Ung, 1884. július-december (22. évfolyam, 27-52. szám)
1884-09-07 / 36. szám
rölve. A golyvához, mint egyebütt, úgy nálunk is a felvidéken, elég gyakran hozzászegődik egy igen megszomoritó társbántalom, t. i, a hiányos szellemi kifejlődés kórcsoportja, az idiotismus és cretinismus, a hülyeség s bárgyusá-g. Kraft-Ebbing „az elmebetegségek tankon^ ve“ cimü munkájában ezen bántalmaknál kórokozó hatányokként szereplő mozzanatokat, három csoportba sorozza, úgymint i az embryonalis korban 2-, a^szülés alkal“ mával 3. a születés és fanosodás közti időben mü- kt ive. Az első közzé sorozza a koponyavarratok korai csontosodása következtében fellépett agytorzulásokat s hiányos agy kifejlődést; a szülőktől örökölt elfajulási mozzanatokat u. m. iszákosság, nehézkór, agybetegségek, elmebajok, folytonos házasság vérrokonok között; az anyát a terhesség alatt érő külerőszaki sértések stb. a 2-ik csoportba sorozza a szülés által létrejött koponyasértéseket s ezzel az agy sertéseit; a 3-ik csoportot képezik, az extrauterin koponya sértések (fejreesés, koponyát érő direct ütés); a nedves piszkos, zsu folt lakások; meleg kemence melletti alvás; a fej meleg beburkolása, gyermekeknél a pálinvA-' nak, mint altató szernek alkalmazása; tisztátalanéig, hiányos táplálkozás stb. Ezen kórokok legnagyobb része, különösen a 3-ikJcsoportot képezők/ fel vidéki népünknél par excellence feltalálhatók, s magyarázatát adják annak, hogy a felvidéken, értve a bereznai járást, a járási orvos által constatált 127 hülye és 10 bárgyú találtatott. Ezen kórokok mellőzése legalább is nagy nehézségekbe, sőt egyelőre lehetetlenségcxbé ütközik, mert hely, talaj- és lakásviszonyok, é vszázados szokások meg- "változtatlsa, a népnevelés ez iránybani fejlesztése, a tisztaságrai~mggszoktatás, évek hosszú során át lankadatlan tevékenységet igényelnek minden arra befolyó factortó!. Szánalmat gerjesztő, de egyúttal komikus benyomást is tesz az az alig 1300 mm, magasra nőtt törpe alak, gyermekfej nagysá gu golyvájával s azzal a leirhatatlanul egykedvű buta, bámész arckifejezéssel.JEzek elveszte! a társadalomra nézve, terhét képezik családjuknak s illetékességi községeiknek, nyomorogva s --koldulva élnek, nyomárban vesznek el! A -felvidéki nép satnyaságának illusztrálására Jtózlöm kapcsolatosan az idei fősorozás eredrrfenyét Ungmegyé- ben. A bereznai járás iq.59 megjelent hadkötelese közül visszahelyezte telt mint kicsi 323 azaz közel 28°/u, mint gojyvlús töröltetett 89 azaz közel 8°/», mint goly vás és törpe töröltetett 19 azaz i1/, °/0, jrÚSá törpe töröltetett 23 azaz 21/g°/fl, mint duzznya- kos visszahelyeztetett 35 azaz 30/», mint fejletlen v. h. 54 azaz 41/* 7», végül mint gyenge v. h. 158 azaz 13 Vj°/o; besoroztatott a 3 korosztályból ösz- szesen óo újonc azaz Ha ezzel szembe állítjuk a többi járásokbani sorozás eredményét, úgy besoroztatott: az ungvári járás 828 megjelent hadköteleséből 107 azaz i3°/o; Ungvár város 106 megjelentjhadköteleséböl 14 azaz 13"/»; aszobránci járás 645 megjelent hadköteleséből 56 azaz 8'/2'7o mig a kaposi járás 751 megjelent hadköteleséből besoroztatott, 118 azaz közei 16°/o azaz io°/„-tel több mint a bereznai járásban. Ha az alkalmatlanná tevő okokat a kaposi hadköteleseknél, ösz- szevetjük a bereznai hadköteleseknél fentebb elősorolt okokkal, illetve ezek számviszonyaival, úgy azt találjuk, hogy a kaposi hadköteleseknél mint kicsiny visszahelyeztetett csupán 109 azaz 140/# (a bereznainak a fele), mint fejletlen 27 ; mint gyenge io5;mint golyváscsak 1. Szembetűnő ezekből a felvi déki orosz ajkú, és az alvidéki magyar népnek testi kifejlődése közötti különbség, mely faji, táp lálkozási, műveltségi, taíaj-s lakásviszonyokon alapul. Visszatérve ezen kis kitérés után a tárgyra a talaj viszonyokkal kóroko zó tekintetben igen ke zeli rokonságban állanak a lakásviszonyok, a mennyiben ez utóbbiaknál az egészséges tiszta, vagy a ronditott s fertőzött talaj, melyre a laká sok épitvék, nem csekély befolyással bir a benne lakók egészségére. A lakásviszonyok, különösen megyénk felvidékén igen kedvezőtlenek; s egye bek mellett egyik tényezőjét képezik a felvidék lakosság beteges kinézésének, a fakószinü, élette len arcbőrrel, melyről a sanyarú életmód, a nyo mór s munka letörölte az ideális egészség rózsa pirját. A felvidéki lakosság testi fejlődés tekinteté ben is hátramaradt; termete kicsiny; alig haladj; meg a 11/s métert; arckifejezésük egykedvűséget békés, alázatos, félénk természetet árul el; moz fásaik lassúk; izomzatúk g/eng^ ’férfiasán szép 1 irc ritkán, szép női arc alyg található. Tisztelt Igytársaim lagnagyobb re- 4 utazott már a felvidéken, de azt hiszem, kev/esen vannak, kik egy attani parasztházban megfordulva, annak belső oerendezéséről, illetőleg bT rendezetlenségéről saját szemeikkel, de orrukkal is meggyőződtek volna. Csak a ki ilyent látotií, képes meggyőződést szerezni arról, hogy miként egyesülhet abban a; szobának nevezett, tenyérnyi nagyságú ablaklyu- takkal ellátott, kémén),- nélküli gőzös, bűzös he- í Lyiségben annyi piszok, ’annyi rondaság I Rothadó szalma, erjedő ételmaiv/dék, füst, tisztátalan mos- iatlan, a kemencén teríiporodó gyermekek, nedves, dohos szobatalaj, a- pitvarban, mely egyúttal istálló, ganéj és trágyalé, egyesülnek a félig meddig undorító képhez. A milyen a lakás belseje, olyan a környezete-Ts; közvetlen a házbejárat előtt trá- gyahaloün, szomszédjában trágyalégödör, a ház oldalfn hátfala mentén, árnyékszékek nem lévén, emjóeri ürülékek felhalmozva. A hol annyi, csak a lakásviszonyokból eredő, kórtokozó hatány, piszok füst, bűz, hiányos világosság, felhalmozott emberi s állati ürülék s ettől ronditott légkör egyesül, ott a népnek, s különösen a serdülő nemzedéknek satnyának, betegesnek kell lennie; ott a miasmák s járványok is kiterjedésükre kedvező talajt találnak. Igaztalan lennék azonban, ha ezen szokássá vált tisztátalansággal .piszokkal csak a felvidéki népet vádolnám, oly messzire nem is kell mennünk; szerezhetünk arról tapasztalatokat városunkban is. Mindegyikünk, kik e városban orvosi gyakorlatot üzünk, volt már azon helyzetben hogy a város valamelyik félreeső utcájában, különösen a radvánci és bozosi utcák házainak udvari lakásaiban oly szobákba, lakhelyiségekbe s putrikba jutott, hol zsúfolás, hulftyog—Szellőzés, a lakásnak az utca niveaqjg 'alatti fekvése mellett, képzeletet felülhjd"CÍó