Ung, 1882. január-június (20. évfolyam, 1-26. szám)

1882-01-29 / 5. szám

a nyelv alaktanát is annyira bírja, hogy a közéletben divatozott netn palaegraphiai rövidítéseket kiegészíteni, s igy bármely latin iratot hibanélkül leírni képes le­gyen. — Az előzetes szakvizsgálat az országos levéltárnál a kezelő szakra felállított vizsgáló-bizottság előtt te­endő le. Átmeneti intézkedés. Azoknak, kik a jelen törvénynek hatályba léptekor akár kinevezés, akár vá­lasztás utján nyert hivatalban tényleg szolgálatban van­nak. azon szakban, melyen szolgálnak, a jelen törvény nem alkalmazható, s ezekre nézve az eddig fennálló törvények és gyakorlat irányadók. A vidékről. Lyuta, Január 25. A KÖZSÉGI BÍRÓ VÁLASZTÁSOKHOZ. Mielőtt megkezdődnének felvidékünk községeiben a biró-választások s éldőlne egy-egy község sorsa újabb három évre; figyelműkbe ajánlom a nagyon tisztelt nép­vezető lelkész és körjegyző uraknak, hogy a nép bo - dogtalansága, elszegényedése, ami köztudomású dolog is, nagyrészt az elhibázott biró-választások korszakától da­tálódnak 1 A község feje a biró lévén, ennek kezében van letéve szegény népünk sorsa. Felvidékünk több közsé­geiben a korcsmárosok résziut az üzérkedők lettek, tudja Isten mi okból, és kiknek befolyása által megválasztva e hivatalra? Mi nem tudjuk, — (legalább nem akarjuk tudni), de hegy mily koldussá tették a népet, azt lát­juk, tudjuk! Most tehát a köztudomású bajokat a me­lyeken segíteni már úgy sem lehet, nem kísérlem meg ismertetni; csupán a dologhoz szólok. A felvidéken nincs egy választás, melyen a fenn tisztelt urak tényező szerepet ne játszanának, a nép bi­zalommal fordul papjához és jegyzőjéhez legfőleg ilyenkor! Itt az idő A ki mit főz azt eszik. Most válik meg kinek s mennyire van szivében népének érdeke, kivánják-e annak boldogitását komolyan, avagy a gyű­lések iránti lelkesedések csak mások lángjait akarják fellobbantani ? Itt a biró-választás ideje. Csak akkor ér­demeljük meg népünk bizalmát s szeretetét, ha pusztu­lásukat és romlásukat nem nézzük összetett kézzel, avat­kozzunk tehát belé, s ne válasszunk meg korcsmároso- kat községi bírónak, mert nálunk azokból nincs egy is ki arra érdemes legyen! RUTTNEB GYULA. Különfélék. — A kivándorlás megakadályozása ügyében már említve volt, hogy a kassai kereskedelmi és iparkamara legközelebb hatalmas actust vitt véghez. Most újabb részletekről értesülünk. A kamara titkára ugyanis tárgya­lásokat folytat Schönborn Ervin gróffal 9 kosárfonó-csa­ládnak Beregmegyében való megtelepítése végett. A ko­sárfonók Laozkova szepesmegyei községből valók. E köz­ség lakói századok óta nagyban űzik a kosárfonást és czikkeit magyarországi orosz parasztok közvetítésével Orosz-, Svéd- és Norvégországokban, sőt Kis-Ázsiában és Perzsiában nagy haszonnal árusítják el. Laczkova köz­ség kosárfonói füzeiket eddig gáosországi nagybirtoko­soktól szerezték be drága pénzen. Már ebből is eléggé láthatni, mily nagyfontosságu hazánk ezen népiparát Laezkova községe, a melynek lakói a legutóbbi időben szintén Amerikába készültek kivándorolni, miután a községben túlnépesedés állott be, a mely körülmény az egyes, ámbár nem nagy igényű családok életfentartá- sát majdnem lehetetlenné tette. A lakosok e szándéka a kassai kereskedelmi kamara tudomására jutván, össze­köttetésben lépett Schönborn Ervin gróffal s a megte­lepítés iránt a nagylelkű gróf munkácsi uradalmával kö­vetkező elvi megállapodásokra jutott. 1. A kosárfonók Munkács mellett fekvő Kölcsön nevű községben a volt timsó-gyár ópiileteiben| ingyen elhelyezést nyernek. Az épületek teljes berendezését az uradalom saját költségén eszközli. 2. Minden család a lakhely körül fekvő ötven hold földből öt holdat kap 3 —3 frtnyi haszonbérért. A haszonbér húsz évig s illetőleg mindaddig tart, a mig a telepitvényesek kosárfonászattal foglalkoznak. 