Ung, 1885. január-június (23. évfolyam, 1-26. szám)

1885-03-08 / 10. szám

Melléklet az „Ung!‘ 1885. évi 10 számához. két referál hónapokon át, ellenben a polgári pe­resügyekben egy átalán semmi intézkedés nem tör­ténik. Nem is csuda, ha az ülnököket délig, sőt gyakran délután is, agyonkinozzák a bűnügyek" kel, hogyan dolgozzanak akkor a polgári ügyek­ben. Jó volna e tekintetben egy kissé jobb beosz­tást indítványozni, mert a bűnösök miatt a szegény perlekedő fél álla felkoppan. Az ungvári ügyvé­dek panasza e tekintetben el sem mondható. * Országos kiállítási ügy. A fővárosi tanács határozata folytán, a kiállítás tartama alatt, több iskola épület olcsó lakásokul lesz bebutorozva, A kiállítási olcsó lakások használatára csak az van jogosítva ki arra a szabályszerű dij (35 kr.) lefize­tése mellett utalványt nyer. Az utalvány tulajdo­nos az utalványán megjelölt teremben, egy szal­mamatraccal, lepedővel, két párnával, takaróval felszerelt és függönynyel elkülönített vaságynak, továbbá széknek, felső polcnak, ruhafogasnak, mozs- dó és ivókészletnek és törülköző használatára van jogosítva. Minden épületben külön női termek ál­lanak rendelkezésre. Ruha és lábbeli tisztításért külön 5 kr, dij fizetendő. Podg)rász és értéktár­gyak szelvény mellett a vállalat felelőségére, a ruhatárban tétetnek el. A termek és ágynemüek tisztántartása a fővárosi hatóság' és orvosi felügye­leti alatt áll. Egyes ágyak, vagy külön termek 8—12 személyre már előre rendelhetők a fővárosi központi lakás irodában IV. kér. kötő utca, hon­nan a megfelelő összeg beküldése után a kívánt napokra szóló utalvány posta utján megküldetik. Ily rendelményhez egy 5 kr. posta bélyeg' csato­landó. Egyletek, társulatok, és tömeges látogatók részére előleges bejelentésnél ezer ágy áll rendel­kezésre. A fővárosi-kiállitási-olcsó lakás vállalat. * A szapora hamis kukások következményeit a városi tanács komoly és beható vizsgálat alá ve- vén, elhatározta, hogy a belügyminiszterhez egy részletes s minden irányban felvilágosító előter­jesztést fog tenni az iránt, hogy a nap-nap mellett városunkban felmerülő tisztességtelen és a közön­ség szeme láttára a botrányosságig »vitt hamis bu­kások meggátlása tekintetéből általános oly törvé­nyes intézkedéseket rendeljen el, és a királyi tör­vényszékeket és királyi ügyészeket oly irányban utasittassa az igazságügyminiszter utján, hogy min­den bukásnál a büntető törvény szigorát azon­nal alkalmazzák. Mert mit ér pl. a beregszászi tszék azon eljárása, hogy a hamisan bukott ke­reskedőket két, három év után 14 napra behivja a fogságba, mikor már minden feledésbe ment s az illetők távoilétüket azzal mentik, hogy Bécs- ben, vagy fürdőn voltak. Vagy mit használ az, midőn egy hírhedt csőd ügyben a vizsgáló biró négy hónap múlva jön vizsgálni a hamis bukást és akkor is csak a hitelezőket kérdezi ki s egye­bet nem kérdez tőlük: igaz-e, hogy ennyivel, vagy annyival tartozik az illető? Aztán re bene gesta íelszedi a sátorfáját, meg a diurnomot és haza megy jelenteni, hogy ő ott nem tapasztalt semmitj A szeg fejére kell ütni ily esetekben, vagyis mi­helyt a tszéken előjön, hogy egyes emberek va­lamely jó módú kereskedő ellen ezerekre menő összegig biztosítási foglalásokat kérnek egyszerű polgármesteri