Ung, 1883. január-június (21. évfolyam, 1-25. szám)
1883-04-15 / 15. szám
XXL ÉVFOLYAM. Megjelen • MINDEN VASÁRNAP. A szerkesztőhöz intézendő minden íuziemény. rneiy a lan irodalmi részét illeti. Levelek esak bérmentesen fogadtatnak el. Semmit sem közlünk, ha nem tudjuk. Kitől jön. Kéziratok vissza nem adatnak. Kiadó-hivatal : Poílacsek Miksa könyvnyomdája Főmnnkatárs: BÁNÓOY FERENC. Vii»vár 1883. vasárnap, április 15. *4 SZÁM. Előfizetési feltételek : Egy évre.................(5 frt Félévre ... 3 ,, — Negyed évre .... 1 „ 50 Egyes szám ára 12 krajezár. Hirdetések: szintúgy mint előfizetések az Ung kiadóhivatalába Uavvár, Pollaesek M. könyvnyomdájába küldendők. Nyilttér soronként 20 kr. V EGrY EST A RT A L \l [J HETILAP. Felelős szerkesztő: FINCICKY MIHÁLY. Szegény gyermekeink nevelési ügye. kodvn vau, addig a nélkülözésekkel folyton küzdő polgárok, a szegény sorsú földraivelők s napszámosok és a nyerssziyü gondatlan szülők gyermekeinek iskolai neveltetése ismeretlen idők óta évről-évre, megfoghatatlan közönynyel ki- hagyatik a számításból, mert hogy a városi hatóság ezek iskoláztatást ügyében olyat semmit nem tett eddig ami komoly jó szándékra mutatna, azt igazolja a jelenlegi állapot is. Az járatja itt iskolába gyermekét, aki akarja, aki pedig nem, hát nem. Az itten született s iskolázatlanul a tudatlanságban fölnevelt némely szülők már csa.k azért sem küldik gyermekeiket iskolába, mert igy okoskodnak : „ha mi nem jártunk iskolába s még is megélünk, miéri épen gyermekeink nem élhetnének meg nap-naj melletti iskolába való járás nélkül?“ És logikájuk ezen egymásutánját csakugyan sikerüli is nekik eddig kivívni. ezen állomásra való megnyerése, következőleg a tanítás áldásos sikere is. Az iskolaszék fent idézett határozatának s abból folyó kérelmének némi magyarázatául, kegyes leend ne * kém a tek. városi képviselet megengedni, hogy legalább némi részben föltüutessem ez alkalommal, azon valóban szomorú állapotot, melyben a város lakosainak egy jelentékeny része iskolázatlansága miatt teng leng s napról napra minél veszélyesb szellemi eltörpü- lésnek van kitéve. A ki e városban, hivatalánál vagy egyéb társadalmi állásánál fogvást, utalva van minden rangú s rendű lakosaival érintkezni, megismerkedni nemcsak a műveltség színvonalán álló, nemcsak a tudományos, a rangbeli s vagyonos osztálylyal, de be kell hatolnia a nyomasztó sorssal folyton küzdő némely iparosok, a föld- mi velők, a nagyszámú napszámosok s a különböző szolgálatban levő törvényes és törvénytelen házasságból is családot képező lakosok szegényes lakjaiba, kik többnyire a város végutczáiban s itt-ott “elszórva a belvárosban is, nem kevesen holmi lebujok vagy életölő szűk lakszobákban öszszezsufolva, napról napra tengetik nyomorteljes életöket; — kinek megkell ismerkednie 'szánandó családi viszonyaikkal, észlelnie ismereteiket, igényeiket, gondolkodási modorukat, szóval megfigyelni mindent, mi az embert a társadalom hasznos, vagy ve- i szélyes tagjává varázsolhatja, az a két osztály között Kevés hasonnépszámu városa van édes ha-! ’/.útiknak, mely a közművelődés nézpontjából, azon szerencsés helyzetben találná magát, hogy annyi és oly jeles tan és nevelő intézete legyen mint Ungvárnak. — Van ugyanis az ősi vár nagyszerű helyiségében levő, a jelenkor csaknem minden helyes igényeinek megfelelő g. sz. kath. papneveldéje. Van régi most is a legjobb hírnevet méltán megérdemlő kir. kath. népes főgymnasiuma. Ezen gymnasiumnak előcsarnokát képező IV osztályú kath. elemi iskolája. nemkülönben jónevü ref., izraelita és az| eddig a legcsekélyebb figyelemben é.s pártolásban részesült g.kath. úgynevezett czeholnyai j elemi népiskolája. — Van egy munkács egyházmegyei papfiárva Convietusa, melyhez számítandó még ez év folytán életbe lépendő ugyan ezen egyházmegye főgymnasiurni tanulóinak és a. már meglevő éneklés/, és