Ung, 1886. január-május (24. évfolyam, 1-20. szám)

1886-04-18 / 16. szám

XXIV. ÉVFOLYAM. Ungvár 188ö( vasárnap, április 18. Megjeleli: MINDEN VASÁRNAP. A szerkesztőhöz intézendő minden közlemény, mely a lap irodalmi részét illeti. Levelek csak bér­mentesen fogadtatnak el. Semmit sem közlünk, ha nem tudjuk, kitől jön. Kéziratok vissza nem adatnak. Kiadó hivatal: Pollacsek Miksa könyvnyomdája Főmunkatársi BÁNoOY FERENC. VEGYESTARTALMU HETILAP, U n g- in e «• y e liivataíos közlönye. 16, SZÁM. Előfizetési feltételek: Egész évre . . . . 4 frt — Félévre .........................2 „ — Negyed évre . . . . 1 „ — Egyes szám ára 10 kr. Hirdetések. szintúgy mint előfizetések az Ung kiadóhivatalába Ungvár, Pollacsek M. könyvnyomdájába küldendők. Nyi Ittér soronként 20 kr. Felelős szerkesztő: FINCIOKY MIHÁLY. A közigazgatási bizottság ápril havi üléséből. (Elnök gróf Török Napóleon főispán.) (Első közlemény). — A mk. belügyministerium a ma­gyar keleti vasúti 1876. évi államkötvé­nyeknek uj szelvényekkel való ellátása tárgyában a mk. pénzügyministerium által kiadott hirdetményt az árvaszékekkel leendő közlés végett megküld- vén; a megyei s Ungvárvárosi árvaszékeknek kia­datni határoztatott. — A mk. pénzügyminister a közigaz- gatási bizottság" azon felterjesztésére, melyben azt kérelmezte, hogy a felelőség kimondása folytán elrendelt végrehajtások végfokozata, t. i. az árve­rés csak is az őszi termények betakarítása után legyen foganatositható, — értesité a bizottságot, miszerint a kir. adófelügyelőt utasította, hogy a felelőség kimondása iránt oly idő­ben tegyen indítványba mikor már az aratás bevégzésével a fizetési ké­pesség emelkedett. A címzett minister ezen intézkedése örvende­tes tudomásul vétetett. — A földmivelé s-ipar és kereskedelemi minister közli a megye közönségéhez intézett azon értesítését, mely szerint Uzsok községnek négy országos vásár engedélyezése iránti kérelmét, eltekintve a megye jelentésében felhő* hozott okoktól és azon körülménytől, hogy neve­zett községnek rendes vásártere nincsen, azért sem vehette figyelembe, mert egyrészt az ily csekély- számú lakossal biró községnek csak különösen fi­gyelemre méltó indokok alapján szokott vásárokat engedélyezni és azok itt fenn nem állanak, más­részt pedig, mert a község forgalmi igényeit a nagy-bereznaiés turkai vásárokon telje­sen kielégith -ti. — A mimsteri rendelet tudomásul vétetvén Uzsok községg-el a bereznai szolga- biró utján lesz közölve. — A vallás- és közoktatási mk. minis­ter értesíti a bizottságot, hogy a szék ói köz­ségi iskola segélyezése tárgyában tett felter­jesztésének, fedezet hiányában eleget nem tehet. További eljárás végett a kir. tanfelügyelővel kö- zöltetik. Havi jelentések: — Alispán jelenti, hogy a személy és vagyon­biztonság rendkívüli körülmények által nem za­vartatott meg. A megye területén hét tüzeset fordult elő és pedig az Ungvár városhoz tartozó Spisák telepen. Ptruksán, Dubrókán, Szobráncon, és Poroskón, összesen 3725 frt értékben, melyből 1900 frt erejéig biztosítás volt. Közli továbbá a jelentés a folyó évi ujoncozás eredményét, (mely lapunk múlt heti számában már közöltetett) és meg­jegyzi, hogy az ez idei ujoncállitást a múlt évi­hez viszonyítva, az eredmény kedvezőnek mond­ható; mert ha megyénket a múlt évről hátrálék nem terheli, a folyó évi jutalék teljesen fedezetet nyert volna. Az Állítás a bereznai járásban volt a legkedvezőtlenebb, a hol a hadképesség nagyon aláhanyatlott, a mi a felvidéken uralkodó nagy szegénységnek és azon elszomorító körülménynek tulajdonítható, mely a szeszes ital túlságos élveze­tében nyilvánul. Ugyanis, 1 gyermekeket már cse­csemő korukban a pálinká ivásra szoktatják s ez által úgy a szellemi, mint a testi fejlődés —a had- képesség veszélyeztetésével — teljesen tönkre té­tetik. Ennek tulajdonítható, hogy noha ezen sorozó járásban a felhívott hadkötelesek száma 1388 főre rúgott, a 64 újonc és 6 póttartalékosból álló juta­lék még sem telhetetett ki és hogy a törlendők száma a lo^-lékot felülhaladja. — Az árvaszéki elnök jelentése sze­rint, március hó végével őrizet alatt maradt a pénztárban 131 db. kötvény, kilencvenegyezerkét- százhetvenhárom forint 85 kr. értékben. A tiszti ügyésznél 5 drb kötvény, me'ynek értéke ötszáz tizennégy forint 95 kr. — A főorvos jelentése sz. rint a közegész­ség állása a lefolyt hónapban, tekintettel úgy a betegülésre, mint különösen a halálozásra, általá­ban véve nem volt kedvező, a mennyiben a kora tavaszi hónapokban uralkodni szokott s nagyobb számban fellépő, lobos és hurutos légzőszervi bántal- mak egyrészt a betegülések számát fokozták, másrészt az Hült s roncsoló jellegű tüdőbántalmak (tüdő- vész) a halálozás emelésére voltak jelentékenyebb befolyással. A légzőszervi bántalmakon kívül még feltűnően nagy számmal léptek fel a meghűlésből eredett rheumatikus bélhurutok, melyek föllépte a meleg nappalok s fagyos éjek tetemes hökülön- bözetében lelte okát. Különösen kedvezőtlennek je- leztetik a közegészség állása Ungvár városban- hol a múlt havihoz képest a betegülés s halálozás tetemesebb volt (56 haláleset, mig februárban 37 volt.) Általánosan kiterjedt járvány a megye te­rületén nem észleltetett. A közhelyiségek, élelmi szerek s italok havonta megejtetni szokott orvosrendőri vizsgálataiból következőket emel ki a jelentés. Iskolahelyiségek vizsgáltattak; Radvánc, Gerény, A.-N émeti, Porosz tó, F e 1 s ő - R e m e t e, V i n n a, Tárná, Sztraj- nyán, Pálóc, Tegenye, Viszoka, Nagy- és Kis-Szeretva, Rebrin, Kráska, Szenna, Vaján, Pályin, íske, Beés és Szerednye községekben; ezen iskola helyisé gek közül egészségügyi tekintetben különösen ki fogásoltatott: a radvánci zsúfolás, padlózatlan­ság miatti poros levegő és helytelen világításért, Ajz „UN Gr“ tárcá ja. A magyar faience. (Irta : Popp János). (Folytatás.) Zsolnay teremtő ereje azonban nem állott meg ezen a ponton, a legtökéletesebb fayence báját fo­kozta azon megbecsülhetetlen előnyök kiaknázásá­val, melyekkel a technikai nagy fejlettség és a porcellán nagy rokonsága kínálkozott. Az edények halványsárga, elefántcsont alapszíne nem kizáró­lagos sajátossága a Zsolnay-fayence-nak ; ezt úgy a hazai, mint a külföldi műhelyek vaséleg, vagy pe­dig sárgásra’égö agyaggal könnyen, s ma már áta- lánosan is utánozzák. Az elefántcsont alapszín csak annyiban tudandó be Zsolnaynak érdemül, hogy ő volt az első, ki ennek az t jabb kerámiában ismét érvényt szerzett. Igazi és v ilódi érdeme abban rej­lik, hogy nagy mester a zománc festékek techni­kájában és ezzel kapcsolatosan a diszitményekben. Zománcai a fayence-gyárosok által általában hasz­nált zománcoktól, vagy, mint rendesen nevezni szokták, a majolika színektől teljesen elütök, nin­csen bennök ólom, ennélfogva porcellán tűzűek, s fehér izzásu hőfoknál égeti be azokat edényeibe. Ólmot tartalmazó, lágy zománcokat, a milye­nekkel például Fischer Ignác budapesti gyáros edé­nyein találkozunk, külföldön is számos gyár alkal­maz. Az ilyen zománc egyetlen előnye az, hogy jutányos. Porcellán