Ung, 1886. január-május (24. évfolyam, 1-20. szám)

1886-04-11 / 15. szám

De hát most már meg kell alakítani azt a „gazgda- sági és pénzügyi bizottságot“. Sokan azonnal akartak választani, a polgármester hétfőre tűzi ki a választás napját; Stuhán Mihály tiltakozik ellene, mert akkkor Munkácson vásár van, a hus- vét előtti vásárt pedig ő nem negligálhatja el, minélfogva a választás napja a különböző szakbizottság tagjainak megválasztására e hó io-ike, vagyis a szombati nap tűzetett ki.

A folyó ügyek közül tárgyalás alá vétetett a kövezetvám bizottság több rendbeli előterjesztése, u. m.

1., A folyó évi költségvetés, melynek személyi és dologi kiadása 4130 frtot tesz ki. Itt erős vita fejlődött ki, hogy miért ennyi a kiadás és miért apadt a vámjövedelem ? A bizottság a bérbeadást ajánlja ez okból, de a képviselet ezt hatá rozottan elvetette, pedig Lendvay N á t á n otí stante pede 5000 ft bért ajánlott fel. Épen azér nem adjuk bérbe! mondá Makay Dániel, mer nagyon hirtelen ajánlkozik. A vita azzal záródott hogy a bérbeadás elvettetik, az egyik sorompc felügyelő elbocsátandó, a munka felügyelői ál lásra nincs szükség, hanem esetről esetre fogad tassék fel, a Plathy István által betöltött bárcake zelői tisztség beszüntettetik.

2., Az ez idei kövezés programmja egész tér jsdelmében elfogadtatott.

3., Katona Sámuel utmester díjazása irán tett vélemény elvettetett.

4., Weinberger Lipót abbeli kérelme, h gy • gazdasági ágnál igénybe vett fuvarok akár hely beli, akár vidéki marhával használtatnak, vámrnen tesek legyenek, elutasittatott.

Az idő előre haladván a gyűlés folytatás

péntekre halasztatott d. e. 9 órára.

*

A milyen volt a kezdet, olyan volt a folyta tás. A pénteki gyűlés is oly gyér gyülekezést mt tatott, hogy 10 óra élőt voltunk már s ha a jelen levők számát vesszük is, csak hat szál emberbe állt volna a képviselet Végre 10 óra után ossz jött annyi tag, hogy legalább gyűlésnek lehete' mondani a megkezdett értekezletet.

— Első tárgy volt az árvaszék 1885. évi gyán pénztári állapotának vagyoni mérlege, mely me^ vizsgálás végett a számvevőszéknek adatott ki.

— A bozosi utcai háztulajdonosok az irái folyamodtak, hogy ha már a kaposi utcán elkészi tetik a járda, készíttessen a város nekik is leg; lább egy oldalon járdát, melynek költségeit ha landók fedezni. Az ajánlkozás elfogadtatott, a tér

elkészítésére az államépitészeti hivatal fel fog ké- j

retni. *

— Reizman Mór felfolyamod&sa a fogyasztási adó kezelés ellen a belügyminisztérium által is elutasittatott, miről a határozat kiadása mellett folyamodó értesittetni határoztatott.

— Kihirdettetett a „Vasár- és ünnepnapok tiszteletben tartásáról“ szóló szabályrendelet, miután azt a belügyministerium is jóvá hagyta.

— A helypénz árszabályzat módosítását tárgyazó bizottsági vélemény és maga a szabályzat tételenkinti felolvasása hosszabb eszmecserét és vitát idézett elő, mely azonban kölcsönös felvilágosítások után, közbe egy kis fanyar megjegyzésekkel fűszerezve, — csilapult és a gyűlés elfogadta a kiküldött bizottság véleményét s a szabályzatot csekély módosítással.

Az elvi jelentőségű pontoknál volt a legtöbb felszólalás és közbeszólás. A szabályzat ugyanis 1 azon szempontból indult ki, hogy a helypénz árszabályzata, mióta a város e jövedelmiág tulajdonába jutott folytonos átdolgozásnak volt kitéve, de egyszer sem figyeltek arra, hogy e jövedelem a városnak meghozza a valódi hasznot. Kezdetben az első bérlő, csakhogy a képviseletet megnyerje ; a helybeli iparosokat a helypénz fizetés alól felmentette, a mely engedményből most már Stuhán Mihály uram jogot vindicál magának s a mellett ; szónokol, hogy az általános helypénz fizetési kötelezettség alól a város iparosai mentessenek fel. A javaslat azonban a kincstártól átvett eme földes- . úri jognak a régi állapotba való vissza helyezését , célozza, mert a képviselet ebbeli jogáról különben sem mondott le, hanem csak is az első bérlő tette eme kedvezményt, licidando, annak idején a képviselet előtt az iparosoknak. Minthogy azonban e kedvezmény sok félreértést és zavart idézett elő

• a jövedék kárára, a javaslat e szempontból az áta- ■ lános fizetési kötelezettséget javasolta.

