Ung, 1887. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)

1887-01-30 / 5. szám

Gróf Hadik Béláué Barkócy Ilona. Ungvármegyének egy nagy vagyonú, nagy tekintélyű úrnője, gróf Hadik-Bárkócy Ilona, halt el e hó 26-án Kassán hirtelen, szivszélhüdésben. Néhai gróf Barkócy Jánosnak egyedüli örököse lévén, a magyar törvények értelmében fiusittatott s a Bar­kócy hitbizománynak volt örököse és kezelője. A megboldogult úrnő magas állásánál fogva az ungvármegyei közéletben nagy szerepet nem vitt, mert pálóci kastélyában inkább a családi élet­nek élt, a mikor ott időzött, azonban olykor-olykor a politikai élet küzdelmeibe is szeretett befolyni és a hova tekintélyét, befolyását oda adta, ott az eredmény el nem maradhatott. Uradalmainak szegény népe fogja azonban elhuny tát leginkább megérezni, mert jótékony szi­ve a szegényeknek marokkal szórta a pénzt és soha szegény ember tőle segély nélkül el nem tá­vozott, a miért általános volt iránta a szeretet és kegyelet. A budapesti lapokban a következő életrajzi adókat olvassuk az elhunyt felől. Érdekes asszony volt a megboldogult minden izében. Voltak sajátságai, különcségei, de jobb és igazabb magyar asszonyt képzelni sem lehet ná­lánál. Azokhoz a régi fajtájú magyar asszonyokhoz tartozott, kik férfias eréiylyel, de asszonyi tapintat­tal és finomsággal maguk vezették dolgaikat. A Barkócyak grófi ágának utolsó tagja volt, annak az ágnak, melyből a hires prímás, Ferenc szárma­zott s mely a terjedelmes hitbizományt alapitá. Ki tudta vinni, hogy ez a hitbizomány rája szálljon s ezt aztán egy férfi erejével kormányozta, vezet­te, kezéből soha ki nem bocsátotta egész haláláig. Arisztokrata volt minden izében, de sehol sem érezte oly jól magát, mint írók és tudósok körében. Ré­gebben sok időt töltött Pesten, a télnek egy részét; állandó szállása volt az „Európádban s adott es­télyeket. Mindig volt egy pár szalonja, az egyik ezek közül a dohányzó-szoba, vacsora után ide ve­zette vendégeit, maga járt elől a jó példával s rágyújtott egy finom, de igen erős szivarra. Ked­ves mulatsága volt ezeken az estélyeken latinul beszélni s az öregebb történetirókkal rendesen ezen a nyelven beszólt. Nemcsak olvasta, de értette a klasszikusokat s folyékonyan és szépen irt latin nyelven, sőt utolsó időben a görögöt is megtanulta. Pálóci kastélyát nagyúri fénynyel és kényelemmel rendezte be s az utólsó években a legtöbb időt ott j töltötte. Rendkívüli kövérsége dacára könnyen járt s igen szeretett utazni; még ez az utazása is olyan volt, mint a múlt századi magyar asszonyoké. Mint 1 ezek, egész könyvtárt, levéltárt, éléstárt, ruhatárt, szóval mindent vitt magával. A mit feladott a vas­útra, az alig fért el egy kocsiban, s a mit magával vitt, megtöltött egy kupét. Volt vele egy nagy úti­táska, tele a legfinomabb pecsenyével és sonkával. Azután egy hasonló nagyságú másik, az tele volt cukorsüteménynyel s más hasonló tésztanemüekkel, azután egy harmadik, tele borral, azután egy ne­gyedik, abban voltak a likőrök, asztalnemüek, ké­sek, kis kanalak, villák, tányérok. S lukullusi la­komákat rendezett ott, a robogó vonaton. Beszélik róla azt is, hogy mint „férfi“ belépett a szabadkő­műves rendbe s tagja is