tanító képezdészek részére létesült kettős tápintézete, s végre államilag segélyezett éneklés/, és tanítói fent jelzett egyházmegyei képezdéje. A nőnem részére van három kitűnő leány nevelő intézete: egyike szt. Vince apácza-nö- vérek a másik a munkács egyházmegyei kormány által kinőve rntt okleveles nevelőnők-és ezen szent cé'r.i megnyert főgymnasium tanárok. végre a harmadik Feketémé ürnő vezetése s felügyelete alatt. — továbbá egy két elemi osztálylyal összekapcsolt vegyes nemű kisdedóvó- dája, és külön egy a nemes város által tartott alapnevelő (szintén vegyesnemü) intézete, tehát nem számítván ide az egy néhány magányzók nevelési körét. Ungvárnak egyedül nyilvános t i z e n h a t tan és nevelő intézete van. — Eszerint nem fogok talán nagyot tévedni, midőn azt kockáztatom állítani, hogy a nép számához aránVlagosan annyi tanintézete Budapestnek sincs; mert azon esetben, az itteni tizenegyezer népszánihoz aránvitva, ottan legalább is 500 nyilvános tan s nevelő intézetnek kellene lennie, annyija pedig azt hiszem nincsen, A tudományok s a közmivélődés oly szép számú s mind magyar szellemű panaceai birtokában lévő Ungvárrói e szerint, minden épeszű embernek azon nézetben kell lennie, hogy állandó lakossága, osztály különbség nélkül, társadalmi állásához mért iskolai képzettség s attól el nem maradható miveltséggel bir, úgy. hogy a legszegényebbje is legalább olvasni, írni, számolni, magyarul beszélni s mindenütt illedelmes magatartást tanúsítani képes. Fájdalom! eme'csalhatatlannak vélt nézet több részeiben eddig valósulást ne,m nyert Ungváron, annak szomorú de igaz bizonyítéka az. hogy habár a mérvadó körök, a- tudományos s a közhivatalok terén levők, valamint a vagyonosabb osztálynak a jelenlegi kor miveltségének színvonalán állanak, a f. iskolai évi hatósági összeírás szerint mégis e városban legkevesebb 260, semmiféle iskolába nem járó tanköteles gyermek van a szegényebb sorsuakból ; köztudomású dolog továbbá az is, bogy itten a felnőttek közt több százra megy azok száma, kik soha iskolába nem jártak, következőleg semmiféle nyelven olvasni írni, számolni, de még magyarul beszélni se tudnak. 11a ezen abnormi- tásnak okát kutatjuk, rájövünk, hogy az nem más. mint az : hogy inig a fent elősorolt tan és nevelő intézetek által a, felsőbb, vagyonosabb osztályú és a, miveit érzésű jó szülők gyermekeinek neveltethetéséről példás módon gondosEz úgy üt ki mintha a jelzett állapotú szülők és tanköteles gyermekeikre nézve az 1868-ik évi iskolai törvény — mely reájuk eme ferde állapotról vet hivatalos tudomás dacára sem alkalmazunk — tabula rasa volna, az pe- dig oly árnyat vett a városi hatóságra, melyet kitartó erélylvel mielőbb el kell távolítania, nehogy mint eddig, a haza értelmes és szabad polgárai helyett, akaratlanul is napszámban igavonó m a n c i p i u m okát neveljen. Az itten közzétett nézeteket s másfél évi itteni létem alatti tapasztalat folytán az elkeseredettségig fokozódott érzelmeket, fölkelté, azután mindinkább megérlelé lelkemben lelké- szetem úgynevezett ceholnyai városrész iskolájának. melyhez aránylag véve, legtöbb szegény sorsú tanköteles gyermek tartozik — alapos támogatást nélkülöző állapota, melynek jövője ha a városi tisztelt hatoság által szilárd támo-, gatással hazafias célnak megfelelően biztosíttatnék. előbb és előnyösebben fogná szétoszlatni az itteni szegény nép nemcsak szellemi, de anyagi borúját is, mint bármely más. már létező, vagy esetleg létesítendő itteni tanintézet. Ezen öntudatos erős meggyőződésem vezetett engem arra, hogy az illető iskolaszékkel egyér- telmüleg beadjam a városi képviselethez az alább következő felterjesztésemet, melyet — miután a f. hó 4-kén tartott gyűlésének hatá- t.