Ung, 1883. július-december (21. évfolyam, 26-52. szám)
1883-08-12 / 32. szám
fordításomat egy Greguss Ágost, Gyulai Pál, Szász 1 Károly, Tárkáuyi Béla, legjelesebb kritikusaink, szé-' pószeink, műfordítóink, szakavatottak, egyesek és tár-1 sulatok, élükön maga a magy. tud. Akadémia részesi-j ték. Ezredévi ünnepünk előtt mint ünnepi áldozatot fogadd llát nyájas olvasóm a költészet első és négy- ezredéves forrásából az Örökkévalót! Hogy pedig mielőbb mint ünnepi, már mint újévi ajándék megjelenhessen, a megrendelést mielőbb, a gyüjtőiveket f. ó. szeptember hó végéig, s a kb. 20 ívnyi kötet árát, 2 frtot a könyv utánvételével kérem beküldeni. (Diszkö- tésbeu 3 frt) Előfizetőknek bérmentve, :>yüjtőknek tiz után tiszteletpéldány küldetik. D. Adony, Fehér m. 1883. augusztus havában. Kálmán Károly. Ajánljuk e felhívást olvasó közönségünknek s különösen figyelmeztetjük, hogy szerző megyénk szülötte lévén, kettős kötelesség öt pártolnunk. Mezőgazdasági és műszaki irodalmunk terén kétségtelenül a legelső helyek egyikót foglalja el a „Gazdasági Mérnök“ ezimü szaklap, a mely hót évi fennállása óta a gazdasági és technikai ismeretek terjesztése és népszerűsítése terén válóban igen hasznos szolgálatokat tett a magyar közönségnek. Helyén valónak látjuk azért, hogy ismételve felhívjuk a müveit közönség figyelmét e kiváló szaklapra, melynek egyetlen müveit és a korral haladni kívánó gazda, mérnök, építész, gyáros és iparos asztaláról sem volna szabad hiányozni. —■ Tájékoztatóul legyen elég csak legutóbbi pár számának gazdag és változatos tartalmából kiemelnünk a következő czikkeket: A megyék és a gazdasági egyletek reformja. A czukorgyártás Oroszországban. A hamburgi nemzetközi állatkiállitás, Fatenyésztésünk fejlesztése. A nyerges eke (képpel.) A gaz- dasági gépmunkások megóvása. A cznkorrópa töltöge- tése. ’ Jj szerkezetű aknás csapok (3 ábrával) A Panamacsatorna, — Lesseps Ferdinand (élet* és jellemrajz kitünően sikerült arczképpel). Anglia kőszénforgalmáról (Kropf Lajos angol mérnöktől, a G. M. saját levelezőjétől.) A Panama-osatoina óriás kotrógépe (képpel). A magyar, osztrák és német malomipar. Budapest főváros nyilvános vízmüvei. A diósgyőri állami aczélgyár. Gőzmotorok a kis iparosok részére. A gyümölcs aszalása (17 képpel.) A kötött talajok megmunkálása. A Hudson alagút (képekkel) stb. Különös folemlitést, érdemel e jelesnél jelesebb ozikkek mellett lap két állandó rovata. Az egyik a gazda s á gi s z e m 1 e, mely a hazai és külföldi gazdasági mozgalmakat, gazdasági egyesületének működését éber figyelemmel kiséri; a másik a találmányok rovata, melyben a legújabb közérdekű találmányok s a szabadalmi ügyek terén felmerülő érdekesebb mozzanatok vannak ismertetve ; e rovat, képekkel is illustrálva lévén, úgy a gazdákkal, mint az } iparosokkal igen sok hasznos újítást ismertet meg. (Ezeken kiviil említést érdemel a Vállatok rovata, I melyben a' hazai építkezésekre vonatkozó előleges hir- j detmények közöltéinek, továbbá a Vegyesek s a kérdések és felvilágosítások felettébb érde- ! kés és tanulságos rovata. Végül ki kell emelnünk a I lap gazdag hirdetési rovatát, melyben a legkülönfélébb gazdasági és ipari gépek és eszközök, lakásberendezések, felszerelések, gazdasági, háztartási és sport ezikkek stb. stb. legjobb beszerzési forrásait találja meg az olvasó. — A gazdasági Mérnök megjelenik minden héten csütörtökön, díszesen