Ung, 1883. január-június (21. évfolyam, 1-25. szám)

1883-01-14 / 2. szám

Az ülés első tárgyát a megyei törvényhatósági bizottság azon határozatainak felolvasása képezte, me­lyekkel a közig, bizottsági tagok s a helyettes tiszti ügyész megválasztásáról értesít, (a választás eredménye lapunk múlt számában volt közölve Szerk.) A fegyelmi választmány tagjaiul az 1876-évi VI t. c. 53. §-a értelmében megválasztattak dr. Iván- csy László és Mislinszky József választott közig bi­zottsági tagok. Schürger Márton kir. adófelügyelő és Me rcz Imre kir mérnök rendes, Thuránszky Ti­vadar és Talapkovics Emil kir, taufelügyelő pótta­gokul. Az árva ügyi fellebbezések tárgyalására alakított küldöttség kiegészítéséül, a kilépett Ibrányi Lajos helyett a főispán által kineveztetett Nelirebecky György. — A mk. pénzügyminiszter F i a 1 a Károlynak a Nagyutczában 566 házszám alatt fekvő telkén fölépített házára nézve az újabban megejtett helyi szemle alap­ján a közig, bizottság által hozott azon határozatot, mely szerint a kérdéses építkezésre a tiz évi házadó mentesség engedélyeztetett, a kir. adófelügyelő feleb- bezése folytán feloldotta, s az adófelügyelő végzését, fen- tartotta azon okból, mert az újabban megejtett helyi szemle is az utcai részen eszközölt építkezésnél a falak felhasználását állapitá meg. — Pénzügyminiszter Veinberger Albert, mint az ungvári kereskedelmi és iparbank részvénytár- •ulat vezérigazgatójának íelebbezését, melyben az 1882 évi april 13-ikán hozott 179 számú elutasító ha­tározat megváltoztatása mellett, a társulatnak Ptruksa és Szűr the községbeli birtokai 1880 évi terméséért befolyt s az előző birtokos Bozenblüth Márton adóhát- ráléka javára elszámolt árverési vételárt a társulat 1880 és 1881-éri 235 frt 38 krnyi adótartozásába betudatni kéré, elutasította, mert az adóvégrehajtási és becslési jegyzőkönyv kétségtelenné teszi, hogy 1880 évi jú­lius hó 21-ikén Bozenblüth Mártonnak összesen 584 frt 32 krra rúgó adótartozása fedezéséül ugyanannak a sziir- thei határban talált terményei szabályszerűen lefoglal­tattak. — Hogy e termények a foglalás idejében már nem függtek össze a földdel, hanem tényleg learatva, vagy is beszedve voltak. — teljes bizony-erejiileg iga­zolja a zálogolási jegyzőkönyv, melynek világos szavai szerint 931/* kereszt búza, 3'/2 kereszt árpa és 37 bog­lya széna foglaltatott le. E szerint az említett termé­nyek, mint Bozenblüth Márton birtokában talált ingó dolgok közigazgatási utón törvényszerűen lefoglalhatok s miután a törvényes határidőn belől senki részéről sem igénykereset be nem adatott, sem pedig megelőző birói foglalás hiteles alakú végrehajtási jegyzőkönyv ál­tal nem igazoltatott. — a kincstárnak teljes joga volt a lefoglalt ingókat közigazgazgatási utón elárvereztetni és a befolyt vételárt adókövetelésébe elszámolni; továbbá! miután folyamodónak azon érve, hogy a társulat Bo­zenblüth Márton ingatlanát s vele együtt a termést is birói árverésen megvásárolta, — tekintettel arra, hogy a birói árverés 1880 jul. 22-én, tehát az adó végrehaj­tásnál egy nappal később történt, hogy továbbá a tár­sulat ezen árverés által csak is a földtől még el nem választott függő termést, de nem a már beszedett ter­mények tulajdonát szerezhette meg, teljesen súlytalanná válik. sat. — A vallás és közoktatási miniszter értesítése, mely szerint Feketéné-Otte Hedvig nyilvánossági jog­gal felruházott elemi és polgári leány magán iskola tulajdonosnőnek 100 frtnyi államsegélyt engedélyezett. — A közmunka és közlekedési mk. minisztérium­hoz felterjesztés határoztatok intéztetni az iránt, hogy a kazánfűtők költség kímélés ^tekintetéből a kir. építészeti hivatal előtt is vizsgázhassanak. — A szakelőadók havi jelentései tudomásul vétet­tek. — Az id Pogány Antal és Rozenberg József ungvári lakosok közt fentorgó építkezési ügyben hely­színi szemle alapján teendő vélemenyezéssel Lipcsei József és az építészeti hivatal bízattak meg. — Kis Báthés Kis-Geőcz községek f. é. községi közmunkája a határukbeli belvizeknek levezetését czélzó és culturmérnöki felügyelet mellett létesítendő csatornához oly módon rendeltetik beosztatni, hogy a netán fel nem használható minden két fogatú igás napszám után 35 kézi napszám lészen teljesítendő. Az ungmegyei IV. sz. csendőr-szárnypa- rancsnokság és csendörségi őrsök. Szárnyparancsnokság: Hilibi Haller Béla mk. csend­őrszázados, Varjasy Endre mk. csendőrhadriagy. I. Un gvár i Örs: Számvivő őrmester: Szandovits Jakab. Őrsvezető parancsnok: Győrfy Károly, cziinzetes őrmester. Őrsvezetők: Oleseher Vilmos segéd munkás. Po- povics Pái. helyettes 11. altiszt cziinzetes őrmesterek; Frank János. Csendőrök. Demeter Sándor: Osiszér Ferencz; Erdey Gyula; Kaszás Sámuel; Schramm Károly. Próbacsendőrök; Pilisy Jenő; Mátyás Lajos: Kris­tóf Ferencz. 2. Szerednyei őrs: Cziinzetes őrsvezető parancsnok, Bisztics Pál. Csendőrök, Demetrius/. György, Beck Cipót,. Próbacsendőr, Bede Károly. 3. Nagy k a p o s i őrs; Czim7etes őrsvezető. Szeles Ignác. Csendőrök, Brenner Frigyes, Földes Gábor. Próbacsendőr. Menschik Nándor. 4. Csapi őrs: Őrsvezető parancsnok, Bielcz Rezső. Csendőr. Gross Beniamin. Próbacsendőrök, Benedek János, Jóós Elek 5. S z o b r á n c z i őrs; Őrsvezető, Valkovies György. Csendőrök, Gyürke András, Bodnár Jakab, Bécs- kay Pál. Próbacsendőr, Riczko Sándor. 6. Nagy B e r e z n a i őrs: Őrsvezető parancsnok, Hartvogel Ferencz. Csendőrök, Papp Antal, Payer András. Próbacsendőr, Fekete Imre 7. S z t a v n a i Örs: Őrsvezető, Paar Lajos. Csendőrök, Klein Mihály, Urusz Zsigmond. Próbacsendőrök. Keresztes Dénes, Miszlikowszky András. 8. T u r j a-B e m e t e i őrs: Őrsvezető IJonetry István. Csendőrök Montz Sándor, Szűcs János. Próbacsendőrök Csorna András. Tamás Lajos. 9. P erecsenyi ö r s: Őrsvezető parancsnok Benkő Sándor. Csendőrök Balázs Flórián, Vujevics Jenő. Próbáé,seudőr Kováts János. Városi képviseleti gyűlés. E hó 9-én tartatott meg a városi képviseleti gyű­lés meglehetős érdekeltség mellett. A tagok általában ritkán érdeklődnek a közügyek iránt s néha napján alig egy pár képviselő látja szükségesnek a tanácskozási te­rembe fellátogatni. Ma szerencsésebb volt e terem, mert nagyobb hallgatóság vett részi a tanácskozásban és mé­gis gyorsan letárgyalta a folyó ügyeket. Ezt pedig az állandó választmány előzetes tanácskozásának eredmé­nyeként, tekinthetjük. Az elnöklő polgármester a gyűlést megnyitván, liatározatilag kimondá. hogy a mai gyűlés jegyzőkönyve e hó 16-áu fog hitelesíttetni. Ezután felolvastatott a viril is tagok névsora, úgy a mint azt a kiküldött bi­zottság 1883-ra összeállította. Eszerint virilis tagokul te­kintendők : Nehrebecky György, Veinberger Albert, Vyosat- koszky Giril. Telendy Antal, Both Adolf, Andrejknvic« Endre. Dr. Here Mór. Dr. Veinberger Salamon, Dr. Spitzer Armin, Gottlieb Abrahám, Bene Lajos, Mo- j csáry János, Pásztélyi Kovács János, Gortvay János, Makkay Dániel, Veinberger Adolf, Oesterreicher Mark, Vinkler Lemel, Turner András, Pólányi István, Hampel János, Kron fiaim. Beizmana Bertalan, Stahlberger Mór, Gottlieb Mihály, Dr. Veinberger Mór, id. Bene­dek Here, Lám Sándor. Philipovies Hermán, Both Pin- kász, Dr. Bene Sándor, Frankel Mihály, Brody Zsig- mond, Nagy Mihály. Patrik János, Tüchler Salamon, Valkószkv Miklós, Juszkovics Abrahám, Fejér Mihály, Lasztókay Béla, Bozenberg József. Krausz Adolf, Brody Markusz, Dr. Iváncsy László, Bugyis András, Botit Sá­muel, Bobószky János, Dr. Preusz Adolf, London Zsig- mond, Sechter Sámuel, Hackel Bertalan, Glück Jakab, Zinner Salamon, Guttmán Hermán, Lövi Lendvay Ig­nác, Kellner Izrael. A névsorból Dr. Novak Endre és Farkas Ferenc neve, mint kik egyúttal választott képviseleti tagok is, a gyűlésen tett lemondó nyilatkozatuk folytán kitörül,- teteti, és helyettük, Lövi Lendvay Ignác és Kellner Iz­rael póttagok neve vétetett be. A városi tanács által a múlt év végén megtartott árverések elfogadtattak. Nevezetesen az utcai szemét és sár eltávolítása, a gyászkocsi vitelére és tűzoltó szerek .szállítására vonatkozó vállalat évi 700 fital Reizman Leó részére, feltételesen három hóra helyben hagyatott azon fentartással. hogy tekintve, miként, a város ez évben ál­egyetlen leányát, Vera anyját, világra hozta, első je­gyese, egy ifjú trastaverini által megöletett, ki elől Lada- nov elszökteté volt. E történet a maga idejében nagy feltűnést okozott. Oroszországba visszatérve, dolgozószo­bájába zárkozott, hogy azt többé soha el ne hagyja. Vegytannal.anatómiával s kabalistikus tudományokkal fog­lalkozott, kutatá a titkokat, az emberéletet meghosszabbí­tani, azt képzelő, hogy a lelkekkel lehet társalogni, s a hol­takat elő lehet idézni. Egy szóval, szomszédjai boszor­kánymesternek tartották. Leányát határtalanul szerette, s maga oktatá mindenben; lianem hogy Elzov által el hagyá magát raboltatni, soha sem tudta neki megbocsá­tani. Sem őt, sem férjét nem ereszté szemei elé soha. Szerencsétlen életet jósolt nekik, s elhagyatva halt meg. Elzov asszony férje halála után tniuden idejét le­ánya nevelésének szentelé, s jobbára egy egy embert sem sziveit maga mellett. Midőn Verával megismerkedém, gondold el, még nem volt egy városban sem. még csak a szomszéd kerületi városban sem. Vera megkülönbözteté magát a többi orosz leányok­tól, sajátságos jellege volt. Mindjárt első pillanatra meglepett az a csodálatos nyugalom minden mozdulatán * beszédjén. Semmin sem látszott szomorkodni, vagy nyugtalankodni, egyszerűen s okosan felelt, figyelmesen hallgatott s ezzel elég. Areának kifejezése egy gyermek nyíltságát s tisztaságát viselé; kissé hideg és egyszerű a nélkül, hogy mindjárt gondolkodó lett volna. Viguak ritkán látszott és soha nem úgy, mint más leánykák. Az ártatlan létek tisztasága, mely szeretetreméltóbb mint a vidorság, sugárzott egész lényén. Középtermetű, gyön­géd és kellemes, finom rendes vonásokkal, szép, sima homlok, aranyos szőke haj, egyenes orr. mint anyjáé, meglehetős telt ajak és süni. fölfelé hajlott szempillák, mik alul a sötét szürke szem nagyon is egyenesen né­zett kifelé. Kezei mindamellett nem voltak épen szépek; tehetséges elméjű embereknek nincs ilyen kezük. Való­ban Vera nem volt különös tehetség. Hangja úgy csengett mint a gyermeké. Nagybátyám névnapján bemutattatám anyjának, s néhány napra rá első látogatásomat tevéin nálok. J5lzov asszony, mint már mondám, kitűnő személyi­ség volt, de egészen sajátságos lény, jellemteljes, áll- j hatatos és zárkózott. Becsülést, majdnem félelmet, | önte belém. Minden tette kiszámítás szerint volt rendezve, s leányát ez elv szerint neveié, egyébiránt a nélkül.. hogy szabadságát korlátozná. A leány szerété s vak i bizalommal volt irányában. Ha egy könyvet adott át neki anyja e szavakkal: „Ezen s ezen lapokat ne ol­vasd.“ úgy Vera inkább a következő lapot már átszerette volna ugrani, s a megtiltott oldalra meg épen nem te­kintett. Hanem Elzov asszonynak is meg volt a maga id- ées fixes. így pl. mindenekelőtt halálos félelmet öntött belé, a mi a képzelinet fölizgatliatá, s ennek következ­tében még tizenhat éves korában egyetlen regényt, költői munkát sem olvasott el. Ellenben történelmi, fold- i ati, sőt még természettani ismereteivel engem is. a jelöltet, ki mint emlékezhetsz, nem a legutolsók egyike voltam, egészen elbámitott. Egy nap Elzov asszony ne­velési' módjára akartam vinni a beszédet-, mi nem volt könnyű, mert közönségesen igen visszatartónak mutat­kozott. Fejét csóválta, s monda: — On azt gondolja, hogy a költők olvasása va­lami hasznos s kellemes foglalkozás lehet; nekem ugÉ tetszik, hogy az életben jóval előbb vagy kellemest'« vagy a hasznosra határozza el magát az ember, s liogji az egyszer talált választáson mindvégig erősen kell ma­gát tartani. En is egyesíteni akartam egykor mindket­tőt.. . De az lehetetlen, vagy romlásra vagy bolond­ságra vezet. Úgy van, Vera anyja ritka lény volt, igazságos és büszke, de nem minden fanatismus, s bizonyos dő­reség nélkül. Az élet félelmet költ bennem, monda egykor ne­kem, s valóban bizonyos félelmet érzett az élet iránt, mély titkos terhei előtt, mik néha hirtelen előtörtek.^ Jaj annak, a kire ránehezülnek. S a szegény asszony a legkegyetlenebbeket próbálta-e közölük V Gondolj csak anyja, atyja, férje halálára. Mily iszonyú tettek iáuczolata! Nem is láttam soha mosolyogni. Lehet mondani, hogy szivét elsáncolta, s a vár kulcsát vízbe dobta. Fájdalmait soha sem öntheté ki másnak keblén ; min­dent magába zárt mélyen. Oly igen hozzá szokott ér­zésein uralkodni, hogy saját maga kerülé hőn szeretett leánya iránt a gyöngédség nyilatkozásait. Jelenlétemben i soha sein csókolta meg, soha sem szólitá Verkának, hanem mindig Verának. Emlékszem rá, hogy egy alka­lommal ezt mondám neki: mi nagyvilági emb-rek mind-

Next

/
Thumbnails
Contents