Ung, 1886. január-május (24. évfolyam, 1-20. szám)

1886-02-14 / 7. szám

választott bíróság általi elbirá Itatása céljából az orth, ur. közvetítő bizottsághoz küldte be. A mi­niszteri rendelet másolata oly meghagyással kül­detik meg a szobránci járásjszolgabirájának, hogy az orth. izr. közvetítő bizottságtól annak idején hozzá közvetlenül áíteendő iratok kapcsán a meg­választott rabbi qualificatióját bírálja meg s az e tárgyban meghozandó ujabbi határozatot ezen bi­zottságnak haladéktalanul mutassa be Olvastatott, a vallás és közokt. mkir. miniszteri* umnak a nagybereznai rabbiválasztás tárgyá­ban kelt leirata, melylyel a II. fokú határozat fel­oldása mellett, a rabbi állomásra újabb pályáza­tot és választási határnapot elrendelő szolgabirói I. fokú határozatot indokaiból helyben hagyja. A miniszteri rendelet másolata és csatolmányai sza­bályszerű további eljárás végett a bereznai járás szolgabirájának kiadatik. Mu n k ács e gy há z m e gyei püspök a F e" késháza községben felállittatni szándékolt állami iskola tárgyában hozzá intézett megkeresésre vá­laszolván, kijelenti, hogy az állami iskola céljaira átengedtetni kért hitfelekezeti iskolai ingatlan va­gyon fölött a fele részben birtoktárs latin szertar* tásu kath. hi vek érdekében a szathmár egyház' megyei főhatóság által követendő eljáráshoz mér­ten fog intézkedni. A szathm áregyház megyei főhatóság fenti tárgyú átirat kapcsán a birtokjog érintetlenül hagyása további és azon feltétel mellett, hogy ezen tisztán katholikus hitközségben állandóan csakis római vagy görög katholikus vallásu tanító leend alkalmazva; beleegyezését adja abba, miszerint a joghatósága alá tartozó kérdéses iskolaépületrész az állami iskola céljaira, a földbirtok pedig az állami tanító javára nyilvánkönyvileg bekebeleztessék, haszon- élvezet jogcíme alatt. Ezen egyházmegyei főható­sági két átirat alapján a magas közoktatási minis- teriumhoz felterjesztés határoztatik intéztetni az iránt, hogy Fekésháza községbe, hol a népokta­tásügye egy évtized óta majdnem teljesen szünetelj egy állami elemi néptanoda rendszeresítését enge­délyezni méltóztatnék. Az alispán havi jelentése szerint múlt hó fo­lyamán csupán 1. esetben, Csornoholován, pusztított a tűzvész meg-yénk -terület a káj-ötszegf l/\a Fi ira becsültetett föl. A személy és vagyon biztonság ki­elégítőnek igazolta magát, mennyiben egyszerű lo­pás lo, betöréses lopás 3, emberölés 1, rablás és gyilkosság azonban egy esetben sem jött elő. A főorvosi jelentés szerint a múlt havi egész­ségi állapot úgy halálozási mint a betegülési ese­teket tekintve is, eléggéedvező volt. Különösen uralgott betegségek, eltintve a légzési szervek hurutos bántalmaitól, n jelentkeztek ; helyi jár­ványként fellépett Sztaán és Felső Reviscsén a hólyagos himlő, valamiiugyanaz szórványos jel­legben Jeszenő, Sáros Inete és Ubrezsen is. Orvosrendőri bonizsgálat 2, orvostörvény­széki 4 esetben adta ei magát. Közhelyiségek vizalatánál a fekésházai is­kolánál oly állapok taltattak, melyek az iskola­helyiségnek hatósági]a eszközlendő bezáratását sürgősen megkívánják A kir. adófelügyelhavi jelentésével kapcso­latban tett indítvány fotán felterjesztés határoz­tatok intéztetni a képvilőházhoz az illeték kisza* bási hivatalok beszüntése s teendőiknek a kir. adóhivatalok hatáskörét leendő beosztatása iránt Ungvári járás szolgoirája Misley György csen- dőrjárőrvezetőt és Sebe Barnabás járőrt, a múlt év végén felmerült agy mérvű lótolvajlá- soknak Zemplénmegye bugya és Radvány kör­nyékén, lankadatlan éré- s odaadó ügybuzgalom­mal teljesitett nyomozás:és kiderítése alkalmából kitüntetésre ajánlván, tekitve, hogy mindkét csend­őr, különösen pedig Misly György, a csendőrségi intézménynek megyénkbn lett felállításától kezd­ve, ez ideig fontos esőkben már több alkalom* mai kitüntette magát s Igközelebb 4000 frton fe­lüli összeget sikkasztott irályhelmeci állami segéd végrehajtót, Berger Samt is szerencsésen elfogta dicsérő elösmerésben leedő részeltetésük céljából, a magas belügyminiszteriimhoz felterjesztés fog