Ung, 1884. január-június (22. évfolyam, 1-26. szám)
1884-03-02 / 9. szám
9. SZÁM. XXII. ÉVFOLYAM. Megjelen: MINDEN VASÁRNAP. A szerkesztőhöz intézendő minden Közlemény, mely a lap irodalmi részét illeti. Levelek esak bér- | mentesen fogadtatnak el. Semmit sem küzdünk, ha nem tadjak. Kitől jön. Kéziratok vissza nem adatnak. Kiadó-hivatal : Pollacsek Miksa könyvnyomdája | Főmunkatárs: BÁNÓCY FERENC. Ungvár 1884 vasárnap, március 2. Y EGYESTARTAL M U HET1LA P, U n g- m egye hivatalos közlő 11 y e. Elöfizetéi feltételek : Egy évre ...................4 frt Félévre............... 2 Negyed évre . . . . 1 „ — Egyes szám ára 10 Krajczár. Hirdetések: szintúgy mint előfizetések az Uns kiadóhivatalába Unavár, Follaiisek M. könyvnyomdájába küldendők. Nyilttér soronként 20 kr. Felelős szerkesztő: FINOICKY MIHÁLY. Hivatalos kö/Jemén} ek. Magyar királyi belügyminiszter. 911. szám. ; ein. Körrendelet, Az ország különböző részeiből azon értesítést vettem, hogy a fajok és felekezetek közötti gyü- lölség terjesztésére, és ez nton az azok békés együtt élésének megzavarására vonatkozó izgatások újabb időben ismét megkezdődtek, és részint lelkiismeretlen öntudatossággal, részint bűnös meggondolatlansággal folytattatnak. Ezen körülmény kötelességemmé teszi, hogy vonatkozva 1882-ikévi október hó 2-róJ 3397. ein, sz. a. valamint 1883-ik évi augusztus hó 28-ról 3484. sz. a. kiadott körren- deleteimre is, ezennel felhívjam a törvényhatósá* got arra, hogy a bármelyik hitfelekezet, vagy bármelyik a hazában levő faj irányában felmerülő izgatásokat a legéberebb figyelemmel kisérje, azokat csirájukban elfojtsa, magokat az izgatókat pedig — minden személy válogatás kizárásával — a törvény egész szigorával sújtsa, — illetőleg e célból az illetékes hatóság intézkedését minden egyes esetben haladéktalanul felhívja. A megyeij (városi) községi tisztviselők és közegek azonnal utasitandók, hogy ezen izgatások irányában a leg- S nagyobbb ügyfelemmel és erélylyel járjanak el, és mind azt, mit e tekintetben tapasztalnak, vagy saját hatáskörükben tesznek, a törvényhatóságnak azonnal bejelentsék. A törvényhatóságtól pedig elvárom, hogy jelen körrendeletéin folytán tett intézkedéseiről mielőbb — a tapasztaltakról, és az azok folytán tett rendelkezéseiről, esetről esetre hozzám tüzetes jelentést tegyen. Budapesten 1884. ; évi február hó 24-én T i s z a s. k. 74P- sz. k. 84. Ungmegye alispánjától A szolgabiráknak és Ungvár város polgármesterének, hivatkozással 1883. évi augusztus 31-én 3454. sz. a. kelt rende- letemre szoros ahoztartás, a községi elöljárók kellő utasítása s előforduló esetben célszerű, erélyes intézkedés, valamint rögtöni jelentés tétel végett, kiada- j tik. — Ungvárit. 1884. évi február 28-án. KENDE PETER, alispán. Hogy beszélnek Uugmegyéről a szomszédban. A véletleu e napokban a tiszaháti választó kerület értekezletébe vitt Beregszászon, hol a választók a képviselő kijelölése fölött tanácskoztak. A felszólalásokból úgy látszott, hogy a kijelölendő egyén személyében nem tadtak megállapodni, de mig odáig jutottak volna a szónokok egyebek közt minduntalan belekeverték beszédjeikbe U n g m e g y é t is és ez érdekessé tette előttem az értekezletet. Előre kell bocsátanom, hogy ez a választó- kerület ezelőtt három évvel a mostani országgyűlésre egyhangúlag