Ung, 1882. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)

1882-01-01 / 1. szám

nem csakis az utazási költség bántotta, (volt idő midőn Lehoczky részére ily címen bár mily magas összeget is megszavaz.) Láthatja ebből az olvasó, hogy milyen em­ber Weinberger, kiről már sok épületes dolgot hallott a közönség, ki a bosszú indulat által el- vakitva rohan a falnak. Sajnos hogy megyénk és városunkban akad­nak emberek, kik ily nemtelen dolgokkal a nyu­galmat és békét zavarják s ártanak a megye jó hírnevének. Ez a Weinberger, a ki minden egyéb hiányában, pénzére támaszkodva, meg­rontotta saját hitsorsosait, mert megvette temp­lomukat s azt profonálta, a ki a város megron­tására mindent elkövet, a ki bosszút lihegve csak azon töri fejét, hogy miként ártson azok­nak a kik nem egy zsákba fújnak vele, ez képes még a bizottmányban is botrányt provokálni! Hallatlan! Ezenfelül legközelebb is mit tett. A zsidó hitközség megbízta Kaufmann és Reinitz tago­kat, gyűjtenének szegyény hitsorsosaik részére tűzifára pénzt. Felkeresték Weinberger Alber­tet is, s felkérték az adakozásra. Azzal utasí­totta el őket: menjenek ahoz a kire a legu­tóbbi képviselő választáskor szavaztak. (Az el­lenzéki jelöltre szavaztak t. i. ő pedig a kaposi szélsőbali Ungvárt kormánypárti kortes volt.) A buzgó gyűjtők felette meg voltak e nyilatko­zattal szégyenitve, s Weinberger szavaira meg­jegyezték, hogy ha nem adakozik, kímélje meg őket az ily kifakadásoktól; mire Weinberger ajtót mutatva, kergette ki őket szobájából. Az ily ember megvetésnél egyebet nem érdemel! ■ Különfélék. — A közigazgatási bizottságokban iparügyi elő­adókat akar rendszeresíteni az iparminiszterium, hogy ily módon megszüntesse azon viszás helyzetet, mely sze­rint az iparügyi vitás kérdések elintézésénél másod fokú hatóság (az alispán) gyakoroljon legnagyobb befolyást (eddig az alispán volt az iparügyek előadója a közigaz­gatási bizottságban) azok harmadfokú eldöntésére is. — Zcitsák János gimnáziumi tanárságának huszonötéves jubilaeuma megünneplése céljából volt tanítványai közül számo­sán tartottak értekezletet szerdán. Az ünnepély megtartásának mó­dozatait a megválasztott végrehajtó bizottság fogja megállapítani s annak idején közzétenni. Kimondatott, hogy az ünnepeltet vöd tanítványai díszes emléktárgygyal fogják megajándékozni, az erre megkivántató költség egybegyűjtésével szükséges aláírási ivek s felhívás kibocsátásával a végrehajtó bizottság hatalmaztatok; fel. A részlete nyilvánosságra hozatalát későbbre tartjuk fen. — Az „Ungmegyei izr. tanitóegylet“ 1882. évi január hó 8. án délutáni 4 órakor a helybeli iz~. nép­iskola helyiségében közgyűlést tart. Ungvárt 1881. évi deoz. 29 én. U n g á r Sámuel elnök Gábel J. titkár. — A hol nem szabad dohányozni. A pénzügymi­niszter rendeletet bocsátott ki, melyben az ezen minis- terium hatásköre alatt álló összes hivatalok kezelési osz­tályaiban, t, i. a kiadó, iktató és irattárban a dohányo­nyit keres az nálunk nem „haszontalanfogyasztó“ (pedig ez volna az igazi neve) hanem gavallér. Angliában ahol pedig gazdagabbak az emberek majdnem a fele (42 perczent) biztosítja családja javára az életét, nálunk alig 4—5 perczent, s ezek is több­nyire nem magyar születésűek, mert ezek soha sem akarnak megkomolyodni, még mindig bennök van a nomád vér, a jövővel nem törődnek s a polgárosult in­tézményekből a magok hasznát kihúzni nem birnak elég fogékonysággal. Nem hiába hangsúlyozta egy hí­res közgazdász, hogy „az életbiztosítás a nemzetgazda­ság egyik főtényezője/ mert valóban a legnagyobb jó­létnek örvendő országokban, jelesen Angol- és Fran­cia országokban van ez leginkább elterjedve. A luxus, a rangvágy és a könnyelműség e beteg­ségnek a melyet festek, a legfőbb symptomái. E három dolog körül forog mind az a mit ma ezen név alatt panaszlunk hogy az „átkos közösügy“ majd hogy ne­héz időket élünk. Nálunk a kétszáz holdas ember úgy él mint a négy­száz holdas, a négyszáz holdas pedig mint a mágnás, mindenik többet mutat mint a mennyi, de azért szo­morú is az ilyen táncznak a muzsikája: a dob mely az udvaron előbb-utóbb megpendül. Ez alul nem ment senki sem, mert ez már meg­rögzött nemzeti betegség. Egyszer Deák Ferenczczel történt. A tolikését Zalaegerszegen feledte a vendéglő asztalán a hol ebé­delt. — A mint észrevette a hiányt rögtön sürgönyözött egyik ismerősének, hogy menjen el a vendéglőbe s ha zást a tisztviselőknek szigorúan megtiltja. Ez intézkedésI tűzbiztonsági szempontból történik, miután ezekben a hivatalokban felhalmazott papircsomagok könnyen tü­zet foghatnak. — A uőegylet árvaházának növendékei is része­sültek a karácsony örömeiben. Éhez, mint bennünket ér­tesítenek, járult Feketéné-Otto Hedvig magán ne­velőintézet tulajdonosnője, ki szép számmal látogatott tanintézete növendékeinek figyelmét felhívta a karácso­nyi ünnepek alkalmával az árvákra, s ennek eredménye az lett, hogy a növendékek adakozásából nemcsak kará­csonyfa állíttatott, hanem mindenik árva egy öltözet ru­hát is kapott. Nemes tett, mely fényt vet a nevezett úr­nőre s intézete növendékeinek jó szivéről tesz bizonysá­got. Továbbá Bernáth Dezsőné az árvák részére kü­lönféle élelmi cikkeket ajándékozott a karácsonyi ünne­pek előtt. — Kinevezés. W e n k Gyula az ungvári főerdőhi- vatalhoz számvevő gyakornokká kineveztetett. Halálozás. Gerbery János nyugalmazott adóhivatalnok dec. 29-én Ungvárt elhunyt — A játékkártyák bélyegilletékéről szóló törvény szerint, mely 1882. év első napjával lép életbe: mindazok, kik kár­tyákat elárusítani kívánnak, tartoznak ebbeli szándékukat 8 nap­pal az előtt a kir. pénzügyi hatóságnak bejelenteni, továbbá üz­lethelyiségüket kívülről is, mint kártyaoladási helyet megjelölni, valamint a kártyákat is kizárólag a bejelentett helyiségben tartani és eladni. A ki nem bélyegzett kártyával játszik 100—300 írtig terjedő birsaggal büntettetik. — Meghívás. Az ungvári első általános ipartár­sulat 1882. évi Január hó 8-án délutáni 2 órakor a gimnázium volt törvényszéki helyiségében évi rendes közgyűlést fog tartani, melyre úgy a tagok, valamint az érdeklődők tisztelettel meghivatnak. — A közgyűlés tárgyai lesznek: 1.) Elnöki jelentés, a társulat eddigi működéséről. 2.) Pénztári kimutatás a társulat vagyoni állapotáról. 3.) A kilépett és hiányzó választmányi, szám­vevő és békéltető bizottsági tagok választása. 4.) Tánc- vigalom felőli határozat hozatal. 5.) Beiratás, szabadi- tás és szegődés. 6.). Indítványok tárgyalása. Figyelmez­tetnek a beiratkozott tagok, hogy a társulat iránti tar­tozásaikat a közgyűlésig annálinkább befizetni szíves­kedjenek, mert a hátrálókosok szavazati joggal nem bi- randnak. Kelt Ungvárt 1881. december hó 30-án. Gre- gorovits József elnök. Kaufmann Jakab jegyző. — „Az Üstökös“ január 1-én 25 évos jubilaeumát ünnepli, mely időtől kezdve a lap az eddigi szerkesztő Szabó Endro fiatal iró kiadásában fog megjelenni, s a Wilckens-féle nyomda fogja díszesen kiállítani. Az élclap munkatársai közt a legnevesebb Írók vannak. Előfizetési ára marad a régi: egész évre 8 frt, ne­gyedévre 2 frt. Az előfizetési pénzek egyszerűen az „Üstökös“ ki- adóhivatalába cimezendők. (x) Fontos gyomorbajban szenvedőknek! Schau- man Gyula gyógyszerész urnák Stockerauban. Indíttatva érzem magam kitűnő gyomorsójáért, mely nőmnél a legjobb gyógyszernek bizonyult, forró köszönetét mondani és kérek ezúttal még további 6 do­boz utánvét mellett küldeni. Ismételve köszönetét mondva, maradok tisztelettel HibLer Pius gópvezető a déli ál­lami vasútnál Marburgban. Kapható a készítőnél tartományi gyógyszerésznél Stockerauban és,Ausztria Magyarország minden nagyobb gyógytáriiban. Ára egy doboznak 75 kr. Szétküldése legkevesebb két debozuak, utánvét mellett. meg van ott még bicskája, kérje el és küldje le azon­nal Pestre. Az ismerős épen nem volt odahaza, tehát nem tehetett semmi intézkedést. A türelmetlen Deák ennélfogva még egyszer sürgönyözött, de most már a vendéglősnek. Az aztán visszafelelt azonnal hogy a színét sem látták a bicskának. Épen egyszerre nyitott be Somsich a sürgönynyel. Deák panaszkodva emlité, hogy a bicskája most már oda. — — Talán valami emlék volt? — Nem az egy forintért vettem a váci utcán. — Hát a sürgöny zés mibe került? — Egy forint hatvanba. — És mos még sincs meg a bicska. Nem tudtál inkább egy újat venni ? ! — Tudtam volna biz az . . . mondja az öreg ur elgondolkozva ha magyar ember nem volnék. De így eszembe se jutott. Pars pro to to. Ez a kis epizód magán hordja mindnyájunk karakterét. Se gazdálkodni nem tudunk, de még a beosztáshoz sem értünk. Gondolkodás, számí­tás nélkül vegetálunk az életben, magunkkal és család­jainkkal nem törődve, hanem mindég sóhajtozva várva a jobb időket — de vájjon honnan miféle alapon ? Élünk rnátul holnapig. Ezért függ fölöttünk az a nagy sötét kérdés ha vájjon élünk-e holnap ? Mikszáth Kálmán. A közönség köréből.*) Megyénk kir. tanfelügyelője nyugdíjaztatásának históriájához, „Amivel szivem telt, abból szám áradozik “ Ezen közmondás jutott eszünkbe, midőn a „Kárpátiban megyénk érdemes kir. tan- felügyelőjének nyugdíjba lépéséről olvastunk, a mely hirhez neve­zett lap kenotteljesen megjegyzi, hogy valódiságáért felelősséget nem válalhat. Meg vagyunk győződve, hogy ezen újdonság csak is a „Kár­pát“ szerkesztőségének agyában szülém lett, melvlyel benső óhaját árulta el, a felelősségét a nyilvánosság előtt azonban — mint még sok egyébért — úgy ezen önmaga gyártotta valótlanságért sem válalhatja el. Jól tudjuk, hogy a „Kárpátéknak“ Ínyére volna, ha azon férfiú penzióba menne, ki a culiss ak mögötti dolgokat ismeri és ha a roppant „hazafias“ gazdálkodást nagyon lábra kapni látja, körmére üt. Fogadni mernénk, hogy ha az illető csak is kétszeres penzióval volna hajlandó menni, a „Kárpáték“ e czél elérése vé­gett, nem esekély áldozathozatalra határoznák el magukat. Csak hogy szerencsére azon férfiú menni már csak azért sem szándé­kozik, mert tudja, hogy reá valamint még sok másra, kik a „Kár­páték“ gazdálkodását éber szemmel kisérik, illetőleg útját állják, a hazának fölötte nagy szüksége van. Hazafiul örömmel tapasztaljuk tehát, ho^y az ilyenek műkö­dése a „Kárpátéknak“ alkalmatlanná kezd lenni, és valamennyit penzióba szeretnék küldeni. Kir. tanfelügyelőnket pedig szivünk mélyéből üdvözöljük azon érdemekhez, melyek által a „Kárpáték“ ellenszenvét meg­nyerni volt szerencsés. ___________ TÖBB NÉPTANÍTÓ. Közgazdaság. A kassai ipar és kereskedelmi ka­mara üléséből. I. Olvastatott a nagy méltóságú kir. közgazdasági minisztérium f. évi noveber 30. 27,834. szám alatt kelt intézménye, melylyel a szobráuci házi ipar- és ás- ványvizkiállitás eredményéről szóló terjedelmes jelentés oly utasítással küldetik le a kamarához, miszerint a je­lentést beható tanulmányozása tárgyává téve a jelentés­ben felölelt érdekek fejlesztése czéljából esetleg szük­séges kormányintézkedésekre nézve mielőbb postiv ja­vaslatokat tegyen. Határozat: A titkár megbizatik, miszerint Beregh, Ungh, és Zemplén megyéket beutaz­ván a minisztérium által jelzett tanulmányokat megteve, mielőbb postiv javaslatokat terjesszen a kamara elé. II. Olvastatott a kir. közgazdasági minisztérium f. évi deczomber 3. 83,765. szám alatt kelt a Szered- nyén vagy Ungvárt létesítendő vinezellérképezdóre vo­natkozó következő rendelete: A Szerednyén vagy Ungváron létesítendő vin- czellér iskola tárgyában f. é. 1918. szám alatt kelt fel­terjesztésére értesítem a kamarát, miszerint ez ügyben múlt évi 37761. és f. ó. 8041. sz. a. kelt leirataimban részletesen kifejtettem azon indokokat, melyek elenged- hetlenül követelik, hogy ily iskolák csak ott létesittet- hessenek, hol az érdekelt közönség részéről a kivánt hozzájárulás megtörténik. E feltételekhez aunál inkább rakaszkodom, miután hasonló iskolák létesítése érdekében mind sűrűbben ér­keznek be kérvények és noha ezek jobbára igen figye­lemre méltó ajánlatokkal vannak ellátva, s az érdekeitek tetemes áldozatkészségéről tesznek tanúságot mindazon­által csakis egy részét ez ineitváuyoknak vehetem tár­gyalás alá. És pedig azért, mivel még az érdekeltek hoz­zájárulása mellett létesített vincellériskolák is, a nagyobb szám mellett oly mérvben veszik igénybe az e célokra rendelkezésre álló költségadományt, hogy egyelőre újabb intézetek létesítése iráut érdemleges tárgyalásokba csakis úgy bocsátkozhatom, ha az érdekeltek hozzájárulásának nagyobb mértéke mellett, a minisztérium anyagi támo- Igatása a lehető szerény mértékre szállítható le. Hatá­rozat: Ezen miniszteri rendelet tartalma Árky“Fülöp, kamarai kültag úrral oly felhívással közöitetik, miszerint az ungmegyei érdekelt köröket mielőbb nagyobb értekez­letre egybegyüjtvén, azon ajánlatokat határoztassa meg, melyek ezen körük részéről a képezde felállítása eseté­ben tétetnének. A kamara késznek nyilatkozik az ungi bortermelő köröket jövőben is a kitűzött cél elérésében minden tőle telhető módon, erkölcsileg támogatni. Ungvár városban 1882-ik évben tartandó ORSZÁGOS VÁSÁROK napjainak meghatározásáról 1. Pálnapi országos vásár Január 23—24 2. Gergelynapi „ „ Márcz. 13—14 3. Áldozóesötörtöki „ „ Május 15—16 4. Urnapi „ „ Junis 5— 6 5. Jakabuapi „ „ Julius 24—25 6. KiSasszonynapi „ „ Szept. 4— 5 7. Sz.-Mihálynapi „ „ Szept. 25—26 8. Katahnnapi „ „ Novem. 13—14 Heti vásárok: minden héten hétfőn, szerdán és csötörtöki napokon, szerdán egyúttal sertésvásárok tartatnak. *) Alak- és tartalomért a beküldő felelős. Felelős szerkesztő; Miiialkovich Józ»et

Next

/
Thumbnails
Contents