3. A kosárfonók az uradalom terjedelmes füzeseit haszon­élvezik oly módon, hogy minden vágott 1000 füzvessző után megállapított igen csekély bért fizetnek. 4. A te­lep az uradalom által kiadott s a közjgazgatási hatóság által jóváhagyót házszabályoknak kötelesek magukat alá­vetni. Ezen kívül magok kozott választanak elöljárót, mely választás az uradalom jóváhagyását igényli. 5. A telep neve: Károlyfalva. Ez alkalommal felemlítjük egy­szersmind, hogy Schönborn Ervin gróf nemes példája már is utánzásra buzdított egy zemplénmegyei nagy- birtokost, ki szintén hajlandónak nyilatkozott néhány kosárfonó családot a legelőnyösebb feltételek mellett megtelepiteni. — A bál — élő könyvtár. A bálban az irodalom minden ága képviselve van. Ott ülnek a tisztes mamák, kényelmes pamlagokon, többnyire diszkötésben, arany­kapcsokkal, mint áhitatos — imakönyvek, most már ke­vesek által olvasva s inkább magukban elmélkedve, a világi örömek múlandósága felett. — A közepén álló, komoly arczu papák képviselik a filozófiát, azon töp- röngve: vajjon| kifogja-e fizetni magát ez a bál, mely annyi költségbe került. S nem volna-e bölcsebb dolog, otthon a kényelmes ágy reális nyugalma, mint csak a remónyelhető haszon e hiúság vásárának felpiperézett leányait illetőleg?! — A harminczj évet túlélt] s háza­sulni készülő férfiak igen ritka példányok, különben amathematikaij osztályhoz tartoznak. Ezek előtt a mit a szép ifjú hölgyek szeméből kiolvasnak, esik] nulla: a telekkönyveket jobban szeretik olvasgatni; s ha azon­ban találnak valamit kedvükre: úgy az ismeretlen X föl van fedezve s az összeadás magától jó. — Ott ül­nek a bájos fiatal özvegyek, mint érdekes regények s már átolvasott müvek uj kiadást, vagy legalább uj kö­tést szeretnének. — Az ifjú nők, férfiak karján disz albumok, melyekben még csak egy fotográfia van; ké­sőbb majd lesz több is? — A fiatal hölgyek általában a legújabb disz, vagy gyémánt kiadású zsebkönyvek a könyvárusi kirakatokban, melyek átlapozva még nincse­nek s azért nem tudni, szomoru-e vagy vig, elmés-e vagy bohókás a tartalmuk? Ki ezeket megakarja is­merni, meg kell a könyvet venni, — melynek becse többnyire a külső arany-, vagy aj bársonykötéstől függ Ha aztán néha a vevő csalódott; összeszidja a könyvkö­tőt, miért kötötte oly drága szép bőrbe e silány tartal­mat! Ott egy ifjú pár polkázik, boldogan, egymásba merülve, minden taktus nélkül. Ez egy közönéges víg­játék, mely rendesen házassággal végződik. — Amott egy eljegyzett pár halad, szép ifjú hölgy, egy gazdag agglegény karján; ez — dráma, melynek kimenteié kétes: halál lesz-e, vagy válóper? Ez a jövő titka. — Hát ott a sarokban, három kávé-néniké oly bizalmas, derült társaságban, szigorú bírálatokkal, kedélyes meg­jegyzésekkel mulatva, suttogva egymás közt, vájjon hova tartoznak ezek ? Ezek régi naptárak, melyek a ma­guk éveiben el nem kelvén, kiestek a forgalomból; de időjóslati tulajdonukat fentarták maguknak. Hadd mulas­sanak! — Meghívás. Ungmegye nőegylete és az ungvári közkórház választmánya 1882. február hó 18-án a „Ko­rona“ vendéglő nagytermében a helybeli kórház és a nőegylet javára egy jelmezzel vegyes tánczestélyt rendez. Belépti dij: Személyjegy 2 frt. Karzatjegy 2 Irt. Családjegy 5 forint. Karzat- és egyéb jegyek előre kaphatók Özvegyi József ur ezukrászatában és este a pénztárnál. Jelmezek kikölcsönzését He re z Tóbiás hely­beli divatárus ur közvetíti a legolcsóbb áron. Felülfize- tések köszönettel fogadtatnak, és a rendezőség által nyilvánosan leendnek nyugtázva. Kezdete 8 órakor. — Meghívás, ő cs. és kir. felsége I. Ferencz József apostoli király és ő császári és királyi felsége Erzébet királyné legmagasabb védelme alatt álló ma­gyarszent korona országai Vörös-kereszt egyleté­nek ungmegyei fiókegylete. 