Ung, 1882. július-december (20. évfolyam, 27-53. szám)

1882-09-24 / 38. szám

jámcsapásait, mig egyesülve, közős célú munkálkodással oly eredményeket érhetnénk el, melyek bámulattal és tisztelettel töltenének el mindenkit, addig szétzilálva, egymástól elszigetelve nem állhatjuk ki a kisebb veszély csapásait sem, s tökéletes eredmények helyett csak gyönge kísérleteket hozunk létre. Mert nem érintkezve egymással, nem ismerik egy­mást, nem bíznak egymásban, bem érzik a közös cél, a közös működés szükségét, mindegyik saját érdekeinek utján halad, s ez utak ily módon csakhamar keresztezik egymást, fellobbantva az érdekek dühös harcának láng­jait. „Az emberiség rendeltetésében közösség van.“ Hazánk nagy fia, Kossuth Lajos mondá ez elévül­hetetlen igazságot. Ismerjük el e közösséget, rontsuk le a válaszfala­kat, melyek a polgárok egyik osztályát a másiktól tár­sadalmunk terén még most is elválasztják, lépjünk egy­mással bensőbb érintkezésbe, ismerjük meg egymást, egyesítsük erőinket, hogy közös erővel munkálkodhas­sunk a közös czélon, a közös haza boldogságán! Ostromoljuk meg az előítéletek mohos bástyáit, rontsuk le az elavult elvek roskatag épületeit, s építsük föl az igazi szabadelvüség tényes és erős várát, mely­nek zászlajára Írva legyen: „egyenlőség, testvériség!“ Az ungmegyei gazdasági egyesületnek az országos kataszteri bizottsághoz intézett előtérj esz tése. (Folyt.) A királyhelmeczi becslési járás szántóföldjei 7 frt 25 krral vannak az 1-ső osztályban fokozva. Már pedig köztudomású, hogy Ungmegyének egyetlen vidéke sem versenyezhet talaj minőség és termőképesség tekinteté­ben a királyhelmeczi becslőjárással, s ott 7 frt 25 kr. van megállapítva, mig megyénkben 8 frt 50 kr. Hason­lóul vagyunk a 8. A. Ujhely-terebesi becslőjárással szemben is, a hol négy osztályozási vidékének mindé- nike jobb Ungmegye legjobbnak mondható vidékénél s ha ott az l-ső osztályozási vidék a hová az úgyne­vezett Sárköz vidéke N, Mihály, Lasztomór, Bánocz s a többi községek; — a 2-dik osztályozási vidék; a ho­vá a Garanytól kezdve Barancs, Kozma, Terebes, Kiisz- tn, és ezen völgyületbe fekvő többi községek vannak az első osztáiyu földek 9 frtal vannak felvéve, vájjon nem-e a teljes igazság harcol mellettünk, ha kimondjuk hogy ily módon Ungmegyének első osztályú földjeire 8 frt 50 krnál jóval kisebb tiszta jövedelmi fokozaot kellett megállapítani. De az érintett vidék szántó földje vetekedik münöség és termőképesség tekintetesben az ország legtermékenyebb töbhi megyeinek bármelyikével. Avagy ugyanott a III osztályozási kerülethez tartozó S. A. Ujhely,Csörgő, Legenye-Mihályi, Toronya — szó­val a vasút mentében fekvő községek, melyek árvíz­mentes, kitűnő talajjal biró szántófölddel bírnak 7 frt 50 krra vannak preüminálva akkor a mikor Ungmegyé­nek ennél rosszabb földjei 8 frt 50 krra vétettek fel. A fenti összehasonlításból tehát kétségbe vonhat- lanul kitűnik, hogy a Zemplén megyében megállapított jövedelmi fokozat sehogy sem áll arányban az Ungme- gyében tervezett jövedelmi osztályozással, s Zemplén megyét véve alapúi az ungmegyei jövedelmi fokozat jó­val alább szállítását nemcsak a méltányosság, hanem az igazság hangosan követeli. Mert magas országos bizottság ! Ungmegye egyike az orszáe azon megyéinek, mely úgy éghajlati viszo­nyait mint pedig talaj minőségét tekintve évről-évre mind jobban érzi azon csapásokat, melyek a gazda számítását tönkre szokták tenni. A_z ,,TJng” tárcája­Büszke lelkek! (2) Beszély. Papanek Istvántól. II. A hat hónapi határidőből már csak két hét volt hátra. Az Aladár és Margit közt uralgó viszony nem vesztett feszességéből semmit. Bitkán jöttek össze. Mar­git