Ung, 1884. július-december (22. évfolyam, 27-52. szám)

1884-08-03 / 31. szám

XXII. ÉVFOLYAM. ling vár 1884, vasárnap, augusztus 3. Megjelen: MINDEN VASÁRNAP. A izerkesztnhi»/, intézendő minden kö7.leménv. mely » lap irodalmi reazát illeti. Levelek eaac bér- menteaen fogadtatnak el. Semmit aem közlünk, ha nem tudjak, kitől jön Kéziratok vissza nem adatnak. Kiadó hivatal ; Pollacsek Mikig könyvnyomdája Főmunkatárs; BÁNÓOY FERENC. CJ 11 gr m e «• y e hivatalos közlönye. 31. SZÁM. Előfizetési feltételek : Egy évre...................4 frl ­Félévre........................2 „ Negyed évre . . . . 1 „ — Egyes szám ára 10 krajezár. Hirdetések: szintúgy mint előfizetések az Ung kiadóhivatalába Uuevár. Follaesek M. könyvnyomdájába küldendők, Nyilttér soronként 20 kr. Felelős szerkesztő: FINCIOKY MIHÁLY. Hivatalos köxleiiiRiiyek. 438. az. alisp. Ungmegye alispánjától. MEGHÍVÁS. Ungvár rendezőit tanácsú város képvi­selő testületé által az uj szervezés tárgyában hozott határozat felülvizsgálata céljából folyó évi augusztus hó 4-én d. e. 10 órakor állan­dó választmányi ülés fog tartatni, melyre a választmány tagjai tisztelettel meghivatnak. Ungvárt, 1884. augusztus 1, KENDE PÉTER, alispán. 439. sz. alisp. Ungmegye alispánjától. MEGHÍVÁS. Ungmegye törvényhatósági bizottsága f. évi augusztus hó 8-ik napján délelőtti 10 óra­kor ad hoc közgyűlést fog tartani. Tárgy: Ungvár rendezett tanácsú város képvi­selő testületé által az uj szervezés tárgyában hozott határozat felülvizsgálata. Ezen rendkívüli közgyűlésre a megyei bi- zozttság tagjai tisztelettel meghivatnak. Ungvárt. 1884. augusztus hó 1-én. KENDE PÉTER, alisp. 2246 sz. k. i. 1884. Hirdetmény. Melylyel Ungvár város választóinak köztú- domására juttatik, hogy a városi képviselet vá­Az_»ÜNGr“ tárcCija. ükz ungvári kir. katli. fögym- uuhíiiui története. Aflymn külső története. (.Folytatás.) A tanári kar az uj gymnasiumon az iskolai ha­rang1) számára egy toruyocska építését is kérelmezte, •zt azonban a helytartó tanács nem engedélyezte. Az 1784/5. tané? elejére, vagyis 1784 november havára, készen állott ugyan az uj épület, minthogy azonban az átadásra nézve a felsőbb rendelet ekkorára meg nem érkezett, a helybeli kincstári hatos .g, melyre az epület vezetése és gondozása, illetőleg felügyelete bízva volt, csak azon kényszer körülmény folytán en­gedte azt át rendeltetésének, minthogy a régi épület ablakai, ajtói, kályhái stb-. legnagyobb részben teljesen rongált állapotban voltak. Az átadás megtörténtével késleltette a tanítás munkájának megkezdését az uj épület belső berendezésének teljes hiánya, a min nem lehetett máskép segíteni, mint hogy a régi épület három grammatikai osztályából a kadetrákat és padokat áthozatták, a régi épületben pedig a humanisták szá mára két szobái kijavíttattak, és így ezen iskolai év­ben a grammatisták az új, a humanisták pedig »'régi épületben voltak elhelyezve. A régi iskolai épület 1785 nyárán lebontatván, és az új épület belső berendezése is ez év őszére el­készülvén, az 1785/6 tanév elejétől kezdve az egész if­júság az uj épületben nyert oktatást. A múzsák lakának békés csendje azonban e moz­galmas időben nem volt meg. A II. József alatt beho­‘) E harangat, mely a jezsuita collegmmon állott tornyocs- kában volt elhelyezve, a collegium átadása alkalmával a fentebb említett bizottságtól a gymnasium számára elkérte Balogh János eijezsuita tanár. Az uj gymn. épületen nem lévén tornyoeska, a harang les/.orult, s csak 18í7-ben került mostani helyére, midőn a gymnasium a mai formában a tornyoeskával együtt kiépült. E harang hívja még ma is össze a tanuló ifjúságot és igy a gym- násiumnak egyedüli öröksége a jezsuiták idejéből. Rajta e körirat olvasható: „Mathias Ulrich in Eperjes in honorem Dei fudit me“.. Evszáma nines, de a püspöki templom jezsuita harangjainak év- ezámáról következtetve 1765 körül készülhetett. lasztottainak 28 tagból álló azon fele része, mely­nek mandátuma folyó 1884 évi julius hó 12-én le­járt, a képviseleti testületből a törvény rendelete szerint önként kilépett, és azok helyébe megej­tendő uj választásra lettes Ungmegye alispánja folyó 1884. évi augusztus hó 5-ik napját tűzte ki. A választás ezúttal is, mint ezelőtt, kerüle- tenkint lesz eszközlendő. Az i-ső vagyis savanyuvizi kerület az i-ső házszámtól 259-ig bezárólag 394 választóval 7 ren­des és 3 póttagot, a Il-ik vagyis belvárosi kerület a 260-számtól 578-ig bezárólag 448 választóval 8 rendes és 3 póttagot, végül a III-ik vagyis hidon- tuli kerület az 579 házszámtól végig 716 válasz­tóval 13 rendes és 4 póttagot választané, pótta­goknak azok fogván tekintetni, kik a már meg­választott rendes képviselők után legtöbb szava­zatot nyernek, — a póttagokra tehát nem fog kü­lön szavazás történni hanem minden választónak csak annyi rendes képviselőre keilend szavazatje­gyét beadni, a mennyi az illető kerületre esik. A választás á savanyuvizi kerületre a ha­sonnevű fogadóba, a belvárosi kerületre a város­házánál, a hidontuli kerületre pedig a „fekete sas“ fogadó helyiségében fog megtartatni. A választás vezetésével megbi ott elnökök gyanánt a képviselet folyó évi 45 zszámu hatá­rozata szerint a savanyuvizi kerületbe Mislinszky József, a belvárosiba Farkas Ferenc, a hidontuliba Mocsáry Géza lettek kiküldve. A választás mind a 3 kerületben kezdődik 8 órakor és végződik esti 6 órakor, mely órántul többé szavazat el nem fogadtatik. A választás a szavazók nevének nyilvános feljegyzése mellett személyesen, — intézetek, tes­tületek, cégek s nők részéről azonban meghatal­mazott, kiskorúak és gondnokság alattiak részéről pedig a gyám által beadott szavazat lapokkal történik. Ha a szavazatlap több nevet tartalmaz, mint a hány rendes képviselőt a kerület választani jo­gosítva van, az utólirott nevek nem vétetnek számba. Ha azok közül, kik ily módon a legkisebb zott királyi biztosság munkácsi kerületének székhelye Ungvár leit. Városunk lakások hiányában az igy meg­szaporodott hivatalok számára elegendő helyiséget nyújtani nem tudván, a királyi biztos a kincstárt ke­reste meg, a mely a maga helyiségeit részben átenged­vén, a kincstári aligazgató a maga számára a gymn. épület emeletében három szobát hivatalos helyiségül elfoglalt. Mily önkényüleg bánt a hatalom ez időben a tanulmányi alap ezen épületével, még inkább kiviláglik abból, hogy, midőn 178tí elejeu a királyi biztos a ke­rületi pénztár számára földszint még két szobát elfog­lalt, a tanári karnak ez ügyben való kérvéuyezésére újabb foglalással felelt, és még két szobát: egyet a pénztárt őrző katonák, egyet pedig a pénztári szolga számára kiüríttetett. E helyzetben az ifjúság saját he­lyiségéből kiszorult volna, ha a kincstári javak aligaz­gatója, látva a körülményt, az általa elfoglalt helyisé­geket át nem engedi. A királyi biztos azonban az el­foglalva tartott helyiségeket nemcsak hogy át nem adta, de hogy föltótien rendelkezését kimutassa, 1787 far­sangjának végén a gymnasium helyiségeiben még bált I is rendeztetett. II. József intézkedéseinek megszűntével a gymn. ; épület teljesen rendeltetésének adatott át. Az épület .zavartalan csendje azonban ismét nem tartott soká, ! habár, az előbbieknél sokkal békésebb vendéget kapott. I A munkácsi püspök kérésére ugyanis a megye 1791-ben elhatározta, hogy levéltárát, mely 1747-től kezdve a jezsuiták collegiumában volt, a püspöki épületből elviszi és a gymn. épületbe helyezi át. Az átvitel 1791-ben meg is történvén, igaz ugyan, hogy a megye részben az átengedett helyiségért az említett időtől fogva éven- kint 16 öl fát utalványozott a gymnasiumnak, e díj azonban az illető hatóság által keveseltotvén, 1805 nov. 21'én a gymn. igazgató és a megye hatósága között oly egyezség jött létre, hogy a megye a levéltárért az említett famennyiségen kívül évenkint, 30 frt-ot fizet a gymnasiumnak, illetőleg a tanulmányi alapnak, a fize­tési kötelezettséget az áthozatal idejétől számítva. Ki