Ung, 1883. január-június (21. évfolyam, 1-25. szám)

1883-04-15 / 15. szám

XXL ÉVFOLYAM. Megjelen • MINDEN VASÁRNAP. A szerkesztőhöz intézendő minden íuziemény. rneiy a lan irodalmi részét illeti. Levelek esak bér­mentesen fogadtatnak el. Semmit sem közlünk, ha nem tudjuk. Kitől jön. Kéziratok vissza nem adatnak. Kiadó-hivatal : Poílacsek Miksa könyvnyomdája Főmnnkatárs: BÁNÓOY FERENC. Vii»vár 1883. vasárnap, április 15. *4 SZÁM. Előfizetési feltételek : Egy évre.................(5 frt ­Félévre ... 3 ,, — Negyed évre .... 1 „ 50 Egyes szám ára 12 krajezár. Hirdetések: szintúgy mint előfizetések az Ung kiadóhivatalába Uavvár, Pollaesek M. könyvnyomdájába küldendők. Nyilttér soronként 20 kr. V EGrY EST A RT A L \l [J HETILAP. Felelős szerkesztő: FINCICKY MIHÁLY. Szegény gyermekeink nevelési ügye. kodvn vau, addig a nélkülözésekkel folyton küzdő polgárok, a szegény sorsú földraivelők s nap­számosok és a nyerssziyü gondatlan szülők gyermekeinek iskolai neveltetése ismeretlen idők óta évről-évre, megfoghatatlan közönynyel ki- hagyatik a számításból, mert hogy a városi hatóság ezek iskoláztatást ügyében olyat sem­mit nem tett eddig ami komoly jó szándékra mutatna, azt igazolja a jelenlegi állapot is. Az járatja itt iskolába gyermekét, aki akarja, aki pedig nem, hát nem. Az itten született s iskolá­zatlanul a tudatlanságban fölnevelt némely szü­lők már csa.k azért sem küldik gyermekeiket iskolába, mert igy okoskodnak : „ha mi nem jártunk iskolába s még is megélünk, miéri épen gyermekeink nem élhetnének meg nap-naj melletti iskolába való járás nélkül?“ És logi­kájuk ezen egymásutánját csakugyan sikerüli is nekik eddig kivívni. ezen állomásra való megnyerése, következőleg a tanítás áldásos sikere is. Az iskolaszék fent idézett határozatának s abból folyó kérelmének némi magyarázatául, kegyes leend ne * kém a tek. városi képviselet megengedni, hogy lega­lább némi részben föltüutessem ez alkalommal, azon va­lóban szomorú állapotot, melyben a város lakosainak egy jelentékeny része iskolázatlansága miatt teng leng s napról napra minél veszélyesb szellemi eltörpü- lésnek van kitéve. A ki e városban, hivatalánál vagy egyéb társadalmi állásánál fogvást, utalva van minden rangú s rendű la­kosaival érintkezni, megismerkedni nemcsak a művelt­ség színvonalán álló, nemcsak a tudományos, a rang­beli s vagyonos osztálylyal, de be kell hatolnia a nyo­masztó sorssal folyton küzdő némely iparosok, a föld- mi velők, a nagyszámú napszámosok s a különböző szol­gálatban levő törvényes és törvénytelen házasságból is családot képező lakosok szegényes lakjaiba, kik több­nyire a város végutczáiban s itt-ott “elszórva a belvá­rosban is, nem kevesen holmi lebujok vagy életölő szűk lakszobákban öszszezsufolva, napról napra tenge­tik nyomorteljes életöket; — kinek megkell ismerkednie 'szánandó családi viszonyaikkal, észlelnie ismereteiket, igényeiket, gondolkodási modorukat, szóval megfigyelni mindent, mi az embert a társadalom hasznos, vagy ve- i szélyes tagjává varázsolhatja, az a két osztály között Kevés hasonnépszámu városa van édes ha-! ’/.útiknak, mely a közművelődés nézpontjából, azon szerencsés helyzetben találná magát, hogy annyi és oly jeles tan és nevelő intézete legyen mint Ungvárnak. — Van ugyanis az ősi vár nagyszerű helyiségében levő, a jelenkor csak­nem minden helyes igényeinek megfelelő g. sz. kath. papneveldéje. Van régi most is a leg­jobb hírnevet méltán megérdemlő kir. kath. népes főgymnasiuma. Ezen gymnasiumnak elő­csarnokát képező IV osztályú kath. elemi isko­lája. nemkülönben jónevü ref., izraelita és az| eddig a legcsekélyebb figyelemben é.s párto­lásban részesült g.kath. úgynevezett czeholnyai j elemi népiskolája. — Van egy munkács egy­házmegyei papfiárva Convietusa, melyhez szá­mítandó még ez év folytán életbe lépendő ugyan ezen egyházmegye főgymnasiurni tanulóinak és a. már meglevő éneklés/, és tanító képezdészek