ározatából a városi iskolaszéknek véleményes jelentéstétel végett kiadatott — az illetékes t. ez. urak részrehajlatlan hazafias figyelmébe ezennel ajánlani bátorkodom. Tekintetes városi képviselet! Ungvártt. Van szerencsém ide ./• alatt mellékelni, az e városi (czehol- nyai) gór. szert, katholikns egyház községi jiskolaszék f. évi szeptember 10-éu lartott gyűlésének jegyző- könyvi kivonatát, mely szerint az iskolaszék hosszú éveken át igen csekély figyelemben részesült iskolájának a hazai törvények értelmében gyökeres 'rendezését s imigyen az illető tanköteles gyermekek alapos neveltetését üdvös lendületbe hozni forróan óhajtván, elhatározta éviköltségvetésébe fölvenni a népiskolai közoktatás tárgyában 1868-ik évben hozott XXXV111-ik tör- vényczikfe illető szakaszai által engedélyezett egyenes adók 50/° át, tiszteletteljesen kérvén a tekintetes városi képviseletet, miszerint azt, szükséges tudomásul venni, egyúttal elhatározni raéltóztatnék, hogy ezen törvényes iskolai adó az illető hívekre a t. ez. város közegei ál- ; ta! már a folyó évi adóba ki vettessék, s ugyanazzal sze- j dettessék be, és az iskolaszék elnökének kellő nyugtá- ! zás mellett lehetőleg havonkint, esetlegesen óvnegyen- kint utólagosan kézbesittessék, mert egyelőre csak is ; eme utón biztosítható lévén az iskolatanitók raegélhe- | tési módja, 'egyszersmind minél képzettebb tanítóknak látni fogja, nem csak anyagi s szellemi tekintetben az óriási különbséget de ismerni fogja azon akadályokat is, melyek az utóbbiak gyermekeinek iskolai neveltetését hátráltatják; mert ugyanis a mig amazok családfejei egyik a legszentebb s legkedvesebb kötelességöknek ismerik gyermekeiknek lehetőleg a legjobb nevelést adni, készek lévén tűrni, szenvedni, fáradni, s habár kölcsönvett pénzen is iskoláztatni, addig emezek nagy része, alig ismer más kötelességet gyermekeivel szemben mint azt, hogy őket fölserdiilésökig testileg táplálgassa - szellemi fejlesztésükkel pedig mit se gondol, az iskolát nyűgnek tartván, melytől szabadulnia kell. De — ezeD osztályból, még a legjobb érzelraűek is szegénységük tudatában tanköteles gyermekeiket némileg kizártaknak tekintik a város fényes berendezésű tanintézeteiből, melyekbe az ő rongyos, vagy összetol dozott ruhákba öltözött többnyire mezétlábos gyermekeik nem küldhetők, tehát tűzhelyüknél hagyják az eldurvulás s az erkölcstelenedésnek martalékául, minek aztán természetes folyománya az, hogy az, ily iskolától elmaradt gyermekek a család körében, melyhez tartoznak, a szintén tudatlan, nem gyéren romlott erkölcsű szülőiktől — tisztelet a kivételeknek — vajmi kevés — lelket, szivet nemesitő jót s azt is többnyire csak balfogalmak, előítéletek s babonákkal elferdítve megtanulhatják, a rosszat azonban, az erény rombolót részint tőlük, részint rakonácztlan játszó társaikkal, részint pedig a városban ide s tova csatangoló, munkakerülő, tarkavegyületű gonoszoktól egész isszonyuságábau magukévá teszik, — elsajátítják a káromlást, az átkozó- dást, a dacosságot, az illemet, a nemes érzést sértő gyalázatos szólamokat, el a lopást, részegeskedést s az erköcstelenség többi fekélyeit, úgy hogy mire az oly szép reméuydus ifjúsági kort elérnék előttünk áll már, lelkileg s testileg satnya és csenevész sarjadék. Folyo-. mánva továbbá az iskolai tanulás elhanyagolásának, hogy a város lakosai között számosán találkoznak, még pedig a különben tisztességes s becsülésre méltó osztályból is. kik olvasni s írni nem tudván, sok hasznos ismeretek megszerzésétől elmaradnak, mely okból tévedéseiket sem képesek a jó könyvek vezérfényénól helyre hozni, de vannak nem kevesen olyanok is, kik Isten s embertársaik iránti kötelmeikről csak némi homályos s balfogal- makkal bírva, azokat öu-tóves eszmemenetünk szerint ma, gyarázgatják, miáltal a haza s közvetlenül a város liaszl nos polgáraivá lenni megszűntek. Tekintetes városi képviselet! A fentebbi abuormis állapotnak általam leplezetlen körvonalozása után ön- éut előtűnik lelkem elé két kérdőjel: