Ung, 1886. január-május (24. évfolyam, 1-20. szám)
1886-01-31 / 5. szám
A Latorca beregmegyei részén tervezett töltésmunkálatok tárgyában Bereghmegye alispánjának 1885. évi december hó 23-ikán kelt határozata következtében Ungmegye alispánja által január hó 19-ikén, az ungmegyei érdekeltség által értekezlet tartatott; mely alkalommal elnöklő alispán a jelen szabályozási ügy előzményeire s az érdekeltek tájékoztatása végett előadá, hogy az Ondóvá- Ta- poly ránk nézve annyira hátrányos szabályozási terve ellen annak idejében a megye törvényhatósága részéről tett lépések eredménytelenek maradtak s a szabályozási terv érdekeinek mellőzésével a magas minister,ium által helybenhagyatott. Minthogy pedig a Latorca folyó Beregmegyében tervezett töltésezési munkálatainak keresztülvitele által megyénk érdekelt vidékét jelenleg hasonló veszély felülről fenyegeti, s miután a tervezet ellen a megye törvényhatósága nevében tett észrevé telek és kifogások figyelembe nem vétettek,, sőt Bereghmegye alispánjának fennebb idézett határozata szerint a Latorca balparti töltése, a folyó partjához a kifogásolt tervezetnél, még közelebb hozatnék és a Latorca medrének tisztítása és kiképzése annak bereg'hmegyei részén elrendeltetett s ez ál- tál érdekeink még fokozottabb mérvben veszélyeztetnék, szükségét látja annak, hogy megyénk érdekelt közönsége tömörülve a fenyegető veszély elhárítására szükséges lépéseket kellő időben megtegye. A bereghmegyei határozat felolvasása után Faragó Lipót kultúrmérnök tartott szakszerű előadást s többen is hozzászóltak még e fontos kérdéshez s a következő felebbezésen állapodtak meg : Nagyméltóságu közmunka és közlekedési mk, minister ur! Beregmegye alispánjának, a bereg- megyei Latorca szabályozás ügyében 1885. évi december 23 án 10616/1885. szám alatt hozott határozata ellen mély tisztelettel alulirott ungmegyei j érdekelt községek és birtokosok törvényes határidőn belül felebbezési jogunkkal élve, megyénk ! a magyarság e védbástyájának jövője iránt aggódó lélekkel nemzeti vagyonunk csökkenését féltő lelkülettel fordulunk Nagy méltóságodhoz, idézett határozatra atyai gondos figyelmét felhiva magyar vidékünk pusztulásának, vagyonunk ve-; szélyeztetésének megszüntetését Nagyméltóságodtól alázatosan kérve. Idézett alispáni határozat Ungmegye törvény- hatósága nevében a tervezet ellen amaz idejében tett észrevételek és kifogások teljes mellőzésével, sőt a Latorca balparti töltésének a folyó partjához a kifogásolt tervezetnél még közelebb hozatala által a reánk háruló veszélyt fokozva, amelyek az amugyis elviselhetlen viszonyokat súlyosbítva megyénk magyar népét okvetlen a gazdasági tönk örvényébe fogják sodorni s szívós lakosságát házából, otthonából kikergetve, a vándorbothoz kénytelenitteti, hogy másutt talán a haza határain túl keressen jobb hazát, megélhetésre biztosabb tanyát, mert mint tüzetesen kifogjuk mutatni, az alispáni határozattal jóváhagyott szabályozási munkát megyénkben a legszorgalmasabb magyar községek lakosságát mint az ürgéket fogják kiűzni lakásaikból, az eddig viz által nem járt földeiket elfogja lepni az ár, viz járta földjeiket dágványnyá fogja változtatni, a sz.tintelen áradat. A Latorca folyó a Bodrog folyóba szakad s mint ilyen kiegészitő részét képezi a Bodrog viz- szerkezetnek, a melyhez mint tudjuk a Latorcán kivül az Ondova-Latorca és Ung tartozik még. E folyók egy közös hegyláncban veszik eredetüket, e hegylánc a Bodrog körül legyező alakban terül el, melynek mintegy bordáit a nevezett folyók képezik. Huzamosabb eső vagy hó olvadáskor óriási sebességgel rohan le az ár, a hegylánc és folyók kölcsönös, reánk nézve szerencsétlen fekvésénél fogva nem egymásután, hanem egyszerre mind a négy folyón, és önti el megyénk alsó területeit, vesztegelve itt addig mig a Bodroghoz folyik. Hogy mily tömegüek ezen vizek, a melyek a hegyekről a folyókon lezúdulnak, szolgáljanak meg- világositásául a hivatalos műszaki adatok, a melyek szerint az Ondóvá másodpercenként 764 köbmétert, a Latorca 684 köbmétert, az Ung 1251 köbmétert és végre a Latorca 824 köbmétert emészt másodpercenként nagy vizek alkalmával és ezen óriási víztömegek nem egymásután hosszú időközökben érkeznek meg a hegyekből a síkságon, mint ez hazánk vizszerkezeteinél beállani szokott, ha- ’ nem közel ugyanazon időben csak pár órai késedelemmel érik el áradásuk tetőpontját megyénk területén. És ezen óriási, úgyszólván egyidőben megérkező víztömegekkel szemben, a Bodrog a mai állapotában a hivatalos műszaki adatok szerint má- sodnercenkint csak közel 600 köbmétert vezethet le a Tiszába, tehát egy folyó vizét sem emészti, annál kevésbé képes az összes folyók együttes, egyszerre megjelenő árjait befogadni medrébe. A természet ily mostoha berendezése s az emberi müvek kárhozatos következménye folytán a Bodrogban nem férő viz, elég sajnos, megyénk területén keres tanyát és raktárt, mig felülről már nem táplálva, a Bodroghoz talál lassan lefolyást. A folyók árvizei még néhány évvel ezelőtt is az eddiginél sokkal nagyobb területen terülhettek el annyiban, hogy az Ondóvá Tapoly mentén az ártér töltésekkel kirekesztve még nem volt. Az Ondóvá Tapoly zártöltéseinek felépítésével az ártér kisebbedik. az ott eddig árvizekkor raktározott vizek is megyénk területére szorittat- nak, miokból a műszaki közegek beismerése szerint is megyénk területén alól történő munkák folytán a Bodroghoz fokozottabb lefolyás nem lévén, árvizszin emelkedés fog' beállani és megyénk oly területei fognak elárasztatni, melyeket a pusztító ár eddig el nem lepett. Mert, hogy a Bodroghon eszközölt átvágási munkák az Ondova-Tapoly töltésezése folytán beálló viztorlódást ellensúlyozni nem fogják, az biztos, mit már Paleocapa is kifejezett műszaki véleményében, midőn azt mondja, hogy a Bodrog kanyarjainak átvágásából semmi tetemes nyereséget nem remél. Az alól végzett munkálatok következtében okvetlen az árviz szine emelkedni fog megyénk területén ; ezzel szemben csak egy körülményben lehetett reményünk, hogy teljes elpusztulásunkat ideig óráig elodázhassuk, azaz: hogy a Latorcza Bereghmeg-yében óriási ártérrel bir, melyen a Latorca vizei időszakom raktárt találnak, onnan csak lassan jöttek le eddig mireánk, s így több kevesebb ideje volt az Ondóvá, Ung, Labore vizeinek letakarodására a Latoraza vizei megérkezte előtt. Ezen végső reményünket, a fuldoklónak szalmaszálát, tönkre teszi Beregmegye alispánjának idézett határozata, mely szerint a vizár a Latorca balparti árteréről a folyó partján haladó töltéssel kirekesztetnék és e mellett a Latorca medre beregmegyei részében kiképeztetnék, hogy a vizek onnan gyorsabban levezettessenek, a Bodroghoz lefolyás nem lévén, tehát újból Ungmegye nyakába, mert az eddig fennállott viszonyok mellett mint a tervezethez mellékelt műszaki adatokból kiviláglik a Latorca Dávidháza környékén zárt mederben másodpercenkint 824 m.s vizet emészt, a Görgyös és Vecke alatti medrében már csak 282 m3 viz fér el, mig Kis Dobrony tájékán csak 84 m.3 talál helyet és igy a mederben el nem férő 542, illetve 740 m3 másodpercenkint a beregmegyei Latorca szakaszon mindkét partján kiönt és vesztegel a két parti óriási ártéreken, mig a Latorca apadásával a mederben helyet talál a lefolyásra. Ezen reánk nézve szerencsés körülmény mentett meg eddig a végpusztulástól, hagyott még itt- tt egy biztos martot meg'yénk vizjárta helyein, A Latorca balparti töltésének felépítése által a Latorcának a mederben el nem férő vizei mind csak a jobb, már ungmegyei oldalra szorittatnak és e mellett a Latorca medrének átmetszések általi rövidítése és kiképzése követkéztében gyorsítva levezettetnek Ungmegye ahó részére, úgy hogy bizton beáll, miszerint az Ung, Labore, Latorca vizei megyénk alsó részén eg-yszerre fogják áradásuk tetőpontját elérni, és miután, mint kimutattuk hivatalos adatok alapján, a Bodrogon lefolyás ily víztömegre nincs, megyénk területén az árvizek oly magasságot fognak elérni, hogy a községek, melyeknek kapuját már ma is nyalja a viz, ellepetuek az ár által és a magyarok által lakott vidékek lakaikból is kiszorítva, a vég-pusztulásnak ] lesznek kitéve, derék lakosaink szülőföldükön a ; mostani nyomorult megélhetéstől is elütve, a kol- i dús vándorbotjához kénytelenittetnek nyúlni, jobb I hazát keresendő más felé. A mely eshetőség megyénk e részét annyival inkább veszélyezteti, mert a más sanyarú viszonyok következtében a felvidék tótjai között any- ! nyira elharapódzott az Amerikába való kivándorlás, ezen, megyénk egy ídül magyarok által lakott részére is biztosan ki fog terjedni. Az idézett alispáni határozattal engedélyezett munkák végrehajtásával minket végpusztulással fenyegető veszély elhárítására Nagy méltóságod atyai gondviselésében keresünk biztos orvoslást, a mely előtt nem lehet közönyös, hogy egy megye talán roszul felfogott érdekében egy más megye a végpusztulásnak legyen kitéve, és ezért szokott bizalommal fordulunk Nagyméltóságodhoz, hogy mint már Paleocapa is kimondotta volt az összes egy szervi egészet képező Bodrog vizszerkezetre alapos felvételek és tanulmányok alapján — tekintve a vidék sanyarú gazdasági és pénzügyi viszonyait és tekintve az ügy országos érdekli voltát: országos alapból egy egységes tervet készíttetni kegyeskedjék, mely szerint a megyénk területén áthaladó Ung, Labore és Latorca vidéke a Bodrog és Ondóvá töltéseihez közvetlen csatlakozó töltésekkel ármentesittessék — fel egész a meddig az árvizek a mederben helyet nem találnak. És addig, mig ezen felsőbb rendeletre elkészített, az egész Bodrog vizszerkezetet felölelő egységes terv elkészül és az érintett összes érdekeltekkel és érdekeikben érintett társulatokkal szemben letárgyaltatok: Beregmegye alispánja idézett határozatának a töltés épitésére, a meder és átmetszések kiképzésére vonatkozó részét, nehogy megyénk területe a Bodrogon, jelen állapotában lefolyást nem találó összes vizeknek kizárólagos raktározó medencéjéül szolgáljon — felfüggeszteni és egyelőre |addig, mig ezen egységes terv letárgyaltatott, idézett határozatnak csak azon részét jóváhagyni méltóztatnék, mely a. beregmegyei belvizeknek csatornázások általi levezetésére vonatkozik, a melyekben érdekeink csekélyebb sérelmével s a fen álló viszonyok között csak is méltányossági szempontból bele nyugodhatnánk. Ungvárott 1886. évi január hó 19-ikén. 'Grazdasági egyletünk jelentene. (Folyt, és vége ) 8. ) Vannak-e a megyében a (köztudomásuakon kivül) jelentőséggel biró gulyák és tenyészetek, ha igen, kinek tulajdonában ? A megye területén figyelmet érdemlő nagyobb magyar fajta gulya 2 van, úgymint egyik gróf Apponyi Albert tulajdonát képező bezői, a másik a gróf Sztáray Antal tulajdonát képező n.-mihályi gulya. A magyar fajtában kisebb mérvű, de igen szép eredményű tenyésztéssel birnak Szaláncy István csicseri, Thuránszky Tivadar baranyai, Fel- földy Ödön mátyóci, Hercegh Károly csepelyi, László Albert geőci birtokos urak. Ezenkívül nyugati fajták tenyésztetnek B er- náth Dezső ur által Tarnócon tiszta kulandi faj, Dézsy Ferenc ur által Németiben, pinzgaui, ku landi és riska keresztezés, Patay Gyula ur által Tibán, kulandi és hollandi keresztezés. 9. Hány gazdasági, szesz, cukor, stb. gyár van a megyében és hol ? 10. Hány van e gyárak közül működésben? A 60-as években a megye területén, majd* minden községben nagyobb földbirtokosságnál egy-egy gazdasági szeszgyár volt működésben, de a melyek, egyenként megszünedeztek, úgy, hogy jelenleg mindössze csak két szeszgyár van működésben, nevezetesen Darócon Widder Albert és Ruszkócon Roth Ábrahám, bérlőknél. Továbbá működő szeszfőzdék vannak Szerednyén, Bozo- son, és Ung váron. Működő sörfőzde, Ung váron és Vájná tinán. Apróbb kazánok gyümölcsre, Nevickén, Árok, Huszák, Daróc, F.-Domonya, Ó-kemence, Petróci, Rahonca, Radvánc stb. falvakban. Végre szünetelő gazd. szeszgyárak közül a palóci és téglási felemlitendő. Ifj. (Plathy István. Nyilatkozat. Az „Ung“ folyó évi 4-ik számának azon közleménye : Lakárton a hol semmiféle iskola nincs egy állami iskolának felállítása iránt a közoktatási ministeriumhoz felterjesztés intézteim határoztatott“ annyiban téves, a mennyiben Lakárton két felekezeti iskola is van. Tény azonban, hogy a közigazgatási bizottság állami iskola felállítása iránt»
