Ung, 1884. július-december (22. évfolyam, 27-52. szám)
1884-08-24 / 34. szám
Node, ez magában réve, amennyiben ez ideig háia Isten szükség nem volt rá, nem nagy baj! De most a midőn küszöbünk előtt áll a pusztító vész, most már mégis, ha mindjárt curiosum kedvéért is, meg lehetne nézetni valaki által, hogy voltaképen mit is mond az a stultus piotor, — s ha bolondot mond, el vele; ha pedig valamit mond, hát a retortába vele. Ha annyi tett kísérletek után ma még nem volnék meggyőződve azon emlékiratban foglalt eszmék igazságáról, s helyt foghatóságáról, bizony nem tenném ki magamat azon talán sok oldalú gúnyos mosolyok- nak, melylyel ilyen ember amolyan emberekkel szemben találkozik. Minthogy azonban én már magam is vagy 5 cho- lera járványt éltem át Isten segedelmével s pedig elég szerencsésen, s a három utolsónál nemcsak hogy gondolkoztam felette, de a természet kebelében számos kutatásokat is eszközöltem, hogy azon titokszerű tényezők üzelmeit felderíthessem. Hogy mennyire haladtam e téren fáradozásaimmal annak a nagy közönség általi megbirálása céljából az e helyütt folytatandó cikksorozatokban óhajtok kifejezést adni. 4 I. A g ó r c s ő. Csak egy pár évtized előtt is még azon téves hitben éltünk, miként a végzet titkai talán mindenkorra rejtve lesznek előttünk. A szellem azonban, mely nem szünetel, óriási ereje tudatában utat tör magának a min- denségbe, hogy megvilágítsa azon titokszerüségeket, melyek a múlt zordonságait, egy szebb jövővel fogja elénk tüntetni. Ily szellemi óriások egyike a górcső feltalálója, Jansen Zahariás és ha Hans. Ki hitte volna, hogy e családnak ezen óriás értékű találmánya, mely kezdetben gyerek játéknak tartatott, egykoron ezen félre ös- rnert játék lészen azon hatalmas eszköz, melynek segélyével a tudás, a felösinerés, a felvilágosodás, a szellemi törekvés utat fog törni magának, hogy a természet titkainak háztartásába behatoljon s általa a természet legfőbb rejtélyeit megfejthetövó tegye ; ki hitte volna, hogy ezen egyszerű család, egyszerű eszközeivel valaha az elet bölcsesóg kulcsául fog szolgálni ? Hát biz ezt senki sem sejtette, mert talán ama nyomorból, melyben tengődtek, valaki mégis kiemelte volna, vagy legalább bála érzettel örökítette volna meg nevöket. A górcső tehát azon megbecsülhetetlen kincs* melynek segélyével máig már oda jutottunk, hogy habár meg csak részben — sikerült is a buvárkodóknak kifürkészni azon parauyok létét, melyek, amint képzelhető, a világ kezdetétől fogva, mint első szereplők, a földön mindennek ami van, volt, s a mi lesz kifolyásai valamint az állatok ugy.a növény keletkezeseit illetőleg. Hol, miként? — és voltakepen miben keressük e jelenség lényégét, ezen a szauadszemmel láthatatlan parányoknal ? — hi zen mi egy parány egy embernek, adatnak, vagy egy platán fanak ? vagy mi egy hernyó egy óriási tölgynek, mi egy csep eső a főidnek '? Hat mzon azok változást előidézni képtelenek, tehát nem is az egyes parany mint olyanban, hanem ott van a parányok özönében, a vizcseppek egymásutánjában, a tömérdeksegtjen az erő; itt gyökerezik áldást hozó, valamint romboló hatasa. tízen górcsövi adatok, ezeu láthatatlan parányok miliárdjai, építik a hegyeket, köveket, kréta sziklakat mértfóldekre. Avagy vizsgáljunk p, o. csak egy csep vizet, s tapasztalni lógjuk, mikent az egy csep vízben hogy au hemzsegnek egymásközölt, miként küzdenek egymással szemben csodás alakzatokban a lét erde- keben. A górcső hatalmának köszönhetjük, hogy a levegő s víz ezen górcsövi állatok légiójával van tele, amelyeket mi iegbeszivás, evés és ivasközben minduntalan magunkba veszünk ; szóval a górcsőnek köszönheti a tudomány abbeli vívmányát, hogy mai napság mar sikerült betekinteni az élet es enyészet titkaiba. Ugyan azért a górcső feltaláló Jausen család iránt legyen részünkről is a halás visszaemlékezés kifejezése áltál uevök megörökítve. A górcsövi állatok, különös tekintettel a legalsóbb rendű szervekre. Nekünk ugyan nem célunk, hogy mindezen lát* hatatlan, úgynevezett