Ung, 1883. január-június (21. évfolyam, 1-25. szám)

1883-04-08 / 14. szám

Melléklet az „UNGr“ 14-ik szamához. venni a társaság ülésein. Nem sokat volt al­kalmam felszólalni, mert mint üzletember min­dig azt tartottam, hogy a tények és számok beszélnek. Ezeket a t. közgyűlés kielégítőknek tartotta s igy nem volt alkalmam felszólalni. Ma azonban érzem, hogy beszélnem kell. Az alkalom, mely igen szerencsés és meg­tisztelő. De éppen azért félek, hogy én, a gya­korlatlan szónok, nem találok szavakat kifejezé­sére azon határtalan hálának, melylyei a mé­lyen tisztelt közgyűlésnek, a választmánynak és 1 az igazgatóságnak tartozom; de hiszem, hogy ; önök, akik mindig megértettek, most is meg fognak érteni, ha csak annyit mondok, hogy. szivem legmélyéből köszönöm és ismét köszö­nöm ezt a kitüntetést, köszönöm ügynökeink ne­vében is ez alapítványt, melyet a nevemről ne­veztek el. A választmány jelenlétében nekem sok ér­dem tulajdonittatik, pedig csak a választmány bölcs irányadása, az igazgatóság szakavatott j lelkiismeretes buzgalma, a hivatalnoki kar er- • nyedetlen és lelkiismeretes közreműködése és ügynökeink önfeláldozó támogatása által lelte-' tett ama nagy sikereket elérnünk melyeket elértünk. Azon reménynek ad kifejezést, hogy a; társaság ezután is becsületére fog válni a ma­gyar névnek. Mert a társaság nemzeti intéz­mény. Alapitói ezen értelemben alapították, en-1 nők iehetett tulajdonítani, hogy nemzetünk leg-: | nagyobb fiai álltak az alapítók soraiba ; mintI nemzeti intézményt karolta fel a nemzet és ezen értelemben működött a hivatalnoki kar. Bátran mondhatjuk, hogy társulatunk mindenkor meg- j felelt feladatának. Es az a legnagyobb siker, j Adja az ég, hogy társulatunk sokáig is az le- j hosse.ii, ami volt. azaz: „első“ és „magyar“, j A zajos éljenzéssel fogadott beszéd után aj választmány amaz indítványa is elfogadtatott, hogy a társulat jelenlegi tisztviselőinek nyug­díj-képessége öt évvel emeltessék, vagyis, aki pl. 1U év óta tisztviselője a társulatnak, annak i nyugdija úgy számíttat,ik. mintha már 15 év ! óta volna tisztviselő. Ezután a gyűlés a választmány abbeli in­dítványát is elfogadta, mely szerint a jelen év­ben közhasznú czélokra a társaság összesen ! 10,799 frt 02 krt oszt ki még pedig a követ­kezőképen : 1. Az 1881. évi közgyűlés határozata alap- . ján ösztöndíjban részesítendő gazdasági növen- idékek ösztöndijai fejében a jövő iskolaévre for- . ditandó és pedig: a) az Arad, Bars, Békés és . Bihar megyei gazdasági egyletek által kijelölt i ifjak 3-ik évi ösztöndija fejében á 400 frt, 1600 . frt, b) a Csanád, Fehér, Gömör, fiont megyei és Győr vidéki gazdasági egyletek által kijelölt ifjak 2-ik évi ösztöndija fejében á 400 frt, 1600 frt, ej az Esztergom, Komárom, Nográd és Nyitra megyei gazdasági egyletek által kijelö­lendő ifjak ez évre járó ösztöndija fejében á 400 frt, 1600 frt. A magyarországi vöröske­reszt egyletnek megszavazott 10,000 frt har­madik részlete 2000 frt. Az istvántelki iskolába küldendő 2 árva fiúnak tanítása és fentartásj költségeire megszavazott összegnek 3-ik évi (utolsó) részlete 300 frt. Arany János érez- szobrára és siremlékére 500 frt. Az olaszor­szági vizkárosultak javára 1000 frk, 405 frt. A magyar hírlapírók nyugdíjalapja javára 200 frt. A magyar irók segélyegyletének 200 frt. A magyarságot és népnevelést Sárosvármegyé­ben terjesztő egyesületnek 200 frt. A buda­pesti kereskedelmi akadémiának 200 frt. A bu­dapesti szegény gyermekkórház-egyletnek 200 frt. A magyar gazdasszonyok országos egyleté­nek 200 frt. Az országos erdészeti egyesület­nek 100 frt. A kolozsvári felsőbb kereskedelmi iskolának lOOfrt. Az országos kisdedóvó egye­sületnek 100 frt. A bpesti első bölcsődeegyletnek 100 frt. A bpesti jótékony nőegyletnek 100 frt. A bpesti izr. nőegyletnek 100 frt. A pesti izr. hitköz­ség fiárvaháza részére 100 frt. A fővárosi szeretet- ház egyesületnek 50 frt. A bpesti elsőgyermek- menhely-egyletnek 50 frt. A bpesti prof, orsz. árva-egyletnek 50 frt. Összesen 10,055 frt. Fon- maradt még 744 frt 02 kr. mely összeg a már f. évben tett adakozások részbeni fedezése czél- jából viszszatartatott. A gyűlés helybenhagyta az igazgatóság abbeli intézkedését, mely szerint a csángó ma­Jelen számunk hozza az első hazai társulat: d a magyar általános biztositó társaság múlt 1882 b évi mérlegét. A társulat március hó 13-án tar- ti tóttá ünnepélyes közgyűlését Somssich Pál el­nöklete alatt. Érdekesnek tartjuk olvasóinkkal ^ is közölni e 25 éves hazai intézet közgyűlési ,j határozatait, melyekből minden magyar ember ^ meggyőződhetik, hogy a magyarságot az üzleti g életben is meg lehet óvni és lehet annak tér- p jesztésére közrehatni. Az évi jelentést Pompéry János olvasta tel, melyet következőkbe vonunk össze. j­Az 1882-ik év, habár az tudvalevőleg a s biztosítási üzletre nézve általában és kivált a jégüzletre — felette kedvezőtlen volt, a végered-! v menyre nézve mégis kielégítőnek mondható. |v E kedvező eredményül nemcsak az idei osztalékra, hanem arra is hivatkozik a jelentés, ^ hogy a tűz- és szállítmányi díjtartalék az idén ^ is a tavalyinak magaslatán maradt s az 1.868.302 forint 78 krt tesz, az életbiztosítási díjtartalék 8.572,482 írt 15 krra, a nyereménytartalék 1 1.418,100 forint 83 krra emelkedett, az ár- j folyamkülönbözeti számla 309.939 frt 8 krt mu­tat ki. A tisztviselők segély- és nyugdíjalapja | 1882. év végével 398,849 frt 35 krra emelke­dett. A jelentés beterjeszti az életbiztosítási ' osztály külön jelentését és zárszámadását, me- 1 ly.ekben összesen 880.898 frt 74 krt tevő nye- 1 remény mutattatik ki. annak felosztására nézve 1 az igazgatóság azt javasolja, hogy az alapsza­bályszerű levonások után fenmaradó 578.155 1 frt 48 krnyi tiszta nyereményből: 1. közhasznú j czélokra, tekintettel a jelen üzletóv eredményére, az évi bruttó nyeremény 1 százalékának meg- . telelő összege, u. m. 8793 frt 95 kr adassák. 2- or osztalékul minden egész részvény után 192 frt, s igy összesen 576.000 frt fizettessék ki, 3- or a femnaradt 2155 forint 48 kr a jövő évi ' számla javára irattassék elő. ‘ A felügyelő bizottság jelentésének meghall- 1 gatása után bemutattatott az 1882. évi zárszámla, j1 mely szerint a múlt évben a bevétel 13.385,063 1 írtra, a kiadás 10.206,140 frtra s igy a tiszta ( jövedelem 178,922 frtra rúgott. A jelentés helyeslőleg tudomásul vétetvén, a pénztárkezelőknek a felmentvény