Ung, 1882. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)

1882-02-12 / 7. szám

intézmény, mely ily óriási, de fölös alaptőkével rendelkezik, e tökét a részvényesek javára másként nem kamatoztathatja, mint a legmerészebb biztosítási koezkázai elvállalása és tőzsdei műveletek által.

Ha aztán a jelen deroutehoz hasonló válság e kár- tyaszerü intézeteket véletlenül akkor fogja elsöpörni, a midőn a gazdaközönség elemi kárbiztositásának évadja! bekövetkezik és a befizetett biztosítási díj egyenérték nélkül oda vész akkor, de fájdalom már későn befogjuk látni, hogy teljességgel nem okszerű eljárás egy ujszabásu, de problematikus alapú intézet kedvéért mellőzni hazai alkotásainkat, s ezek között különösen az első magyar általános biztositó társaságot, a mely azonfelül, hogy szervezése alkotmányos életünk visszaállításának első hajnalára esik, s igy már a hazafiság szempontjából is kiválóan pártolandó, önereje és saját, üzletéből nem részvényesek befizetéseiből oly óriási vagyonnal rendelkezik s oly lelkiismerettel vezettetik, hogy azt sem elemi károk nagysága, sem pedig pénzpiaczi válság meg nem ingathatja. Ha ezen előnyökhöz még hozzáadjuk azt, hogy ezen intézet részvényei külföldi emberek kezeiben nincsenek, s hogy e szerint tőzsdei műveletek ezen értékére befolyással alig bírhatnak, akkor valóban csodálatosnak tartjuk azt, hogy gazdaközönségünk, mely a hazai fentjelölt intézetben a tisztességes ügykezelés és vagyoni biztosíték netovábbját bírja, miért tesz próbát a külföldi pénzpiacz azon alkotásával, mely ez irányban a versenyt absolute ki nem allja, sőt megbízhatóságának más jelét sem adja, minthogy a napirenden levő tőzsdepauiquenál nem kis mérvben van érdekelve.

Hlmondottuk nézeteinket a gazdalkpdók szempontjából. De talán még jobban vonatkoznak a uagyközön- , ség azon részére, mely az életbiztosítás előnyeit kívánja felhasználni. Ide vágólag csak annyit jegyzünk meg, hogy ha a rövidtartamu külf. biztosítások intézeteknél való eszközlése indokolatlan, úgy ez, az általában hosz- szu évekre terjedő életbiztosításánál merőben észszeriit- len. Az elemi kárbiztositásánál legalább a remény táplálja az egyedet az irányban, hogy az intézet, azon rö- | vid ideig a mig a koczkázatot viseli, tőzsdeválság esetleg helytelen ügykezelés áldozatává nem lesz; a hosszú tartalmú éietbiztositásuál e reméuynek még csak alapja sem létezik, mert a pénzpiacz fluctuatióiban a rövid időközökben bekövetkező válság elmaradhatlau, mi pedig az életbiztosítási intézmény szempontjából nein je lent kevesebbet mint azt, hogy ha az intézet, mely az életbiztosítási szerződést megkötötte, a tőzsdederoute által érintetik, akkor nemcsak saját eszközeit, hanem meg azon értéket is tönkre teszi, melyet a biztosított félek díjfizetések képében mint igényeik fundátióját reá bízták. Sapienti sat!

Hol (ner Mór.

*

A fenti cikk néhány nappal ezelőtt íratott. És ime igazolva van, hogy a párisi börze eseményei nem maradnak mélyreható kihatás nélkül mindazon intézetekre, melyek franczia tőkével alapitattak. Az „Union Genera1?“ fizetésképtelensége már is meghozta gyümol- cm ,: a bizalmatlanságot azon körökben, melyek azt az intézetet alapították, melynek veszélyeztetettségét kini-u- iatiuk. „A magyar franczia biztositó társaság" minden dometálása mellett — Írja a „Presse" — alig múlik el a párizsi tőzsdeválság anélkül, hogy a biztosító intézet következményeit ne erezné. „A magyar-francia biztositó társaság kevéssé takarékos kezelése, már jóval a párisi katasztrófa előtt alkalmai szolgált e társaság megalkotóinak az elégedetlenségre. De hát vigasztalhatták a jövőre nézve tett ígéretekkel és az e biztosítási alapításba fektetett milliókat egyelőre itt hagyták. Ma a dolgok másként állanak és nem tehető fel, hvgy a párisi faiseurök négy millió arany forintot oly kezelőségre hagyAz „ÜM6“ tárcája.

Dobrzanszki Adolf.

(4 ruthen Mileücs.)

A hirhedt pánszláv agitátort elérte a nemezis Dobrzanszki s egy egész banda, Olga leányával együtt, ki neje a néhány évvel ezelőtt eltűnt Hrabár Manónak, pánszláv üzelmek miatt Lembergben fogságba került s ellenük az államügyész a pert a vizsgálat befejezése után meg fogja indítani.

A kik láttuk e kis torzonborz szakállu emberkét, ki ha beszólt, vastag hangja vékony testecskéjéből úgy nyomult elő, mint a tollszárba szorult ágyú bömbölése, jámbornak látszó arckifejezéséből alig hitte volna az ember, hogy a pánszláv agitátorok egyik legveszedelmesebb fajtája áll eijite.

Hogy az e téren való működése mikor kezdődik, bajos volna megállapítani. Igen valószínű, hogy kora ifjúságától. De már 1849-ben a muszkák bejövetelének ideje óta szerepet kezdett játszani. Az ötvenes években mint buzgó hivatalnok, helytartó tanácsos, volt ismeretes. De már ekkor is nagyobbára kezében tartotta különösen felső in agyarország nehány megyéjében űzött pánszláv propaganda szálait, nyilt agitátüri szerepre hivatalos állásánál fogva azonban nem vállalkozhatott. De azért igen ösraert egyén volt már némely ungvári körben, midőn az ötvenes években Ungváron néhány bolt cégtábláján Cyrill-betüs feliratok .voltak olvashatók.

A felelős minisztérium megalakítása után azonban nyugdíjba tetetett. Égy ízben sikerült magát képnak. mely eddig nem mutatkozott szerencsésnek. Azt halljuk — írja az említett lap — hogy a magyar-franczia részvénytőkéjét jelentékenyen redueálni akarják. A részvénytőke szándékolt reduetiója annál hihetőbb, mert a társaság nagyon megviselt francia részvényeseire nézve mindenesetre nagyon csábító lesz az, hogy a magyar- francziába beruházott nyolcz millió frank- egyrészét készpénzben kapják vissza.“ Eddig a „Presse," az a lap, melynek conservativ magatartása és pártatlansága isrne- retés. —

Ki nem foghatja fel annak roppant karderejét, hogy egy oly intézetnek, mél hivatkozással nagy alaptőkéjére, kereste a biztosító közönség bizalmát megnyerni, alaptőkéje jelentékenyen redúcáltatni szándókol- tatik? Miben keressék, kik az alaptőkében találták, a bizalom alapját jövőben? Sajnos körülmény, hogy a bizalom ezen alapja felett külföldi tőkepénzesek rendelkeznek, kik, ha szeszélyük úgy kívánja, vagy más oldalról ért vesztességeiii követelik, aiíkor rántják el az intézet alól, midőn az már több időn keresztül a biztosítási, ezen állandó meghagyhatóságot kivánó, ügylet terén működött. A szerencsés véletlen hozta magával, hogy e catastrópha akkor fog lefolyni, midőn a rövidtartamu biztosítások évadja küszöbön all. De mit szólnak azok, kiket kötelezettségeik hosszabb időre kötnek le ?

Merítsünk tanúságot. A külföldi toké uetn először boszulja meg magát. A külföldi tőke visszavonulásának nyomában mindig temérdek c alódás — s ha még csak ez — veszteségek jártak.

Ugyan csak nem vagyunk oly dőrók, hogy elhigy- jük, miszerint az angol, francia vagy olasz gazda a külföldi biztosító intézeteket eléje helyezi a hazainak. Kérdjük meg a biztosítási téren mozgó egyéneket, hány hazai társulat bir üzlettel például Angliában, Francziországban ? Ezek a prakticus népek helyesen tudják p trositaui ahazafi- ságotaz anyagi érdekkel. xVlidőn az utóbbit keresik, a hazafias érzelmet követve találják meg azt. Az a tőke, mely állaudó gyümölcsözi,etóst keres,, nincs reászorulva, hogy a külföldre meneküljön. Marad a hazai vállalatokban. Innét van, hogy a hazai vállatok efféle rázkódta- tásnak nincsenek kiteve, s alapos biztonságot nyújtanak feleiknek.

Nemcsak a hazafiság, de az anyagi érdek diktálja azt, kire bízzuk vagyonunk biztosítását. A krajcárosko- dás keserves tanúságot bozaud sokaknak, kik feledték, hogy a legolcsóbb a legdrágább.

Figyeljük meg a történőkét s merítsünk tanulságot a történtékből! Önmagunk s öveink iránt tartozunk ez óvatossággal 1

K ü i ö n f é i é k.

— A vörös-keresztegylet választmánya által f. hó 4-én tartott társas mulatság rendező bizottsága (választmány) folyó hó 9-kén tartotta zárülését Nehrebeezky Györgyné elnöklete alatt. Az ülés főtárgyát az ünnepély jövedelmének bejelentése képezte. Bevétel volt a felül- adakozásokkal együtt 321 írt 5 kr., kiadás 163 frt 11 kr., s igy a tiszta jövedelem 157 frt 94 kr. Ezen ösz- szegből a választmány 15 frtot a Társaskör könyvtára javára, 10 frtot a városi óvoda belfelszerelésére, 10 frtot pedig a városi ovoda tanító felsegélésére szavazott meg. A rendező bizottság ezután mély köszönetét mondott mindazoknak, a kik az üuuepóly érdekében és sikerében közreműködtek, igy Nehrebeezky GyÖrgynének, ki lau- kadahtlan buzgalommal fáradozott a mulatság sikere érdekében, özv. Pataky Józsefnének és Mráz Eerenczuek, kik a pénztárnál fáradtak, a Társaskörnek helyisége- - .................v.:.:-:- - --------1 ---------------------------: viselővé is megválasztatni, a hol mint orosz-nemzetiség1 képviselő a legszélsőbb padok egyikében, a nemzetiségi ultrák közt foglalt helyet. De nem is volt hálátlan választói iránt. Furcsa lengyel-magyar tájszólásával és csodabogárszerü pathosszával számtalanszor perorált a ház nagy derültségére az orosz nemzetiség érdekeiről. A dolog azonban oda lyukadt ki, hogy a legközelebbi választások alkalmával a képviselők sorába be nem választották.

Eltelve a bukás keserűségével, Zemplén megye felvidékén, Galiczia szomszédságában elterülő birtokára Cser tesz re tette át lakását. A csúszás-mászás mindenkor sikert biztositó eszközével felcsapott egy időre a kormány embereitek, ez volt az alárc; és ugyanekkor ter- mószetadta bőrében ruthen próféta, orosz ágens is volt,.

Ily alakoskodás egyébként számos Magyarországon lakó követőjét is jellemezte s jellemzi mostanáig is. Ott látjuk őket mint hazafiakat lármázni, és ugyanekkor titokban szoros összeköttetést tartanak fen a nemzetiségi mozgalmak vezetőivel.

Mint oroszországi ágensnek nagy volt a sikere azok között, kik szivükben a magyár nemzet iránti gyü- lölséggel eltelve, a minden oroszok Cárjától várták az annyira sanyargatott (?!) orosz nép felszabadítását. De ezen urak egyidejűleg zsiros állásokat, jöve- j védelmező hivatalokat halásztak el a magyar kormányától, az volt ugyanis nálunk' a politika, hogy a nemze- ! tiségieket — azok szószólóit — szép utón kell meghó- I ditani; ki is zsákmányolták.

• Csertész volt tehát a nemzetiségi igazgatók fő lraátengedéseért, Philipovics Herman vendéglősnek, ki a

szükséges tárgyak és éteszközök használatát díjtalanul átengedte, végre azoknak, a kik anyagi áldozattal is hozzájárultak a fényes eredményhez. Felüladakoztak: Bene Lajosné 1 frt. Bradács Gyula 2 frt, Durcsák Dezső 1 frt. Guttmann Aladár 4 frt, Ibrányi Lajos 4 forint, dr. lvántsy László 3 frt, Lévai Mór 1 frt, dr. Ösztereicher Samu 1 frt, Ösztereicher Jakabué 1 frt, dr. Preusz Ad.

1 frt. Rákosi János 1 frt, Szóráth János 2 frt, Tasnády Dezső 1 frt, Thuránszky Tivadar 1 frt, Barna Mihály

1 frt, Firczák Gyula 2 frt, Gottlieb Abrahám 2 forint, Grünfeld Mór 1 frt, Hercz Auguszt 1 frt, id. Jaszenesák Gy. lelkész 2 frt, Klein J. 1 frt, Krausz Adolf 1 frt, Lehóczky Béla 5 frt, Lipcsey Józsefné 2 frt, Bóth Ad.

2 frt, Szikszay Imre 1 frt, özv Szmolniczky Jánosnó 2 frt, Telendy Antalné 2 frt, Ülik cs. kir. főhadnagy 1 frt, Kornstein Józsefné 2 frt, Spitzer Arminné 5 forint, dr. Turner Ferencz 1 frt, Reisnunn Bertalanná 2 frt, Beith Jenőné 2 frt, Engländer'Otília 2 frt, Pollák Jakab 2 frt, gróf Török Napoleon 5 frt, gróf Török Hermin 2 frt, Klein Andor 1 frt, Köreiké Lucián 1 db. 2 frtos osztrák ezüst tallér, összesen 78 fit.

— A törvények kihirdetése ügyében a belügyminiszter értesítő a hatóságokat, hogy a törvényeket jövőre a „Törvéuytár“-ban fogják megkapni s ha más intézkedés nem förtént, a törvény két héttel a „Törvény-. tár"-ban való megjelenése után lep életbe.

— Névváltoztatás. Deutsch Adolf állatorvos nevét „Darvas“-ra 'átváltoztatta.'

— 110 éves asszony, névszerint Salamon Józsefné halt meg f. hó 8-án Homokou. 1772-ben született, 60 év óta özvegy. Homokon özv. Jaszenesák Szilárdné úrnőnél lakott, s a legutóbbi napokig teljesen egészségesnek érezte magát. Temetése 10-én délután tartatott meg ugyanott. Nyugodjék békével!

— A szegény tanköteles gyermekek segélyezésének érdekében egy újabb mozgalom indult meg, az t. L, hogy a családok tagjai által elhasznált ruhadarabok értékesíttetvén, ezen összeg fordittassók a mondott célra, vagyis hogy az úgynevezett „rongyos-egylet“ alakíttassák. Ez ügyben f. hó 8-án Talapkovios Emilné, városunk egyik lelkes hölgye, szükebb körű értekezletet hivott egybe, melyen részletesen és lelkesítő szavak kíséretében ismertette a célt. Bósztvettek abban: Iváuisy Lász- ióné, Fekete-ötte Hedvig, Pyeré Heurikué, Szieber Edéne, Barna Mihály, Szieber Ede, Plathy István s mások. Az értekezlet az alapszabályok elkészítésével egy négy tagú bizottságot kórt fel. A „rongyos-egylet" óim helyett talán jó volna más, a célt feltüntető címet adni.

— Hogy az államkincstár részére üngmegy« több községében való dohányültetés engedélyezése, melynek érdekében a megyei főispán és alispán, valamint a gazdasági-egyesület elnöke buzgólkodnak, mily kedvező stádiumban áll, igazolja az is, hogy a tárkányi dohánybeváltó hivatal főnöke Kverner Gyula e hó 10-én Ungváron volt s a gazdasági-egyesület titkárának közvetítésével beszerzjó azou adatokat, melyek az engedélyezendő terület talajára, a dohányültetés engedélyezésében részesítendő községek egymáshoz való távolságára vonatkozik; valamint arra nézve is részletes informáliót szerzett, hogy a termediszállása. Az ügy érdekében Dobrzánázki' elutazott, majd visszatért. Ma Lembergben, később Moszkvában tűnik fel; majd a felső-magyarországi egyik-másik faluba, városba, teszi lábát. Ungváron is gyakran megfordult. Tagja lévén a hirhedt b e s z e d á u a k, melyn ek helyisége a gyapju-uteza egyik házának emeletében volt ide gyakran ellátogatott, az evr gyűléseken pedig majd mindig megjelent. Ilyen gyűlés tartatott 187*-ben. A gyűlésen mint politikai biztos Bökény Belizár akkori központi szolga- biró volt jelen.

Az volt a megbízatása, hogy politikai diskussió- kat megengedni a közgyűlésen egyáltalán nem szabad. Alig kezdődött a gyűlés s a házi ügyek alighogy elintézést nyertek, félállott X. lelkész, s orosz nemzetiségi irányú beszédet kezdett. Bekény megtiltotta a beszédet, e felett heves vita fejlődött, melyben Dobrzánszki is részt vett, de végre a gyűlés tagjai a hatósági küldött akarata előtt kénytelenek voltak meghajolni és szétoszlani.

Estére nagy házibál tartatott a beszeda helyiségével átellenben Gerevics ügyvéd házánál. Dobrzánszki a beszeda helyiségében volt szátva. Talán már a házibálra készült, midőn esti 9 órakor fiatal emberekből álló csoport foglalt állást a ház előtt, s Dobrzánszkinak formális macska-szerenádot rendeztek. Fia M i r o s z 1 a v a savanyuvizi vendéglőben volt elszállásolva, ugyanakkor az apjával történteknek neszét vette, s szállásáról bérkocsin menekült; néhány ismeretlen egyén azonban megtámadta a kocsiban ülő Miroszlavot s ki akarták abból huzni, azonban a bérkocsis a lovak közé ütött s Mi-