Ung, 1883. július-december (21. évfolyam, 26-52. szám)
1883-08-19 / 33. szám
XXI. ÉVFOLYAM. Ungvár 1883. vasárnap, augusztus 19. 33. SZÁM. Megjelen: MINDEN VASÁRNAP. A szerkesztőhöz intézendő minden Közlemény. mely a lan irodalmi részét illeti. Levelek csak bérmentesen fogadtatnak el. Semmit sem közlünk, ha nem tudjuk. Kitől jön. Kéziratok vissza nem adatnak. Kiadó-hivatal : Pollac8ek Miksa könyvnyomdája Főmunkatárs: BÁNÓOY FERENC. Előfizetési feltételek: Egy évre .........................6 frt Félévre...................... 3 „ — Negyed évre .... 1 „ 50 Egyes szám ára 12 krajczár. Hirdetések: szintúgy mint előfizetések az Ung kiadóhivatalába Ungvár, Pollaesek M. könyvnyomdájába küldendők. Nyilttér soronként 20 kr. Felelős szerkesztő: FINCICKY MIHÁLY. A laktanya ügy. Városunk egyik legfontosabb napi kérdése kétségtelenül a sok pénzt igénylő laktanyák építése, mely évek óta a tervezgetés stádiumában van. A szükséges pénzösszeg is meg volna már, csak a tervek közt kell választani, hogy az építkezés meginduljon. A városi tanács ez ügyben sok modust ajánlott már a képviseletnek, a nélkül, hogy célját elérte volna. A leg- Közelebbi gyűléshez az alábbi előterjesztést teszi, melyet polgáraink figyelmébe ajánlunk, hogy a gyűlésig elmélkedhessenek az ügy felett. Az előterjesztés következőleg szól: Tisz teltképviselet! Nagyon jól tudja a t. képviselet, hogy a honvédségi és közöshadseregbeli laktanyák építési ügye hányszor fordult már meg a zöld asztalon, s még ed- digelé minden fordulónál újabb eszmék, újabb tervek nyertek túlsúlyt az elhatározásra, úgy, hogy most már alig vagyunk képesek registrál- ni azt, hogy hányadszor hozzuk ez ügyet elé. De bár hányszor jött is elé ez ügy, s bár minő tervek és eszmék folytak is be a t. képviselet bölcs elhatározásaira, alulírott tanács megbízásához képest mégis kötelességében állónak tartja ez ügyben a végszót elmondani s ennek alapján kikérni a t. képviselet véghatározatát, mivel tovább az ügy nem halasztható, mert a felvett kölcsön megeszi maga magát még mielőtt építkeznénk. Hogy e fontos és a város polgáraira oly életbevágó kérdés kellő megvilágitást nyerjen, szabadjon alulírott tanácsnak ez ügy történetét rövid szavakban összegezve, elmondani, mórt attól függ a laktanya építése, vájjon elfogadja-e a t. képviselet azon intentiót, melyből mi kiindultunk, vagy ezt más alakban felfogva kívánja érvényesíteni. A városi tanács intentiója a laktanyák építése körül azon mind a tanács, mind a katonai hatóságok által észlelt közszükség volt,hogy a helybeli sorezred és honvédségi katonaság hiányos, az újabb törvény által szigorúan megkívánt elhelyezésén akként legyen segitve, hogy az elszállásolás végleg megszüntettessék, a laktanyai elhelyezés pedig olyként eszközöltessék ezentúl, hogy a törvényes mértéken felül minden igény lehetőleg kielégittessék ; vagyis alaktanyák megüssék azon normálét, mely nem múl-1 hatlanul szükséges ugyan, de mégis kötelező.] A kivitel első terve egy állandó laktanya! építése volt, mely terv azonban, dacára annak, hogy a költséges tervrajzok elkészültek és felsőbb jóváhagyás végett a honvédelmi minisztériumhoz felterjesztettek, megfeneklett részint az újabb törvényes intézkedések folytán beállt katonai disloeationál fogva, részint a terv költséges volta miatt, mely kerekszámban 650 ezer, forintra rúg. De e terv keresztülviteléhez a város nem is ragaszkodhatott, mivel annak felsőbb megerősítése máig sem következett be ; minthogy pedig a katonai hatóságok részéről a mai hiányos elhelyezések miatt folytonosan panasz tétetett, más részt pedig az uj dislocatio folytán egy zászlóalja az itteni sorezrednek Munkácsra tétetett át alkalmas hely hiánya miatt, kénytelen volt a tanács valamit határozni, hogv a ki- fogásolt helyiségek helyett alkalmas és célszerű épületeket adjon az itthon tartott zászlóaljaknak, esetleg, a Munkácsra áttett zászlóalj visz- szahelyezését is elősegítse. Javaslatba hozta tehát a tanács a t. képviseletnek, hogy a do- monyai ut mentén levő 4 holdnyi telkén egy barakot építsen a város, mely befogadná az összes zászlóaljak legénységét. A katonai vegyes bizottság 1882. évi szeptember 1-én megszemlélvén a kijelölt helyiséget, Rákosy János pedig a terveket és költség- vetést elkészítvén, azon évi szeptember 30-án be lett mutatva az állandó választmánynak, egyidejűleg felterjesztetett a kassai kerületi hadparancsnokságnak is. mely az építkezést helyben hagyva, annak mielőbbi keresztülvitelét ajánlotta. A barak épület 35668 frt 24 krra lett tervezve, e terv azonban az 1882. évi szeptember 30-án tartott állandó választmány véleménye szerint addig is mig a képviselet elé terjesztetett volna, kiadatott egy alválasztmánynak, hogy az ügyet tanulmányozza. E választmány az ügyet nem igen tanulmányozhatta, mert rövid idő múltán felmerült egy újabb terv, a sörház telek megvétele és átalakítása, mely terv meghiúsult a telek vételárán s különben is az átalakítási költségek meghaladták a tervezett baraképület költségeit. Csak ekkor jött szóba azon terv, vájjon nem volna-e célszerű a csürtelken építeni azon laktanyát, mely eleinte barakszerüleg terveztetett, s mely ily minőségben is megfelelne az óhajtott célnak és a közszükségnek. A katonai hatóság által folyton sürgetett építkezést tehát a tanács olyként ajánlotta a t. képviseletnek, hogy a csürtelken, — most már az állandó nagy laktanya építésére nem is refleetálva, — a Rákosy-féle baraktanya tervét alapul véve, építsen a város oly fiók laktanyát, mely az óhajtott célnak megfeleljen.A barak épület tervei tehát némileg a helyi viszonyok által igényelt átalakítások után beterjesztettek a t. képviseletnek s ezen terv és költségvetés alapján a laktanya építkezés elhatároztatott; az árlejtés kiíratott. A csürtelken tervezett épületek, — mint fióklaktanyák, — költségvetése a Rákosy-télé terv szerint 46.868 frt 98 kr. vétettek fel és lettek előirányozva és a tanács azon véleményben és meggyőződésben volt, hogy ily épületek a költségvetés keretén belül feiépith tők volnának. Az árlejtés azonban ezt a meggyőződést nem ugyan a tanácsban, hanem a közönségben megingatta, mert az árlejtők egyike Guttman Izidor beadott zárt ajánlatában a költségvetési árhoz 18Vs®/» javítás, Bródy és Glück pedig 20°á javítás mellett mutatkoztak hajlandóknak az építést elvállalni. A t. képviselet az árlejtés eredményét vizsgálva, azon meggyőződésre jutott, hogy az árlejtők azért kérik az áremelést, mert a Rákosy-féle terv hiányos, szakértők által nincs felülvizsgálva és elfogadva. A költségvetés egységes árai nem felelnek meg a valóságnak, mely okból az árlejtés eredménye el nem fogadtatott, a tervek és költségvetés átdolgozása pedig a városi tanácsnak meghagyatott. Az ügy ily stádiumában a tanács a Rákosy-féle költségvetést, különösen a honvédlak- tanyai épületről, áttette a helybeli államépité- szeti hivatalhoz, a sorezredbeli laktanya épüle- letek tervrajzait pedig egész uj átdolgozás végett a kassai katonai építészeti hivatal egyik tagjának, Kronfusz századosnak adta át, ki e tervrajzokat és költségvetést a Rákosy-téle terv nyomán átdolgozván munkálatát beküldte. E Az „TJlNTGr“ tárcája. A végzetes üakker. Szomoreszk. 