infusoriák tömkelegének terme* szeti viszonyairól különleges tudományos életösmere- tet Írjunk, mindamellett jelen értekezletünk súlyát, — ezen tényezők alapjára fektetjük, s igy szükségkópen a tudomány előtt már eléggé ösmert, az úgynevezett gombák, alsóbb rendű szervek egy némely fajának, melyeket ezen értekezletünk keretébe tartozóknak vélünk, letárgyalását ismételjük. Ugyanis tudva van, miszerint a gombák minden neme elkészített szerves anyaggal táplálkozik. Mert Chloropbyljök, —és azzal együtt azon képességük nincs meg, bogy a felvett nyers tápszereket átsajátitani tudnák, az az oly anyaggá átváltoztatni, aminők nekiek táplálókul épen szükségesek, mely. körülmény miatt sok neme a gombáknak rothadó és az elhalt s bomlófélben levő szerveken lakik. Tudva van, mikéut vannak gombák, melyek élősködők. élő állat, vagy növényeket támadnak meg, — vagy végre legtöbb neme a gombáknak más lényeken élősködnek (Andophyta). Sok gomba egész életét egy tárgyon tölti el, másoknál az ivadék cserével az is együtt jár, hogy azon növényről, amelyen előbb élősködtek, — másokra költöznek át, mint p. o. a gabonaüszök nyugvó spórái, a szalmán kiteleluek. (Heteroecia) stb. Vannak gombák, melyek mint betegséget okozók már jó formán ösmeretesek ; ilyenek a parasit gombák (Oidium albicans) nem ritkán halálos betegségek okozói. Ezen gomba a csecsemők szájüregiben megfész- kelődve, igen gyors elszaporodásával — ottan fehér penészt képez (Mundschwemchen.) Az achorion Scheouleinii, megtámadja az ember- ej hajas részét, s ott vart képez, a Hespens tondes, ennek spórái a hajat szétfosztják és más fajai az élő állatok részében élnek, s fejlődésükkel betegséget, sőt- haláit is okoznak. Vannak, melyek rothadó auyagon laknak, és ezek a rothadás és részben erjedés okozói ; tudva van, miként van gomba, mely egészen sajátságos vagy bomlást Idéz elő, s ha a levegő oxigén bőséggel jut hoz zájuk, annak élenye korhadást (Verwesung) idéz elő, vagy ha levegője egyáltalán nincs, akkor a rothadás (fáulniss) áll be — mások forrás erjedésnek nevezik. Vannak sejt gombák (Tremellini), nyákgombák (mytomycetes), melyek kedvezőtlen külviszonyok következtében egészen nyugalomba vannak, mig ellenkezőleg kedvező élet feltételek között p. o. vizbe jutván, ismét mozgásnak indulnak s viszont tartós nedvesség, vagy nagy hőmérsék által elpusztulnak. A mindennapi élet viszonyok arra is tanítanak, miként vannak penészgombák, melyek a bomlófélben levő szerves testeket ellepik. Vannak rozsda- és üszökgombák (Hypodermii), melyek meg a növény világot teszik semmivé. Vannak az úgynevezett Spross pilce, mycoderma, melyek a cukrot szeszszé alkotják át. Vaunak iszapgombák, melyek meg a hideglelés okozói stb, Minden részben elsorolt gombáknak vannak még fajai, az úgynevezett Sckyromyeesák (Spalt, pilze). ilyenek a mikroeobia, Antrax, micrococcus, Bacterium vibrio stb. Mindezen gombanemeket a természetes búvárok, sok a gombákhoz hason sajátságaik miatt, egyenesen a gombák osztályába sorozzák. Ezen gomba nenaek, jobban mondva górcsövi lények, amelyekről utóbb szólandunk, fogják kulcsát képezni azon általunk e helyütt letárgyalandó úgynevezett járványos betegségeknek, minek folytán szükség, hogy v«lök legalább átalánosságban megösmerkedjünk. Platby István. (Folyt, kö t.) Levelezés. Nagy-Mihály augusztus hó zi-én Nagy-Mihály és vidéke ifjúsága által f. évi augusztus 16-án az ottani „Kos“ vendéglő nagytermében a Nagy-Mihályon felállítandó kisdedóvoda javára rendezett jótékonycélu táncmulatság fényesen sikerült. Az egybegyült szépszámú és válogatott közönség másnap reggeli 6-óráig a legjobb kedvvel mulatott, nagyban fokozta e jókedvet az, hogy Mányi Lajos s. alja-ujhelyi jeles zenekara őszintén be kell vallani a legkitartóbb buzgalommal húzta a szebbnél-szebb talp alá valókat. A négyeseket 40—45 pár táncolta; szóval, mig a közönség jó kedvvel eltöltött mulatság után kellemes emlékkel távozott, addig a rendezőség, mely egy nemes és szent célt tűzött ki maga elé, hogy ez által is bebizonyítsa, miszerint szive mélyéből óhajtja szülővárosa emelkedését, meg van elégedve az anyagi s leginkább az erkölcsi sikerrel. A tekintetes szerkesztő úr becses engedel» mével ide igtatom a bálon részt vett hölgyek neveit: Balogh Gézáné, Vicmándy Ödönné, Szirmay Ödönné, Pólányi Gézáné, Pólányi Gyuláné, gróf Aichlburgné, Olcsváry Bertalanné, Füzesséry Bol- dizsárné, Dr. Pogány Gerőné, Vinternitzné, Do- bákné, Fröhlichné, Mészárosné, Huszárné, Jelenné, Firleyné, Szmerekovszkyné, Szotákné, Tichyné, Widd’erné és Löfflerné. Azután : Ferency Margit, Baján Irén és Mariska, Füzesséry Margit és Vilma, Lavotha Vilma, Dobák Lujzka, Rochnyák Anna és Róza, Sleiminger Tini, Olcsváry Gizella, Win- ternitz Nóra és Ró^a, Szladek Mariska és Berta; Jeéger Vilma, Bálint Kornél és Izabella, Tichy Betti, Szoták Etel és Erzsi, Romátkay Margit, Székó Ilona (Ungvárról,) P'üzesséry í'áni, Ruby Mariska, Widder Róza, ITirschenhauser Regina (Bpestről). A jótékonycélra felülzefittek: Gróf Török Napoleon és a minden szépért s nemesért lelkesedő Hermin leánya: . . 5 frtot Balogh Géza, szeretett képviselőnk . . . 8 „ Szentléleky Géza, köztiszteletnek örvendő plébánosunk ..........................10 frankos aranyat Kiss István .........................................................1 frtot Neuwirth Dávid....................................................1 „ Sulyovszky István ......... 3 „ Baján Imre .........................................................1 „ Gróf Aichlburg....................................................3 „ Csűrös P'erenc ....................................................1 „ A rendezőség kedves kötelességet teljesít akkor, midőn nevezett adományozóknak és Baján Imre uradalmi igazgató lírnak kétszeresen köszönetét mond. Blanár Ödön, Iskolai értesítések. Az ungvári kir. kath. fögymnásiumban a nyilvános tanulók szabályszerű fölvétele augusztus hó 29, 30 és 31-én délelőtt 8—12-ig és délután 2—4-ig történik. A gymnasium első osztályába szabályszerűen csak oly tanuló léphet, ki a 9 évet betol, tötte s 12 évnél nem idősebb, mely körül, mény keresztlevél, illetőleg hiteles születési bizonyítvány alapján ^igazolandó. Ismereteinek mértékére nézve megkivántatik, hogy a népiskola IV-ik osztályának tananyagában kellő jártassággal bírjon, ezen ismereteit mindegyik, kivétel nélkül, külön felvételi vizsgálattal igazolja. A felsőbb osztályba való fölvétel a megelőző osztálynak sikeres végeztétől függ. Azért köteles minden tanuló a beiratásnál iskolai bizonyítványát és az idegen intézetekből jelentkezők a keresztlevelet illetőleg a születési bizonyítványt is okvetlenül felmutatni. Az iskolai év szeptember i-én kezdődikf szeptbr 1. és 2-án megtatnak a javitó és pót vizsgálatok. Kelt Ungvárott, 1884. aug. 20-án, Szieber Ede, fogyni, igazgató. Az ungvári g. sz. kath. éneklésztanitóképez- dében az i884/5 tanévre, a nyilvános tanulók szabályszerű felvétele f. é. September i-én 2-án és 3-án délelőtt 8—12-ig és d. u. 2—4 az uj képezdei épület helyiségében történik ; sept. 3-án tartatnak a javitó és pótvizsgálatok, 4-én pedig kezdetüket veendik, a nyilvános előadások. Felvételre a növendék szülei, gyámja vagy ezeknek megbízottja kíséretében tartozik az igazgatónál jelentkezni. A gyakorló iskola első osztályába minden kezdő felvétetik ; a többi osztályokba való felvétel a megelőző osztálynak sikeres végeztétől függ. Azért köteles minden növendék a beiratásnál iskolai bizonyítványát, s a kereszt- levelet, illetőleg a születési bizonyítványt okvetlenül felmutatni. Kelt Ungvárott, 1884. augusztus 20-án. Diohobecky Gyula, képszelei igazgüló. Az ungvári g. sz. kath. ieányttevelőtaninté. zetben az i884/5 tanévre a tanulók szabályszerű felvétele f. évi September hó 4. 5. és 6-án az intézeti épületben levő igazgatói irodában délelőtt 8—12-ig s délután 3—5 történik. Fölvételre a növendék szülei, gyámja vagy ezek megbízottja kíséretében a múlt évről szóló bizonyitványnyal ellátva személyesen tartozik az
