Ung, 1885. július-december (23. évfolyam, 27-52. szám)

1885-09-06 / 36. szám

XXIII. ÉVFOLYAM.

Una;var L885, vasárnap,, szeptember 6.

36, SZÁM.

Megjelent

MINDEN VASÁRNAP.

A 87.erk«R7.tnbriz inté/enil» minden kÖ7.1eméns’, mely a iap irodaiini rés/,ét illeti. Levelek csak bér- menteaen fogadtatnak el. Semmit sem kö7.1iiuk. na nem tudjuk, kitől jön. Ké/,iratok vissza nem adatnak

Kladö-hivatal :

Pollacsek Miksa könyvnyomdája

Föumiikatirs

BÁNÓCY FERENC.

VEGrY ESTARTaL \I(J HETILAP,

CJ II gr m e gr y e hivatjilos közlönye.

Előfizetési feltételek:

Egy évre

................4 frt

Félévre

....................2 „ -■

Negyed évre .... 1 , —

Egyes szám ára 10 krajezár.

Hirdetések

s/.intugy mint előfizetések az Ung kiadóhivatalába Ung vár. Pollaose't M. könyvnyomdájába küldendők.

Nyilí.tér .soronként 20 kr.

.....mis———

Felelős szerkesztő:

FINCICKY MIHÁLY.

Hivatalos közlemények.

I

483. sz. Uugwegye alispánjaiéi,

alisp.

Meghivas.

Folyó évi September h ó 15-é n délelőtt 10 órakor állandó választmányi ülés fog tartatni, melyre e választmány t. tagjai tisztelettel meghivatnak.

Ungvárt, 1885. September 4-én.

KENDE PÉTER, alispán.

482. sz.

alisp. 85. riigmegye alispánjától.

MEti HÍVÁS.

ITngmegye törvényhatósági bizottsága rendes őszi közgyűlését folyó évi szeptember hó 18-ik napján délelőtt ló órakor lógja megkezdeni.

Tárgyai lesznek ezen közgyűlésnek:

1. ) Miniszteri rendeletek,

2. az 1886. évi költségvetés megállapítása,

3. szabályrendeletek alkotása,

4. az állandó választmány vélemény es jelentései,

5. ) törvényhatósági átiratok,

6. ) jelentések, folyamodványok s más előfordulható ügyek.

Midőn ezen közgyűlésre a bizottság t. tagjait meghívni szerencsém van, tisztelettel értesítem, hogy a költségelőirányzat az 1870. XLII. t. ez. 14. §-a értelmében közszemlére a főjegyzői irodában van kitéve.

Kelt Ungvárt, 1885. évi szeptember hó 3-ik napján.

KENDE PETER, alispán.

20018-sz. Vallás én kiizokt. ügyi magy. kir,

1885. iniiiisteriumtól.

Valamenyi törvényhatósághoz. A nép szellemi és anyagi javának előmozdítására törekedni kötelesség-e minden állam polgárnak. Az egészség a nép jólétének alapja ; annak emelésére a magam körében minden tőlem telhetőt elkövetni mindenkor feladatomul tekintem. A közegészségi viszonyok javítása szerfölött nagy feladat. Rövid klő alatt s könnyű szerével nem lehet e téren az óhajtott sikert biztosítani. Nevezetesen az államnak s a hatóságoknak, valamint egyes, buzgó embereknek minden törekvése hiú marad, ha az összes népesség és különösen az értelmesebb osztályok társadalmi utón nem támogatják a közigazgatás munkálkodását. A tapasztalás Angliában, az amerikai Egyesült-államokban, Németországban tanúsítja: hogy a közegészségügy a műveltség kérdése; az a társadalom felvilágosodásával párhuzamosan javul. Ismeretes, hogy közegészségügyünk állapota mennyire kinemelégitő. És nekünk, kicsiny nemzetnek Európa nagy népcsalá- dai közepette, kétszeresen kell igyekeznünk az emberanyag megtartására s fejlesztésére, mert azon alapszik politikai s nemkevésbbé gazdaságú jövőnk. A legtöbb munka, s a legfontosabb feladat e téren a társadalomra vár. Nálunk tehát inkább, mint bárhol másutt sürgős nemzeti feladat a társadalomnak egészségügyi dolgokban felvilágosítása, hogy az saját egészségének oltalmazására értelemmel, s a népesség közegészségügye