részére létesült kettős tápintézete, s végre ál­lamilag segélyezett éneklés/, és tanítói fent jel­zett egyházmegyei képezdéje. A nőnem részére van három kitűnő leány nevelő intézete: egyike szt. Vince apácza-nö- vérek a másik a munkács egyházmegyei kor­mány által kinőve rntt okleveles nevelőnők-és ezen szent cé'r.i megnyert főgymnasium taná­rok. végre a harmadik Feketémé ürnő vezetése s felügyelete alatt. — továbbá egy két elemi osz­tálylyal összekapcsolt vegyes nemű kisdedóvó- dája, és külön egy a nemes város által tartott alapnevelő (szintén vegyesnemü) intézete, tehát nem számítván ide az egy néhány magányzók nevelési körét. Ungvárnak egyedül nyilvános t i z e n h a t tan és nevelő intézete van. — Esze­rint nem fogok talán nagyot tévedni, midőn azt kockáztatom állítani, hogy a nép számához aránVlagosan annyi tanintézete Budapestnek sincs; mert azon esetben, az itteni tizenegyezer népszánihoz aránvitva, ottan legalább is 500 nyilvános tan s nevelő intézetnek kellene lennie, annyija pedig azt hiszem nincsen, A tudományok s a közmivélődés oly szép számú s mind magyar szellemű panaceai birto­kában lévő Ungvárrói e szerint, minden épe­szű embernek azon nézetben kell lennie, hogy állandó lakossága, osztály különbség nélkül, társadalmi állásához mért iskolai képzettség s attól el nem maradható miveltséggel bir, úgy. hogy a legszegényebbje is legalább olvasni, írni, számolni, magyarul beszélni s mindenütt illedelmes magatartást tanúsítani képes. Fáj­dalom! eme'csalhatatlannak vélt nézet több ré­szeiben eddig valósulást ne,m nyert Ungváron, annak szomorú de igaz bizonyítéka az. hogy habár a mérvadó körök, a- tudományos s a közhivatalok terén levők, valamint a vagyono­sabb osztálynak a jelenlegi kor miveltségének színvonalán állanak, a f. iskolai évi hatósági összeírás szerint mégis e városban legkevesebb 260, semmiféle iskolába nem járó tanköteles gyermek van a szegényebb sorsuakból ; köz­tudomású dolog továbbá az is, bogy itten a felnőttek közt több százra megy azok száma, kik soha iskolába nem jártak, következőleg sem­miféle nyelven olvasni írni, számolni, de még magyarul beszélni se tudnak. 11a ezen abnormi- tásnak okát kutatjuk, rájövünk, hogy az nem más. mint az : hogy inig a fent elősorolt tan és nevelő intézetek által a, felsőbb, vagyonosabb osztályú és a, miveit érzésű jó szülők gyerme­keinek neveltethetéséről példás módon gondos­Ez úgy üt ki mintha a jelzett állapotú szü­lők és tanköteles gyermekeikre nézve az 1868-ik évi iskolai törvény — mely reájuk eme ferde állapotról vet hivatalos tudomás dacára sem alkalmazunk — tabula rasa volna, az pe- dig oly árnyat vett a városi hatóságra, melyet kitartó erélylvel mielőbb el kell távolítania, nehogy mint eddig, a haza értelmes és szabad polgárai helyett, akaratlanul is napszámban igavonó m a n c i p i u m okát neveljen. Az itten közzétett nézeteket s másfél évi itteni létem alatti tapasztalat folytán az elke­seredettségig fokozódott érzelmeket, fölkelté, azután mindinkább megérlelé lelkemben lelké- szetem úgynevezett ceholnyai városrész iskolá­jának. melyhez aránylag véve, legtöbb szegény sorsú tanköteles gyermek tartozik — alapos támogatást nélkülöző állapota, melynek jövője ha a városi tisztelt hatoság által szilárd támo-, gatással hazafias célnak megfelelően biztosíttat­nék. előbb és előnyösebben fogná szétoszlatni az itteni szegény nép nemcsak szellemi, de anyagi borúját is, mint bármely más. már lé­tező, vagy esetleg létesítendő itteni tanintézet. Ezen öntudatos erős meggyőződésem vezetett engem arra, hogy az illető iskolaszékkel egyér- telmüleg beadjam a városi képviselethez az alább következő felterjesztésemet, melyet — miután a f. hó 4-kén tartott gyűlésének hatá- t.