függetlenségi képviselőt küldött, akivel most már megelégedve nincsenek s helyébe a függetlenségiek mást akarnának megválasztani. Szónokuk, Uray Imre, elis- mondta, hogy óhajtaná, ha a kerület ismét egy olyan egyénben állapodnék meg, ki hivatva volna a kerület érdekeit úgy képviselni, amint azt kívánnák, de ez az egyén függetlenségi legyen ; viszont a függetlenségi párt a többi kerületben szabad kezet engedne a kormány pártnak. A béke érdekében kérte a választókat, hogy indítványát fogadják el. A megye alispánja, J o b s z t y Gyula, más véleményben volt. A béke érdekében ő is a mellett van, hogy egy egyén jelöltségében állapodjanak meg, de azt nem hajlandó elhinni, hogy egy fuggedmségi képviselő jól képviselhetné a kerület, különösen Beregszász város érdekeit. Mert ha figyelembe veszi azon érdekeket, melyek Beregszász város jovőjéhez fűződnek, úgy azt kell kívánnia, hogy ép a jövő országgyűlés alatt oly képviselő képviselje ez érdekeket, kiben teljesen meglehet bízni. Nem ok nélkül nyilatkozik igy, mert a közelmúltban ízt tapasztalta, hogy Beregszászváros helyi érdeke a kormánynál nem vétetett figyelembe. A jövő országgyűlés alatt várható a törvényszékek és megyék végleges reudezése, tehát óvatosaknak kell lennünk. A megyék székhelyére vonatkozó megyei határozat évek, óta ott fekszik a kormánynál elintézetlenül. És ő Ugocsa és Ungmegyók felől fekete pontokat iát, melyek Beregszász város jövőjét fenyegetik. Például hozza fel, hogy a cs ndorség szervezésekor nem Beregszászba helyezték a szárnyparancsnokságot, hanem Ungvárra.És miért? mert e kerület nem volt jól képviselve. Mi lett az eredménye? Az, hogy egész Beregmegyében a csendőrségből egyetlen egy tiszt sincs A pénzügyigazgatóságot elvitték, a főgv 111 naziumot még nem telték oda át, a megyeháza kérdése pedig elintézetlenül hever, ez mind olyan fekete pont a mi miatt Beregmegye alispánja nem tud aludni. Különös, hogy Beregmegye ITnginegyéveí soha sem volt valami jó viszonyban, legalább a történelem igy mutatja. Lehóczky Tivadar is monographiájában Unginegyérői csak egy pár helyen tesz említést, pl- hogy Beregmegye határa itt és itt érintkezik Ungmegyével : vagy a Rákócv korszak leírásánál, hogy a szered- nyei várban miféle katonák voltak akkor. A történelem folytatást nyer a mai korban, midőn egyes városok’ vetélkednek az elsőség fölött. Mióta Beregszász azon szerencsében részesült, hogy három törvényszéki terület székhelyévé lett, azóta minden szomszédvárost riválisának képzel s félti tőle jövőjét. Ha a tiszaháti választó kerület képviselőt kere., ugyan mi szükség akkor Ungmegyét emlegetni ? Ungmegye megnyugodt sorsában és a tiszaháti választó kerület székhelyét nyilvánosan soha és sehol nem használja fel ijesztőül ; de egy város a szomszéd városok rovására és kárára nem is követelheti magának, hogy mindenek fölött tekintetbe vétessenek érdekei a kormánynál akár képviselje azt kormány- párti, akár függetlenségi képviselő. Az alispán e nézetét tovább fűzte Gottesmann Jenő, ki a „fekete pontokat“ szintén észlelte már s ugyancsak Ungmegyét,öl való félelmében régi elvétől eltérve hajlandó egy oly egyén jelöltségét elfogadni, ki a kerület és B<‘- regszászváros érdekeit különösen képviselje, E szónokokkal szemben Uray Imre kijelentette, hogy ő azokat a „fekete