0 volt a legszebb leány, kit valaha láttam. Természetesen belészerettem. Oly mélyen, hogy nem hittem, vajon kimászom-e valaha belőle. Színházban láttam először. Nem a darab vagy a szereplők jutnak emlékezetembe; de az ő képe van örökre, elpusztithatlau nyomdafestékkel belenyomva emlékembe. — Megjelenése megfelelő volt szépségének. — Selyem és bársony csipkék és fodrok tündöklő gazdagságban ömlöttek el karcsú alakján. — Gazdag ékszerek csillogtak füleiben, nyakán, karjain. Látszólag szülei nagyon gazdagok lehettek, és ezen gondolatra hideg borsódzás futott végig hátamon, kinek 6 hónapra előre kiszedett gázsijának utolsó 15 írtja húzódott meg félelmetes előéletével a közelgő vésznek zsebjének legmélyebb fenekén ! De mi volna a szerelem remény nélkül? El voltara tökélve megküzdeni minden akadállyal! 0 és nem más lesz nőm! Előkelő szülei fognak engem magas polezra segíteni gyermekük kedvéért. Majd elnyeltem szemeimmel egész estén át, de ő láthatólag a legparányibb tudomással sem bírt létezésemről. — Kísérője egy öreg ur volt, kinek egyetlen észrevehető tulajdonsága az volt, hogy folytonosan szundikált. Midőn végre a függöny legördült, és követtem őket, remélve, hogy sikerülend megtudni imádot- tam lakását; de ők kocsiba szállottak, és én nem hallhattam a kocsisnak mondott címet. — National oeconomiai szempontból lemondtam arról, hogy kocsit fogadva utánok hajtsak. Megpróbáltam szaiadni, de szerelmem hatalmas vala bár, annál gyengébb azonban a szusz, mely egyhamar végképen ki is fogyott. Bejárain a „fashionable“ helyeket, és véletlenül, napokig való várakozás után, megpillantottam. Dacára annak azonban sohasem valék szerencsés, hogy nyomát felfedezzem. Különös szokása volt titokzatosan eltűnni fiakkerekben. — Valahányszor azonban láttam, mindinkább nagyobb mérvet öltött bolondulásom utána. — Toilettjeinek gazdagsága és eleganciája igéző vala. Utoljára elkezdtem hinni, hogy ő tud létezésemről, és sóvárogtam az alkalom után, hogy megszólítva őt, előnyös módon bemutassam magam. — És a pillanat megjött. Minden vasárnap más templomba mentem, remélvén feltalálhatni őt, mig végre sikerült. Egy gyö-jam a kocsihoz. nyörű tavaszi reggel voit midőn a kapezinusok terap lomába mentem. Szivem csakhogy meg nem szűnt dobogni, midőn az oltárhoz közel ülni megláttam. A mise alatt erősen esözni kezdett. Nem volt nálam esernyő; szidtam tudatlanságomat, mert itt lett volna a legjobb alkalom szolgálatkészségem és hódolatom kimutatására. Arra gondoltam, hogy haza szaladok esernyőmért, de féltem, hogy elkésem, és igy mozdulatlan maradtam. Az istenitiszteletnek vége volt; a hívők széledezni kezdtek; a környék telve volt kocsikkal és esernyőkkel, melyek minden irányban tovarobogtak és hömpölyögtek, ki hogy. — „0“ benn maradt legeslegutólsónak, látszólag remélve, hogy az eső megáll; midőn mind elment, kijött az ajtóig és kétségbeesve nézett a felhős borult boltozatra. Némi távolban egy kocsit pillantottam meg, lassan közeledve; egy gondolat czikázott agyamban. Elhatároztam megfogadni a kocsit, s felajánlani bájos ismeretlenemnek. Félhavi fizetésem a mellény zsebemben vala, s ebből bátorságot merítve, odaszaladY EGY EST A RT A L M U HETILAP.