volt a kassai páholynak, mig a rend felsőbb hatóságai semmisnek nem nyil­vánították a fölvételt. Temetése e hó 31-én lesz Tavárnán, hova a bebalzsamozott holttestet még pénteken elszállították. Nyugodjék békével. Különfélék. * A dalárda farsangi mulatsága, mely dal es­tély lesz, február hó íj-ára tűzetett ki. Egy kis összeütközés lesz a vöröskeresztegylet által febru­ár 12-én rendezendő közvacsorával, mert két nap egymás után igénybe venni a közönség jóakara­tát, merészségnek látszik; hanem a dalárda más napon nem tarthatván meg dalestélyét, kénytelen elhatározásánál megmaradni. Hisszük és reméljük azonban hogy a kik a közvacsorában nem vesznek reszt,meglátogatják a dalestélyt, sőt azok is a kik amabban voltak, egy kis áldozatot szívesen fognak ho: ni a dalárdának, mely megérdemli a nagy közön­ség jóindulatú pártolását. A mulatság a „Korona“ termeiben lesz, a dalestély alatt terített asztalok mellett foglalhat helyet a közönség.1 * Uj pénzügy igazgató. Az üresedésben volt kassai pénzügyigazgatói állásra Fluck Gusztáv ed­digi budapesti pénzügyigazgató nevezteti ki. * A vörös-kereszt egylet ungvári fiók-egylete február 12-én 1 frt bementidij mellett táncmulat­sággal egybekötött társasvacsorát rendez. A mu­latság sikere érdekében Nehrebecky György- né elnök s a választmány fáradoznak. Netáni fél­remagyarázások kikerülése végett előre is jelezi a választmány, miként a vacsoránál az ételek és ita­lok ára a lehető legmérsékeltebb lesz s a vendé­gektől az ételek és italokért azok v> ndéglői árán felül, semmi sem fog elfogadtatni. A meghívók a mulatságra legközelebb bocsáttatnak ki. * Az ungvári intelligens fiatalság legközelebbi társasösszejövetelét f. évi február hó i-én este '/a8 órakor, a „savanyuvizi fürdő“ vendéglő nagy ter­mében tartja meg. A megye vidéki intelligens fi­atalsága, egyelőre ez utón felkéretik, hogy hely­beli társasösszejöveteleinken melye k havonként egyszer tartatnak meg, és minden alkalomal kellő időben előre jeleztetni fognak, minél számosabban részt venni szíveskedjenek. * Az ungvári dalárda választmánya f. hó 23-án d. e. 11 órakor és folytatólag 24-én d. u. 5 órától ülést tartott, melyen a debreceni dalegyletnek az igazgatóválasztmányhoz benyújtott felirata ügyében megállapodásra jutott, ez értelemben óhajtván kép­viselője által a Budapesten, február 2-án tartandó rendkívüli közgyűlésen nyilatkozni. Egyelőre csak annyit mondhatunk, hogy a debreceniek recrimr natioit egészben, az ungvári dalárda magáévá nem teheti; az országos ünnepélynek pedig minden 5 évbeni rendezésébe azon feltétel alatt beleegyez­nék, ha az igazgatóválasztmány, s a központi inté­zők, az egyesület szervezetébe a vidéki körökké alakulást bevennék s e vidéki körök az 5 évi cyk lus alatt itt, majd ott, saját vidékükön közös ün­nepélyeket rendeznének. Sok, az országos egye­sülettől nem függő hibát a központi választmány­nak betudni nem hajlandó. — A február 2-án tar­tandó rendkívüli közgyűlésre képviselőjéül Droho- becky Gyula, nagyérdemű karnagyát választá. — Az egyesületnek az alapszabályokhoz s a házi ügy­rendhez nem alkalmazkodó tagjaira, ennek 15-ik §-a értelmében a kizárást mondotta ki alkalma­zandónak. — Bánócy Ferenc