bizonyítvány alapján, mely lehet igaz is, de az objectiv valót nem igazolja, ilyen­kor a kir. ügyészt s vizsgáló bírót azonnal hiva­tására kellene emlékeztetni, hogy lásson a mun­kához és kérje számon az adóstól is, meg a hite­lezőtől is, hogy miből ered az ő 4000 frtos köve­telése. A legközelebbi bukásnál is elő jött az a furcsa eset, hogy egy már megbukott firma neje a bukás járma alá hajlott nagy firma ellen 4—5000 írtig váltót biztosított. Hol vette e roppant össze­get? A lutrin nem nyert, üzletéből pedig annyi fölösleg ki nem kerül 10 év alatt sem. Szóval a tanács nagyon helyén cselekszik, midőn e visszás állapotokat a belügyminisztériumnál bepanaszolja, mert ideje volna határt vetni a túlságos engedé­kenységnek. A szegénység nem szégyen s lehet szegényül is megélni, de aki másnak a vagyonát elkívánja, az nem tisztességes módon cselekszik. * Iskola megnyitás. Ezennel van szerencsém úgy a t. szülők, valamint a tanügybarátokat tisz­telettel értesíteni, hogy a helybeli „savanyuvizi“ és hidontuli állami elemi népiskolák f. év március hó 15-én délelőtt 10 órakor ünnepélyesen meg' fognak nyittatni. Bánócy Ferenc gondnoksági elnök * A beregszászi gyilkossági merénylet ügyében I kiegészítő vizsgálatot rendeltek el azon valló mások folytán, melyeket Pinta Emma Seles ügyészi előtt. tett. így ártó vizsgáló biró M. szigetről Bereg­szászra utazott. * Vesztei’ Sándor az itteni főerdőhivatal veze­tője és főerdész, mint halljuk veszélyes betegség­ben szeuved. * Elvi jelentőségű ügy a minisztertanácsban, melyhez az anyagot Zinner Sálamon ungvári és Bar- kócy József rnokcsai lakosok szolgáltatták. A határo­zat tartalma, hogy „Jószógkezelő ellen, tiszti lakás visszabocsátása iránt indított kereset nem közigazga­tási, hanem a bírói útra tartozik.“ Z. S. mint jószág­bérlő gazda B.-Jt, ki neki jószágkezelője volt, a ré­szére átengedett lakásból per utján eltávolitaui kíván­ván, az ez érdembeni panasz a bíróság és közigazga­tási hatóság közt illetékességi üszeütközésre szolgálta­tott alkalmat. Ezen iltetékességi kérdésben a minisz­tertanács a következőleg határozott : Az érintett ügy elintézése bírói útra tartozik ; mert azon kérdés: hogy a Zinner Salamon által jószágkezelöül szerződésileg felfogadott Barkóey József a neki szerződésileg áten­gedett lakást és tartozmányait mikor tartozik elhagy­ni ? a kötelmi jog köréhez tartozik, s mint ilyen a törvény rendes utján döntendő el : mely fölött a köz- igazgatási hatóság csak azon esetben bírhatna hatósági körrel, ha a fenforgó ügy gazda és cseiódközötti vi­szonyból származnék, miután az 1876. évi XIII. t. c. értelmében az említett viszonyból folyó kérdések köz­igazgatási utia utasittattak. A jelen kérdés azonban oly viszonyból nem származik, mivel azok. kik tudo­mányos elökészültséget és magasabb műveltséget fel­tételező, habár folytonossággal tartó szoogálatokat tel­jesítenek, az 1876. évi XIII. t. c. 6. §*ának a) pontja érteimében cselédeknek nem „tekinthetők : Barkocy József pedig, eltekintve a tárgyalás során becsatolt bizonyítványoktól, az 1881. évi március ho 30"án kö­tött szerződés tartalmánál fogva sem tekinthető cseléd­nek, miután ő a felügyelettel lett megbízva, [továbbá kötelességévé tétetett a felébe vaíó kiadás, melyről rendes könyv