Ung, 1882. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)

1882-02-26 / 9. szám

létéi és takarmánya oda égett, a tűz mi módon keletkezett azt idáig tudni nem lehet, két gazda biztosítva volt s igy azok kárai némileg megtérülnek, de a harmadik gazda a tűz által semmivé lett, a tűz Nagy-Bereznán nagyon gyakori, két hónap óta ez a második tűzesete, ekkor is két gazda lett semmivé, s bármily csendes időben üssön ki a tűz, lehetetlenség azt lokalizálni, mert habár itt zsindelylyel fedni nem volna költséges, az emberek mégis szalmával fednek, és a mellett, hogy sűrűn is építkeznek, minden épületeiket egy fedél alá helyezik. A szerencsétlenül járt károsultak példája intelmül szolgálhatna népünknek, hogy vagyonukat szolid társulatnál, minő pl. „az első magyar általános“ biztosítsák.

E hó 21-én temették el Tóth János roszt-pász- télyi fiatal s még csak 27 éves lelkészt, Petrik János aljárásbiró veje, 8 nap alatt ez a második lelkész, ki e vidéken tífuszban elhalt (elébb Csaszin József halván el) Tóth János özvegyet, és 2 apró árvát hagyott, nagyon sajnáljuk a közkedveltségül fiatal embert, és úgy látszik, hogy hívei is nagyon fájlalják, mert végtisztessógére összes hívei megjelentek; a temetést a kerületi papság Kontratovics Péter alesperes vezetése mellett végezte, s nem volt egy sem a jelenvolt paptársak közt, ki a halottat meg ne könnyezte volna.

Egész télen alig volt havunk, de alig volt hidegünk is; most azonban az idő télre fordult, mert hideg is-van és a hó is ellepte a láthatárt, az emberek a legrosszabb jövőt jósolják, mert úgy tartják, hogy ha az emberek télen által erősen át nem fázkódnak, tavasszal valami járványban kellesz hullámok, röviden azt jósolják, hogy lesz enni való bőven, de nem lesz a ki

egíél- ' X. X.

Különfélék.

— Bereguiegye főispánjává báró Perényi Zsig- mond neveztetett ki. A volt főispánt Horváth Istvánt ő felsége — buzgó szolgálatainak elismerése mellett — saját kérelmére mentette fel ebbeli állásától.

— Munkácsi-ünnepély, Munkácson a nagy művészt szülővárosában megközelítő számítás szerint már- tius 2-án veszi kezdetét. Hogy miből fog állani az ünnepély arról a rendező bizottság elfeledkezett, a közönség tájékozása érdekében lapunkat értesíteni. De egyéb hiba is történt. Ungvárról a közmivelődési társulat kül- döttségileg akarta magát képviseltetni az ünnepélyen a banketten, bálon stb. azonban csak a meghívottak vehetnek részt, a társulat pedig ilyenhez nem juthat, mivel a meghatározott számú meghívók mind elfogytak. A munkácsiak Inzonnyára fen tarthattak volna az ungváriak részére is néhány jegyet. Ezek szerint ha meghívókhoz jutni egyáltalán nem lehet, azon igen jó eszmét pendítették meg, hogy Munkácsy-t utazása közben Ungvár városa részéről egy küldöttség a megye határánál a csapi vasúti állomáson fogná üdvözölni.

— Pyeré Henrikné urhölgytől a következő soroAz „UN6“ tárcája.

IDEÁLOMHOZ.

Oly szép vagy. ... A mi büszke nemedet Eszély, tudás és böleseség dacára Titkos és fenséges bűbájba zárja —

Megadta mind hízelgő végzeted...

A mi gyönyört, élvet, igézetet

Az Ínyenc vágy túlzott követelése A szépség eszméjében összetett:

Lényedben Aphrodité mogtetézte ..

A ki csak egyszer látja arcodat Azt leköti a bűvölet hatalma,

J3 veled marad örökre, nem akarva Agyából egy rabbá lett gondolat...

És édes kéjjel percre visszatér

Keblében szétcikázva, mint a villám Elbódit, kápráztat a kába csillám,

Kéjes vágyakra gyulladoz a vér. . .

Bálvány lehetnél: egy nép istene!

S mért jönne hozzád bárki hő imával,

Hogy boldogságot adj hatalmad által? . .

Hogy boldog légyen: rád tekintene.

S gyötörje ott éhség s szomj szüntelen,

Tudom, hogy minden sajgó kint feledne,

Sőt csüggve áhítattal képeden

Gyönyör közt észrevétlen veszne lelke...

Hát az, kinek szerelmedet adod,

És azzal mind e mérhetetlen éket Hogy egyesítve milliónyi élvet Öleljen át egy paradicsomot:

A gyönyörből mily végtelen teher

E szerelem egy szívben összegezve, —

Kell, hogy bevallja bús megszégyenülve

Hogy ennyi kéjt, örömet nem bir el. ...

kát vettük: Dr. Novak Endre úrtól, a jelmezbál mulatságának tiszta jövedelméből, a nőegylet javára 131 frt 23 krt vettem át. Fogadja ezért a nőegylet nevében hálás köszöneteinnek kifejezését. De az elismerésnek is kifejezést kell adnom, a mit Novák ur, ki a mulatság sikere érdekében a legkiválóbb tevékenységet fejtette ki őszintén megérdemel. Hogy a mulatság mennyire sikerült volt, arról a jelenvoltak mindannyian meggyőződést szereztek magoknak, s volt alkalmam a bál után többektől hallani azon nyilatkozatot, hogy a bál teljesen kielégítette az igényeket, szép és kedélyes volt. Ungvárt, 1882 február 24. Pyeré- Csicsery Lila nőegyleti pénztárnoknő.

— Elfogott pánszláv pap. Rakovszky János izai plébánost, ki az ellene pánszláv üzelmek miatt a máramarosi ügyészség által megindított elővizsgálat elől

•megszökött, Munkácson, a hol rejtőzködött, elfogták, és rendőri fedezet alatt Máramaros-Szigetre kisérték.

— Az Özvegyi-féle cukrászat, azon látogatóit, kiknek „állítólag“ az a csúnya szokásuk van, hogy az újság- lapot zsebre rakják (?) a bejáratnál következő értessitéssel figyelmezteti, hogy ez nincs rendjén: „Igazságos Ítélet- Londonban most e napokban egy nem igen tisztességes gentelment a ki egy hírlapot zsebre rakta az illető törvényszék kilencz hónapi fogságra Ítélte.“ Legalább olyan irta volna e figyelmeztetést, a ki tud magyarul.

— Nyilvános számadás az ungmegyei nöegylet és az ungvári közkórház választmánya által folyó évi február 18-án tartatott tánczestélyen és pedig. Belépti- és karzat jegyekért befolyt 466 frt. Felülfizetésekből 92 frt 60 kr. összesen 558 frt 60 kr. Rendezési kiadások 279 frt 14 kr., maradt jövedelem 279 frt 46 kr. Fe- lülfizettek: Firczák Gyula 10 frt, Kulin Ödön 7 frt, Lipcsei Józsefné 5 frt, Török Napoleon gr. 5 frt, Lehoczky Béla 5 frt, Bernáth Dezsőné 5 frt, Telendy Antal 5 frt, Bácsiuszky Irén 4 frt, Gutman Aladár 3 frt, ílbrányi Lajos 3 frt, Bene Lajos 3 frt, Yécsey Lajos 2 frt, Flóra Irgalmas nővér 2 frt, Nebenchal Adolf 2 frt, Kende Zsigmond 2 frt Engländer Otília 2 írt, özv. Szmolniczky Jánosné 2 frt, Sziber Ede 2 frt, Róth Adolf 2 frt, Polák Jakab 2 frt, Reizmau Salamon 2 frt, Nehrebeczky Györgyné 2 frt, Szikszay Imre 2 frt, Gotlieb Abrahám 2 frt, Bradács S. közjegyző 2 frt Czeiszler S. 2 frt, Sziklay Lajos 2 frt, dr. Róth Miksa 1 frt, Kusnyiri Gyula 1 frt, Grosz Abrahám 1 frt, Ibrányi László 1 frt, Drohobeczky Gyula 1 frt, Vladimir János 60 kr. Mely felülfizetésekért, a sor ezred úgy a m. kir. honvédség tiszti karának s a nagyérdemű közönségnek szives pártfogasáért, a rendező bizottság hálás köszönetét nyilvánítja.

— Helyreigazítás. A helybeli vörös-kereszt fiókegylet által a farsangon rendezett mulatság alkalmából a lapunkban kimutatott felüladakozók nevei közül kimaradt Popovics Miklós cs Tüchler Mór kik 2—2 forintot adományoztak az egyletnek; továbbá ugyanott Ösz- tereicher Markné neve helyett tévesen Ösztereicher JaAh, őnnekein a vágyak főfokán

Egy álmom lenne : bírni pillanatra. . .

Azt hinném üdv s gyönyörtől ittasulva:

Éltem szebb részét végigálmodám . . .

Csak egyszer is Ízlelni csókodat,

Árnyékában pihenni habkarodnak,

Mig a szivek egymáson megdóbognak:

Ezért egy élet hitvány áldozat. ..

. AMARANTH.

A FEBRUÁR I8AE JELMEZESTÉLY.

Bűbájos képzelet űzi velem csalfa játékát midőn ez est gyönyöreire gondolok; űzi eszemmel s oka lesz talán hibás leírásomnak, —szivemmel, midőn annak érzelmeit hódolatteljesen a jelmezek iráut, de ruganyos gyorsasággal öltöztem jelmezbe, hogy oly közelségbe hozzam ezt amazokkal — mint a mily közel esik fentebb egymáshoz a „jelmez“ kifejezés.

Kiforgatva ekként magamat, hölgyeim megengedik, hogy toliam csúnya fekete tintája szabadon közvetítsen.

Kiindulási pontom a szép természet, mely Las z- t ó k a y n é személyében ugyan igen időszerűen érte el a te 1 e t de egyszersmind helyesen — nem is oly zor- dul; éppen mint az 1882-iki, mely csak arra való, hogy az embernek folyton a tavasz jusson eszébe.

De hiszen erre segédkezet nyújt Cserszky Olga, ki a tavasz legszebb zöldjét mutatta fel saját személyében. Már-már háládatlanok lettünk maga a természetes f u t ó k a iránt.

Bizonyos kegyetlenség rejlett tehát Wölfin au Bella az üstökös megjelenésében, ki e szép természetet, hogy tönkre nem tette — a bál végén győződtünk meg. Szigorának elvetése bennünket hálára ragad s talán ez által ő is kárpótlást nyert.

Hanem elég, én nem akarok az üstökössel tartani, mert kitalálnék szaladni Európából — személyesi- tője Kor mi desz Margit — s ekkor szép magyar hazámat is el kellene hagynom, pedig elég ok Kornidesz■ kabné neve közöltetett. Ezeket ily módon helyreigazítjuk.

— A kassai színházat a jövő télre a szinügyf bizottság f. hó 20-án tartott ülésében egyhangúlag Arady Gerő színigazgatónak adta.

— Mi a csók ? E kérdést vetették föl gyakorlati jogászokból álló társaságban. Egy államügyész következő definitiót adta: „A csók oly sajtó-termék, melynél megvan engedve az utánnyomás.“ Egy biró sajtópernek nevezte a csókot, melynél a szóbeliség okvetlenül szükséges, de a nyilvánosság rendesen ki van zárva. Az államügyész még kedvezőbb módon értelmezte a csókot: A csók egy élvezeti szer, melynek meghamisítása nem képezheti bűnvádi eljárás tárgyát.“

— Dal-estélyt rendezett farsan utolsó napján a helybeli dalárda. A mulatságot, mely egészen házias jellegű volt a dalárda énekével nyitotta meg, ezután Lányi zenekara mulattatta a közönséget, közben a dalárda több csinos népdalt énekelt, mely mint mindig, úgy ezúttal is köztetszést vívott ki. Étkezés után a tánc vette kezdetét, mely éjjeli két óra után ért véget. A vendégek között többen voltak a bodrogközről is. A vidám mulatság jóval éjfél után ért véget.

— A városi iskolaszék f. hó 22-én tartott ülésében, Talapkovics tanfelügyelő átirata folytán az ipartan- műhely létesítésé iránt véleményes jelentés tétetik a tan- felügyelőhöz, hogy nálunk különösen a fa és cserépipar volna meghonosiható. Az iskolaszék felügyelete alatt alatt álló iskolák koronkinti megvizsgálásával Arky, Ivántsy, EÁarkas és Mihalkovich iskolaszéki tagok bízattak meg. Végre E’arkas Balázs óvodai tanitónak segélyezése iránt benyújtott kérvénye a közoktatási minisztériumhoz pártolólag fog felterjesztetni.

— A lövészegylet helyiségét képező „Széchenyi- kert“ f. évi april 1-ével Stuhán Mihály és társának adatott bérbe egy évi időtartamra.

— Halálozás. S z e r é n y i Ede, Kassa város főjegyzője, a közügyek tevékeny harcosa, ehó 21-én elhunyt. Temetésén Timko József szerkesztő tartott gyász- beszédet. Nyugodjék békével !

— Nagy-Kaposon e hó 20-án sikerült táczmulatság volt, melyben a vidékről sokan vettek részt, ezek között több ungvári is. A mulatság anyagi eredménye a következő: Összes bevétel 128 frt. Kiadás 109 frt 66 kr. Tiszta nyeremény 18 frt 34 kr. Ebből egyenes bevétel czimén marad 3 frt 34 kr. Felülfizetósek 15 irtot. Összesen 18 frt 34 kr. Felülfizettek: Dr. Bene Sándor 1 frt, Felföldy Ödön 1 frt, Héder János 1 frt, Jászay Mihály 1 frt, Kende Péter 1 frt, Kubovich Gáspár 1 frt, Dr. Mijó Kálmán 2 frt, Orosz Aladár 1 frt, Tabódy Jenő 5 frt, Terestényi Dániel 1 írt. A tiszta jövedelem 18 frt 34 kr a községi iskolaszéki gondnoknak nyugta mellett átadatott.

— A vörös-kereszt egylet köréből. A sebesülnétlátni, hogy ezt ne tegyem; magyar menyecske nincs másutt! E’rakk igen, a minek szárnyait — látván őt, pirulva igyekeztem annak zsebébe dugni, s e jelenetet ajánlhattam volna Dietz Nellának a festőnőnek, ki ecsetjével igen komikusán örökíthette volna azt meg. De talán méltóbb alak is lett volna erre: Öestereicherné — Preczióza, Moskovicsné — Giroflé, művészi mind kettő, és igy ő hozzá illő.

Magyarországnak adtam első helyet, nem csalódom talán ha itt kell felemlítenem Ibrányi Emmát, ki a sok ezigánynő jelmez között egyedül viselte a honit. Hortobágy jutott eszembe de csak jelmezésül. vA magát ha tekinteném — még sokkal több mássalhangzó sikamlanék ki toliamból. —

De meghajlok most már a külföld előtt; jobb kezemben egy tejes fazékkal, balkezemben pedig egy lágy czipóval. Kiürítem azt Lám Sándorné — francia tejárusnő s meg eszem a czipót Fekete Mariska — franczia molnár leány kegyelmökből e nemes nép dicsőitésére, nagyobb dicsőségére azonban e két hölgynek, kik a franczia polgárnők e két tipikus faját a szó szoros értelmében lefőzték.

Erőm el ne hagyj, — reszket a toll kezemben; — sejtelmével bírok már annak, hogy a csáb méltó kifejezői most juttatnak extasisba. Ily állapotban fordulok Holovácskó- néspanyol'czigány jósnőhöz, megtudakolandó mi lesz ennek következménye: hirtelen azonban a földre ránt Orosz Aladár né spanyol utczai táncosnő; megmutatja, hogy a valóság földjén is van állapot, mely minden csak nem normális. Szemeimmel kisérem alakját s ekkor fedezem fqj a fantasztikus szépségeket Plathy és Pólányi Erzsiké spanyol czigány leányok személyében. Az ezeregy éj tündér me- mesék bübájossága ömlik el rajtok.

De sietek is ennyi csáb elől s szinte jól esik meg- fillantanom a komoly ó-német és tiroli parasztnőket — Fincziczkyné és Lám Gyuláné személyében, kik a jelleg hü kifejezésével képzel mi utazásba rajtották az embert — oda, hol a vidék szépsége eszünkbe juttatja, hogy mindannál a mit láttunk már csak a természet szebb; s talán ezt gondolta volna Budaházy