pontokat1' semmibe sem veszi és nem is látja, hanem kész szembe szállni azon bajjal akkor? ha már előtte áll. Különben látja, hogy ellenfelei nem akarnak egyezkedni s azért pártfeleinek kijelenti, hogy „oszolj község, nincs vendégség“, mely kijelentés után a függetlenségiek csakugyan eltávoztak, a jelenvoltak pedig kikiáltották Gu- lácsy Dezső tiszti ügyészt jelöltük Az értekezletben, elmondottakból azt a tanulságot vontam le, hogy Ungmegyétől a beregszásziak saját érdekűkben azért.félnek, mert mindazon intézmények, melyek ott időközben létesítettek, még nem szilárdultak meg annyira. hogy fenmaradásukat biztosra lehetne I venni, s ezért óhajtanának kormánypárti képviselőt választani. Hát mi ungváriak mit szóljunk eliez, mikor nálunk mindig kormánypárti képviselő képviseli a kerületet és jogos óhajtásaink még sem valósulnak meg- Legyünk igazságosok és ne akarjunk egymás kárán boldogulni. Képviselje Beregszász város saját speciális érdekeit, de ne provocalja Ungmegyét, mert Ungmegye nem kíván Beregmegye kárával előnybe jutni s mindketten bízzuk az elhatározást a kormány jóindulatára és bölcsesé- gére. A magyar éjszakkeleti vasút uj menetrendje, A magyar éjszak-keleti vasút igazgatóságát ó 2421. sz. a. uj menetrend tervezetet kaptunk, melynek városunkra és megyénkre vonatkozó részleteit a közönség érdekében közöljük. Miután a magyar éjszak-keleti vasúton a belga* vassínek nagyrészt acélsínekkel felcseréltettek és a kis j fahidak nagyrészt vasiiidakkal pótoltattak, ezen vasút : vezérigazgatósága azon .kellemes helyzetbe jutott, bogy f. év m jus 20-ától érvényes oly új menetrendet készíthessen. mely az utazó közönségnek a jelen menetrendnél nagyobb kényelmet fog nyújthatni. A. változás főleg odairányul, bogy a vonatok gyorsai)!) menete és az állomásokon rövid tartózkodás által, a fóvárossali összeköttetés idő tekinteteben meg- röviditessék. A helyi viszonyokra kiváló tekintet tel van az uj menetrendben gondoskodva, amennyiben helyi érdekű vonatok fognak oly formán közlekedni, hogy a magyar éjszak-keleti vasút menten fekvő fontosabb kereskedelmi érdekű városokba kellő idején reggel lehessen be jutni és délután visszautazni. Gondoskodva van továbbá arról, hogy minden vonat a mellékvonalakról a fővonalra csatlakozzék s igy az utazás bárhonnan és bárhova megszakítás nélkül történhessék. A közönség érdekeinek vélünk használni, midőn n mondott menetrendet főbb vonásaiban megismertetjük Mig például most a menetidő. M ármaros-tízigettől — Szerencsen át Budapestre. (indulás M. Sziget 9 óra 19 perc este.J érkezés. Budapestre 8 óra reggel másnap 22 óra 41 pere.) addig az uj menetrend szerint lesz ugyanezen utazási idő. iudulás M.-Sziget reggel 5 óra 1 perc „ Királyháza „ 7 „19 „ „ Beregszász délelőtt 8 „ 52 „ „ S. A. Ujhely déli 12 „44 „ érkezés Budapest este 9 „ — „ 15 óra 59 perc, tehát 6 óra 42 perecel rövidebb, megfordítva, most Budapest — Szerencsen át — M.-Szig e t r e indulás Budapest 7 óra 31 perc reggel érkezes M.-Sziget 6 „ 30 „ „ másnap 22 óra 59 perc. az uj menetrend szerint lesz ugyanezen utazási idő indulás Budapestről 7 óra 45 pere reggel „ Szerencs 2 ,, 15* „ délután » S. A. Ujhely 3 „ 49 „ j „ Beregszász 6 „ 38 „ este „ Királyháza 8 „ 11 „ „ érkezés M. Sziget 10 „ 5 „ „ azaz 14 óra 20 perc, tehát 8 óra 39 perccel rövidebb.