vezetendő és a szerződések is Írásban kötendők stb. mindezen kötelességek teljesítése pedig a cseléd szolgálati korét meghaladja de külogben is a kir. belügyminisztérium állandó gyakorlata szerint a hiv. törvénycikk 60 §a- értelmében cselédnek csak az tekintetik, ki szolgálati (cseléd-) könyvvel van ellátva (1884. évi 23,38371.. M. sz. a.) * „Ungvári Közlöny-' szerkesztőjét Jovano- vies Jánost, a beregszászi törvényszék a tegnapi vég- tárgyaláson 40 frt bírságban marasztalta el, a miért politikai cikket is közölt lapjába, mikor óvadéka már nem volt. ért. — Ujváressy a címszerepben nemcsak játéka — általánosságban — hanem minden egyes mozdulatával arc és szemjátékával megnevettette a közönséget s gyak­ran egyszerű belepése is kacagásia ingerelte a köz-öii- séget. — Bokor József, (Hardy), Jeszenszky J(Harry), Latabár (Grasp,) és Bokor Ilka (Phebe) jól átgondolt szerepeikkel szintén, nagyban elősegiték az előadás si­kerét. Ma „Sárga Csikó" népszínmű adatik, kedden az iparkodó s a társulat egyik fiatal tagjának Jeszeuszky- ne‘ jutalomjátékául adatik a „Zsidó árendás", uj nép­színmű. Ajánljuk a közönség figyelmébe. Színház. Vasárnap (mártius 1-én). A „peleskei nóta rius". A címszerepet Ujvárosy Albert játszotta, ki elő. adásában és mozdulataiban a nótárius tősgyökeres alak­ját mutatta be a közönségnek pompás kedélyével és páratlan eredetiségével. — Bokorné. „Tóti Dorkát“ adta. Latabár Dezső Bacttr Gazsi, a juhász és még hozzá a vasasnémet szerepekben kitünően támogatta az előadás sikerét. Kedden, (márt. 3.). A Bokor család jutalmául „Eo" senk ranz és G ii Idén stern" vígjáték Csiky Ger­gely főtditásában. A szinhaz zsúfolásig telve j a közön­ség várakozását kielégítő eredménnyel. Kívánatos lett volna, hogy a derék Bekor család oly darabbal mutatta volna be művészetét, hol képzettségük egész valójában nyilvánult volna. Jeszenszky „Rosenkranz“ bárónak át­gondolt játéka dicsérendő, kiben az alakiló tehetséget a tanulmány nyal párosulva szemléltük. Játéka élénk és ele­ven. — Bokor József (Sanfleben) szerepében, különben is humoros alakját, annyi szeretetre méltó vonással tudta színezni, és oly finom komikumot mutatott, hogy e színpadon egész újnak bizonyult. Szerdán, (márt. 4-en.) „A könyvtárnok vagy két Róbert (vígjáték 4 felvonásban;) mely előre nem látott akadályok közbejöttével.............(majdnem üres ház) az este nem adatott. Csütörtökön, (márt, 5-éu.) Ujvárossy Albertunk a társulat kedvelt komikusának jutalomjátékául „P r y Pál vagy a kotnyeles“ vígjáték 5 felvonásban. Bár az eső a késő esteli órákig folyton szakadt, a közön­ség szép számmal jelent meg, hogy Ujvárossy játékában gyönyörködjék, ki komikumának egész gazdagságát tárt* ki, hogy a közönség igényeit kielégíthesse, a mit el is Irodalom. * Vörösmarty Miháiy összes művéiből megjelent a 21 és 22-ik füzet Méhner Vilmos kiadónál Budapes­ten. Egy fűzet ára 35 kr. Ajánljuk olvasóink figyel­mébe. Mi újság ? Gyorsan, jól és hitelesen adja meg a választ erre a kéidésre minden nap a müveit magyar olvasóközönség legkedveltebb lapja a Pesti Hírlap, mely valóban megérdemli azt a nagy felkarolást, melynek utóbbi időben alig van párja. Nincs e lapnak egyetlén száma, mélyben vagy országgyűlési, vagy kaszinói, vagy színházi s egyéb