s ban. Felszólamlások és sorozás 24-- 16, 28—29, 30. Állít 40 ujoncot és 4 pótHfflSkost A_z „UNGr" tű i*eű. j a. A forgalom főtényezői. (Folytatás,) a-or. A h a j 6 z i& Miként a hal a szárazon, úgy az ember a vizen ! a hal megélhet a földön, ha megfelelő nagyságú tarlányba foglalunk számára egy kis vizet, hasonlag az embar is csak oly feltétellel uralja a nagy vizet, ha abban egy megfelelő nagyságú száraz helyet biztosíthat magának; — különben el merül. A hajó illetve a hajózás feltalálójául a phoe- niciaiakat jelzi a történelem. Mielőtt a vasút felta láltatott, a tengeri kereskedelem játszotta a főszerepet, és a hajó volt az egyedüli eszköz, mely a. tengerek vagy tavak által egymástól elkülönített helyeket hozzáférhetővé tette. Mint minden közlekedési eszköz, úgy a hajó is, több változáson ment át. A viz nagysága valamint a közlekedés mérve határozza meg a hajó nagyságát. Eleinte, hogy a hajózást gyorsítsák, vitorlákat alkalmaztak, melyekbe a szél, erejével belekapasz kodott, s ily módon a hajót előrehajtá. Képzelni lehet ama kellemetlenségeket sőt veszélyeket, melyeket egy beállott kedvezőtlen szé avagy szélvész esetén kiáltani kellett. A gőzgép feltalálása e téren is függetlenné tette a forgalmat az elemek szeszélyétől- Olyan biztos menetrend van jelenben már megállapítva ja hajózásnál, mint a vasúti utazásnál. Ami a vasút a földön, az a gőzhajó a vizen. J Mielőtt a közlekedési utak kiépültek, egyedül a ha íjózás biztosíthatta a nagy városok ellátását. De I mióta a vasutak nemcsak az emberek szállítását, hanem a nagytömegű anyagok olcsó szállítására is kiterjeszkedtek, azóta a hajózás általában véve jelentőségéből kezd veszíteni. De a vasút a hajózást egészen elnyomni kép télén, mert a hajózás kevés személyzetet és a. nyílt vizíút éppen semmi más épitményt nem igényel, j egyszóval a szállítás bizonyos határok között sokkal cdcsóbb mint a vasúti szállítás. Számokban ki* fejezve, a hajón való szállítás költségei a va-uti szállítási költségnek felét képezik. Afgőzhajó legérdekesebb részét a „hajócsavar“ képezi, melyet „Ressel“ nevű bécsi műegyetemi tanár talált fel, ennek segélyével a hajó kormányzása könnyen eszközölhető. Érdekes, a hajó nagyságának ismerete. A tengeri hajó, a szárazföldi folyókon és tavakon úszó hajóknak 7—8-szoro-iát teszi ki. A hajó magassága, szélességének felére tehető ; mem-tsebessége csendes vízben 3—5 m. egy náso-lperc Jatt; 6 méternyi sebesség a legnagyobb Helyet hajóval egy másodperc alatt elérhetünk, vagyis ez egy óra alatt 2 ró kilometer hosszú útnak felel meg. A hajók hossza 70-— 80 m, átlago szélessége 11 5 ; magassága 7—8 méter. A gőzhajót, a gőzgép által előállított és feldolgozott erővel hozzuk mozgásba. A hajón való nagyobb utazás, főleg nyílt tengeren, nehány -természeti szépség kivételével ko. ■ rántsem oly változatos és kényelmes, mint a vasúton A hajónak ingadozása az emberi szervezetre is befolyással van, annyira, hogy alig van ember, ki az úgynevezett „tengeri betegséget“ meg ne kapná ; a tengeri betegség a gyomor működésének rendetlenségében ny Ivánul, és azt, ki először megkapta, felette kellemetlenül érinti. A hajózás azonban nemcsak a vilá.gforgalom j közvetítésére szolgál, hanem vannak vízi utak, nevezetesen szabályozott folyók és csatornák, melyeken helyi érdekű hajózás folyik. Hazánkban a Duna a Tisza folyók ; a Balaton tava, Béga és Ferenc- csatorna stb. . . mindmegannyi viziut, melyen bizonyos vidék termesztményei kölcsönösen fel- és leszállíthatok. Nagyobb szabású viziutak épültek a legújabb időben, névleg a Su -z csatorna, jelenleg pedig épül Li-sseps francia mérnök javaslatára a Panama-csa- :torna. A mesterséges vízi utaknak, nevezetesen :a hajózási csatornáknak fokelléke abban rejlik, hogy mindig elég mély viz legyen; de arról is kell gondoskodni, hogy a túlnagy viz lefolyást nyerhessen. A hajóknak is éppen úgy mint a vasutaknak állomásaik vannak, ezeket azonban kikötőknek ne- vezüzk.-A tengeri kikötők rendeseu tengeröblök- b :n vannak elhelyezve, hogy a hullámcsapások elLapuuk mai «Káiuáiioz lé 1 iv uiellékleí van csatolva. VEGYESTARTALMU HETILAP. Megjeleli: miniden Vasárnap A szerkesztőhöz intézendő mtnd-n f közlemény, mely a lap irodalmi | részéi illeti. Levelek csak bér- J meniesen fogadtatnak el. Semmit I sem közlök, ha nem tudjuk, kitől | jön. Kéziratok vissza nem adatnak. I Kiadó hivatal: Pallaesek Miksa könyvnyomdája, a Elnök:' az alispán, h. e. Misiin szky József; orvosolt : Dr. Bene Sándor és Jakab János. Bizalmi férfiak: Demjanovics János és Szendery József; főszolgabíró: Lőrincy Jenő. A katonai sorozó bizottság részéről valamennyi sorozáshoz: elnök: behemerka Károly cs. és kir. őrnagy és hadkiegészítési kerületi parancsnok, sorozó tiszt: Klestinszky Kálmán főhadnagy. Vasár- és ünnepnapokon a sorozó bizottság nem működik. A k©E©ikeá©laa$ muz&mwzéh Már említettük, hogy Budapesten kereskedelmi niuteum alakult, melynek célja és feladata: megismertetni a közönséggel mindazon kereskedelmi cikkedet, melyekben a hazai ipar versenyképes kiiveire számíthat. . ji:.z ... Apviselőjévá Ungvár és környékére Dr. Ív; .it Surra Közkórházi főorvos lett kinevezve, iiueh eroiyos közremunkálása, még eddig minden közügy ..ói szerencsés eredményű volt. Á választás igen jó volt. A fődolog, hogy a mi vidéki embereink megértsék, hogy mit céloz e muzeum. Már ez évi május hóban kiállítást réftdez a budapesti országos kiállítás nagy iparcsarnokában s ott bő alkatom nyílik megismerkedni a hazai gazdasági és ipari termékekkel, melyek kereskedelmi cikkek gyanánt a külföldre szánhatók. Tájékozásul közölhetjük, hogy e kiállítás nem akar oly országos hiríi és költségű lenni, mint volt az 1885-iki országos kiállítás. A kereskedelmi muzeum állandó kiállítása nem egyéb, mint a hazai készítmények in i n t a-t á r a, melynek hivatása a kereskedelmi forgalomban szereplő cikkeket bemutatni, s igy előre is ki van zárva az, hogy egyes tárgyak különösön kiállítási célra készíttessenek, ennélfogva az egyesületbe lépő tagok raktáron lévő