nagyon sokat változott, most már voltak órái, midőn fájdalommal gondolt arra az időre, melyben el kell hagynia a kastélyt. Elhagyatottsága daczára jól érezte itt magát. ■ Aladár mindig emberkerülóbb, komorabb lett, a büszke Margit pedig sokszor rajta kapta magát az áb­rándozáson. Nem tudta magának megmagyarázni, hon­nan a fájó érzés, ha látta hogy Aladár kerüli ? Arra gondolni sem mert egyik sem, hogy szeretni is tudnák egymást! A gyűlölet oly eltaszitó! Óh, Aladár nagyon is megtartotta szavát, azt a néhány perczet is sietett megrövidíteni, a mi véletlenül összehozta őket. Idejének nagy részét szobájában, s éjei­nek nagy részét álmatlanul töltötte. Neki fülébe csengett, őt még mindig üldözte az a néhány szó: „Szabadítsa meg magát tőlem, s enge- met öntől.“ Akkor elhangzott az a puszta légben, most pedig fáj, eszébe jutott s üldözi. Miért ez ellenszenv ? A tél korai beállta, a tavaszi fagyok, a nem meg­felelő időben beálló tartós esőzések, a májusi szárazság mindmegannyi természeti kalamitások, melyek még a jobb minőségűnek látszó szántóföldön is vajmi ritkán engednek megfelelő termésre kilátást. Ungmegye szántóföldjei és nemcsak azok, melyek a hegyek lábai­nál terülnek el, de még a síkságon is még a jobbnak mondható földek is agyagosak, az esővizet át nem bo­csátók altalajuk pedig vasélecses. a hegyekből gyorsan aláfutó folyók és patakok az első rónán — tehát Ung- raegyében — találják megállapodásukat. Az ungvári becslőjárás Il-ik osztályozási vidékét a Latorcza folyó árasztja el minden tavasszal és ősszel, az I-sö osztá­lyozási vidék legjobbnak mondható községét: Csicsert mily gyakran borítja viz, avagy nem köztudomásu-e, hogy a szobránczi becslőjárás I. osztályozási vidékét Pálócztól kezdve Szeretva, Szenna s a többi nagyszámú községekkel beláthatlan térségen viz borítja, s tavaszszal meg ősszel beláthatlan területű szántóföldeket borit el az árvíz. Ily körülmények között lehet-e e földeket úgy becsülni a mint azok a kataszteri munkálatok folyamán becsültettek, lehet-e ezeket Zemplénmegye szántóföldjei­vel oly arányban hozni, a mint azt a jövedelmi fokozat elrvezete mutatja? Az igazságosság erre bátran nem- tme felel. De Ungmegyében még ott a hol megterem is. kitűnő termésű évnek mondják: midőn a föld 8 ma­got hoz, hát a zeplénmegyei királyhelmeczi kerület — a s.-a.-ujhelvi kerületet nem is érintve — mely 10 sőt 12 magot is hoz, nem-e boldogabb vidék a gazdára, s ott mégis 7 frt 25 kr van preüminálva. A mezőgazdaságnak kitűnő szolgálatot tesz a gyors és olcsó szállítás. Ungmegye összes vasúti forgalma a megye szélén fekvő Szürthe és csapi állomásokból áll, mig szomszéd megyei — különösen Zemplén keresztül van szeldelve vasutakkal, ezen hátránya is hangosan szól a mellett, hogy földjét oly mértékben a mint az tervezve van. megadóztatni nem lehet. A szállítás távol­sága tehát, valamint az éghajlati, természeti viszonyok Ungmegyében mostoha gazdasági állapotokat teremtet­tek, melyek mindjobban sújtják a termőföldet s ezért is oly csekély Ungmegyében a föld értéke. Midőn tehát a magas országos bizottság elé a fentieket előterjeszteni bátorkodunk, azon kérelemmel járulunk az országos bizottsághoz : Miként tekintettel a fent előadottakra Ungmegyére tervezett tiszta jövedelmi fokozatot bölcs belátása sze­rint az eddiginél alább szállítani méltóztassék. Kívána­tossá és szükségessé teszik ezt e megye helyzete, gaz­dáinak sorsa, de még azon körülmény is, hogy ne en­gedtessék meg az, hogy e megyének alvidékén lakó csekély számú magyar nemzetiségű népének tönkretétele a magas adóztatással előregittessék, mert ezek boldo­gulását itt a Kárpátok tövében fekvő megyébeu egye­bek között még a magyar nemzetiségi érdekek is han­gosan követelik. Különfélék. — Kossuth születésnapjának nyolczvanadik év­fordulóját megünnepelték nemcsak a fővárosban, hanem az ország számos pontján is. Ámde Ungváron egészen elfeledték megünnepelni Kossuth Lajos nyolczvanadik születésnapját. Pedig egy kis figyelmeztetés-féle is volt kifüggesztve az Özvegyi-féle czukrászatban, a hol igen sok ember megfordul, s az ünnepély helyéül a savanyú- vizi vendéglő helyisége lett ajánlatba hozva, aztán , meg szóval is terjesztve volt az ünnepély megtartása. És az eredmény az lett, hogy az előre hirdetett ünnepélyre ketten jelentek meg. Bezzeg ha az úgynevezett „gulyás estély“ lett volna hirdetve, e vidám borozásra megjelent volna szokás szerint vagy negyven vendég, hanem Kos­suthot megünnepelni alig jut valakinek is eszébe. Azt, hogy az ország minden helyén ünnepelni készülnek tudta Miért e gyűlölet ? Miért nincs e nőnek szive, hogy sze­retni tudná ? Hogy élete minden perczét neki áldozva, elleshesse gondolatait, hallgatná ajkának édes szózatát s az élet nehéz küzdelmei közt — szemeiből merítene vigaszt, erőt. — Most még itt van, láthatja titkon min­dennap, lesheti titkon minden léptét, s járhat utána titkon, elrejtve gyötrelmeit, szenvedését a büszkeség álarcza alá. — De azután ? Miért lesz azután az élet még üresebb ? Miért fog azután a szív sebe gyógyit- hatatlanul sajogni ? Miért lett feldúlva e szív nyugalma, maly úgy megszokta az élet ürességet ? — De hát sze­retem-e én őt? Nem, nem, ez nem szerelem! Kiáltott fel sokszor tépelődéseiben — gyűlölete eltaszit, ellen­szenve megöl. Küzdött a két büszke lélek, s az együttlét rideg perczeiben igyekeztek még fásultabbak lenni, nehogy az álarczot lelökve, megszégyenülten kelljen majd állani letiport büszkeségök felett. Alig egy pár nappal, már a válóper megkezdésére kitűzött határidő előtt együtt ebédeltek. Szótalan volt mindkettő. Margit tőré meg a nyomasztó csendet, Ala­dártól arcza halványságának okát tudakolva. Semmi, semmi, felelt ez komoran, gyakori főfájás, egyéb semmi. Ön keveset jár a szabad levegőre, s ez árt önnek, kocsizzék ön ki ma velem! Kéré Margit. Aladár szemeiben szokatlan fény csillámlott, egy; szikra abból a hamu alatt elrejtett tüzből. Ungváron is az újságot olvasók nagy száma, de persze ez a megye vesztére mindig „nagy politikát“ űzött, s a kormánypárt meg a habarékpárt matadorjai a Kossuth- üunepélynek szólsőbali politikai színezetet tulajdonítva nem akartak ünnepelni, az pedig derogál nekik, hogy Ungváron egy szélsőbaloldali ember által kezdeménye­zett ünnepélyen résztvegyenek. Minő bátorság is, Ung­váron valamit kezdeményezni másnak, mint annak a nehány embernek, kik a „nagy politikát“ monopoli­zálják. Hát még csak azt az egyet ajánljuk megfigye­lésül, hogy az érzelmek, melyek Kossuth születésének nyolczvanadik évfordulója alkalmával nyilvánultak, nem képezik egy párt vagy osztály kiváltságát s bármily messze elágaznak a politikai nézetek, osztatlan a tisz­telet hazánk újkori történelmének e nagy alakja iránt. Dicső életéhez a nemzet hálája fűződik, s épp ezért e héten a magyar nép önként adózott tiszteletével a nagy férfiúnak, kit a nemzet oly forrón szeret. Ezt mind el­feledték Ungváron. Ez a mi szerencsétlenségünk, hogy igen gyakran sokat elfeledünk megtenni, a mit nem volna szabad elfeledni, s ezért felednek el aztán ben­nünket illetékes helyen, illetékes egyének akkor: a mi­dőn vitális érdekeink jönnek szóba és elintézés alá. Szo­morú tehát, hogy a napi élet szokott közönyéből nem tudunk néha felemelkedni, ha kell. — A kiváncsiak! Többen kiváncsiak, vájjon a drága kölcsönpénzen kiépített 20,000 frtos Ungpart, mi­kor és mi módon fog értékesíttetni ; mikor fog e helyről a sok trágya és szemét eltávolíttatni; mikor fogják e tér mellett lakó háztulajdonosok a part építéséhez tett hozzájárulási Ígéreteiket beváltani. — Mikor lesz a városi kisdedóvoda épülete rendbe hozva, de főképeu, mikor lesz ezen épület tulajdonjoga telekkönyvileg a város ne­vére bekebelezve. Mert az mégis sajátságos állapot, hogy mig a város azt megvette, a ház mégis másnak a nevén áll a telekkönyvben. Felelet.......... — 0 Felsége Schramm Hugó ezredest a 66. sz. gy.-ezred parancsnokává kinevezte. — A postán október elsején érdekes ujitás lép életbe. A postahivatalok tudniillik elvállalják magáno­sok részéről más helyeken kifizetendő váltók, számlák behajtását. A számlát, váltót nyitott vevény mellett kell átvenni s a posta hivatalból hajtja be a pénzt. Ha a számla sat. kifizettetett, értesítik a küldőt s ez csekély provízió levonása után megkapja a pénzt. Ez ujitás Ma­gyarországon és Ausztriában egyszerre lép életbe. — Angyalcsináló. Bendei Mária egy helybeli faze­kasmester tizenhat éves csinos leánya tiltott viszonyt folytatott egy fiatal emberrel, kitől gyermeke lett. Álla­potát sikerült eltitkolnia, úgy hogy állítólag még a csa­ládbeliek sem tudták hogy a fiatal leány magzatot hord szive alatt. Két héttel ezelőtt, midőn a szülés fájdalma beállott, este az udvarra ment, s rövid idő alatt megszülte a gyermeket minden segítség nélkül, a csecsemőt pedig a szülés után rögtön az udvaron levő kútba dobva beván- szoruott a házba s az ott levők előtt más bajról panasz­kodva, ágyba feküdt, honnan másnap reggel már felkelt s a piaczra ment. Az esetnek úgy jöttek a nyomára, hogy szerdán reggel egy fazekas tanuló vízért ment a kútra s a felszínre került csecsemő hulláját a vederben kihúzta. Az ügy a bíróság elé került, hol a leány le van tartóztatva. A rendőrség által teljesített előnyomozat al­kalmával a vádlott leány rendkívüli mértékben látszott érezni tettének súlyát s vallomását hangos zokogás kö­zött mondotta el. — Rövid farsang. Az idei farsang olyan rövid lesz, a milyen több mint száz esztendő óta nem volt. Farsang vasárnapja már február 4 ere esik, a mi 1742. óta nem fordult elő, de tizenkét év múlva, 1894-ben ismétlődni fog. Kitérőleg felelt, sok halaszthatatlan teendőit adta okul. De ez jót fog tenni önnek, ne okozzon ön atyjá­nak szomorúságot azzal, hogy készakarva beteggé teszi magát, hiszen nincs neki senkije csak ön, s ha önt is elvesztené? Szólt majdnem esdőleg Margit. S utána gondolta: veled mennék ón is, hiszen csak te vagy az életem. Aladár keserűen felkaozagva mondá: Kegyeddel megyek Margit, hogy ne okozzak atyámnak bánatot! Margit annyit szenvedett mig férje halvány arczát nézte, hiszen meg volt tagadva kezeinek megsimogatni azt. III. Egy könnyű, fedetlen kocsin indultak el. — Ma először voltak ily közel egymáshoz. — Aladár keveset beszélt, Margit még kevesebbet, csak olykor nézett ag­gódva férje arczára, ha ez felriadva gondolataiból, va­dul csapott a lovak közzé. — Hallgatagságukban egyik sem vette észre, mily villámgyorsan vágtatnak már egy óra óta. — Az ég be volt huzva haragos, fekete fel­hőkkel, villárulott, dörgött, s mire ők észrevették, az eső már javában esett. — Aladár megfordította a kocsit és most vissza azzal az őrületes vágtatással. A lovakról csörgött a viz. Margit könnyen volt öltözve, semmit sem hozott magával. Aladár szó nélkül vállaira terité saját felsőjét. R űzte a lovakat tovább. A kocsi a kö­ves utón minden perczben majd felbillent, s egy nagyobb zökkenésnél Aladár önkónytelenül átkarolta egyik kar-

Next

/
Thumbnails
Contents