megadatott s az igazgatóság által javaslatba hozott indítvá­nyok egyhangúlag elfogadtattak, azzal a meg­jegyzéssel, hogy a 192 frtnyi osztalék kifize­tése a holnapi naptól fogva kezdetik meg. Somssich Pál: T. nagygyűlés! Rendes teen­dőnket ezzel bevégeztük, azonban lehetetlen., hogy társaságunk negyedszázados múltja után még egyről-másról meg ne emlékezzünk. Hu­szonöt év az örökkévalósággal szemben ugyan nem sok idő, de a rövid emberi élethez viszo­nyítva, igen is számot tesz és éppen elégséges arra, hogy egy intézet anyagi és erkölcsi ké­pességéről bizonyságot tegyen. Intézetünk fé­nyesen kiállta ezt a tüzpróbát s igy a választ- ■ mány ezen nap emlékéül a következő indítvá­nyokkal járul a nagygyűlés elé. Pompéry János felolvassa a választmány! indítványát, melyben elősoroltatik, hogy a tár-1 sulat huszonötéves fennállása óta kulturális ezé-11 lókra 170,000 frtot fordított s mindenütt ott volt, a hol áldozni kellett. Az intézet gondosko-' dott hivatalnokairól, tisztviselőiről. Sokat tett a j földhitelintézeti záloglevelek áremelése tárgyá-! ban. A tüzoltóegyesületeket az intézet 30,000! írttal támogatta és leguttóbb 10,000 forintos j alapítványt tett a munkaközbpn megsebesült tűzoltók családjainak támogatása és segélye­zése tárgyában. Csak az ügynöki karról feledkezett meg eddig a társulat, pedig az ügynöki karnak igen sokat köszönhet. Azért a választmány azt in­dítványozta, hogy a közgyűlés a mai nap meg­ünneplésére egy 50,000 frtos alapítványt te­gyen le. mely 100.000 frtig emeltessék. Ez nem ró uj terhet a részvényesekre. Minthogy pedig a társulat igen sokat köszönhet Lévay Henrik igazgatónak, a választmány tehát azt inditvá- j nyozza. hogy az uj alapítvány „Lévay Henrik alapítványnak“ neveztessék. A jelenlevők az indítványt egyhangúlag nagy lelkesedés mellett elfogadták. Lévay Henrik körülbelül a következőket mondta : Huszonöt év óta van szerencsém részt j gyarok javára a közgyűlés jóváhagyásánák re­ményében 500 frtot, a győrvidéki és győri ár­vízkárosultak javára pedig 1500 frtot utalvá­nyozott ki. A halálozás folytán üresedésbe jutott négy választmányi helyre megválasztattak: Bittó Kál­mán. báró Ambrózy Gyula, Kadvánszky Géza, és Ghiczey Samu. A gyűlés folyamán kiosztatott az „Első ma­gyar ált. biztositó társaság alapítása, fejlődése és jelenlegi állása“ czimű emlékirat és Pompéry Jánosnak „Az első magy. ált. biztositó társa­ság“ czimű, 27 oldalra terjedő, pompásan kiállí­tott munkája. Ez utóbbiból a következő összeg­zéseket emeljük ki: Bevétel és kiadás hűszonöt év alatt: Díj­bevételek 138.212,279.68. kifizetett kártérítések, lejárt életbiztosítási tőkék és életjáradékok 70.451,503.70, adók, bélyegilletékek, postabélye­gek 3.211,278.55. díjtartalékok 10.622,139.68, nyeremény tartalék 1.963,975.58, tiszta nyere­ség 12.105,345.86, érvényben levő életbiztosítá­sok 48.055,197.89. a részvényeseknek kifizetett nyereségek 7.798.800. közhasznú és jótékony- czélu adományozások 170.649.18 frt. Közhasznú és jótékony adakozások: Árvíz és földrengés által károsultaknak összesen 45.400 frt. Egyéb ínségeseknek 12.200 frt. A sebesült katonák ápolására, a mozgósí­tott katonák családjainak és honvéd-egyleteknek összesen 7725 frt. Jótékony egyleteknek 1840 frt. A magyar országos vörös kereszt-egyletnek 10.000 frt. Árva- és kórházaknak 1835 írt. A magyar tudományos Akadémiának alapítvá­nyul 10.000 frt. A Magyar tudományos Aka­démia épületére 1000 frt. Tudományos czélokra 9240 frt. Egyéb tudományos és nevelési czé­lokra 3945 frt. A magyarországi hirlapirók nyugdíj-alapjának 2200 frt. A magyar irók se­gélyegyletének 1200 frt. A magyar képzőmű­vészeti társulatnak 3000 frt. Egyéb művészeti czélokra 1600 frt. A szegény egyházak felse- gélésére 1810 frt 88 kr. Szobrokra (Deák Fe- rencz, Széchényi L., Arany János, báró Eöt­vös J.. Petőfi, szent István) 3750 írt. A gazda­sági pályára lépett ifjak ösztöndíjára, eddig 5600 frt. Á mezei és haszonkertészeti iskolába fel­veendő két árva ösztöndija 640 frt. Ipar- és gazdasági czélokra 2855 frt. A megsérült tű­zoltók és családjaik segélyezési alapítványául 10.000 frt. A budapesti önkéntes tűzoltóknak gőzfecskendőre 3200 frt. Az ország önkéntes tüzoltóegyleteinek összesen 27,608 frt 30 kr. Egyéb közczélu kiadások 4000 forint, összesen 170,649 forint 18 kr. Közgazdaság és ipar. Agyag ipariskola Beregszászon. A felső tisza- vidéki Jiáziipar-egylet ülésén a kosártonoda működése az ottani fogház hathatós versenyzése folytán beszüntettetui inditványoztatott s e helyett a „Nagy hegyen“ levő ki­tűnő minőségű kaolin anyagból kőedény-gyártási háziipar tanműhely felállítása már a jövő év­ben kezdeményeztetni határoztatott. A keramika-ipar tanulmányozása végett Halász Ferencz egyesületi fel­ügyelő Hollóházára oly megbízással küldetett ki, hogy innen a kaolinból és a hozzá szügségelt zsíros agyag­ból nehány kilo mennyiséget vigyen magával és azt ott jelenléte alatt próbául minta gyanán tégettesse ki. A ke- ramika iskola felállítására vonatkozó tervezet és költ­ségvetés előleges elkészítésére egy bizottság nevezetett ki, melynek tagjai: Halász Ferencz. Szeles Károly és Kovács István. Úgy látszik, hogy Beregszász megelőzi Ungvárt e tekintetben, ha ami „ország-ipar bizotteá- gunk“ sokáig fogja az ügyet tanulmányozni. A kopár területek beerdíísitése tárgyában Szé­chényi Pál gr. földmivelési miniszter, hivatkozással elődjének e tárgyban korábban kibocsátott rendeletére, körrendeletét intézett valamennyi kir. erdőhatósághoz lés erdőrendezőséghez, melyben utasítja őket, hogy oda működjenek, miszerint az épület- és müszerfa nyeré­sére tenyésztett erdei fák magvaiból minden egyes erdő­gondnokság kerületében minél nagyobb mennyiség gyüj- I tessék; illetve termeltessék, és hogy ugyancsak minden j egyes erdőgondnokság és erdőgazdasági üzemtest kerii- | létében a már meglevő, a szükséghez képest még a i tavaszon kibővitendő, vagy újon telepítendő csemete- kertekben, az illető vidék kopár területeinek erdősíté­sére alkalmas különféle faneraekből együttvéve kétannyi csemete neveltessék, mint a mennyi abban az esetben lenne szükséges, hogy ha az illető erdőgondnokság osz- szes erdőterületén a csemete-ültetés által való erdősí­tés teljesittetnék. A csemeték egyharmad részének fe­lerészben fekete fenyőnek és fele részbeu erdei fenyő­nek kell lenni. __________ Az eUő magyar általános biztosító társulat.

Next

/
Thumbnails
Contents