Ung, 1884. július-december (22. évfolyam, 27-52. szám)
1884-08-31 / 35. szám
Iskolai értesitésftk tnkat, ki hinné, hogy ily parányok, amelyek 1000; szeres nagyitó üvegen nézve bár, alig látszanak lenni1 olyanoknak, mint egy pont, hogy ezen parányok sj fent részben elősorolt, hozzájuk képest óriás gombák- J nál a társadalomra megmérgezett állapotban sokkal: veszedelmesebbek, szaporaságuk, ritka erélyűk, s bámulandó szívósságuk által ott ahol, urai lehetnek aj helyzetnek, ott csak hamar mégis sem misitik magát az életet. Keletkezésük vagy származásuk ezen apró szer-] veknek az eddigi bnváriatok szerint legvalóbbszinii, \ miként mindezek kezdettől togva mint, első szereplők; a földön, mindig léteztek, s kérdés : váljon mint növény-állatok (Phyt.oxoidok) nem azon közös pontot képezik-e, a hol a növény és állatország egymással mint-j egy találkoztak, vagy mint úgynevezett Protistik,! őslényecakéknem az állatok és növény keletkezésének kiinduló pontjai-ó ? Mindezeknek rövid letárgyalása után, ma mári biztosan tudjuk, hogy a járványként és koronként | nyilvánuló ragályos betegségeket a gombák ezen utóbb; érintett parányai idézik elő. Most azonban önként merői fel szón kérdés, bogy hát honnan van az, hogy ha ezen parányok, a me*í iyekről csak imént szólottunk, melyek mint őslényecs- kók, ha mindig voltak, vannak és lesznek, mégis mint tapasztaljuk, a járváuyos betegségek, milyenk a cholera is, csak koronként, s bizonyos és változó helyeken lépnek fel, holott mint folyton létezők s igy velők minduntalan összeköttetésben állván, a járváuyos betegségeknek is, folytonosoknak kelletik lennie, sat. Ezen járványos betegségek kipuhatolása, s tanulmányozása céljából Európa hatalmai az elmúlt cholera járvány alkalmával Konstantinápolyban, múlt 1883bau Egyptomban, ez időszerint Franciaországban, egy nemzetközi egészségügyi bizottságot küldöttek ki a járványok színhelyére. Ezen nemzetközi egészségügyi bizottságok köz- tudomásilag, itt is, ott is, megkezdették működésüket, tovább azonban nem hatoltak mint egyes élet rendszabály, Quarantein és desinfectio rendszeresítésénél, s hogy végre a cholera járvány-ugymond-ázsiai, a a pestis meg Indiából veszi származását, hanem hogy mi okon, arról a szaktudósok mai napig sem tudnak semmit. 1879. év elején Oroszországban, Astragáuban, a mikor ott kitört a pestis, a hatalmak oda is kiküldöttek tudósaikat a helyszínére ugyancsak tanulmányozási célból; s valjou mi lett az eredméuye ? azonos a semmivel. Nagy remények között feltűntek, s működésűk minden legcsekelyebb maradandó becsijeikül le is tűnt; ép igy vagyunk vele máig még a choleránál is. A társadalom e részbeni egészségi ügye úgy áll ma, mint állott évtizedek előtt. Ezen elmefuitatások sfciikségképeni előre bocsátása után áttérek a dologra. Fentebb állítottuk, miként a járványos betegségeknek indító okai csakugyau az úgynevezett alsóbb rendű szervek ; de minthogy ezen őslényecskék az anya természetben mindig voltak, és lesznek, úgy, ahogy a jóságos mindenható által alkotva vaunak, járványos betegségeket nem idéznek, sőt nem is idéztethetnek elő. Megvagyunk győződve egyébbiránt arról is, hogy a milyen szüksége van rájok szervezetünknek, amennyiben az erjedés indító okai, ha nem gondoztatnak, ha az ész által nem kormányoztatnak, és ennek folytán túlságos erőre vergődnek magában szervezetünkben, sok féle házi bajokat s betegségeket képesek előidézni,^ játványos betegségekre pedig csak azon esetben, ha ennek útjait a társadalom természetellenes helytelen tendentiájával maga egyengeti, maga idézi elő A tudósok tehát mai napig azon nezetökuek adá- nak kifejezést, miként a cholera eredeti hazája csakugyan Ázsia, s hogy azt mint ragályt a nagy ember tömeg össze tódulása, pl. a mekkai zaráudoklás alkalmával, a zarándokok, vagyis utasok, cepelik szanaszét magukkal a világ részeibe és igy terjesztik a ragályt. Mi a tudósok eme ferde nézetét sehogy sem fogadhatjuk el, amennyiben nagy ember tömegek folyton minden nagyvárosban vannak pl. London, Pária, Berlin, Peking, sat. anélkül, hogy ezen erabertö - megek között a járványok folytonosak lennének. A mennyiben tehát ezen járvány keletkezését illetőleg a tudósok máig még nincsenek tisztában, hogy mégis az e dologban laicus világ előtt valami okot mondhassanak, a fent jelzett bajt az emberek egymásközötti csoportosulásából származottnak lenni fej - tegették, és igy azt ázsiai nevezvén el. Hogy ezen járványnak keletkezesi földje csakugyan Ázsia, azt magunk is elösmerjük, de csakis any-j nyiban, amennyiben Ázsia volt az emberiség kifejlődésének bölcsője, tehát a történelem atyja. A történelemből egyébbiránt tudjuk, miként Egyptomban, az ódon korban az úgynevezett pestis kórságot, az akkori tudósok, a papok, táltosok, nagy vallásos pietással az Isteneket mindenféle füstülőkkel, más áldozatokkal igyekeztek kiengesztelni. Mezes a Jehov» kiengesztelésére, népének nagy áldozatokat tenni pa- rancsolt, milliók minden rendű megölt állatok árán. Homér, a történelem feje, a pestis kórságot mint, járványt már említi, mások pedig a peloponézi háború után már leírták rémitő dühöngéseit e járványnak. Athénből a 16, században Európa többi államaiba is átjött a járvány, s a népesség majd fele részét magával sodorta. Az őstörténelmi nagy háborúskodások, legkivált pedig Ázsia téréin meghagyták részünkre emlékét annak, miszerint mindannyiszor minden nagy vérengzéseket, nyomban még nagyobb ostor: a járvány különbségei, időjárás, kedvező, vagy kedvezőtlenebb viszonyok között, majd ilyen, vagy amolyan alakban, mint pl. pestis, Cholera, diphteritis ; állatoknál takonykor, lépfene, pestis sat. követte, nemcsak, hanem miu. j tán s legkivált Ázsia és Afrika terein az úgynevezett mekkai szent zarándokoskodás, kereskedelmi, vagy vallási érdekből folytonos kapcsolatban ezen ténynyel folytonos, a rabló törzsek, és karaváuak egymásközötti j harca is, a végeredmény az alatt pedig mindig az | volt, hogy a hullák, a kiöntött vér, az enyészetnek a í szabad ég alatt engedtetett át. Európában legelső Ízben, kivéve pestis és diphteritis bajokat, a cholera Oroszországban lépettfel járványként 1828—1829.évi or oszjörök háborúk után 1831. évben s ezen időtől fogva az általános béke korszak-! ban a járványoktól Európa népei mentesek is voltak egész 1848—1849. évig, a midőn ismét a magyar-oszt-l rák — orosz háborúkat nyomban a Cholera, typhus és diphteritis betegségek követték. 1854. évben az orosz-török angol francia szövetségesek háboiuja Krímben, ezt követte 1855—1856. évben Európa szerte az általános cholera járvány. 1859. évben az osztrák olasz-francia háború! rövid tartama folytán, csak diphteritis, typhus-szórvá-! nyos megjelenésével nagyobb járványos bajokat nem vont maga után. 1866. orosz-osztrák háború, ezt követte a Cholera typhus járváuy. 1870. az orosz-francia háború, kultur harcnak lehet nevezni ugyan, de a mennyiben sok ideig tartott, a cholera, typhus ismét kitört, miglen végre 1873. évben végleg el is tűnt. 1878 az orosz-török háború után a fleck typhus? szórványosán a cholera és diphteritis egész 1879 • évig grassáit. 1879. évben Oroszországban Astraehantt a pestis kórság feuyegette járványképpen, s jaj lett volna Európának, ha az akkori idő viszonyok, t. i. a folyton- tartó esőzések a járványképpen fellépett kórságnak végett nem vetett volua ; a kiküldött Sauitáts cam nis sió s ezek által életbe léptetett Queranteinok életbe léptetése meg nem akadályozta volna, hogy bennün ket is meg visileijen. Mindezen fentebb röviden elősorolt történelmi észleieteket szükségképpen leginkább azért kelle előadnunk amennyiben ajárv anyós betegségek kifejlődését ezen törtóuelrai adatokkal óhajtjuk megvilágítani, hogy azon tudósok nézete, miszeuat ezen járványt Ázsiából származottnak nevezik még mai nap is, ezen nézetűket megdöntsiik s hogy az egyátalán nem áll, amennyiben ugyanezen bajt, ugyanazon ázsiai eszközökkel, t. i. a háborúskodások által Europa, éppen úgy, mini Ázsia, képesek előidézni ; műit 1883, évben az egyptomi háború kifolyása a cholera helyben és vidéken, de már 1884. évben, azaz most kitört Fran - cihonban. Mindebből az következik, hogy a társadalom ne háborúskodjék, mert az természetellenes s ezt csak a kanibalok gondolták ki, hogy általa embertársaikat lenyűgözvén, telhetetlen vágyaiknak tömjénez- hessenek, A népeknek egymásközött egyenlő érdekük van, mutatják azt a nemzetközi kiállítások is; mindnyájan, megférnek egymásközött békességben és barátságban. A mimkáknaü van földjük elég, nem szorult a mienkre, misem az övékre, s ha mégis háborúskodnak egymással, aunak okát másutt kell keresnünk ; végre is a béke bíráskodásokat miért nem léptetik életbe ? Piatby latrán (Folyt, köv.) A helybeli czeholnyai gör. szert. kath. fele» kezeti elemi népiskolába a felvétetések f. é. szept. hó i-töl 6-ig- bezárólag fognak eszközöltetni ; az ünnepélyes „veni sancte“ vasárnap azaz f. évi szept. 7-ik napján fog megtartatni, az előadások pedig ugyanazon hó 8-ik napján veendik kezdetüket. VALKOVSZKY MIKLÓS, ungvár városi gs/.. kath. lelkész s iskolai igazgató* Iskolai értesítés. Az ungvári róm, kath. néptanoda igazgatósága alatt álló fi-és leánytanodákban az 188*/5. tanévre a beiratások September hó i-től 4-ig tartatnak, a rendes előadás pedig a •Szt. Lélek Isten segítségül hívásával September 5-én kezdődik. Az igazgatóság. Örömmel értesítem a t. szülőket, hogy a régi városháza épületet Ungvár város tekintetes I tanácsától szerencsés voltam kibérelni iskolai helyiségül; mely épület úgy tágas, világos és egészséges termei, valamint alkalmas fekvésénél fogva a t. szülők kívánságait minden tekintetben ki fogja elégíteni, Az uj lakás fennsorolt előnyei azon kellemes helyzetbe juttatnak engem, hogy leányiskolámat újból és nagyobb számú tanítványok be. fogadására alkalmatosán fölszerelhetem s abban egy célszerű tornahelyiséget is berendezhetek. A beiratások f. é• szeptember i. 2. 3-án még a régi iskolai helyiségben történnek. A rendes előadások pedig szeptember 4-én veszik kezdetüket. További szives pártfogást kérve maradtam Ungvári 1884. augusztus 30.án. Feketéné Otte Hedvig. * Tanodái értesítés. A szigeti helv. hitv. lyce cumban, úgy a jogakadémián, mint a középtano* dai osztályokban az 1884/6. tanodái évre a beira- tások augusztus hó 31 -ik napján veszik kezdetüket s tartanak a középtanodában 6-ikig, a jog- akadémián 14-ig bezárólag. A megnyitó isteni tisztelet 6-án délelőtt 9 órakor lesz a lyceum imatermében. A tanítások aközéptanodai osztályokban 8-ikán, a jogakadémián 15-én kéz' jdetnek meg. A javító-, pót- és felvételi vizsgála tok szeptember 4. ^és köve tkező napjain tartatnak. Kelt M.-Szigeten, 1884. augusztus 10-én, Az igaz gatóság. Különfélék. *■ Báró Kemény Gábor közmunka és közieke dési miniszter ur e hó 26-án Munkácsra utaztában jCsapon délután kevéssel 5 óra előtt kiszállt, hol Kende Péter alispán, Tabódy Jenő járási szolga- biró és Buday Miklós csapi közbirtokos, valamint I az államépitészeti hivatal részéről : Cibur Vilmos és Bánky Gyula kir. mérnökök ünnepélyesen fo. gadták s az alispán a megye nevében üdvözölte. Jelen voltak még a fogadtatásnál a beregmegyei ármentesitő társulat megbízottjai is. A miniszter kíséretében volt B o d o k y miniszteri tanácsos és C s ő k e F. m. titkár. A kölcsönös üd - vÖzlések és bemutatások után a miniszter kíséretével kocsikra ült és kiment az ásványi és eszenyi tiszai védtöltési építkezések megtekintésére, hol 1200 szegedi munkás dolgozik. A munkálat megtekintése után, mivel a nap már szállóban volt, visszahajtattak az induló házhoz és külön vonattal tovább utazott Munkácsra. Ha előbb érkezik vala Csapba, tervben a volt Záhony i hid építkezés megtekintése is, de igy csak Bánky Gyula mérnöktől kérdezősködött az építés felöl. A mérnök felelete szerint a vállalkozó még hozzá sem fogott az építkezésekhez, csak a faanyagot fuvaroztatja . A. minisztert e válasz meglepte s kifejezte Jnyom* ban, hogy gondja lesz rá, - miként a vállalkozó vállalt kötelezettségének eleget tegyen. * A laktanyák építése ma holnap be lesz fejezve. A közös hadsereg részére épült három laktanya közül kettő már a jövő héten ádadatik a munkácsi zászlóaljnak, a többibe pedig szeptember havában be fog vonulni a radvánci utcán elhelyezett zászlóalj, valamint a belvárosijai, a vá "
