Ung, 1885. július-december (23. évfolyam, 27-52. szám)
1885-07-19 / 29. szám
A közigazgatási bizottság junius havi üléséből. Elnök : gróf Török Napoleon főispán. A mai ülésen megjelent bizottsági tagok örömmel értesültek arról, hogy már, a hosszas betegségéből felüdült főispán fog elnökölni, s_ez örömüknek kifejezést adtak az által is, hogy zajosan megéljenezték a főispánt a mint a terembe lépett. Elfoglalván az elnöki széket, jelzé, hogy súlyos betegsége miatt öt hónapig nem vehetett részt az ülések vezetésében s a mily fájdalmasan esett ez neki ép oly örömére szolgál az, hogy fel üdülése után először is a bizottság tagjait van szerencséje üdvözölhetni. Köszönetét mond a bizottság tagjainak azon kitartó buzgalomért, melyet az ügyek elintézése körül távolléte alatt is tanúsítottak s kéri további támogatásukat. A bizottság nevében B úgy is András prépost főesperes melegen és tiszteletteljesen üdvözölte a főispánt, elmondá, mily részvéttel s aggó dalommal volt eltelve a bizottság minden egyes tagja Ő méltósága betegsége fölött s általános volt az óhaj, hogy főispánunk mielőbb felüdülve hasznos működését a haza, a megye javára lankadatlan buzgalommal folytassa. Zajos éljenzés követtea bizottsági tagok érzelmeinek ezen hü tolmácsolását. A napi rendre térvén : Felolvastatott a m. kir. belügyminisztériumi rendelete, melylyel megengedi, hogy a turia-reme- tei körorvosi állomás 3 körből összeállítva évi óoo írttal javadalmaztassék s hogy Jakab János járási orvosnak hivatalos kötelességén felül teljesített hasznos működéséért az egészségügyi körök által fizetett alapból a turia-remetei körorvosi állomás betöltéséig évi 200 frt jutalom és fuvardíj már a múlt 1884. évre is kifizettessék és fel- hivja, hogy a szóban lévő körorvosi állomás lehető rövid időn tényleg betöltessék. A közmunka és közlekedési m. kir. minisztérium értesit, hogy a kassa-jablonicai államuton lévő 24. 66. és 75. számú hidak helyreállitása iránt Moskovics Ármin vállalkozóval 821 frt 6 kr. vállalati összeg erejéig kötött szerződést jóváhagyta, az ezen munkálatok körül felmerülő költ_ ségek fedezésére az ungvári m. kir. adóhivatalnál egyelőre 730 frtnyi hitelt engedélyezett. (Folytatjuk.) NYILATKOZAT Az „Ung!< julius 12-ikén megjelent számában „A városi képviseletből“ cimü közlemény ben az mondatik, hogy Makay Dániel igazat adott Mihalkovitsnak mindenben. A miből azt lehet következtetni, mintha ő magáévá tette volna a Mihalkovits indítványát. Ez egy kis tévedés, mert Makay beszéde kezdetén kinyilatkoztatta, hogy eltér az indítványtól s megszavazza a „Sas“ megvételére kért kölcsönt. A kaszárnyára kért húszezer forint kölcsönt pedig, hogy megszavazza, ki. vánja az előző gyűlések határozata szerint az építés megkezdése s keresztül viteléhez megrendelt költségelőirányzatot; valamint kívánja az ötvenezer forint miként lett felhasználásáról, s a felma' radottnak jelzett 17000 frt kezeléséről szóló kimu" tatást, melynek pár nap múlva való beterjesztése már előbb kilátásba helyeztetett ugyan, de máig sem terjesztetett be. Ez az indítvány eltérő volt a Mihalkovicsétól s igy a Makay Dánielre vonatkozó hírlapi közlemény tévesen lett közölve, mit a t. indítványozó hivánatára helyre igazilandónak találtam. Ungvárt 1885 julius 18. Fincicky Mihály, szerkesztő. Különfélék. * Az „ungvári dalárda“ múlt vasárnapi szob- ránci kirándulása fényesen sikerült. A dalestély népes és kedélyes volt, mert nemcsak a fürdő vendégek vettek abban részt hanem a vidék s Ungvár város közönségének egy része is. A dalárda mint mindig, úgy ezúttal is szép énekeivel egészen elragadta a jelen volt közönséget, úgy hogy viharos tapsokban adott kifejezést elragadtatásának. A szebb darabokat ismételni kellett. A dalestély befejezte után tánc következett, mely reggeli 4 óráig a legjobb kedvvel folyt. A jövedelem teljesen kielégítette