Ung, 1883. július-december (21. évfolyam, 26-52. szám)

1883-07-01 / 26. szám

nehogy kiszaladjon várostok a kapun“. No dohát nincs mit megütközni egy, a viszonyokkal nem ösmerős tou- rista ilyes szavain. A mi ott egyesek hiúsága, nagy. ravágyása s esztelen pazárlásnak tűnhetett fel az ide­gen előtt, azt itt a szükségesség rendelte el igy. Mert tény az, hogy a betegesedési létszám nem hogy apadna, de sőt évről évre fokozódóbb mérvben nő; s igy ter­mészetesen a közkórházi nyilvános gyógykezelést igény­lők száma is, kiket befogadni az eddigi, kisszerű he­lyiség csak részben is alig vala képes már. Ha olvassuk a jelentéseket, melyek havonta az egyes járásokból a főorvoshoz s ettől meg a közigazg. bizottságnak tétet­nek, arról győződünk meg, hogy a betegségi esetek nagyobb része oly okokból ered, a melyek erő és aka­rat mellett megszüntethetők; mert ha az ok megszűnik létezni, megszűnik maga az okozat is. Már pedig a mocsáros talaj kigőzölgések és tisztátlauság ilyenek. Alig lett megyénkben a Blatta leosapolása foganatba véve, már is mutatkozik némi ked­vező változás a vidék egészségügyi viszonyai között,! a mire ez egészben szabályozva ieend, akkorra az ott tanyát vert lázbajok is el kell hogy pusztuljanak. Je- ánben Palágy vidéke az, melynek posvány vizeire ke­rült az orvos rendőri intézkedés s hogy mily időszerinti és egető szükséget képez ez, azt kellően megvilágítja a kapós járási orvosnak a közigazg. bizottsághoz a fő­orvos utján tett jelentése, mely szerint kilencz évi já­rásorvosi minőségében való működése ideje alatt azon szomorú meggyőződésre jutott, hogy Palágy és Palágy- Komorócz községek azok, melyekben a járás területén a közegészségügyi állapot a legrosszabb. E községek, eltekintve az 1872. 1873. évi Oholera-járványtól, leg­gyakrabban támadtatnak meg járványos és ragályos­betegségek által. 1877. évben a vérhas dúlta községben, úgy, hogy annak elfojeltására nagyobb mérvű óvintézkedéseket kellett tenni. 1881. 1882. ben a himlő- variola- e községekben lépett fel legnagyobb mérvben, úgy, hogy az iskolát be­záratni, szigorú elkülönzóst s a védhimlő oltásnak már mártius hónapban való megkezdését kellett eszközölni. Alig szűnt meg e baj, midőn 1882. év őszén a vörheny ütötte ott fel a tanyáját járványszeriileg, melylyel kap­csolatban egyes roncsoló toroklob esetek is merültek fel. A vörheny azóta bár csak ritkán egyes esetekben és nem járványszer üleg még máig is fel-fel - üti fejét! A tömérdek v á 11 ó l á z ott nagyobb betegségnek nem is tartatik már s miről csakis a halottas auyakönyvek megfelelő rovatában ha­lálokul bejegyzett „hosszas siulődé s“, „elseuy. védés“ tanúskodik; hát hagymáz és veszélyes láz (febris perniciosa) esetek? Okát e sokféle hevenyfertőző és sóskóros betegülésnek kutatni nem soká szügséges, a ki ismeri e két község fekvését, be kell látni még igen csekély szakértelem mellett is, hogy a palágyi és seprős tavak, me­lyek e községek kellő közepén árasztják poshadt kigő­zölgésüket, lehetnek egyedül azon tényezők, melyek a betegségeket szülik és ápolják ! Mintegy 6 evvel ezelőtt tett orvosi jelentés foly­tán a tavak leesapolása, bár, csak felületesen, eszközöl­tetett is, és pedig a köszegészségügyre nem is rósz eredménynyel, mert 1881-ig ott a fertőző és járványos betegségek nem is léptek fel. Most azonban a levezető árkok már beteltek, a tavak vízállása talán még maga­sabb mint volt 1877 és 1878-ban ! A járási orvos jelentésében azt javalja, hogy a ta­vak vize szakszerüleg lecsapoltassék, medrük pedig idő­ről időre betöltessék, mely