humoros karcolat, továbbá ado­mák, ólcek, mulattató tárcák nem volnának. Rendes munkatársai közt foglal helyet legkedveltebb elbeszélő Írónk s 111a szinte páratlanul álló jeles humoristánk Mikszáth Kálmán (Scarron) mellett két legjobb élclap- s/.erkesztőnk ; dr. Agai Adolf (Csicseri Bors), és Bar­tók Lajos (Don Pedrő) a lap belmunkatársa. Vezércik­keit elsőrangú publicisták Írják, kik a lap szabadelvű és minden párttól független iránya mellett különböző pártállásaik dacára szépen megférnek egymás mellett- mint: Pulszky Ferenc, Tors Kálmán, Beksics Gusztáv. Pesty Frigyes, dr. Kenedi Géza (Quintus) fel. szer­kesztő, stb. Tárcáit a legügyesebb tollú s legkedvel­tebb íróink szolgáltatják a régi és az uj gárdából: Ba- rostyáni Nándor, Agai Adolf, Mikszáth Kálmán. Bar­tók Lajos, Beniczkyné-Bajza Lenke, Tóth Béla, Radó Antal, Sziklay János, Tábory Róbert, Eatkócy Mihály. Se' ők Zsigmond stb. Két specialitása a Pesti Hit" lapnak, hogy hétfőn és ünnep utáni napon is 4 oldalas mellékletet közöl, mit ma egyetlen egy euró­pai lap sem nyújt ; továbbá előfizetőinek hetenkint4óldalas albumba köthető zenemellékletet ajándékoz, tehát 70—80 érdekes zenedarabot évenkint. Előfizetési ára mindezek mellett igazán jutányos : negyedévre 3 frt 50 kr. egy hóra 1 frt 20 kr. Mutatványszámokat levelezőlapon ki­fejezett óhajra egy hétig ingyen küld a kiadóhivatal (Légrády testvérek, Budapest, Nádor-utca 7. sz.) z „Ország-Világ" e legnagyobb gonddal szer­kesztett s legszebb képes heti lapnak február 14-iki 7. száma is oly gazdag tartalommal és oly szép képek­kel jelent meg, hogy külföldi képes lapokkal is kiállja az összehasonlítást. Elég ha felsoroljuk tartalomjegy­zékét, mely a következő: A Sieczek kapitánya. Elbe­szélés, irta Vértesi Arnold. — Milton. Költemény. Irta Hiador. Az angolok Egyptomban, (Három képpel.) Irta Szokolay Kornél. — Gordon tábornok. (Arczképpel.) — „Lelketlen állat". Irta Edelmann Menyhért. — A falu urai. Regény. Irta Tolnay Lajos. (Folyt.) — Az idő. Költemény, Irta Malorahegyi István. — A tantai búcsű. Irta Hatala Péter. — Erdélyi oláh népviselet. (Számos apró képpel.) Irta és rajzolta Agyagfalvi Goró Lajos. — Bohócz szenvedése, bohócz öröme. (Kaulbaeh fest­ménye után.) — A művész világból. Életkép. Irta Jesson. Ford. Sárai Lászlóné. — Érdekházasság és il­lemházasság. (Két képpel.) — A hét története. Irta Székely Huszár. — Az állandó rovatok gazdagsága fe­lülmúl minden várakozást. Legújabban is szaporodott egygyel: „A nők világáéval. A rovatok ezek: Tudo­mány és irodalom, színház és művészet, újdonságok, nők világa, köuyvpiacz, vidéki élet, sport, hymen, és gyászrovat, inneu-onuan, rejtvények, naptár és hirde-- tések. — Az „Ország-Világ“ iránti érdeklődést mi sem bizonyítja fényesebben, mint hogy az ez évi 3. és 4. számot újra kellett nyomatni. Az „Ország-Világ“ leg­közelebbi száma a meglepetések egész sorában része­síti a közönséget. A többek közt Jókaitól hoz egy ki­tűnő humoreszket, minőt csak a magyar költők feje­delme irhát. Az „Ország-Világ“ előfizetési ára január deczemberre 10 frt, január—júniusra 5 frt, január-— márciusra 2 frt 50 kr. Az előfizetési pénzek a Pallas I irodalmi és nyomdai részvénytársasághoz küldendők, Igránátos-utoza 6-ik szára.

Next

/
Thumbnails
Contents