iránt érzékkel bírjon. Ez a cél lebegett előttem, a mikor az ország két egyetemén közegészségtani tanszékeket s intézeteket létesítettem; ez volt célom, a mikor az egészségtannak megfelelő szellemben való oktatását ja tanítóképzőkben s a jog akadémiákban életbe léptettem, s a bölcsészeti karokon, valamint a műegyetemen életbe léptetését előkészítettem. Megvagyok győződve, hogy az orvosok, a kik az egészségtudományban szakszerű művelést nyernek, hogy a lelkészek, a kik a népesség egészségét- veszélyeztető legfontosabb természeti erőket ismerik, a jogtudósok s közigazgatási férfiak, a kik a közigazgatás egészségügyi feladatait megértik, a tanárok, a'kik az iskoláknak s a nevelésnek befolyását az ifjúságra megismerik, a technikusok, a kik a technikának szoros és el választhatón összemüködését az egészség tudománynyal megtanulják: mind nagy hasznára lehetnek a közegészségügynek. Élpen úgy hasznára van ez ügynek, ha minden művelt ember egyáltalán megismeri : mi feladata és teendője saját egészségének védelmére és fejlesztésére. Ez utóbbi ismereteknek terjesztésére a középiskola van hivatva, és én arra törekszem, hogy Magyarország mindannyi középiskolájába az egészségtan oktatása, habár rendkívüli tantárgyképen, fölvétessék és állandósittassék. E czél elérése végett mindenek előtt megfelelő tanerőkre s rendszeres tantbrvre van szükség. Tan- erőkül orvosokat kívánok alkalmazni, de hogy ezek mint tanárok az oktatást alaposan és egyöntetű rendszer szerint vezethessék, megfelelő előképzésben kell hogy részesüljenek. Ezen előképzésre fog szolgálni a budapesti és a kolozsvári egyetemeken életbe léptetendő egészségtan-tanári gyakorló és minősítő tanfolyam. E tanfolyam f. é. szeptember 15-én kezdődik és deczember közepéig tart, a midőn a cursusban résztvevők erre rendelt bizottság előtt tanári vizsgát tesznek le, a melynek sikere esetén középtanodákra képesitő egészségtantanári oklevelet kapnak. E tanfolyamra korlátolt számmal vétetnek fel a jelentkezők, u. m. legföl- lebb 30—30-an Budapesten és Kolozsvárott. Felvétetnek pedig első sorban az orvos tudorok, a kik az illető egyetemi orvoskari dékánhoz czimzett szeptember 15-éig benyújtott beadványaikban a fölvételt kérik. A beadványban megjelölendő a folyamodónak eddigi orvosi működése is. Fölvétetnek továbbá szigorló orvosok, a kik szeptember 15-éig a budapesti illetőleg kolozsvári egyetemen az orvoskari dékánnál jelentkeznek. A tanfolyam valamint a vizsgálat díjtalan; az oklevélért 1 forint bélyeg illeték lesz fizetendő. Csupán az egészségtan-tanár oklevéllel minősítettek fognak majd a közép iskolákban tanárokul alkalmaztatni.

Az igy alkalmazottak szolgálati viszonya és díjazása iránt annak idején fogok intézkedni. A midőn ezekben az egészségtannak oktatását a középiskolákban rendszeresen szervezni kívánom, egyúttal az is szándékom, hog-y az újonnan létesítendő- egészségtan-tanári karban közegészségünk számára egy fontos újabb tényezőt létesítsek. E tanároknak az egészségtan oktatásán kiviil fontos feladatul leend ugyanis még: az iskoláknak s a tanulóknak egészségi ellenőrzése.

Bennük hygionikus szakértőt fog kapni az iskola, a ki az épület, a helyiségek, a berendezés s a fentartás egészségügyi fogyatkozásait szemmel fogja kisérni, s azokra az iskola hatóságának figyelmét irányozni fogja.

Feladatuk leend épen úgy az iskolában járók testi és szellemi egészség-i állapota fölött őrködni s a betekségekre — nevezetesen azokra, a melyek elhanyagolása által veszélyesekké válhttnak ,

vagy a metyel: más tanulókra nézve ragályosak

az iskolai hatóság figyelmét felhívni. Végre feladatuk leend az iskolába járó tanulók számára lakást és ellátást bérbeadókat is egészségi tekintetből ellenőrizni. A midőn a középiskolai egész- ségtani oktatás ezen tervezetét közölném, egyúttal felkérem címet, hogy ezen körrendeletemet mentül nagyobb nyilvánossággal kihirdetvén, a hatósága területén lakó orvosokat a megnyitandó tanfolyamban való részvételre szólítsa fel.

Budapest 1885. aug. hó 20-án.

TREFORT, s. k.

3978. sz.

—r—:----- Tlngmenye alispánjától.

A szolgabirá és Ung'vár városa polgármesterének, közhirrététel végett kia- datik s az „Ung“ hetilap utján is közzé tétetik.

Ungvárt I885. évi augusztus hó 29-én KENDE PÉTER, _________ alispán.

As állatklállitások és mezögazdaságank.

, Irta Tormay Béla min. tanácsos.

Az utóbbi évek — úgy véljük — nem tartoznak azok közé. melyek tapasztalatai mezőgazdáinknál kárba fognak veszni. Ezen évek bizonyították be azt. hogy azoknak, a kik a mezőgazdaságban a termelésnek több oldalúvá tételét ajánlják, bizonyára igazságuk van; igazságuk van azoknak különösen, a kik az állattenyésztés előtérbe helyezését minden lehető eszközzel előmozdítani törekedteka kik az ez irányban való okszerű kezelés igéjét hirdetik. Az utóbbi években az állattenyésztés körében találkozott egyes ágazat, melynél időlegesen igen nagy árcsökkenés mutatkozott, de látjuk azt, hogy ezen árcsökkenés nem tartós, hogy újból javulás mutatkozik és hogy az állatoknak termelési költségei, különösen ha a hizlalásnál az általuk fogyasztott gabnanemű- ek értékét veszszük, még a nyomott árak mellett is, a gazda nagyobb veszteségtől óva van.

Ezen szempontokból, de azon szempontokból is, hogy a termelés által a talajból elvontakat visszapótolhassuk, hogy ne merítsük ki azon forrást, melytől lételünk függ, tudniillik a talaj termőerejét: szükséges, hogy az állattenyésztésre kiváló gondot fordítva, annak szakértelmét lehetőleg magunkévá tegyük.

Az állattenyésztésben való könnyebb haladás, a biztosabb siker egyik alapfeltétele: az állati s- meret. Ezt az azt tenyésztő csak ott szerezheti meg, a hol módjában áll kellő összehasonlításokat tehetni, a hol sok egymástól eltérő, de egyúttal sok egymáshoz hasonló, vagyis egy fajtához tartozó állat áll együtt, a melyeket összehasonlítva, következtetést vonhat azon teendőket illetőleg, a melyekkel saját tenyészetét előbbre viheti; végre a hol anyagot kereshet ki magának, a mely anyaggal a netalán tenyészetében levő hiányokat kiegyenlítheti és elenyésztetheti.

Ilyen alkalma kínálkozik vásárokon, de különösen olyan kiállításokon, a melyeken tenyészanyag és talán már a piacra készített állatok — melyek különböző fajtákhoz tartoznak — mutattatnak be az érdeklődő közönségnek.

A magyar gazdának jelenleg kínálkozik ily alkalma. Budapesten szeptember 1-én nyíltak meg a nagy nemzetközi állattárlatok és alig hiszszük, hogy ezekhez hasonlók, ily gazdagok, ennyire látogatottak pár évtized alatt újból rendezhetők legyenek. Megnyílt szeptember 1-én a tenyész-szarvasmarhák kiállítása, a kiállítási területen, a városligetben. Látható lesz 1200 darab tenyószmarha, köztük 500-nál több a legkitűnőbb gulyákból való hazai