Ung, 1884. július-december (22. évfolyam, 27-52. szám)

1884-07-27 / 30. szám

A miskolci DAL- és ZENE ÜNNEPÉLY NAPI és SORRENDJE. Végleg rae'gállapittatott 1884. július hó 21-én. —»-:-oo-o*:— Első nap : augusztus 6. Megérkezés, s a budapesti délutáni 4 órai vonat megérkeztével ünnepélyes fogadás az in- dóháznál a rendező bizottság részéről. Bevonulás a városba sorrendben, az egyletek kibontott zász­lók alatt, zenekar kisérette mellett. Bent a városban „sorakozása az egyleteknek a város­háztéren, s a dalárok üdvözlése a városi hatóság részéről. Ezután elszállásolás s az egyleti zászlók elhelyezése a városház termében. Esti ó'/2 órakor a városház nagytermében az összes dalegyletek fogadása és üdvözlése a diszelnök és az egyesüle­ti elnök által ; ezt követőleg előértekezlet s a másnapi teendők megállapitása. Este 8 órakor is­merkedési estély a „Korona“ vendéglő udvarkert­je és egyébb helyiségeiben. Második nap: augusztus 7. Reggeli 9 órakor közgyűlés a városház ter­mében ; a versenybírák megválasztása s a ver­senyző dalegyletek sorrendjének megállapitása ; 10 órakor első összpróba a színházban. Esti 6 óra­kor a versenyző egyletek sorakozása a városház* udvarán, onnan kibontott zászlóik alatt felvonu­lás a színházhoz ; 7 órakor a színházban első cso­portú dalverseny és a minta-dalárdák versenye Huber Károly „Talpra mag*yar“ című műnégye­sével. Harmadik nap: augusztus 8. Reggel 9 órakor daláregyesületi közg'yülés a városház termében; az elnöki jelentés felolvasása; a tisztikar megválasztása ; daláregyesületi ügyek s indítványok tárgyalása ; alapszabályok vagy ügyrend netaláni módosítása. 10 órakor második összpróba a színházban. Este 6 órakor a verseny­ző egyletek sorakozása a városház udvarán, on­nan kibontott zászlóik alatt felvonulás a színház­hoz ; 7 órakor a színházban a második csoportú dalverseny a szabadon választott magyar müné- gyesekkel. Negyedik nap : augusztus 9. Reggel 9 órakor a közgyűlés esetleges foly­tatása ; 10 órakor harmadik és utólsó összpróba ; 6 órakor az egyletek sorakozása a városház udva­rán s kibontott zászlóik alatt felvonulás a szín­házhoz'; 7 órakör nag-y összelőadás a színházban a kitűzött közös müdarabokkal, zenekar kísérettel, Huber Károly országos karnagy vezénylete mel­lett. Ötödik nap: augusztus 10. Reggel 10 órakor közgyűlés az uj tisztikar választás eredményének kihirdetése. Déli 1 óra­kor diszebéd a Koronában. Délután 5 órákor is­mételt összelőadás'a mindenrendü nagy közönség igényeinek is kielégítése végett a városház udva­rán. Este 9 órakor a miskolci daiáregylet által az'ünnepélyi vendégek tiszteletére rendezett tánc­vigalom. Hatodik nap: augusztus 11. Reggel 9 órakor zárgyűlés a városház ter­mében ; a versenybírák ítéletének kihirdetése ; a dijak kiosztása. Estve 7 órakor dísz hangverseny fővárosi művészek közreműködése mellett ; 9 óra után búcsú estély a Koronában. A mist ölei daláriiimepély rendező bizottsága­Különfélék. * Az ungvári ifjúság a dalárda javára f. hó 19 én igen kedélyes mulatságot rendezett, melyben habár a jövedelem nem nagy volt, mert csak 6 frt adatott át a dalárdának, de ellensúlyozta e hiányt a határtalan jó kedv, mely éjfél után 4 óráig tartá együtt a fesztelenül mulató szép tár­saságot. — A hölgy koszorúban láttuk az asszo­nyok közül: Antalócy Péterné, Bánócy Ferencné, özv. Balugyánszkyné, Barna Mihályné, Bicsovszky Károlyné, Brody Zsigmondné. Dőry Jószeiné, Hlavathy jánosné, Homicskó Miklósné, Lukács Jánosné, Nehrebecky Györgyné, Özvegyi józsefné, Pólányi Istvánná} Paulay Mórné, Talapkovits Emilné, Terestényi Dánielné, Sereghy Lászlóné, Szieber Edéné, Wolf Árpádné és Weinberger Móráé úrnőket stb. a kisasszonyok közül: Lux Bella Kemencéről, Kováts Ilona Budapestről, An­talócy Margit, Bánócy Margit, Balugyánszky nő­vérek, Brody Paula, Hlavathy Ilona, Homicskó Anna, Kellner Margit, Özvegyi Aranka, Pólányi Erzsiké, Margit és Mariska, Spanyol írénke, Szie­ber Bella, Talapkovits Neszta és Weinberger Ma­riska k. a. stb. Óhajtandó, hogy e szép társaság e nyár folytán, hasonló sikerű mulatságra ne utól- szor gyűlt légyen össze. * Marhabetegség. Miután Ungvár városában a szarvarmarha állomány ez idő szerint