kiállítva s képekkel gazdagon illustrálva. Szerkeszti és kiadja G o n d a Béla m. k. ministen főmérnök, műegyetemi mtanär. Előfizetési j ára egy negyedévre csak 2 frt 50 kr. Előfizetéseket j még ez év elejétől kezdve is elfogad a Gazdasági Mérnök kiadóhivatla (Budapesten, Csillag-utcza 8 sz. a.) Olasz-magyar és magyar-olasz szótárra hirdet előfizetési felhívást a fiumei m. k. állami fiúiskola | tantestülete. A kettős részből álló, 65—70 tömnyomatu ivre terjedő szótárnak bolti ára 3 frt lesz; azon megrendelőknek azonban, akik 1 frt-nak előleges beküldése mellett f. é. augusztus 15-ig arra előfizetnek, a mü 1 frt utam vétel, tehát 2 írtért küldetik meg még ez év folyamában. Az előfizetési pénzek Aigner Lajos könyvkereskedésébe Budapestre vagy Julius Lase könyvkereskedőhöz Fiúméba küldendők. nának. Ezenkívül még azért is ajánlandó lenne a magyar kereskedői ifjúságnak ez intézet látogatása, mert abban a világ minden kikötőjében használatos nyelvet szintén könnyen magukévá tehetik. — Öngyilkosság. Novak Pál, a Frankel Mihály gyógytárában alkalmazott laboráns szolga e hó 8-án méreg által véget vetett életének. — Emberölés. A n. kapós! révben az erdőkerülő e napokban véletlenül meglőtt egy Gacsko György nevű kelecsenyi gazdát, kinek lőfegyverét mutogatta, úgy. hogy az illető rögtön meghalt. — Komócsy József, az ungváriak előtt jó emlékű kedvelt költőnk e hó 8-án érkezett városunkba leginkább ismerősei és barátai látogatására s itt időzött egy napig, mely idő alatt kellemesen emlékezett vissza azon időre, midőn még ungvári lakos volt s a költészet első sugarai melegítők fél mélyen érző fiatal szivét. innen Kassára utazott. — Köszönet nviiváiiitús. Néhai Wyezalkovszky Cyril né végrendeletileg az ungvári izr. szentegylet részére 70 frtot hagyott, mely összeget a végrendeleti végrehajtó és örökös, Wyezalkovszky Cyril ur, a nemes- lelkű hagyományozó végakaratához képest nevezett egyletnek már is átadta, mely kegyes hagyományért az egylet nevében e helyütt fejezem ki hálás köszöuetemet. Ungvárt 1883 augusztus 10-óu Glück Jakab egyleti eluök. — Egyliázm. kinevezések. Dr. Mikita Sándor hittudor theologiai tanárrá ; Gebe Demeter alapítványi ellenőr az újonnan megnyitandó papfi tápint.ézet, igazgatójává és theoi. tanárrá; Turjay János, a papárvafiin- tézet igazgatója és theoi. tanár alapítványi pánztárnokká; Miklósy István egyhin. fogalmazó a gk. papárva fiin- tézet igazgatójává és a tanitóképezdéhez a történelem szaktanárává; Zseltvay Emil egy hm. iktató fagalmazóvá: Homicskó Jenő alapítványi számtiszt ellenőrré; Drolio- beczky Gyula a kópezdénéi történelmi szak tanárrá, a tkeologiához és tanitóképezdéhez zene, műének és rytus tanárrá; Kovács Andor egylim. iktatóvá: Payer Paula a n. szőllősi kb. leányintézet főnök nőjévé neveztettek ki. ajándékot s annak fehasznílása felett a választmány fo határozni. Ezután Marosi Ferenc ó.kem encei kincstári erdész tartott érdekes felolvasást az erdő fontosságáról, keze- t léséről és feutartasáról különös tekintettel a kisebb magánbirtokra. A felolvasást nagy figyelemmel hallgatták s a felolvasót megéljenezték. E felolvaás után Faragó Lipót kultúrmérnök vete át a szót. A fürdőhöz közel a vándorgyűlés alkalmára a közgadasági minisztérium e részbeni intézkedése folytán alagcsövezési telepet rendezett be. Mielőtt azonbau a gyakorlati mutatványokat megtené, elméleti előadást tartott