in­téztetni. » Egyúttal azonban nagkerestetni határoztatott a csendőrparancsnokság is, hogy a mennyiben a legénység létszáma a negyénkbeli vagyonbiz­tonság követelményével szemben elégtelen, an­nak szaporítása s az őr söl kedvezőbb elhelyezése iránt intézkedni; és tekinve, hogy ezen intézmény csak akkor képes megfeiehi hivatásának, ha köze­gei, a helyi és egyébb viszonyokat tetelj esen ösme- rik, a lakosság közbiztonági érdekével egyátalán össze nem férő gyakori, rém egyszer hetenkint is, előadódó örsszemélyzet víltoztatási eljárást beszün­tetni, illetve i helyzet és körülmények beható ös- meretét előmozdítandó, álandó őrsöket alkalmazni szives ednek. 7 " W A Galicia felé irányuló csempészetnek sikere­sebb ellenőrzése céljából pedig egy az ungvár -uzsoki útvonalon, már csupán hadászati szempontból is szükséget pótlandó távirda állomásnak Uzsokon leendő felállítása iránt is fölterjesztés haiározatott intéztetni. _____ Íz ungvári anyagipari ^szak­iskola értesítője. (Folytatás) III. Az iskola fentartása. Az agyagipari szakiskola fentartatik : a föld­művelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. minis- terium, a kassai iparkamara (évenkint 400 frttal)^ Ungvárvárosa (lakással az iskola s tanító részére, illetőleg 500 írttal) által. A berendezéshez Ung- megye 500 írttal járult. Az iskola ezen itt említett segélyezők közös tulajdonát képezi. IV. Felügyelet. Az iskola egy helyi bizottság által kezeltetik és vezettetik, mely a fentartó közegek képviselői­ből alakul három évre. Minden segélnyujtó közeg azon idő alatt, mig az iskolát segélyben részesíti, a kezelő bizottságba 2—3 tagot választ 3 évre. A közvetlen felügyeletet az iskola felügyelője gyakorolja, kit a felügyelő bizottság saját ke­beléből választ s ki a felügyelő bizottságnak vég­rehajtó közege. A felügyelő, pénztárnok, tanári kar s a felü­gyelő-bizottság jog s hatásköre a föld mi velés-, ipar­és kereskedelemügyi m. kir. ministerium által jóvá­hagyott szabályzat által van szabatosan meghatá­rozva. A felügyelő-bizottság tagjai: 1. Lehocky Béla polgármester, bizottsági el­nök; 2. Dr. Novák Endre, kórházi főorvos, a szak­iskola felügyelője; 3. Árky Fülöp, bankigazgató, a szakiskola pénztárnoka; 4. Mihalkovich József, ügyvéd, bizottsági jegyző, 5. Bernáth Dezső, orsz. képviselő; 6. Talapkovics Emil, kir. tanfelügyelő; 7. Kende Péter, alispán; 8. Siegmeth Károly, m. é. k. v. felügyelő; 9. Fincicky Mihály, városi ügyész; 10. Désy Ferenc, földbirtokos; n.Szieber Ede, gymnásiumi igazgató; 12. Bánócy Ferenc, megyei főjegyző; 13. Fircák Gyula, apátkanonok. 14. Vilcsek János, gymnásiumi tanár; 15. Durcsák Dezső, szolgabiró; 16. Guttmann Izidor, kereskedő ; 17. Seidler Lipót, m. m. igazgató; 18. Heverdle Ferenc, gymnásiumi tanár; 19. Schäffer V., föld- birtokos ; V. A tanítótestület s annak foglal­kozása. 1 Popp János, vegyész, a szakiskola rendes vegytan-tanára; tanítja a vegytant s megállapítja az alaptestek s mázak összetételét. 2. Mildner Bernát, az agyagipari szakiskola rendes tanítója; tanítja a mintázást s az összes A.z „HINTŐ-“ tárcája. K-LLLlUJ. l"-!..-..1. 1 ? !■ ■'.. U ■!.- !-■ - ?■■■'-■' g|—aggj«■-----.L'-[■■■■U Bslobo* Ide. Az időszaki sajtót, bizonyos körülmények kö- j zött, a közönség elvei, nézetei tolmácsaként tekin­tem. A hol nézetek tisztulnak, elvek ülik diadalu­kat, ott nemesebb érzelmek nyernek tápot. Az idő­szaki sajtó tehát — mint a közönség érzelmeinek is tolmácsa — helyén valójdolgot mivel, ha ad o 11 a 1- kalommal a tisztelet adóját is leró vja azok iránt, a kiket a közönség tisztelete, rokonszenv,e, sőt sze- retete övez. Nos tehát, joggal fogok tollat, midőn Szieber Edéről óhajtok feljegyezni egyet mást. Az alkalom, hogy Szieber Ede ungvári gymnási­umi igazgató, a besztercebányai tankerület főigaz­gatójává kineveztetett, s igen rövid idő múlva már itt hagyja e várost, hol oly sok évet töltött, életének legszebb korát élte le; honnan fájó szív­vel vesz búcsút, s a hol az itt maradtak nehéz szívvel válnak el tőle. * # * Kettős kötelesség hárul a férfira. Egyik, nagy részt