elhunyt állandó pár­tolójának emlékét jegyzőkönyvében megörökittet- ni határozá. — Fefiruár 13-án d. u. 3 órára tiszt­választó közgyűlést határozott, melyre — az egye­sület fel virágozására okvetlenül szükségesnek talál­ván a pártoló tagok eddig is tanúsított meleg érdeklődését — az egyesület pártolóit meghívni kötelességének ismerte. — Ugyanazon napon (febr. 13.) azon reményben, hogy pártolói tömegesen meg­jelennek, dalestélyt rendez. — A pénztár, szertár megvizsgálására és az uj tisztikar candidatiójára bizottságokat küldött ki. — Végül, hog‘y terhein könnyith >ss~“n az egyesület, a választmány felkéri a t. pártolókat, hogy évi tagdiiaikat Laudon Sán­dor egyesületi pénztárnokhoz beküldeni szíves­kedjenek. * „Az ungvári kereskedő ifjak önképző köre“ ma vasárnap este */s8 órakor felolvasást tart. Kemény Bertalan kir. mérnök „A forgalom főté­nyezőiről“ fog felolvasni. Stern Fülöp „Az obsi­tos“ első részletét szavalja el, Garaitól. Römer Sán­dor „Az ismeretlen világ“ cimü rajzát olvassa fői. Az egylet rendes, rendkívüli és pártoló tagjai pontosan a kitűzött időben kéretnek megjelenni. * Vakmerő rablás. Nagy Szelmenc községében f. évi január 23-án éjjel vakmerő rablás történt. Ugyanis özv. Tóth Györgyné házába éjfél után 1 órakor a külső ajtót betörve, öt, puskával felvegy- verkezett rabló betört és a szegény gyámoltalan vénasszonyra vetvén magát kettő, őt felpofozva fojtogatni kezdék, követelvén tőle az ezüst pénzt; a különben is gyenge idegzetű vénasszony annyi­ra megijedt, hogy dacára annak, hogy házában egy férfi és két nő volt, kiket a rablók felvont fegyverrel vigyáztak, leugrott ágyár >1, kihúzta kasznija fiókját, abból egy nagy tárcát véve ki, melyben 200 frt v.ilt és kötvények, azt átadva a rablóknak, kik azonban nem elégedtek meg ezzel, hanem még ezüst pénzt követeltek, miután azon­ban ezüst pénze nem lévén, nem tudta kívánságukat kielégíteni; erre egy vastag kötelet a szegény bete­ges asszony nyakába téve, erősen fojtogatni és a gerendára kezdték húzni, miután azonban igy sem tudtak célt érni, felhagytak a kínzással, ezután ne­ki estek a kaszninak és abból minden ruhát ki­hányva, a ruhák között egy kendőcskébe bekötve a szegény asszony megtakarított pénzecskéjét, 1200 forintot, megtalálták. Ezután összepakoltak 4 da rab nagyériékü kendőt, 4 pár csizmát és eltávoz­tak. Az egészben csak az feltűnő, hogy ily rablást a falu derekán a legnépesebb részen, a hol elegen - dő lett volna egy hang a rablók elfogatására, ho­gyan vihettek véghez. A házban levő egyetlen férfi annyira megrémült a fegyverek láttára, hogy a rablók üldözésére gondolni sem mert, s csak pár óra múlva a rablók eltávozása után jött magához. A szegény asszonyt annyira megkinozták, hogy életéhez kevés a remény. * Károly napja. E hó 27-én itt-ott kedélyes Károly estéket tartottak. Az ifjúság Cséka Ká­roly jbgi aljegyzőnél gyűlt egybe és kedélyesen töltötték az estét. Örvendünk, hogy a biróikar ez igyekező tagját az ifjúság azon mozgalom al­kalmából, melyet megindított, igy kitüntette s név­napján a társas összejövetelek sorát megindította, mert az ilyen érintkezéseknek gyakorlati értéke előbb utóbb a társadalmi élet felpezsdülésére fog vezetni. * Az „Ung-Beregmegyei rk. néptanító egyesület“ a következő pálya tételt tűzi ki: „Milyen legyen egy rom. kath tanítónak mint honpolgárnak házi élete és ragaszkodása az egyházhoz, hogy példány képül szolgáljon a népnek“? — Pályadij 10 frt o. é. A dolgozat terjedelme legkevesebb 2 iv. Pályá­zati határidő : 1887 április 25. Az idegen kézzel. Írott pálya munkák az iró nevét rejtő jeligés le­vélkével az említett határidőn belül Nt. Benkő Jó­zsef jenkei plébánus úrhoz, mint a birálóbizottság titkárához küldendők. Megjegyzendő, hogy a pá­lya munkák irói neveiket a titkárnak megírni kötelesek, ki azokat a jeligés levélkék felbontásá­ig titokban fogja tartani. E pályatételre csak az Ung-és B :regmeg-ye területén működő tanító urak pályázhatnak. Kelt Szerednyén 1887 jan.20-án. Sza bő József egyes, főjegyző. * A főgymnasiuini ifjúság önképző „Dayka kör“ •e nagy hazánkfia Deák Ferenc halála évforduló­jának alkalmával, folyó hó 30-án délelőtt fél 11 órakor, a rajzteremben emlékünnepélyt tart, mely­re az érdeklődő közönségei tisztelettel meghívja. Programmja a következő: „Deák sírja“ Szász Ká- rolytól, szavalja : Belházy Gyula VIII. o. t. — „Deák Ferenc halálára“ Zichy Antaltól, szavalja : Ralovich Pál VII. o. t. — „Emlékbeszéd Deák Ferenc felett“, tartja : Mitrovich György VIII. u. t, — „Deák Ferenc ravatalánál“ Ábrányi Emiltől, szavalja: Virosztek Adolf VIII. o. t. — „Deák Ferenc emlékezete“ Komócsy Józseftől, szavalja : Zinner József VIII. o. t. és „Deák emlékezete“ TóthKálmántól, szavalja: LyachovicsDénes VlII.o.t, * Köszönet nyilvánítás. Gyermekünk, b. e. Dem- janovich Antal f. hó 23-án tartott temetésénél jelen volt főt. káptalan-, lyc. énekkar-, ifjuság-és a nagy­számú közönségnek hálás köszönetét mondunk. Ungvári 1887. január 24. Bereghy Endre és neje. * Zongora hangoló. A közönség tudomására hozzuk, hogy Hosztonszky Józse f^ jóne- vii zongora hangoló február hó első napjaiban vá­rosunkba jön s a ki zongoráját felhangolni kívánja, ideje korán keresse fel az illető haagolót. Irodalom. A „Családi lapok“ megjelent 18-ik számának tartalma : A kis naiva. (Elbeszélés). Bródy Sándor­tól. — Az álszemérem s az olvasmányok. B. Gy. — — A gyik. (Elbeszélés.) Hegyi Jánostól. — A ki szivet keresett. (Elbeszélés.) V. Gaál Karóimtól. — A Habsburgok jelmondatai s melléknevei. — Ha­barék. (Elbeszélés, folyt.) Szendrőitől. — Képma­gyarázat. — Mindenféle. Képeink : A szobacicus. .— Egy ó-kori újdondász. — A mélység előtt. Mel­léklet: „A nő házban.“ „Harc a milliókért.“ (Re­gény folytatás). Xavier de Montepin-től. 273—288 oldal. A borítékon : Heti-naptár. — Sakk-talány — Betű rejtvény. — Megfejtések. — Megfejtők név­sora. — Jutalmak. — Hymen. — Gyászrovat. — Apróságok. Szerkesztői posta. — Hirdetések. Elő­fizethetni • Méhner Vilmosnál, Budapest IV. kér. papnövelde-utca 8. szám. Egész évre 6 frt, félévre 3 frt, negyedévre 1 frt. 50 kr. Uj zenemüvek- Rózsa völgyi és társa cs. és kir. udvari zenemükereskedésében megjelentek a kö­vetkező ének és zene darabok. „Zöldre van a rá­csos kapum festve,“ „Aludj babám, aludjál“ két ked veit népdal Iluber Sándortól zongora kísérettel. Áru 60 kr. „Lauter solche Sachen“ polka Rosen-

Next

/
Thumbnails
Contents