utón elérhető lesz az, hogy a különben jó módú két község, melynek lakosai na­gyobb részben iparosok is, kerékgyartás és járom készítés­sel foglalkozván, nem mint a népszámlálási adatok igazol­ják 10 év alatt nópességbeu tetemes csökkenést, de mindenesetre jelentékeny szaporodást tüntet majd elő, mert itt a lélekszám csökkenése nem a kiköltözés, de egyedül a halálozás rovására történt és történik ! A közigazgatási bizottság mint más alkalommal, úgy most is intézkedett s megbízta az alispánt, hogy az ! államépitészeti hivatallal egyetemben, valamint a neve­zett tavak úgy más állóvizekre is terjessze ki figyel- j mét. Mely intézkedésnek mindenesetre lesz eredmé­nye. Tanitó-képezdei ünnepély! Az ungvári gör. kath. óneklész-tanitó képezde damaskusi sz. Jánosról nevezett önképzőköre, a szokásos „Te Deum“-mal kapcsolatban juuius 28-án tartotta meg zárünnepélyét, mely alkalommal a képezdei növendékek újólag bebizonyiták életrevalóságukat, bebizonyiták azt, hogy habár szegény sorsban, sok nélkülözés és a bal-1 sors számtalan akadályaival küzdve nyerik szellemi ki- | képeztetésüket, mindazon által ezen akadályok nem tántorítják el őket a hazafias érzelmektől, lelkesedve! csoportosulnak a haladás zászlaja alá s kitartással és j dicséretes sikerrel működnek a hivatásuk által kijelölt körben. A zárünnepélyt nt. Kamiuszky Géza képezdei tanár mint az önképzőkör vezetője nyitá meg, az ön- j képzőkor ez évi működését ecsetelő beszédével, melyben i a jó gazda példájára utalva, ki a lenyugvó napnál letörül­vén homlokáról a napi fáradalmak verejtékét szem-! lét tart a nap lefolyása alatt megtett munka fölött s terveket készít a jövőre, igy ő is a jelen tanév befe-! jezésónek Ünnepén számot ad az önképzőkör ez évi működéséről. Az önképzőkör működéséről szólva, egy képet állít lelki szemeink elé, melynek vonásai vissza-1 tükrözik az önképzőkör szellemi előhaladását s a képez- ! dei növendékek hazafias érzelmeit. — E kép egyik vo­nása a magyar nyelv művelését, a második a tanítói | hivatás fejlesztését, a harmadik pedig a szivnemesitő s I hazafias érzelmekre buzditó dal és zene, az éneklészet gyakorlását tünteté elő. — Nem is lehet szebb és há- lásabb feladat, mint a hazafias érzelmek mellett, a szakismeretek gyakorlása és a művészet ápolása, — ezt pedig itt e kis körben igen szépen képviselve és si­keres eredménynyel feltüntetve tapasztaltuk. így a sza­valatok és a jó magyarsággal előadott tanítási gyakor­latok, —• a magyarnyelv művelését s a tanitói hivatás fejlesztését dicséretes eredménynyel mutatták be, mi tagadhatianul úgy a körvezetőjének, mint a képezdei tanári karnak érdeme ! — Vagy mit mondjunk az ének­ről, melynek oly buzgó vezetője van mint nt. Droho-. becky Gyula, ki e részbeni ügye ségét nemcsak a vá­rosi dalárdánál és a székes egyházi karnál, hanem itt is e körben oly dicséretes eredményt mutatott fel, mely j bármely tanintézet díszére válhatnék. De a mily lelke­sítő volt a dal, mely keblünk érzelmeit ezen ünnepély ; alkalmával felelevenítette s az ifjúkor boldog perceit í varázsolta elénk, — oly nagy bámulatra ragadott min­ket a 34 növendék által hegedűn eljátszott zenedarab ; mert habár meggyőződtünk arról, hogy Drohobecky az ének vezetését nagy sikerrel kezeli, de hogy a zene ismeretekbe is ily szakszerüleg és oly szép sikerrel vezeti növendékeit, azt alig tudtuk elhinni. Éljen soká a derék s buzgó karnagy ! az ünnepély változatos s tartalomdus programrajá ból még a búcsú beszédet kell kiemelnem, melyet Gábor János pálya végzett mondott el. Beszédében a hála, szeretet és a legmélyebb tisztelet érzelmének ki-' fejezesével vesz búcsút tanáraitól s pályatársaitól, majd a képezdei igazgatóhoz fordul s megható szavakkal kö- i szönti fel 25 éves tanári működése évfordulójának al­kalmából. Az ünnepély magasztosságát emelték még a szép számú vendégek, kik közül kiemelendők ngos és főtiszt. Firczák Gyula apát-kanouok, nsgos és főtiszt. Gebe Viktor egyh. megyei tanfelügyelő s kanonok, főtiszt. Hadzsega János, Pelles, Eőry Elek s a fiatalabb pa­pok valamint a tanügy barátok közül is többen. A vendégek nevében nsgos Firczák Gyula apát- kanouok emelt szót s ismert szónoklatával dicsórőleg emlékezvén meg a tauitóképezde előhaladásárói, mit különösen a tanárikar buzgólkodásának tulajdonit. Ez­után a tanitókar s a vendégek éltetései közt az ünne­pély veget ért. — Schlaueh Lőrinc szatmármegyei püspök fo­gadtatása. Mint már előre jelentettük Schlaueh Lőrinc megyés püspökünk öumga ez évi julius I-óu kezdi meg a bérmálás szentségét feladui megyénkben. Jőve" tele városunkban nagy mozgalmat idézett elő, mert fé­nyes fogadtatása vallás különbség nélkül miudeu pol­gár közös óhajtása volt; e végből rendező bizottság alakult és a fogadtatásról részletesen gondoskodott. Tegnap este fél hétkor érkezett a vasúti vonattal hol a város értelmisége várta s a kilépő jeles főpapot Lehockki Béla polgármester üdvözölte a város nevé- hen, mit ő nyájasan fogadott. Az indulóháztól a rkath. plépániáig, hol szállva van, kétoldalt roppant néptömeg várta és éljenezte. A nagy hidnál diadalív volt felállivta zászlókkal és zöld gályákkal ékítve, melyen áthaladván, harangzúgások k >zi ért a templomig hol leszállt hin­tájáról, bement a templomba rövid imára; a templom ajtójában Bugyis András apát-plébános fogadta. Az ima végeztével felment lakosztályába s kevés idő múltán fogadta a küldöttségeket. A vármegye, a város külön diszküidöttséggel tisztelgett. Este 9 órakor a katonai zenekarral faklyásraenet vonult a fekete sastérről a plé­bánia épületéhez, hol a dalárda éneke után Farkas Fe­renc ügyvéd üdvözölte a körünkben időző püspököt úgyis mint főpásztort, úgyis mint nagy tudomáuju hazafit- A püspök erre szép szavakkal felelt; s megköszönte a ki­tüntetést, mely érte és kijelenté, hogy e nap kedves ! emlékei közé fog tartozni. Lelkes éljenzés követte sza­vait, azután a dalárda énekelt, végül pedig a zenekar a fáklyás menet pedig tovább haladt az utcákon. — A rém regényiradalom szamára egy újabb tárgy akadt a múltkoriban Gyöngyösön. Az Almásy család birtokához tartozott épületet bontatott szét újra építés czéljából az uj tulajdonos, s alapásás közben egy veremforma üregre s benne két csontvázra akadtak. Az egyik csontváz, mely miként azt később constatál- ták, kifejlett nőé lehetett, egy padkán ülőhelyzetben nyakvassal falba alkalmazott oszlophoz lánczolva volt, másika pedig, 8—10 éves fiú gyermeké, lábainál he­vert szabadon. A nyakvas családi drámát gyanittat, a csontvázak állapota pedig Mária Terézia idejére utalnak. — Nyári mulatság. Az önkéntes tűzoltó egylet ma délután tartja a „Széchenyi kertben“ felszerel­vényeinek gyarapítására ,''nyári mulatságát, melyet a közönség figyelmébe ajánlunk. — Helyreigazítás. Múlt számunk azon hirére, mely „megtámadás“ cim alatt közöl letett,, illetékes hely­ről azon helyreigazítást vettük, hogy megtámadásról szó sem volt, s hogy a szolgabirói hivatal a felpana­szolt táncmulatsági engedélykiadásoknál már régóta szigorú eljárást követ s a felelőséget, a községi bírákra hárítván, ezek szigorúan ellenőrzik a fiatalság dóvajko- dását. — Újházi Ede, a nemzeti szinnáz kitűnő művé­sze, e hó 2-án kezdi meg vendégszereplését Lászy szín­társulatánál. Ajánljuk a közönség figyelmébe. — Halálozás. Vibirál Lajos távírdái tiszt e napok­ban elhunyt. — A főgyinuáziumbau a zár ünnepély junius 29-én tartatott. A lefolyt iskolai évről terjedelmes értesítőt Ivettünk, melynek tartalmára, helyszűke miatt, jövő számunkban térünk'vissza­— Első magyar nemzetközi szabadalmi iroda. Magyarországon a találmányok szabadalmaztatását ed­dig rendkívül ineguehezitette az a körülmény, hogy nem volt oly közeg, mely a bel- és külföldi szabadalmi törvények és eljárási módok teljes ismeretével szolgála­tára állt volna mindazoknak, a kik találmányok szaba­dalmazása végett a törvényes oltalmat igénybe venni óhajtották. E rég érzett hiányon óhajt segíteni az L első magyar nemzetközi szabadulra iroda (Budapest, K i g y ó-u t c z a 1. s z.), mely működése körébe vonta: 1. a hazai találmányok és fel­fedezések szabadalmaztatását bel- és külföldön ; 2. a külföldi találmányok szabadalmaztatását Ausztria-Ma- gyarországbau; 3. bel- és külföldi szabadalmak kép­viseletét és értékesítését; 4. a szabadalmi jogok felett való. őrködést; 5 gyári- és üzleti védjegyek bejegyez­tetését; G. szabadalmak megvásárlását. A szabadalmi irodát nagyon melegen ajánljuk mindazok figyelmébe, a kik az egyik vagy másik pontba vágó ügyüket gyor­san és olcsón le akarják bonyolítani. — Wyczolkowski Cyrill nyug. csasz. kir. őrnagy úgy a saját, miüt az összes rokouság nevében, szomo­rodott szívvel jelenti felejthetlen nejének, illetve sze­retett testvér és nagyuónének : Wyezolkowsky Cyrilluó, szül. kereszti és vajkai Molnár Máriának, f. évi juuius hó 27- n esteli 8 órakor hosszas szenvedés és a halotti szentségek ájtatos felvétele után történt gyászos el­huny tát. A megboldogult hűlt tetemei f. hó k29"én d. u. 4 órakor fognak a r. kath. egyház szertartása sze­rint a kálváriái sirkertbe örök nyugalomra tétetni. Az engesztelő szent miseáldozat f. hó 30-áu délelőtt 9 órakor a plébánia templomban fog a Mindenhatónak berautaUatüi. Kelt Uugvárt, 1883. junius hó 28-áu. Béke ham vaira! — Az ungvári ifjúság által f. hó 23-áu a Bren­ner féle kert fedett helyiségében a csángók ja­vára rendezett nyári táuczmulatság a kellemetlen idő visszarettenése daczára is, eléggé jól sikerült. A folyto­nos esőzés miatt már már elcsüggedt ifjúság örömét meghozta a megjelent vendégek nem remélt száma, a jó kedv pedig az első táucz megkezdése után azouual jelentkezni kezdett s nem sokára oly fokra emelkedett, hogy senki sem gondolt a rósz időre, de még a haza- meuetelre sem. A tánezosok nagyobb számmal lóvén a hölgyeknél, szerencsésnek érezte magát az, ki nagy ügygyei bajjal tánozosuőhöz juthatott. Innen magya­rázható meg az is, hogy a petrezselyem árulás még ké­relemre sem engedtetett meg. A táncz mely a legnagyobb kedv között zavartalanul folyt, éjfél után 2i/i órakor a hölgyek kifárasztásával és megelégedésével ért véget. A táaczban részt vettek. Bacsiuszky Anna Bácsin.szky Bella, Bacs inszky Emilia, B 1 a s- k o n é, B riss a Berta, Diecz Nella, Eőry Margit G e r b e r y Otil, H 1 a v a t h y Ilona, H o m i c s ko Anna, lváncsik Mariska, Kossáuyi Berta, Ku- b o v i c s Gáspárnó, Levandovszky Ferenczné M r á z Ludmilla, Nemessáayi Arpádaó, Özvegyi Aranka, Pajor Ágnes, S zi e b e r Bella, Szilágyi Ilona, Szilágyi Zsuzsi, Spanyol Irénke, özv. S c h i c h t a Ágostonná és VT i e d e u Helen urhölgyek. Ezen mulatságból befolyt összesen 121 frt melyből a Különfélék.

Next

/
Thumbnails
Contents