az önfentartás ösztöne által ápolva, melynek hü, igaz és lelkiismeretes teljesítését a férfi saját énje kívánja, sürgeti vagy parancsolja. A másik kötelesség: a mit másokért, embertársainkért, a közérdekért kell tennünk. Gyöngédtelensége t kö­vetnék el azonban Szieber Ede iránt, ha őt hi­vatalos kötelességeinek buzgó, lelkiismeretes, pon­tos teljesítéséért csak a legtávolabbról is megdi­csérni kísérletet tennék. Vagy huszonnégy tanár­társat hagy itt élő bizonyítvány képen, s „.ezek­ma jd elmondhatják még igen igen sokáig, ki volt Szieber Ede mint ungvári gymnáziumi igazgató — tanár. S ha nékik már elfut majd az idejök, el­mondják a többit majd a Szieber tanítványai, a kik hálás szívvel fogják mindenha megőrizni igaz­gatójuk s tanárjuk emlékét, a ki mindannyiokat egyformán szerette, és nem tudott különbséget tenni köztük. * * * Szieber Ede tevékenységének nagy arányá­ban, a miénk is volt, a közügyeké. Legutóbb, sza­kadatlanul majdaem 17 éven át élt itt köztünk és jsok irányú tevékenységével részese volt mind jamaz eredményeknek, a miket az utóbbi másfél ; évtizedből megyénkben felmutathatunk. Igaz, hogy egy megyében lakók tevékenységét s azzal elért eredményeket pure nem mondhatjuk nagynak a nemzet összeségének tevékenységéhez arányitva, de hát a nemzet nagyságáért működűnk mind­annyian. Szieber is küzdött, dolgozott, fáradt mind­nyájunk érdekében, tehát a nemzet nagyságáért. Ment utat csinálni, a merre át kelle haladnia a nemzet szekerének; a hol a szekér elakadt, vagy meredélyhez ért, ment hátra, hogy tolja a szekeret. De nehéz időkben, a szekeret hátulról tolva, sok­kal többet tett, mint sokan azok közül, a kik azt jobb időkben legelői vezették. így tehát tudjuk, hogy egész élete szorgalmát és szorgalmának min­den munkáját egy eszme vezette :a haladásé. Ezt érezte minden órában és minden téren. S a hol szükség volt reá, onnan nem hiányzott. Vajha látná saját müveinek hatását az utána következő nemzedéken ! * £ * Ott volt az elsők között a megyei és a váro­si közélet terén ; egyleteink s társulataink minde- nikében vezérszerepet vitt, s a közművelődési tár­sulatnak, a mig ez az ő kezei között élt, lelke volt. De hisz minek is soroljam fel teljes részleteiben a Szieber érdemeit, melyek itt virágoz­nak ? ! Hogy mindenütt az elsők között volt, jele: miként nagyok a tehetségei, azután magyar eré­nyei vannak. Meggyőződéseit nem köszörülte irigy­ség, szeretetébe soha sem vegyült gyűlölet. Sike* reit sohasem kisérte bántalom. Mert a maga sze­mélyét sohasem tekintette célnak, hanem mindig csak eszközül használta fel. És bár mindig hasz­nálta, sohasem kopott el. S igy történik, hogy ma midőn Ungvárról eltávozni készül, ezt a napot a közönség minden rétege az ő személyével való foglalkozásra szánja. Mert a közönség, akár ki mit beszéljen is, a valódi érdemekért mindig hálás szokott lenni. Ha visszaemlékezünk arra az ünne­pélyre, a mit 1883 év tavaszán Szieber tanárko­dásának 25 éves fordulóján rendeztek az ö volt- és mostani tanítványai, az ungmegyei közönség, akkor fényesen bebizonyul, hogy az érdem elisme­résre talál. Sziebernek pedig oly sok érdeme van, hogy az óvatiókat megérdemelte. S hogy most el­távozását mindenki sajnálja, ahhoz még az is hoz­zájárul, hogy ő a magán életben, a társas érintke­zés terén olyan lekötelező modorral bir, s oly jó­akarata embertársai iránt, hogy eltávozását min- d e n k i méltán sajnálja 1 De hát a gőz és villa­mosság emez időszakában együtt vagyunk min dany - nyian, a kik egy közös célért, a nemzet jólétéért, s Magyarország felvirágzásáért küz­dünk. Azzal a különbséggel, hogy Szieberrel mos­tanáig egy fedél alatt éltünk s most itt hagyja a mi családunk körét ................de a szellemi kapocs fenn fog maradni köztünk, s hogy a távolból bár, együtt munkáljunk, nem rajtunk fog inul ni ... * * * Az ő tisztelői ma este buesulakomára jönnek ősz - sze, hogy Sziebertől elbúcsúzzunk : ma is megkí­náljuk öt egy ünnepi székkel s kérjük, hogy ül­jön le arra, és legyen köztünk mindnyájunk közt az első.

Next

/
Thumbnails
Contents