ározatából a városi iskolaszéknek véleményes jelentéstétel végett kiadatott — az illetékes t. ez. urak részrehajlatlan hazafias figyelmébe ezennel ajánlani bátorkodom. Tekintetes városi képviselet! Ungvártt. Van sze­rencsém ide ./• alatt mellékelni, az e városi (czehol- nyai) gór. szert, katholikns egyház községi jiskolaszék f. évi szeptember 10-éu lartott gyűlésének jegyző- könyvi kivonatát, mely szerint az iskolaszék hosszú éve­ken át igen csekély figyelemben részesült iskolájának a hazai törvények értelmében gyökeres 'rendezését s imigyen az illető tanköteles gyermekek alapos nevel­tetését üdvös lendületbe hozni forróan óhajtván, elha­tározta éviköltségvetésébe fölvenni a népiskolai közok­tatás tárgyában 1868-ik évben hozott XXXV111-ik tör- vényczikfe illető szakaszai által engedélyezett egyenes adók 50/° át, tiszteletteljesen kérvén a tekintetes városi képviseletet, miszerint azt, szükséges tudomásul venni, egyúttal elhatározni raéltóztatnék, hogy ezen törvényes iskolai adó az illető hívekre a t. ez. város közegei ál- ; ta! már a folyó évi adóba ki vettessék, s ugyanazzal sze- j dettessék be, és az iskolaszék elnökének kellő nyugtá- ! zás mellett lehetőleg havonkint, esetlegesen óvnegyen- kint utólagosan kézbesittessék, mert egyelőre csak is ; eme utón biztosítható lévén az iskolatanitók raegélhe- | tési módja, 'egyszersmind minél képzettebb tanítóknak látni fogja, nem csak anyagi s szellemi tekintetben az óriási különbséget de ismerni fogja azon akadályokat is, melyek az utóbbiak gyermekeinek iskolai nevelteté­sét hátráltatják; mert ugyanis a mig amazok családfejei egyik a legszentebb s legkedvesebb kötelességöknek is­merik gyermekeiknek lehetőleg a legjobb nevelést adni, készek lévén tűrni, szenvedni, fáradni, s habár kölcsön­vett pénzen is iskoláztatni, addig emezek nagy része, alig ismer más kötelességet gyermekeivel szemben mint azt, hogy őket fölserdiilésökig testileg táplálgassa - szellemi fejlesztésükkel pedig mit se gondol, az iskolát nyűgnek tartván, melytől szabadulnia kell. De — ezeD osztályból, még a legjobb érzelraűek is szegénységük tudatában tanköteles gyermekeiket né­mileg kizártaknak tekintik a város fényes berendezésű tanintézeteiből, melyekbe az ő rongyos, vagy összetol dozott ruhákba öltözött többnyire mezétlábos gyerme­keik nem küldhetők, tehát tűzhelyüknél hagyják az el­durvulás s az erkölcstelenedésnek martalékául, minek aztán természetes folyománya az, hogy az, ily iskolától elmaradt gyermekek a család körében, melyhez tartoz­nak, a szintén tudatlan, nem gyéren romlott erkölcsű szülőiktől — tisztelet a kivételeknek — vajmi kevés — lelket, szivet nemesitő jót s azt is többnyire csak balfogalmak, előítéletek s babonákkal elferdítve meg­tanulhatják, a rosszat azonban, az erény rombolót ré­szint tőlük, részint rakonácztlan játszó társaikkal, ré­szint pedig a városban ide s tova csatangoló, munkake­rülő, tarkavegyületű gonoszoktól egész isszonyuságábau magukévá teszik, — elsajátítják a káromlást, az átkozó- dást, a dacosságot, az illemet, a nemes érzést sértő gyalázatos szólamokat, el a lopást, részegeskedést s az erköcstelenség többi fekélyeit, úgy hogy mire az oly szép reméuydus ifjúsági kort elérnék előttünk áll már, lel­kileg s testileg satnya és csenevész sarjadék. Folyo-. mánva továbbá az iskolai tanulás elhanyagolásának, hogy a város lakosai között számosán találkoznak, még pedig a különben tisztességes s becsülésre méltó osztályból is. kik olvasni s írni nem tudván, sok hasznos ismeretek megszerzésétől elmaradnak, mely okból tévedéseiket sem képesek a jó könyvek vezérfényénól helyre hozni, de vannak nem kevesen olyanok is, kik Isten s embertár­saik iránti kötelmeikről csak némi homályos s balfogal- makkal bírva, azokat öu-tóves eszmemenetünk szerint ma, gyarázgatják, miáltal a haza s közvetlenül a város liaszl nos polgáraivá lenni megszűntek. Tekintetes városi képviselet! A fentebbi abuormis állapotnak általam leplezetlen körvonalozása után ön- éut előtűnik lelkem elé két kérdőjel:

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents