Ung, 1882. július-december (20. évfolyam, 27-53. szám)
1882-07-16 / 29. szám
XX. évfolyam, Ungvár 1882. vasárnap, Julius 16. 29. szám. Az ,,UNG;1 megjeleli minden vasárnap. A szerkesztőhöz intézendő minden Közlemény, mely a lap irodalmi részét illeti. Levelek csak bér mentesen fogadtatnak el. Semmit sem közlünk, ha nem tudjuk, kitől jön. Kéziratok vissza nem adatnak. Kiadó-hivatal: TÁRSADALMI ÉS VEGYESTARTALMÜ LAP. Poliaosek Miksa könyvnyomdája A KÖZMIVELQOÉSi TÁRSULAT, S AZ UNGMEGYEI GAZDASÁGI-EGYLET KÖZLÖNYE. Előfizetési feltételek : Egy évre ........................6 frt Félévre ... s „ — Negyed évre .... 1 „ 50 Egyes szám ára 12 krajczár. Hirdetések: szintúgy mint előfizetések az Ung kiadóhivatalába Un: vár, Pollacsek Miksa könyvnyomdájába küldendők. Nyi Ittér: Soronként 20 kr. Az aratás és kiviteti kilátásaink. Szebb idő régen nem kedvezett az aratásnak, mint az idén, olyan idő jár, a milyet a gazda csak kívánhat. A hét legelején üdítő eső, mely igen jól hatott a kapásnövén)Tekre és nem ártott a gabonanemüeknek, azután meleg, szeles idő, mely a kasza alá megszáritotta a betakarításra váró gabonanemüeket, s végül az egész héten egyenletesen meleg, de nem forró napok, u§y> hogy ftz aratas haladhat, a mint a munkás karja bírja. Egy hét óta folyik így a legkisebb íelbeszakitas nélkül az aratás s minél inkább előhalad, annal jobban meggyőződünk, hogy az esztendő áldást hozott. Ha az idő kedvez, két-három hét alatt az egész országban be lesz fejezve az aratás legfőbb része : a takarás, s a mi azután jön ; a eséplés, azzal is hamarább fog az idén az ország végezni, mint az előbbi években. Nem mintha az idén kevesebb dolgot adna az, mint máskor, hanem azért, mert pár év óta a gazdasági gépek hihetetlen módon terjedtek. A gazdasági gépgyárosokra néhány év óta jp idő jár, minden évben tisztára kiürülnek raktáraik s az idén az aratás közeledtekor drága pénzen sem lehetettt cséplőgép két kapni. Nincs már középbirtok sem az országban, a mely a legjobb cséplőgépekkel ne lenne felszerelve, sőt az utóbbi években kisbirtokosaink is nagy számmal szereztek be gőz- vagy járgány-cséplőgépeket, a hol egy nem bírta, szövetkezés utján. Azért említjük ezt, mert igen fontosnak tartjuk azon egyetlen előny biztosítására, a melylyel a világpiaczon rendelkezünk. Ezen előny azt biztosítja, hogy aratásunkkal hamarább készülhetünk el, mint versenytársaink s igy hamarább is hozhatjuk terményeinket a világpiaczra, mint azok. Ezen körülmény az idén minden valószi-i nüség szerint különösen fontos lesz terményeink értékesítésére nézve, mert kedvezőbb viszonyok között s igy olcsóbban termelő versenytársaink mellett csak ezen előny okos felhasználásával állhatunk meg. Olvasóink a nagy számmal közölt belföldi és külföldi gazdasági tudósításokból tájékozást nyerhettek hazánk és a külföld termése felől. Hazánkban legfőbb czikkünknek a búzának termése az idén, ha valami kedvezőtlen körülmény nem jő közbe, jóval felül fogja múlni az átlagot. A buza-aratás eredménye az egész országban átlagban jó lesz, egyes, a végeredményre leginkább befolyó nagy vidékeken, mint a Közép- Tisza mentén, a Bácskában s az egykori bánat egy részében igen jó, csak nagyon kevés helyen marad a gyenge középen alul, de sehol sem rossz. Hozzájárul ehez, hogy a termény minősége, mindig kedvező időjárást föltételezve, az idén olyan kitűnő lesz, a milyen már hosszú évek óta nem volt. Az idén az ország alig szenvedett a vízkároktól s igy azon nagy területeket is kalásztenger födi, a melyeken tavaly és harmadéve* mint valóságos tengeren csónakázhatott a bus gazda. Mindezen tényezők tekintetbe vétele után fenti Ítéletünk igazoltnak fog látszani. A rozs, ha nem is fényes, de az országos átlag szerint jó középtermést fog adni, az árpa igen jól sikerült és a zab sem szolgáltat panaszra °h°/. A repcze, melynek aratása be van már fejezve, csak gyenge termést adott, ez azonban ne m volt meglepő, mert még ennyit sem vártak. A kapásnövények országszerte jól állanak az utóbbi esők után, ezekről azonban ma még nem szólhatni. A külföld is jó termést vár az idén. Au szériában legalábbis jó középszerű lesz az aratás eredménye, Németországban átlagosan jó, egyes tartományokban azonban igen jó. Francziaor- szágnak középszerű termés mellett nincs külföldi gabonára szüksége s az idén az aratási kilátások ott meglehetős jók. Hollandia igen jó termést vár, Belgium hasonlóképen. Olaszországban mennyiségileg középszerű, minőségileg kitűnő lesz a termés. Anglia terméséről még nem lehet végleg nyilatkozni, a kilátások középszerűek. Romániában jó termést várnak, hasonló- képen Oroszországban. Az északamerikai Egyesült-Államokban kitűnő a termés. Európának tehát az idén nem lesz nagy szükséglete, s ezen szükséglet fedezésében osztozkodnunk kell Amerikával, Oroszországgal és Romániával. Előnyünkre szolgál az, hogy leghamarább leszünk képesek uj gabonát a piaczra vinni, s hogy e gabona minősége kitűnő. Svájcz mindenesetre vevőnk lesz az idén is, kellő árak mellett Dél- Németországra is bizton számíthatunk. Malmaink az idén a lehető legjobb anyaggal fognak rendelkezni, a mi versenyképességükre mindenesetre befolyással lesz. Az árak az aratás befejezéséig előreláthatólag még igeü jelentékeny mértékben fognak csökkenni. Az árak a terméshez képest túlságos magasak, magasabbak mint pl. 1878-ban, pedig a termés kétségtelenül jobb mint a múlt évtized bármelyik évében. A kész búza az aratás kezdetekor 1875. óta csak két Ízben volt magasabb, mint ma, egyszer tavaly, egyszer 1877-ben, a mely év háborús óv volt, az ár tehát ezek szerint is magasabb, mint a viszonyok szerint kellene lennie, mert semmi sem biztosíthatja meg kivitelünket inkább, mintha az üzleti évadot magas árakkal kell kezdenünk. A búza ára őszi szállításra jelenleg alacsonyabb, mint 1877. óta bármikor volt az óv megfelelő szakában, az üzleti világ tehát az árak hanyatlását várja, nemcsak a belföldön, hanem a külföldön is. Az árak, ha kedvezőtlen idő nem áll be az aratás alatt, még jelentékeny mértékben hanyat- lani fognak. Ezért csak azt ajánlhatjuk gazdáinknak, hogy igyekezzenek az aratást minél gyorsabban bevógezni s eladásra szánt terményeiket minél hamarább értékesíteni. Képviselőink beszámolója. Alkotmányos államban, alkotmányos szokás, hogy a képviselő, az ülésszakokat követő nagyobb szünetek alatt, meglátogatja választóit, vagyis: felkéri őket, hogy jelenjenek meg bizonyos helyre tömegesen, a hol aztán az úgynevezett beszámoló beszédét tartja. Sokan a cynizmus bizonyos nemével azt szokták az ily beszámolókkal szemben megjegyezni, hogy hát nincs minden képviselőnek beszámolni valója, hogy továbbá most, midőn a napilapok a választó kerületek majd minden zugába eljutnak naponta, felesleges a beszámoló, mert az értelmes választóknak alkalmuk van a parliament! élet minden legkisebb mozzanatáról ezen utón értesülni, s igy a beszámolni óhajtó képviselő ténykedése tudomásra juthat, a beszámoló beszédben pedig úgysem mondana újat. Azok a kik ily alapból indulnak ki, a képviselőt csak olyannak tekintik, mint a ki a törvény intézkedése folytán szüksógkép képviselői helyét elfoglalja, csak azért, mert annak igy kell lenni, de nem akarnak tudni arról, hogy a képviselőnek más hivatása is van. Szerintünk a képviselő nemcsak mint a nemzet képviselője szerepel, hanem képviseli választó kerületének anyagi és szellemi érdekeit. Mert egy-egy kerületnek vannak és lehetnek érdekei, melyek előmozdítása fen a központban, a kormánynál, a képviselőre háramlik. A képviselőnek ösmerni-e kell ezen érdeket. Hogyan ösmerkedbetik meg mindezekkel, ha nem érintkezik választó kerületének lakosaival, választóival, ha nem tudja meg tólük közvetlenül, mi a baj, mi a kívánni való ? így hát az úgynevezett képviselői beszámolóknak meg van a magok értelme, fontossága és jelentősége. Hódol is a képviselők egy része ennek, most a bolt évadban naponkint olvassuk a lapokban, hogy a képviselők nagy része beszámolót tartott. Olvassuk azt is, hogy a választók elpanaszolták a képviselő előtt bajaikat, s a képviselő választóival együtt megbeszélte, hogy mit kell tenni a bajok elhárítására vagy enyhítésére, így fejlődik ki aztán képviselő és választó között a kölcsönös bizalom, szeretet, mig oly képviselővel szemben a ki a választókat csak akkor keresi fel, a mikor mandátum kell, a hidegség bizonyos neme foglalja el a helyet a választók között. így vagyunk mi ungmegyei választók képviselőinkkel, hogy itt egy képviselői beszámoló a fehér holló ritkaságával bir. Minek tulajdonítsuk azt. Annak-e, hogy a mit óhajtottunk, mindent megnyertünk; annak-e hogy dolgaink oly jól állanak, hogy a képviselő közbenjárására már szükségünk nincs; annak-e, hogy képviselőinknek megyénk választói megadták a felmentvényt a beszámoló megtartása alól V ! Egyikének sem. Mi egyebet nem látunk a dologban, minthogy képviselőink közönynyel viseltetnek a választók iránt. Mert ha érdeklődnénk irántuk, édes pihenésük közben bizonyára eszökbe jutna, hogy hacsak egy rövid órai időre jó lenne a választókat egy kis megbeszélésre egybegyüjteni. Elég szomorú, hogy éppen az ungmegyei képviselő urak, mellőzik az alkotmányos szokást, mellőzik választóikat. Pedig igen sokat elvesztettünk, a minek visszaszerzését képviselőinknek kellene elmozdítani, igen sok hiányzik még nálunk, a mit megszerezhetnénk. De hát a képviselő urak hogy tudják meg, mi a kívánságunk, mi a bajunk, ha közvetlenül nem kérdik meg tőlünk. Mennyi reményt kötöttünk elvesztett törvényszékünk visszaszerzéséhez, most nem tudjuk, hogy áll ezen ügy, visszaállitják-e azt, s ha némi akadályokat kellene elhárítani, nem .tudjuk, mit tegyünk. Honnan tudjuk meg mindezeket. Mi magunktól nem, képviselőink pedig nem kérdeznek ki bennünket. De azt sem tudjuk, tettek-e a törvényszék visszaállítása érdekében az elmúlt ülésszak alatt lépéseket ? Nem és nem tudunk semmit mindezekről. Elég szomorú, eléggé visszatetsző. De bezzeg mikor megütik a nagy dobot, kiszegezik a zászlót, s a kortesek meghívják a t. választókat a korcsmába egy kis barátságos értekezletre, no meg egy kis áldomásra leöblítendő a kiszáradt torkokat, akkor van ígéret, lesz törvényszék, ez- meg amaz; de az csak addig tart, a mig a választási elnök át nem adja a mandátumot igazoló okmányokat. Azon túl megszűnik minden érintkezés küldő és küldött között. Nem úgy de amúgy vau az más vármegyékben. Elég szomorú hogy nálunk csak úgy van és nem amúgy. Tisztelt képviselő urak, szót kérünk! y _________ _ Bagatell. A városi közigazgatás terén nem ugv mennek a dolgok, a mint azt a közönség érdeke megkívánja. Baj itt, baj amott, rothadás itt, rothadás amott. Rothadásból lesz a fojtó lég, a fojtó légtől nehezedik meg a mell, hanyatlik le a kéz.
