Ung, 1886. január-május (24. évfolyam, 1-20. szám)
1886-01-10 / 2. szám
tőkepénzes lakosainknak, sehogy sem egyeztethető tehát össze a mai időszak megtisztult nézeteivel ; és a mi legsajnosabb, városunk tőkepénzeseinek ez a mivel sem indokolható tartózkodó álláspontja már majdnem egyedül áll az ország nagyobb vidéki városai sorában. Mig ugyanis mindenfelől azt halljuk s a lapokban is olvassuk, hogy újabb és újabb ipari vállalatok létesültek, addig Ungvár tőkepénzes polgárai ipari vállalatokkal szemben a lehető legtartózkodóbb állást foglalják el. Példát vehetnek két, nem ungvári illetőségű vállalkozón. Az egyik a Guttman nagykanizsai oég, mely a kincstári uradalom és több magán birtokos tölgyerdőit értékesítette; újabban pedig a főerdóhivatal fűrésztelepét Reismann kis- várdai vállalkozó vette bérbe s ö fogja feldolgozni az uradalom felvidékén termelt fenyőrönköket deszkává és ópületfává. Sok munkáskéz keresett és fog keresni pénzt e vállalkozóktól s mi csak dieséróleg emlékezünk meg a két vállalatról, melyet ungvári tőkepénzesek is megszerezhettek volna! Vegyenek tehát példát ezektől. Ha mentül több vállalat létesülne városunkban, a vállalkozókat joggal kecsegtető szép nyereségen felül, még számos munkaerő nyerne itt foglalkozást, a mi a lakosság anyagi boldogulását segítené elő. Nem tudjuk tehát eléggé dicsérőleg megemlíteni Hirsch és Sachter vállalkozók abbeli lépését, hogy Ungvárit hajlított butorgyáratfálli- tottak fel, mely immár működik is, s készítményeiknek* igen sok szép, csinos és olcsó példányait láttuk már használatban. Vegyenek példát az imént felsoroltakból Ungvártt lakó tőkepénzes polgártársaink s komolyan gondolkozzanak a felett, nem volna-e inkább érdemes pénzüket a helyi viszonyoknak megfelelő iparvállalatokba fektetni, mintsem holmi népboldogitó bankok kétes alappal biró oszt- talékától várni tőkéjük után a hasznot. védő és támadó fegyverzetek, tropheák, zászlók, lobogók, úgyszintén, az arra vonatkozó egykorú nyomtatványok, metszetek, rajzok, festmények, szob * rok, emlékpénzek, s több efféléknek a kiállítás tartamára leendő beküldése iránt, — az ünnepélyt rendező bizottság által országosan indított mozgalmat —• pártfogásában részesítse. A miniszteri leirat másolatban a szolgabi- rák s Ungvár város polgármesterének végből rendeltetett kiadatni, hogy a régiséggyüjtemény,- könyv- és oklevél-tárakkal biró családok, egyházak és társulatokat a kérdéses történelmi kiállításban leendő részvételre, az alispán utján már előzőleg vett felhívás kapcsán ismételve szóiitsák fel. A megye levéltárnoka pedig utasittatott, hogy az ezen kiállításra vonatkozólag a levéltárban netalán létezhető tárgyakat az alispánnak jegyzéksze- rüleg mutassa be. — Csanádmegye közönsége a mezei munkásoknak az aratási időszakban előforduló és a közgazdaságra kártékonyán ható visszaélései lehető meggátlása szempontjából, azok nyilvántartása és részökre munkásigazolványok kiszolgáltatása tárgyában, törvényhozásilag teendő intézkedés iránt a képviselöházhoz intézett feliratát pártolás végett megküldvén; miután e kérdésben törvény hozási intézkedés szüksége azon okból is fennforog, hogy a munkásoknak az ügynökök által tapasztalt rászedő se is meggátoltassák; Csanádmegye javaslata vélemé- nyes jelentéstétel végett az alispán elnöklete alatt Thuránszky Tivadar, Herceg h Károly Fekete Vince bizottsági tagok, a szolgabirák s a városi rendőrkapitányból alakított választmánynak adatott ki. — Borsodmegye közönségének ’a mübor- gyárlás eltiltása tárgyában szükségelt törvény alkotása iránt a képviselőházhoz intézett feliratát pártoló felterjesztés intéztetni határoztatott. — Brassó megye közönségének az 1871. XVIII. t. c. i03-§-ának módosítása iránt a képviselő házhoz intézett felirata tudomásul vétetett. — Szathrhármegye közönsége a közmvelő. dés terjesztése céljából az 1883. évi XV. t. c. alapján i°/0-os pótadót vetvén ki, hason intézkedésre hívja fel a törvényhatóságot. A vonatkozó “átirat az ügy tanulmányozása s véleményes jelentéstétel végett kiadatott az alispán elnöklete alatt: a főjegyző, Nehrebecky György és Szieber Ede bizottsági tagokból alakított küldöttségnek. — Békésmegye közönségének az önkormányzat, illetve választási rendszer fentartása s a választásnak életfogytiglani érvényesítése iránt a képviselőházhoz intézett felirata — tudomásul vétetett. — A szobránci járás szolgabirája a p r é k o pai biró választásra vonatkozó felebbezés tárgyá ban jelentését beadván; — minthogy a községelöljáró választásánál a szavazás szabálytalanul az 1871. XVIII. t. c. 81. §-;i rendelkezésének mel lőzésével ejtetett meg, a választás megsemmi si 11 e te 11. — Kis és Nagy-Ráth községek elöljárói, a községeiken átvonuló út kiépittetését kérelmezik; kérvényük, véleményes jelentéstétel végett kiadatott a kir. építésze'i hivatalnak. A megyei bizottság december 29-iki közgyűléséből. (Második közlemény.) — Olvastatott a nm. mk. belügyminisztériumnak 63,181. számú körlevele, melyben felhívja a közönséget, hogy a Budavár visszavétele kétszá- zados évfordulójának 1886. évben szándékolt megünneplése alkalmából rendezendő történelmi kiállítás érdekében a visszavétel fegyvertényével közvetlen, vagy közvetve kapcsolatos s a közönség birtokában lévő tárgyak u. m. az ostrom hőseinek arcképei, Budavárának azon korbeli látképei, tervrajzai, ostrom és csataképei, továbbá az ostrom nál résztvett hadseregek katonai felszerelései Lefogod lőni! kiáltá a szív. Kit? — urad komornokát ? — kacagott föl az ész. Ne törődj többé velők! ne törődj e lealacsonyult leánynyal; vesd meg érdeme szerint, s feledd. Megkaptam tanári oklevelemet; — menni akartam a nagy világba; menni és feledni. Nem eresztettek. Szükség volt reám és sok év múlva — lassan ugyan, — de még is feledtem. . . . — S belőle mi lett ? — Utólérte végzete. Titkuk fölfedeztetett, kénytelenek voltak elhagyni a házat, s elutazni a komornok hazájába. — Apropo ! remélhetek tőled egy arcképet ? kér- dé végtelen gyöngédséggel. A beszéd szünetek alatt elég időm volt megállapítani, hogy a szivemben iránta támadt érzelem nem szerelem, de szeretet, — a mily szeretettel barátnőinket szoktuk szeretni; és kárhoztatni kezdém magam. ... de szivem jó volt, — képtelen az ámításra. Ő nem sejté, hogy tudom mit jelent az album üres lapja, s igy bátran felelék - már nincs arcképem. — Nincs? — kérdé megdöbbenve. És reám nézett bosszúsan, szomorúan, — s ajkain önkénytelenül sóhaj tört ki. óh ha én ezt a férfit szeretni tudtam volna. Havassy Rózsa. Ungmegye n. é- közönségéhez. A kitartó küzdelem kell hogy elismerésre találjon azoknál, kik majd nyugodtan szemlélik a küzdők erőtedző tusait, majd fellelkesednek, a midőn a nemes verseny zajából óhajtott győzelemmel látják kiemelkedni azokat, kik nemcsak mindnyájok által becsült “célért küzdenek, hanem szivükhöz is közelebb állanak. Ha igaz ez. akkor az ungvári dalárdának joga van hivatkozni múltjára, melylyel megyéjének, székvárosának tiszteltetést és becsültetést kivivni igyekezett amellett, hogy a magyar szellem elvi- tázhatlan tényezőjét, a nemzeti dalt művelni kisebb nagyobb erővel, de csüggedetiemil 22 éven át iparkodott. Büszkén kérdezhetjük: annyitól megfosztva, mije van Ungmegyének, Ungvárnak, ami nevét, hazafiul lelkesedését hazaszerte ismertté tette ? Mig sokan önmagáktól feledve élnek, e csekély egyesület* elment a hon különböző vidékeire küzdeni a névért, mely r.em övé, hanem szülőföldjéé; bizonyságot tenni azon nemes érzelemről, mely a sokat gyanúsított Viatármegyét becsültté tette az alföld népei előtt s Erdély bércei közt. Síkra szállt a legmagyarabb városokat képvi selő dalártest vérei vei s dicséret nélkül soha, de háromszor győzedelmesen hozta haza a Kárpátok al járói vitt s idegenek által megkoszorúzott lobogóját. Legutóbbi alkalommalj mint a küzdők elseje tért haza, s hála érte városunk értelmiségének, kitüntető fogadtatásban részesült. Most egy uj küzdelem küszöbén állván, nehogy törekvései a lehetetlenség szirtjébe ütközzenek, részvétre hivja fel eddigi pártolóit s általában Ungmegye és Ungvár közönségét, hogy céljának elérhetésében a jobbak tőle pártfogását meg ne vonják, hanem köréje tömörülvén, csekély áldozataikkal egyesületünket uj diadalra segíteni szi - veskedjenek. A pártolói kötelezettség, ha az nem állandó, 3 évre terjed legalább 2—2 frtnyi díjjal. Nagyobb áldozatot egyesületünk köszönettel fogad. Midőn e célból dalárdánk felhívást intéz a n. é. közönséghez, reméli, hogy szava részvevő keblekre talál és ez biztos záloga lesz annak, hogy küzdelmeit pártoló közönsége megérti, s őt további lelkesültségében a jövőre is támogatni kész. Ungvárt, 1885. december hóban. Az ungvári dalárda választmányának nevében- Zoltsák János, d. elnök. Különfélék. * Kegyadoinány. Ó császári és apostoli kir. Felsége a múlt évben tűz által károsult daróci lakosoknak 300 frt, a pin k ó ciaknak szinte 300, a c s i c s e r i tüzkárosult lakosoknak pedig 200 frtnyi segélyösszeget méltóztatott legkegyelmesebben magán pénztárából adományozni. * Horváth Gábor nyugalmazott kir. törvény széki elnök, ki Ungmegye első alispánja volt sok ideig, a múlt héten ülte meg szűk családi körben születési évének 80-ik évfordulóját. Ez agg kor mellett is még a közügyekben mindig részt vesz, ő Statisztikai kimutat á s az országgyűlési képviselő választókról megyénkben. A választók száma választ, jogcímek szerint. A Járás _________________________________________________ Járási Régi jog Földbirtok Házbirtök Jövedelem fő-összeg megnevezése _____________________________________J °______________ 1885 J 886 1885 1886 1885 1S86 1885 1886 1885!1886 1885 1886 I I I Ungvári 24 19 1650 1524 206 204 318 j 362 175 I 176 23732285 Ebből Ungvár varos 12 1Q | 31 33 25 1204 274! 306 91 j 96 613 649 kaposi 158 138 |1307 1282 1 — 62 69 89 "j 77 1617 1566 szobránczi 42 39 1764 1804 1 1 132 116 122 118 2061 2078 bereznai 7 12 1889 2060 — — 61 73 91 ! 94 2048 2239 _____________________________ _ ___ ______________I______________ Megyei főösszeg 231 208 6610 6670 208 205 573 620 477 465 8099jsi68