a dalárdát. Jegyekből bejött 145 frt, felülfizetésekből 18 frt, összesen bejött 163 frt. Felülfizettek : grf. Török Napoleon 5 frt, grf. Török József 4 frt, Patay Gyula 3 frt, Gelsei Gutt man Izidor 3 frt, Andrejkovies Endre 2 frt, Haj- nald István 1 frt. A felülfizetőknek hálásköszönetét kifejezni ez utón is kötelességének ismeri a dalárda elnöksége. * Országos vásárunk e hó 20 és 21-én fog megtartatni. * A katonai zenekar ezentúl a Széchenyi ligetben kedden fog játszani s nem mint eddig szombaton, még pedig beléptidij nélkül. A „Korona“ kertjében pedig minden pénteken este hangversenyt fog adni. A lövöldéi zene marad továbbra is vasárnap és csötörtökön. * A munkácsi sorezred zászláalja e hó 19-én érkezik városunkba s itt marad közös gyakorlatra mindaddig, mig a kassai nagy hadgyakorlatokra nem kell indulniok. * Országes kiállítási dalverseny lesz augusztus hó 7. 8 és 9-én Budapesten a kiállítási zenecsarnokban, melyre a hazai dalárdák megvannak hiva. A mi dalárdánk a felhívásnak eleget akar tenni és 30 taggal vesz részt e versenyen. * A gazdaközönség figyelmébe. Nagy fontosságú hirt közölhetünk a hazai gazdaközönséggel. A 60-as és 70-es években oly híressé vált Vidacs féle ekék és gépek, melyek az egész országban annyira élvannak terjedve, hogy alig van gazdaság, amely ilyennel nem birna, legközelebb uj kézbe mentek át. A Schlick féle gyár gazdasági osztálya ugyanis megvásárolta a csődtömegtől az összes Vidats féle mintákat (Modelle) s ezentúl a saját gyárában azokat is fogja gyártani, úgy hogy a hires Vidats-ekék, egyéb Vidats féle gépek és azok összes pótrészei, ezentúl az eredeti Vidats- féle minták szerint készítve csak a Schlick gyárban Budapesten lesznek kaphatók. „Gyulai Pál a mágnás.“ E címen érdekes jel. lemrajzot közöl az ,,Ország Világ“ 28. (juh 11-iki) száma Benedek Elek tollából. Ezt követik : Tóth Lőrincz veterán költőnk szellemes epigrammái; Petelei Istvántól, e kitűnő rajzirótól „Patakiék és a néni“ cimü remek rajz és Hiadortól „Az Örökség“ cimü egyfelvonásos szellemes vígjáték. A jelesül szerkesztett lap többi közleményei a következők : „A palóc esprit" Végváry Gábortól, (jellemző apróságok a palócokról); „Achilles sarkunk“, kiállítási tárca — Y —Ó-tól; „Az árva völgyéből“ (három képpel) Dortsák Gyulától; „Divathóbortok" dr. Cini-től; „Két vén gyerek“ rendkívül érdek- feszitö regény Gabányi Árpádtól; „Budapest világváros“ humoros képek versekkel. „Gyónás“ költemény Lipcsey Ádámtól; „A történet hete“ Székely Huszár-tói. A képek közül megemlítjük Kimnach László művészi rajzát, mely a tűzoltók és tornászok ünnepélyét, a kerékpárosok és vivómesterek versenyét tünteti fel. Ezenkívül több kiállítási kép volt. Az állandó rovatok, melyeknek gazdasága és élénksége meglepő, következők: Tudomány és irodalom, szinház és művészet, újdonságok, a kiállításról, könyvpiac, vidéki élet, sport, hímen Az „U NGr“ tárca ja. Margit első szerelme Bőszéi)-. irta Havassy Rózsa (Folytatás.) „Ki a ligetbe“ lön a jelszó, mert róh természet dajkáló anyám“ ki ne vágynék hozzád véghetetlenül? Oda — hol vidám csevegés közt kövek között lejtve, patakok folydogálnak. Oda, hol Flóra széjjel hinté legdiszesebb köntösét. Oda hol a dalárok egybe olvadt dalával versenyre kelnek a levegő dalárai; hol a cigány zenéjét az erdő csöndes magánya zengőbben viszhangoztatja, oda-oda, — ott föl vidul a kebel, s a bubánat örömre derül. Egy vén fának törzséhez támasztva áll a dalárda zászlaja. Hívei köréje csoportosulnak, s har- sanva — elzengik legszebb danáikat. A dalt tánc váltja föl. Ott-ott a cigány előtt, látjátok-e e szőke fölbe vült leánykát, Margát? mily önfeledt gyönyörrel járja barna táncosával, Etelével, azt a táncot, mely a világ legszebb tánca, a csárdást,— melyről Rappel egy párisi magyar bál után oly képen irt: „ez nem tánc, ez a tánc múzsája maga, minden szenvedélyével — minden elragadtatásával, mely mellett minden tánc eltörpül mint a hold a napfény mellett“. Látjátok őt? — Járjad csak járjad I légy vidám, boldog jó gyermek — élvezd az élet ártatlan örömét addig a mig élvezheted Mert jő idő, midőn orcáidon rózsák helyett liliomok nyílnak, s nemes szived vidám hangjait elcsititják a zokogó panaszok, és akkor nem fogsz örülni többé. „Hogy volt“! hogy voltl Sohse halunk meg Addig éljünk a mig élünk! stb. fölkiáltások vol tak hallhatók, s folyt a tánc vigan fáradhatlanul. A pázsitra térítőkét terítettek ; tele rakták rántott csirkével, kalácscsal, különbnél különféle ételekkel. És a dalárok csakhamar minden család, nak vendégeivé lőnek. Pohár csengés felköszöntések, vidám élcek válták föl egymást, a vidám kedv főfokát érte. És mindezt a zene lelkesen kisé- ré. És megnépesült minden kebel gyönyörrel, boldogsággal. Margit kedves szívélyességgel kinálja vendégeit. Sokan vannak az ő körénél, talán épen ők a leglátogatottabbak. De hiszen nem is találkozik a vendég sehol több veudégszerettel, szívélyességgel, s szellemesebb társasággal mint ott. Ott van a fiatalság szine java Margit körül, mert elragadó bája, kelleme oda vonza őket. Csak az álbarátság s irigy rágalom nem sympatirozik vele. Fájdalom, hogy egy tökéletes lénynek vajmi gyakran kell a társadalom ily muszlicáival, csillogó ázalagjaival (kik csillognak ugyan — de közelről nem jó szemlélni őket) megküzdeni. Egy ilyen többed magával igen kiváncsi volt megtudni mivel szokta e kis démon magához von- I ni az ifjakat, s különösen Zoltánfyt — az ifjak e legérdekesbbikét, ki a mint látnia kellett, el van ragadtatva általa. Nos igen — „ő eléggé merész“, ott a hol a lánj'ok legtöbbje üres bókokon éldeleg — élccel, viccel főzi udvarlóit; — Bírangért Petőfyvel egy színvonalra hozni, Stäel asszony hangját kesergőnek találni, Musset Alfréd, Tóth Ede, korai el- hunytát fájlalni, ő képes Bethoven, mint süket Mendelsohn, mint púpos fölött sajnálkozni, „szóval oly dolgok fölött beszélni, mik rég elmúltak, megsemmisültek, s épe-n ott, a hová az ember mulatni jött ki. Se balga Etele oly áhítattal hallgatja; osztja nézeteit; de sőt még ösztönt is ad az efféle thémák folytatására“. „Ez még is borzasztó! Margit egy, kokett teremtés“. Nézzétek mily bátran néz a férfiak szemébe, mintha csak barátnői lennének. „Oly kacér, hogy egy 24 éves' leánynak is sok lehetne a kacérságból stb. Ilyen megjegyzések tétettek reá a háta mögött, És ő e hölgyekre pazarolta legtisztább mosolyait ősszinte szerete- tét, s a világ legjobb teremtéseinek tartotta őket. — Ah itt vagytok édes drágáim? fogadá a közeledőket, hogy mulattok ? : — Jól, jól, hát te hogy mulatsz szi vein ? kér- 1 dé Sárgi Gizella ajkain gúny mosolylyal. — Én is jól, óh igen jól! olyan boldog vagyok ma, — sugá az egyiknek meghitten; az azonban titkon meglökte társnőjét, egy gúnyolódó tekintetet váltva vele. • — De ni ni! mi lelt téged Marga ? Hol bar- \ nultál meg anynyira mint valami csóré? Hiszen A arcodon valóságos pörsenések keletkeztek, — és 1 Gizi csodálkozott, tapintatlanul, csípősen. ' Margit elrestelte magát, s arcát legyezőjével fedte el. 0 is ismerte álbarátnóje hiányait,’ de ily tapintatlanul, s pláne társaságban föl nem tárhatta volna azokat soha. Hiszen a kedves Gizi frou- trouja akkor is mesterséges göndörités nyomát vi- selé, ritka és sárga szemöldje között s szeplős arcán ott fehérlett a pouder; orra oldalról tekintve, határozottan kellemetlenné tette arcát s körülötte oly gúny redő képződött — mit gyermekkori sérüléseiből támadt forradások még rikítóbbá te - vének, úgyhogy általa koránál tiz évvel idősebbnek látszott ; fekete fogait s hibás lapockáját se tudta .kellőleg maszkírozni, Mind e hiányait feledtető romlott szive, és sárga szemeiből az irigység világolt. (Folyt, köv.) > . i —_ ______________ ^