piszkot s rendetlenséget talált. E hefitek" gócai kifejlődő s uralgó járványok- ak : é lakásokból vánszorognak ki a betege s sápadt kinézésű gyermekek ; e helyeken termelődik a typhus fertőző anyaga, itt lesznek a gyermekek aszályosak s görvélyesek, itt fertőződnek testileg és erkölcsileg ! E városban divó építkezési viszonyok okozzák, hogy még a díszesebb külsejű házak s lakások között is sok nem hordja magán az egészséges lakás jellegét; mert uj építkezéseknél a talajra, az épület egészséges fekvésére, a lakrészek kellő világítására, az ürülékek elvezetésére, ürülékcsatornák vagy pöcegödrök és kút egymástóli távolságára ritkán fordittatik kellő I figyelem. Ez iránt orvos véleményét kikérni sem az építkező fél, sem a helyihatóság szükségesnek nem tartja, holott mindkettőnek kötelessége lenne-1 Hogy a lakásviszonyok a köznépnél rosszak ; az egészségügyi követelményeknek meg nem felelők, rendszerint a nép szegénységének rovatik fel, mi ha bizonyos tekintetben s részben igaz is, csak annyiban okadatolja a lakásokbani piszkot s tisztátalanságot, a mennyiben ez a szegénységgel karöltve szokott járni; bár a tisztaságérzet s rendszeretet kifejlődése mellett, a szegényember lakása is lehet tiszta és egészséges. Tény, hogy a szegénység mint indirect kórtokozó hatány szerepel a népek egészségügyében, s tény, hogy ezen szegénység megyénknek a felvidéki megyék legtöbbjével közös osztályrésze. Hogy a szegénység miként hat, mint betegitő ok, minő szerepe van a betegségek kóroktanában, mint nagyon ismeretes dolog, bővebb magyarázatot nem igényel. Mindenki belátja, hogy a hiányos táplálkozás quantum és quale tekintetében, az idő viszontagságai ellen eléggé nem védő ruházat, a kimerítő, a megélhetést is alig biztositó munka, a szegénység s nyomor tudatával együtt járó nyomott kedély- hangulat, képesek betegitő okokként hatni; nálunk azonban, a felvidéken uralkodó szegénység a mostoha talaj s égalji viszonyok mellett, még direct kórtokozó is, a mennyiben a felvidéki nép“ nél, ha legfőbb élelmi cikkét képező burgonyája meg nem termett, s babja, zabja a tavasz felé fogyatékán van, éhség s ennek következményeként éhségi typhus s ugyanilyen viszonyok behatása alatt a forró nyári évszakban vérhas szokott fellépni. így az 1881. év tavaszán a felvidéken egy jelentékeny kiterjedésű éhtyphus járvány uralkodott. Van továbbá a szegénységnek még egy másik állandó kísérője, mely kórtokozó hatányként működik, s ez a pálinkaivás. Tény, hogy a pálinka nehéz fárasztó munkánál az izomerőre (pillantattyilag) üditőleg hat; mint a dohányzás, bizonyos kedvérzést ébreszt az azt élvezőnél ; nehéz munkával foglalkozók, az időjárás viszontagságai nak kitett emberek, mint bányászok, hajósk, emberek, kik rosszul táplálkoznak, pálinkát nem nélkülözhetnek, és az mérsékelten élvezve s igen hígított állapotban, eltekintve, hogy a szesz bármely formájában is az emberi egészség fen- tartására nem szükséges, még direct ártalmat nem képez; roértékletlen élvezete, mint lassan ölő méreg, aláássa az egyén egészségét, számos bántalmak, különösen idegbántalomnak lesz kátforrása a nemzédéknél s hajlamosító ok be“ tegségek felléptére ; említésen kívül hagyva, azon felszámithatlan kárt, melyet a pálinka a népnél materiális és ethikai tekintetben okoz. Megyénknek különösen felvidéki népe, mely rósz. szül táplálkozik, a mellett rósz, hegyen fekvő földei jjmegmunkásánál, vagy mint . bérmunkás a kincstári rönkcsuszornyázásnál egykedvű s türelmes természetével igen nehéz és fárasztó munkát végez, a szokásos pálinkaivásnak hódol annyira, mennyire azt keresete s vagyoni viszonyai megengedik, de mindenesetre elég nagy mérvben arra nézve, hogy saját egészségének s nemzedéke testi és szellemi kifejlődésének ártson. (folytatjuk.) A magyar Kárpát-Egylet Keleti-Kárpátok osztálya. A Keleti Kárpátok osztályának <nSgy Bányán tartott közgyűlése Nagy -Míhaiy városának meghívása folytán elhatározta, hogy a jövő 1885 ik évi közgyűlését nevezett városban fogja megtartani. A közgyűléssel kirándulás lesz egybekötve a Vinnai várhoz és tóhoz, a Vihorlatra, a szinuai kőhöz, valamint a tengerszemhez. Az osztály titkára, Sziegmeth Károly ur, épen most utazta be ezen vidéket, hogy meggyőződjék a felől, hogy mely munkálatokat szükséges még megtenni az utakon, a jel kitűzéseken és menedékháza“ kon a végett, hogy a kirándulás megkezdhető és nagyobb fáradság nélkül megejthető legyen. A tengerszemnél valószínűleg egy uj menedék- házat fognak épiteui, a Vinnai várban pedig egy rnesz- szelátót előállítani. Az ut a Vihorlatra és a tengerszemhez keleti kárpátaink legszebb és leghálásabb részletéhez tartozik, s igen kényelmesen megtehető língból Szobráneon, Jószán, vagy Felső Remetén át, Zemplénből pedig Nagy Miliályon és Jószán, miért is kívánatos, hogy ezen utat minél többen tegyék meg. A Kárpát egylet megkeresése folytán gróf Sztá- ray Antal ur saját költségén csináltatott lovagló utat Jósza fürdőtől a Vihorlatra, a meiyen Jászából kiindulva kényelmesen el lehet érni a Vihorlat csúcsát 2’/* óra alatt. 15 percnyire ezen csúcs alatt, egy bájos fekvésű róteu, s forrás mellett egy nagy menedékházat épitatett a Kárpát-egylet 3 szobával, és innen utat.készítetett a tengerszemig, a mely a Vihorlattói 3 óra alatt elérhető. A menedékhez és az utak jövő évre annyira jó karba fognak hozatni, hogy minden igényeknek meg felelendnek. Eltekintve a Kárpátegyletnek a magas Tátrában való működésétől, a keleti kárpátok osztálya az Antal menedékházat a Vihorlaton s a Károly me- uedékházat a Cziblesen felépítette, a tengerszemnél fekvő két menedékházat kijavitatta, továbbá a Vihorlattói a tengerszemig, a Sipotvölgyből a Polo, uina Rónára, s a Baiculni völgyből a Ciblesre vivő utakat helyreállitatta. Az osztály által rendezett kiállítások Szobra nooa M.-Szigeten, Munkácson és Nagy Bányán sokat hozzájárultak a háziipar emeléséhez. Ezek folytán az egylet megérdemli a pártolást minden hazafiasán gondolkodó magyar részéről. Az évi díj 2 forint 30 krt teszen, s minden egyleti tag az évkönyvet ingyen kapja. Belépési nyilatkozatokat elfogad az osztálypénz- tárnoka Stern Károly állomási főnök ur Ungváron. Különfélék. * Dubrinicso f. hó 16 tói uj postahivatal lép életbei mely és Uzsok és Ungvár között kocsipostajárat által fog közlekedni. Kézbesítési kerületéül Dubrinics Uj Kemence, Mircse Kis Pásztély és Ztrie3Ó községek osztattak be.