tűzü zománcfestékek előállításával azonban ez idő szerint még egy festékgyár sem foglalkozik, s igy Zsolnay s az a néhány külföldi, köztük két ausztriai porcellán-gyár, melyek e zo­máncok szerkezetének titkait elsajátították, kény­telenek a festékeket önmaguk készíteni, a mennyi­ben a külföldi, főleg angol gyárakból csak is az úgynevezett félkészitményeket, a színező féméleg- vegyületeket szerezhetik be. S hogy ez nem volt csekély feladat, arról könnyen meggyőződünk, ha végig tekintünk Zsol­nay szingazdag paletáján s ha figyelembe vesszük, hogy e festékeket 1500° C-on felül oly hőmérsék­letnél égeti be, melynél a lágy zománcok mind tönkre mennek, s azok szinező fémélegei is csak bizonyos megszorítással alkalmazhatók e hőfokhoz, így pl. a lágy zománcok árnyalataiban oly neve­zetes szerepet játszó : ólom, vas, réz s antimon ve- gyületek, a porcellán tűzü zománcok szerkezetéből ki vannak zárva s a szinező fémélegekhez kék szinre : a kobalt-oxid, zöldre : chrom-oxid, barnára: mangan-oxid, vörösre: arany s chromsavas sók, sárgára: iridium, szürkére : platin s ezek keveré­kei sorakoznak. A porcellán tűzü zománc >k színsorozata te­hát, mint látjuk, szükebb körű a lágy zománcoké­nál s ezért már maga ezen körülmény, de még az igényelt nagy mennyiségű tüzelő anyag is a lágy zománcok fölé emeli azok értékét, melyek szépség s szellemes lágyság tekintetében is jóval felülmúl­ják. Nézzük csak Zsolnay virágfüzéreit, a mint az egyes szirmok s levelek a mázba olvadva mintegy abban élni, azon diszleni látszanak. A lágy zo­máncokból kötött virágcsokrok az edények nemes formáit körülfonják s azok nyujtványaiba támasz­kodnak, mig Zsolnay edényei jól gondozott talajú virágágynak látszanak, melyből ízléssel elhelye­zett nympheák, anemonek, rózsák stb. fakadnak, hogy gazdag szinpompájukkal bájoljanak el. Lep­kéi, pikkelyes gyíkjai, hosszúlábú gólyái s egyéb diszes madarai, lágy zománcokba kivive, ügyesen csoportosított gyűjteményét képezhetik az állatvi­lágnak, mely igazi éltető elemét Zsolnay mázában leli fel. Az állatok abban mozognak s tolláik nagy pikkelyeiken megtört dús szinsugarakban sütké­reznek. A csutorák magyaros s egyes tálak keleti díszítményei mindig tiszták, szingazdadságuk össz- hangzatos s ezért csak ritka esetben válnak nehéz­kesekké s csak elvétve érvényesülnek az Ízlés ro­vására. A díszítmények egyes formái élénken emlé­keztetnek a keleti pavilion szőnyegeire, melyekből tényleg vétettek, mert Zsolnay művészi érzék által vezetett törekvésében nem ismer költségkímélést a keleti szőnyegek egész gyűjteményét szerezte be s ezeknek gyöngyeit iskolázott lányai: Matyasovsz kyné és Sikorszkiné úrnők s veje Sikorszki ur tár­saságában művészi Ízléssel állítja össze edényei di- szitményéül. Zsolnay figyelme kiterjed a díszít­mény s technika egyéb ágaira is. Kiállításában láttuk pl. az u. n. modern craquelé sikerült példányait: rózsaszín, barna s oliv zöld alapon, szaggatott zománcokban, továbbá frit t a színekben készült tájképeit, durva vörös cserép lapon, mint a gyár újabb kísérleteit s az orsz. tárlat renaissance modern műcsarnokának homlokzatán a majolika készítményeket, melyekre e helyen bővebben kiterjeszkedni nem akarok. Célom csakis a Zsolnay fayence-nak, mint sa­játos, eredeti magyar terméknek, ismertetése volt. Láttuk, hogy főjellege abból áll, hogy porcellán- tüzü zománcokkal a fayence-on oly hatást ér el, mely eddig csak is néhány külföldi porcellán-gyár­nak sikerült. (V égé).

Next

/
Thumbnails
Contents