hűli, figyelmez­tetem a szarvasmarha tulajdonosokat, hogy annak meggáüása céljából folyamodjanak az általam közre­bocsátott állat porokhoz mert én azzal bárkinek i u- g y e u szolgálok. Plathy István. * A munkácsi egyházmegyei ungvári kir. gkath. éneklész-tanitó képezde értesítője az i883/4 tanév­ről, közli Drohobecky Gyula igazgató. Az értesí­tő „A munkácsi egyházmegye néptanítói hoz“ cim alatt Drohobecky Gyula tollából tartalmas és hazafias felhívást közöl, melyben a képezde történetét röviden előre bocsátva, egyesülésre hívja fel a munkács e. h. megyei kántortanitókat, s buzdító szavakat intéz a magyarosítás apostolaihoz a népnevelés magasztos hivatásáról. A tanári kar 8 tagból állt ; az intézet növendékeinek létszáma és pedig a) a képezde 3 osztályában 118 rendes, 29 magán, b.) a gyakorló iskola VI osztályában 117 volt. * Áthelyezés. Both Miklós nagy bereznai aljárásbiró Munkácsra, és Vary Sándor munkácsi alj bíró Nagy-Bereznára kölcsönösen át­helyeztettek. * Halálozás. Az itteni 66-ik cs. kir. ezred egyik derék és képzett századosa, Appel F e­r e n c, hosszas szenvedés után e hó 20-án 45 éves korában elhunyt. Temetése másnap nagy részvét mellett ment végbe. Özvegyet és két kiskorú gyer­meket hagyott hátra. * (A magyarországi) Kárpát-egyesület keleti Kárpátok osztályának közgyűlése f. évi aug. hó 10-én Nagy-Bányán fog megtartatni, melyre nézve a meghivók már e napokban szétküldettek. A közgyűlés helyi kiállítással lesz egybekötve s mint a programúiból olvassuk, ez alkalommal igen érdekes kirándulások is rendezfcetnek. A magyar éjszakkeleti vasút vezérigazgatósága vonalain a résztvevőknek 50 "/o árleszállítást engedélyez, melyhez a menetjegy a kiindulási állomáson az igazolási jegy előmutatása mellett váltandó. S.-a.-Ujhelyből az indulás aug. hó 9-én reggel 7 óra 1 perckor történik s ára Szatmárig és vissza a II. osztályon 8 frt 74 kr. a III. osztályon pedig 6 frt 24 kr. Szatmáriéi Nagy-Bányáig és vissza féljegygyel utazhatni, mely 3 frt 03 kr. illetve 2 frt 75 krba kerül. A megérkezés estéjén a városligetben ismerkedési estély tartatik. Aug. co-én d. e. közgyűlés és a kiállítás megtekintése, d. u. 2 órakor közebéd, estve táncmulatság, Aug. 1 i-én kirándulás a Rozályra. Aug 12-én kirán­dulás a Cziblesre, Kapnikbányán, a Strimbuly völgyön át. Leszállás a Dragomérfalva felőli ol­dalon s az ottani menház megnyitása. Aug. 14-én érkezés M. Szigetre, honnan tetszésszerinti kirándulások tétethetnek a szlatinai és rónaszéki sóbányákhoz, valamint a Popp Ivánra s a Tisza forrásához. A meghívóhoz egy szelvény is van csatolva, melynek kitöltése s annak az egylet tit­kára: Siegmeth Károly vasúti felügyelőhöz S.-a.- Ujhelybe való beküldése aug. i-ig kéretik. * Felhívás Táncsisné érdekében a nemzethez. Alig egy pár napja, hogy a leghívebb magyart örök nyugalomra kísértük., alig törültük le arcaink­ról fájdalmunk könnyűit : ismét munkához kell ; fognunk, ismét a nemzethez kell esdő szavunkat j emelnünk. Táncsics meghalt. A hazafiui hála és kegyelet tehát vele, az ő egyéniségével leszámolt. Ámde él Táncsicsnak méltó élettársa, nehéz sorsá­nak osztályosa, csekély örömének, rendkívüli szen­vedéseinek részese : hű felesége. Illő, hogy Tán- csicsnét a magyar női hűség és áldozatkészség eszményképét, a nemzeti kegyelet vegye oltalmá­ba, mely férje végső éveit türhetökké tette. A Táncsics nevét viselő bizottság feladatának csak egy részét oldotta meg, midőn az öreg urat elte­mette. E bizottságnak most már az vállt köteles­ségévé, hogy az özvegy életszükségleteiről gondos­kodjék ; s ha majd erre sem lesz szükség, sírem­léket emeljen a Táncsicspárnak, hogy ne feküd­jenek jeltelenül a leghívebb hamvai, hogy meg­tudhassa évenkint a nemzet ifjúsága hol van a kerepesi sirkertben a hazafiság Golgothájának az a pontja, melynél pár pillanatra megállani köte­lesség. A bizottság* ezen feladatát csak a nagy közönség támogatásával oldhatja meg. Testületünk nevében bizalommal s azon tiszteletteljes kérem­Nein hagyhatom említés nélkül, hogy a főispán 177tí-ki felterjesztésében az uj gymu. felépítésére al­kalmas helyet és kiviteli módot is ajánl a helytartó tanács ügyeimébe, midőn igy ír: „(Jtun verő ah aedi- íieio -scholari parochialis ecclesia lenge omnino dista rét, et dominus episcopus graeci r tus unitorum Mun- káesieusis cousuetos recitautis inveututis clamores vix ne vix quidem amplius períerre vei let, gymuásium in- super in loco altiori vento et cuivis aéns iutemperiei magis pervio ruinae iám proximum, absque ullo atrio, ambitu et cinctura situm conspiceretur, vetusta verő parochialis.ecclesia statim in contiguitate novae eeclesiae parochialis sine omni usu et militate seu divinorum seu publici commodi, ceteroquin satis ampla consiste­nt, séd et aec adeo múltam operám in novationem instaurationemque requirere videretur et alioquin sacra res iu sacros purinde usus taliter abiret: in omni sub­mission cense re in proinde haue ipsam veterem deso- latatű eeclesiam citra uílum alioquin commodum tractu temporis iu ruinam iuclinaturam, si ita benigno-gratiose visum íuerit, in huucce usum scholarem sen gymnasium transformandam. Vacuum illud spatiurn, quod praeat- tactas iuter veterem et novarn ecclesias interiacere pro aédificio scholarí sic adiei valeret, út unó pariete veteris ecelesiae in suo esse porro quoque p;rmmente alter verő pro alio latere seholarum erigendo commode applicaudus venire posset.“1) E szerint az uj gymua­2j Országos levéltár. Helytartó t. osztály. sium a mostani nagy utcán a rom. kath. templom so­rában és annak szomszédságában lett volna felállítandó. Az ismételt kérvényezés felkeltette a helytartó tanács ügyeimét, és 1777 május lió 31‘éu gr. Károlyi Antal, akkori főigazgató, a tanintézet látogatása alkal­mival felsőbb meghagyás folytán helyet uézett^ki az új gymu. épületre, minthogy a régi gymnasium lebontása és egy újnak más helyen való felépítése elhatározta­tott, mit időközben a helybeli püspök is melegen ké­relmezett. 1778 bau e célból jött városunkba gr. Festetich Pál, kamarai alelnök, a ki azonban a felállítandó uj épület helyéül nem a főispán által ajánlott régi temp­lomtért, hanem azon helyet fogadta el, melyen a mos­tani gymn épület áll. E téren akkor egy „Kaszárnyá­nak“ nevezett kincstári.épület állott, mely a tanulmá­nyi alap költségén megvétetvén, lerombo.tatott. 1780 december hó 2-án érkezett le a helytartó tanács rendelete az uj épületre nézve a midőn a fel­sőbb hatóság egyszersmind az építéshez szükséges anyagra vonatkozólag iuformatiót kér. A tanári kar e rendeletre adott felterjesztésében egy oratórium (ká­polnádnak az épületben való felállítását, is kérelmezte, mit a helytartó tanáos elfogadván, az épület tervét még ezen évben elkészíttette és helyben-hrgyás végett a felség elé terjesztette. Habár a Helytartótanács az építéshez szükséges költséget, mely a lerombolt épület becsértékén felül 7800 frt- volt, még 1781 október havában utalványozta részben a kassai, részben pedig az ungvári sóhivatal- nái; az építéshez mindazonáltal csak 1783 június hó 10-én kezdtek, a midőn a királyi kamara által Pozsony­ból küldött építész vezetése alatt a régi „Kaszárnya“ épületet lerombolták, meghagyván annak falaiból és alap­jaiból azon részeket, melyek az uj épülethez használ­hatók voltak. Az új épületnek, mely eredetileg a Spitzer-ház felé hajló rész nélkül egyenes vonalbau volt tervezve még ugyanazon óv nyarán el kellett volna készülnie, minthogy azonban az épület megvizsgálására ugyan­azon év szeptember havában kiküldött mérnök két szobát oly szűknek talált, hogy azokban kevés pad fér­hetett volna el, e körülményről a helytartó tanácsnak és a kamarának jelentést tett, és a felsőbb határozat megérkeztéig a munka szüneteit. A helytartó tanács a bajon segítendő, ugyanazon óv október havában a kincstári tisztviselőkből, a gymn. igazgatóból és két tanárból álló bizottságot küldött ki, azok jelentését az ügyre nézve bevárandó. E bizottság azt javasolta, hogy a bajon csak úgy lehet segíteni, ha a közvetlen szomszéd ház, hol akkor egy borbély műhely volt, megvétetik és annak a helyén két osztály építtetik egy földszint és egy az emeletben, a mi meg is tör­tént' és igy nyerte a gymn. épület, azon fórditott ! — alakot, melylyel a két utcán áll, az épület hosszában nyúló udvari rész nélkül azonban, mely csak később épült. (Folytatás ,j

Next

/
Thumbnails
Contents