is fizetett a megye az egyezség megkötésekor egyszerre 420 írt ot a lefolyt 14 évért, a következő években pe­dig a 30 irtot fizette évenkint 1810‘ig, midőn a levél­I szavazattal lennének megválasztva, többen egy en j lő szavazatot nyertek, a felett, hogy ki legyen a ; képviselő, vagy póttag-, a választás elnöke által I kihúzott sors dönt. A választók a választás megnyitásakor az elnök mellé 4 bizalmi férfiút jelölnek ki a magok részéről, mely joggal ha .nem élnének, a bizalmi férfiakat az elnök nevezi ki. A szavazatok összeszámítása nyilvánosan tör­ténik. A választás eredményét az elnök a szavaza- j tok összeszámítása után, a választás színhelyén azonnal kihirdeti. A választási eljárásra vonatkozó panaszok vagy a megválasztott tag megválaszthatósága el­len tett észrevételek 10 nap alatt a t. megyei alispán úrhoz, mint az igazoló választmány elnö­kéhez, nyújtandók be. A választási elnökök és bizalmi férfiak a tör­vény különös oltalma alatt állanak. A személyes biztonság tekintetében ugyan­azon rendszabályok alkalmazhatók, melyek az or­szágos képviselő választásnál alkalmaztatnak, s az elkövetett vétségek a büntető törvény értel­mében bűntetteinek. Kelt Ungvárt 1884. augusztus hó i-én. LEHOCKY BÉLA. polgármester. .A. városi képviseletből. Már múlt számunkban jeleztük, hogy a vá­rosi tiszcujitást megelőző szervezési bizottság je­lentése tárgyában folyó évi julius 26-án és foly­tatólag 28-án a városi képviselet gyűlést tartott, melyről részletes jelentésünket ez alkalommal kö­zöljük. A tárgy érdekelte a képviselő tagokat, mert szép számmal jelentek meg s élénk várako­zással néztek a tárgyalás elé. Mielőtt azonban a tárgyalás kezdetét vette volna, felolvastatott a múlt gyűlés jegyzőkönyve, melyben a laktanyai építkezésekre még szükséges tárt a megye áthelyezte saját uj házába, melynek épí­tése 1809 végén fejeztetett be. Miután a megyei levéltár a gymn. épületéből ki­költözött, az igy kiürült helyiség — a kaputól a nagy utca fele eső hosszú terem a íöldszinteu — kápolnává alakíttatott át, a mire eredetileg is tervezve volt, és az ifjúság sok éven keresztül téli időben itt hallgatta köz- napukon az isteni tiszteletet mindaddig, mig az ifjúság szama oly nagyra nem nőtt, hogy azt e helyiség be­fogadni nem volt képes. E körülmény beálltának ide­jétől fogva e hosszú terem, bár kápolnaszerü berende­zése megmaradt, és benne isteni szolgálat is tartatott, leginkább üunepélyek rendezésére használtatott és vizs­gálati termői szolgált az alkotmányos időig, midőn egy időre rajzteremmé, később pedig rendes tanteremmé, s egy része legújabban az öuképző kör könyvtárává ala­kíttatott át. Ha ódon épületünk felsorolt viszonyain kívül megemlítjük azt, hogy első caualisálása 1799-ben, az épület előtti első kövezés pedig 1806-ban készült, s hogy első fedele helyett 1829-beu kapott uj födélzetet : annak külső viszonyaira nézve mindent felsoroltunk az ötvenes évekig. Midőn az ötyenes évek elején szóba került, hogy az új rendszer értelmében a gymnasium nyolc osz­tályúvá kiegészitessék, városuukbau úgy mint megyénk- beu számosán találkoztak, a kik ez óhaj megvalósítá­sát a legmelegebben felkarolták. E lelkes férfiak között első helyen említendő Dr. Varga István, akkori rém. kath. plébános és főesperes, a kinek fáradhatatlanjjuz- galma legtöbbet tett arra nézve, hogy az ige testté lön. Az ügy 1852-ben indult meg. A ministerium ugyanis hajlandónak mutatkozván gymnasiumunk ki­egészítésére,. ebbeli határozatát azon megjegyzéssel küldte le a megyei főnökség utján a városhoz, hogy a nyolc osztályú gymoasiumot tanerővel kész ellátni, ha a város a gymnasiumi épületet kibővíti, a mely akkori terjedelmében egy nyolc osztályú gymnasium befoga­dására elégtelen volt. Minthogy a ministerium a hozzá ez ügyben ismételve tett kérelemre azzal felelt, hogy a különben is szerfelett megterhelt tanulmányi alap a tett ajánlaton felül a szükségesnek mutatkozó épitke-

Next

/
Thumbnails
Contents