az alagcsövezós rendszeréről, annak a talajjavításra való kiszámithatlau hasznáról. A nagy figyelemmel hallgatott tanulságos felolvasás után az alagcsövezési mintatelepen azután gyakorlatilag mutatta be, miként kell alagcsövezni. Ezután a vándorgyűlés még a kiállítás ügyében határozott egyet-mást. Irodalom. PIACI ÁRJEGYZÉK az ungvári aug. 9-iki heti vásárról. Búza...........................................100 kilogram Rozs........................................... kilogram ArPa ........................................... Zab .... Tengeri............................................... „ Burgonya .................................. Borsó ................................... j Lencse............................................... „ ! Baszuly ................................. Köles kása.......................................... „ Köles ...................................... frt kr 8.30 5.50 5.20 5.20 7.20 4.50 12.— 10.50 7.50 12.20 8.50 A Költészet Kedvelőinek A világirodalom kritikája szerint a nemzetek legnagyobb költői sem képesek utolérni, sőt még csak meg sem közelíteni a zsoltárköltészetet. Különös, vagy tán természetes, hal utol nem érhető magasból ered a ránk maradt, költemények e legrégibb gyűjteménye, a költészet legelsői forrása! s mint mondják, örökké üde forrás, kimeríthetetlen kincse életünknek, gyógyerejü balzsamos kötés, sebeinkre legel Icai masabb; költészet, melyben a kellem és fönség elsőségért vetélkedik; könyv, melynek olvasásával más könyvé föl nem ér. De hol a szó és hasonlat, mely méltán megismertesse azt. Szereted a Petőfiek merész szabadságdalait? a világköltészet legvakmerőbb szabadsághymnusai gyönge gyermeksirás { e költemények mellett. Szereted a szerelmes lyrát, nem j veted meg a Petrarkákat? tekintsd a Pátriárkák! korát, a mi Romeo- és Júliáink minden érzelmei együtt véve sem nyújtanak oly szerelmet, csodálatot és köl-j tészetet, mint az egyetlen Énekek Éneke. Szereted I Lochlin leányát fájdalom-dalával, az ősi bárdokat ködös j homályos énekökkel? csak Sión leánya, csak Babylon j szomorú fűzének hárfái múlják azt felül. Szereted a; nagyot s az istenit? Homer legistenibb magassága oly alant marad a zsoltárok költészetétől, mint az ember szelleme az Isten szellemétől. Mondja La Harpe. A zsoltár-költészet múltban és jelenben, gyönyörben és keservben, szabadságban és rabfájdalomban, fényben és homályban, mennyben és pokolban felülmúl minden emberit, pedig megérti még a kisded is, s megisteníti a lángelméket is. lm egy indoka az embermilliók azon hitének, mely szerint e költemények szerzője nem emberi erő, hanem isteni lélek. írói az emberiség legelső látnokai, költői, királyai. Legtöbbjét Dávid irta. Minden századok s műveltebb nemzetek óhajták saját költészetüknek megszerezni. Ős izrael halhatatlan büszkesége, Róma rítusának legdrágább gyöngyszeme, az uj reformationak páratlan éke sége. Leghíresebb. !eg- magasztosabb mű, mely a századok folyamában, a nemzetek költészetében valaha megjelenhet. Hazánk s költészetünk ezredéves oltárainál ki nem óhajtaná az örök- lét e költészetét birni s látni, mint kelnek föl négy- ezredéves árnyaikból az őskor lelkei, látnokai, félistenei, hogy költészetünk ifjabb Geniusával kezet szorítsanak. Fönt jelzet mű, Dávid király neve alatt ösz- szegyüjtött mind a százötven zsoltár magyar verse- forditása a m. tud. Akadémia f. é. febr. h. szépito- dalmi osztály-gyűlésén kifejezett óhaj szerint sajtó alá rendeztetvén, legközelebb meg fog jelenui. Nem idézs hetem szerénytelenség nélkül azon bírálóim magasztalait., kik e fordítást a leghíresebb frauezia fordítás fölé, sőt mi még egy nemzetbeli verses zsoltárfordítást sem ért, teljesen az eredeti mellé helyezik, dallamok verseiben az eddigieknél művészibbnek, költészetünk díszének, irodalmunk valódi nyerességének tartják, miért is csak röviden utalok a kitüntetésre, melyben Közgazdaság. Az ungmegyei gazdasági egyesület múlt hó 28-án tartá vándorgyűlését Szobráncon. A gyűlést Bernáth Dezső egyesületi elnök vezette a szép számmal egybe- gyúlt tagok és vendégek jelenlétében. Az elnöki üdvözlés után Mihalkovies József egyesületi titkár olvasta fel jelentését. A gyűlés lefolyásáról az „Ungvár“ után a következőket közölhetjük. Tárgy altatott G u ti m an n Isidor indítványa, hogy a vetőmag beszerzésénél a szállítás olcsóbbá tétele érdekében a gazdák oly szövetségre lépjenek, hogy a vetőmagvakat együtt rendeljék meg, mivel tömeges szállítás nál a vasutak díjkedvezményt nyújtanak. Ennek keresztülvitele s a dijkedvezménnyek a vasúti igazgatóságoknál leendő kieszközlése az elnökségre bízatott. G u 11 m a n Izidor kijelenti, hogy az alagcsöve- zés terjesztése s annak hasznos volta felől való meggyőződés érdekében az egyletnek 10,000 db. alagcsöret ajándékoz. A gyűlés köszönettel fogadta e nagybecsű V asut.i menetrend. Érvényes 1883. május 15-től. Ungvár-Budapest. Ungvárról ind. 4 ó. 21 p. reg. Budapestre érk. 8 ó. estve „ „ 3 ó. 40 p. délut. „ „ 6 ó. 33 p. reg Budapestről „ 11 órakor este. Ungvárra „ 10 ó. 28 p. délei. „ „ 7 ó. 31 p. reg. „ „ 11 ó. 19 p. éjjel U ngvár-Beregszász. Ungvárról ind. 7 ó. 3(5 p. reg. Beregszászra érk. 10 ó. 59 p. d . e. „ „ 3 ó. 40 p. d. u. „ ló. 23 p. éjjel. Beregszászról „ 3 ó. 16 p. d. u. Ungvárra „ 6 ó. 33 p. d. u „ „ 3 ó 44 p. reg. „ „ 10 ó. 28 p. d e U ng vár-N yir e gy háza. Ungvárról ind. 4 ó. 21 p. reg. Nyíregyházára érk. 9 ó. 31 p. d. e „ „7 ». 36 p. reg. „ „1 ó. 54 p. d. u Nyíregyházáról,, 12 ó. 17 p. délben Ungvárra „ 6 ó. 33 p. d. u „ „ 6 ó. 10 p. délut. „ „ 11 ó. 19 p. éjjel Ungvár-Kassa. Ungvárról ind. 4 ó. 21 p. reg. Kassára érk. 12 ó. 3 p. délben. „ „ 3 ó. 40 p. délut. „ „ 12 ó. 39 p. este. Kassáról „ 3 ó. 45 p. reg. Ungvárra „ 10 ó. 28 p. délelőtt „ „ 4 ó. 5 p. délut. „ „ 11 ó. 19 p. éjjel. • Nyiltér. Nyilatkozat. Több oldalról hallom, hogy Frankel Mihály ungvári gyógyszerész azzal dicsekszik, vagy azzal hitegeti a világot miként az általam sörcsarnokul használt bérhelyiséget a háztulajdonostól gyógytári helyiségül kibérelte, s én még e folyó évi november 1-én onnan kivonulnék. Ámbár ily szóbeszédre nem sokat adok, de mivel majd minden nap találkozom ily birrel, kijelentem, hogy én e szándékosan terjesztett hirekre nem sokat adok, de okot sem szolgáltattam rá, mivel bérletem még szerződés szerint több évre szól. A háziúr pedig, kit én e tekintetben jellemes embernek ismerek, nekem se fel nem mondott, se másképen értésemre nem adta, hogy bérlőjéül engem tovább nem óhajt. Mindezeknél fogva ugv hiszem, hogy e hirek terjesztése csak puhatolózás akarna lenni arra, hogy üzlet helyiségemet engedjem át Frankel urnák, akivel azonban én cserélni egyátalán nem akarok és nincsen szándékomban. Ungvárt 1883 augusztus 10. Here Bernit, *) Pl rovat alatt közlőitekért nem felelős a szerk.