Az e körül kifejlett vita némi kitérésekre is 1 adott alkalmat, mi szintén vitát provokált, de végre ; is maradt az elvi álláspont, hogy a helypénzt tar- t tozik mindenki megfizetni, ha a város piacterét igénybe akarja venni.

Az egyes tételek a méltányosság határai kö- - zött lettek megállapítva és elfogadva; s ha keresztül megy e javaslat a felsőbb fórumokon is, vár- t ható, hogy városunk e jelentékeny bevételi ága, ' jövőre többet fog eredményezni.

* * $

• Szombaton folytattatott a gyűlés s a már előre t kihirdetett választás a különböző bizottságok tagjaira kilencóra után azonnal megejtetett. A választás eredménye a következő. Megválasztatt ak :

I. a kórházi bizottságba: Lehoczky Béla polgármester elnök, Bugyis András, Telendy Antal, Fircák Gyula, Dr. Bene Sándor, Pólányi István, Farkas Ferenc, Valkósz- ky Miklós, Mocsáry Géza, Makay Dániel, Bene Lajos, Dr. Novák Endre, Glück Jakab,Fincicky Mihály, Breznay Pál, Kusnyiry Gyula.

II. az iskolaszékbe:

Dr. Ivántsy László elnök, Bugyis András, Fircák Gyula, Yalkószky Miklós, Makay jDáni el, Bá- nócy Ferenc, Míhalkovich József, Reizman Bertalan, Árky Fülöp, Dr. Novák Endre, Zoltsák János, Gregorovics József, Fincicky Mihály, jTarnócy Ferenc, Vilcsek János, Stahlberger Mór.

III. a kövezet vám bizottságba: Lehocky Béla polgármester elnök, Bánócy Ferenc, Veinberger Albert, Dr. Preisz Adolf, Tarnócy Ferenc, Hampel János.

IV. Közegészségi bizottságba. Lehocky Béla polgármester elnök, Dr. Bene

Sándor, Bugyis András, Valkószky Miklós, Makay Dániel, Dr. Novák Endre, Dr. Ivántsy László, Telendy Antal, Lasztókay Béla, Bradács Gyula, Dr- Molnár Mór, Id. Fésűs József, Dr Östereicher Jakab, Farkas Ferenc, Dr. Hercz Mór.

V. A pénzügyi és gazdasági bizottságba.

Lehocky Béla polgármester elnök, Dr. Weinberger Salamon, Makay Dániel, Bugyis] András Hampel János, Lipcsey József, Seidler Lipót, Farkas Ferencz, Mocsáry Géza, Pásztor Ferenc.

VI. a jogügyi bizottságba: Lehocky Béla polgármester elnök, Dr. Ivántsy László, Dr. Preisz Adolf, Dr. Spitzer Sándor Lukács János.

VII. a számvevőszékbe: Mislinszky József, Dr. Veinberger Salamon- Linner Ferenc, Veinberger Albert, Gerbery Antal.

Az ujoncozás eredménye megyénkben.

Megyénkre a folyó évben 355. újonc és 36 póttartalékos vettetett ki, mely jutalék sorozójárásonként a következő arányban osztatott fel: Ungvár városi sorozójárásra 35 újonc 4 póttart ungvári sorozójárásra 90 „ 9 „

kaposi sorozójárásra 96 „ 10 „

szobránci sorozójárásra 70 „ 7 „

bereznai sorozójárásra 64 „ 6 „

Az „TJTSTGr“ tárcája.

A magyar faience.

(Irta : Popp János).

(Folytatás.)

Az első faience tárgyak, mivel az alaptest sok meszet tartalmazott, az égetés után is késsel faragható, lágy állagúak voltak. Rajtuk legtöbb esetben a mázat is késsel karcolni lehet, a mint ezt tapasztalhatjuk a hazánkban most ;készített legtöbb kőedényen is, a mely névvel a közhasználatú cikkeket a fényűzés tárgyaitól szoktuk megkülönböztetni. A keramikus lágy faience névvel jelöli e csoportot.

Angolországban, mely a faience tulajdonképe- ni hazájának tekinthető, az agyagipar a XVIII-ik század első feléken nevezetes átalakuláson ment keresztül. Itt tették az első lépést a természet nyújtotta agyag javítására. A kísérlet sikerült, s ez ma már külön tudományt s a kerámiának alapját képezi- Az eljárás abból áll, hogy a kikészített anyagot finomra őrölt quarccal keverik, s magasabb hőmérsékletnél körülbelől 1000 foknál Celsius szerint, égetik, a mi által keményebb és állagában tömörebbé válik. A mázhoz pedig uj elemként boraxot adnak. Ezen alkatrészek kemény, csengő, szép porcellánszerü termékeket adnak. Ez az angol faience.

Wegvood, a keramika fejlődésének történetében a legkimagaslóbb alak, tette ez irányban a legnagyobb haladást, megteremtő az angol fayen- ce-t, s a nagy tökélyre vitt sajátos technikába, a Wegvood- fayence-ba égeté be feledhetlen nevét. Utána nem találunk senkit, a ki igényt tarthatna hogy nevét megörökítsük a fayence történetében. Azok, a kik Wegvood után fellépnek, a fő súlyt a díszítményre fektetik, de ezt is legnagyobb részben a fayence hatalmas vetély társ ától, a porcel- lántól kölcsön zik.

Tudjuk, hogy a porcellán nem európai találmány, s technikai tekintetben az eddig felsorolt termékektől egészen elüt, azokat fölülmúlja. A fayence fejlődésének egyes mozzanatai szoros kapcsolatban vannak, mint a láncszemek, s kiindulva a közönséges fazekas müvekből, lépésről lépésre követhetjük következetes haladását egészen az angol fayence-ig. Itt "azonban egyszerre megállapodik, útját állja a porcellán, Kelet-Ázsia ezen ipara Európában megjelenve, az első pillanattól fogva hódított, s lassankint minden szorgalmat, tehetséget és tudományt kizárólag a saját szolgálatára lefoglalt.

Nem tagadhatjuk, hogy a porcellán, a kera* mika ezen legnemesebb terméke, meg is érdemli az, általános hódolatot. Az a csontkemény, gyönyörű fehér, áttetsző porcellán test, mely Sérves, Meissen s Bécs műhelyeiből kikerült, már külsejénél fogva is külön osztályt igényel az egyes fajok csoportosításánál, tulajdonképeni értékét pedig magas fejlettségű technikája, s ezzel kapcsolatos művészi szépsége határozza meg.

Az alaptest szerkezetében eddig ismeretlen uj alkatrészekül szerepelnek : a k aolin és a földpát, leggyakrabban a quarc szegődik hozzájuk társul. A máz is elüt az eddig ismert mázaktól, nincs benne ólom, s körülbelül ugyanazon alkatrészekből áll, mint az alaptest, s ezzel fehér izzásig, 1600 Celsius fokig emelt hőmérsékletnél tejfehér, áttetsző, meleg és egységes tömeggé ég.

A különbség a legjobb angol fayence és a porcellán között oly megkapó, hogy bővebb rész* létezésbe bocsátkozni egészen fölösleges.

De ez a különbség ma már megszűnt. A nagy űrt a fayence és a porcellán között Zsolnay Vilmos merész kísérleteinek, szinte vakmerő törekvéseinek bámulatos sikere áthidalta. Az 1878 iki párisi világtárlaton először mutatta be teremtő erejé. nek vívmányait. A fayence-ot és a porcellánt, a kerámia e két élesen elkülönített faját kapcsolja össze a magyar fayence, melyet a franciák ennélfogva p o r c e 11 á n - f a y e n c e-nak neveznek, a melyet mi föltalálója után Zso Inay- f a y e n c e-nak nevezhetnénk.

Az iménti rövid előzmények után szinte önmagától kínálkozik a válasz arra a kérdésre, hogy mi a magyar fayence, s miben áll Zsolnay érdeme ?

Technikai szempontból minden esetre legjellemzőbb a porcellán-fayence; a keramikus ennél jobb nevet nem adhat neki. Zsolnay edényein a máznak esontszerü meleg fénye, mely az alaptesttel egységes tömeggé olvad össze, egészen olyan benyomást tesz, mintha ezen egyöntetű simaság s csillogás az edény belső falának a folytatása vol* na. E sajátosság a porcellán rangjára emeli. De a mint a világosság felé fordítjuk az edényt, a csalódás érzetével szinte kellemetlenül veszszük észre, hogy az alaptest nem áttetsző. És ezen sajátosság arra késztet, hogy a fayence csoportjába sorozzuk.

Azonban épen technikai tekintetben ez a sajátos - ság teszi értékessé Zsolnay edényeit, melyeknek anyaga tűzálló, yilágos sárgára égő agyagból és quarcból oly leleményesen van szerkesztve, hogy az agyag részecskék a földpát és quarcból álló porcellán máz beégetése után sem válnak azzal üvegszerü, áttetsző tömeggé, vagyis porcellánná, hanem fayence jellegüket: likacsos, nem áttetsző, állagukat a porcellánnak megfelelő erős tűzben is megtartják. Az alapanyag még fayence, a rá alkalmazott földpát máz azonban, melyben nincsen ólom, a porcellán köréből való. így tehát fayence alaptest porcellán ruhába öltöztetve veté meg a magyar fayence alapját. Ez az, mi neki a kerámiában uj, eddig ismeretlen, önálló eredeti jelleget kölcsönöz. (Yége. köv.)