1882. évi február 4-én Ungváron a „társaskör“ termében Lányi Gyula zenekarának közreműködése mellett tánccal egybekötött zártkörű társas-estélyt rendez. Belépti jegy ára 1 frt. Kezdete 8 órakor. — Estebéd kezdete 10 órakor. Stelek a vendégek részére díjtalanul szolgáltatnak ki. dalokról a rendezőség gondoskodik. Belépti jegyek előre , válthatók: Okolicsny János és Özvegyi József urak üz- etében. Miután e mulatság egész házias jellegű lesz, I kéretnek a t. hölgyek egyszerű öltözékben megjelenni. , A ki tévedésből meghívót nem kapod s arra igényt tart, szíveskedjék e részbeni igényét Nehrebeczky Györgyné ( igyleti elnöknőnél bejelenteni, f — Ungmegye bizottsága hétfőn, január 30-án rend­kívüli közgyűlést tart. ‘ — Gazdasági-egyesület választmánya f. hó 31-én 1 . u. 4 órakor a megyeháza termében ülést tart. — Farsang. Két nyilvános jellegű táncmulatság van még Ungváron a programmba felvéve, ezek: avö- ös-kereszt egylet február 4-iki társas estélye, to­pábbá az ungvári köz kórház választmánya e iltal február 18-án rendezendő jelmezbál. A vörös- J tereszt egylet rendező bizottsága, a jótékony cél kellő s igyelembe vétele mellett oda törekszik, hogy a mulat- t lág egészen házias jellegű s olyan legyen, mely a mu- a atságban résztvevő vendégeknek kevés Költségükbe ke- s üljön, a mi ebben a szűk világban jó gondolat. Batyu- f jál formájú lesz tehát, melyre az enni-valót az egylet saládos tagjai szolgáltatják, a bor pedig jó és igen ol- i :só lesz. A meghivott egyének 1 írtért vehetnek részt j mulatságban s ezért komedentiát, liquidumot, „quan- 1 tum satis“ sót még „talp-alá való“ magyar nótát is kap nak, a mi minden esetre olcsó természetű, de a mellett” „torkig-töltó“ jó magyaros mulatság hírére emeli már jó előre is e társas estélyt. Tudtunkkal a rendezőség e társas mulatsággal azt akarja elérni, hogy a kevés költ. ségbe kerülő kedélyes, fesztelen jó mulatságok, nálunk ineghonositassanak. A rendezés ilyetén módja tehát azt engedi reménylenünk, hogy az tömeges látogatottság­nak fog örvendeni. De ezen felül maga az egylet, mely békében tevékenyen oda működik, hogy háború esetén a jótékonyságnak és könyörületnek nem egy nemét gyakorolja, már azért”is megérdemli ily esetekben, mint a jelenlegi mulatság rendezése is, a pártoló figyelmet. — Ámde ép oly indokok szolgálnak a kórház ja. vára rendezendő február 18-ki jelmezbál sikerére nézve. Álarcos mulatságunk már rég nem volt, s ez ha sike­rülni szokott, akkor igazán remek. Vegyük csak azt, hogy egy kis költészet is van az álarezos bálokban ! Az ember tegezheti a legbájosabb és legelőkelő nőket. Ebből látszik tehát, hogy az álarcz a lehető legdemok­ratikusabb intézmény, s a szabadság mely vele jár, bi­zonyos ingert kölcsönöz neki. — Mulatság. Az ungvári fiatalság által a „Korona“ termébeu, múlt szombaton (jau. 21.) rendezett táncz- mulatság, mely az idei farsang mulatságainak nyitánya volt siker tekintetében elődjeinek díszes sorába jutott. Fényes bál, nagyszerű bál. Ámbár a fiatalság reuniónak nevezte el a meghívókon, ámde a külső kép egészen bálias színezetű volt s csak a füzértánc maradt el, mely kiállításának költséges volta miatt mellőztetett a prog­ramiéból, a mi csak a jótékony célnak használt. Mert e nélkül is szép és kedves mulatság volt, melyből legtöbb lányka egy-egy édes emlékkel távozott el. Nem is le­het máskép. Nem is azért, mert első mulatsága a far­sangnak, hanem mert a fiatal lányok bemutató bálja volt, s a lányok hóditó csapatja egész gyönyörrel, egész szenvedélylyel engedte át magát a tánc okozta örömök­nek. A mulatság sikeréért egyébként a rendezőség is rend­kívüli buzgóságot fejlesztett ki, s lehetetlen felőlük a leg­nagyobb dicsérettel meg nem emlékeznünk. A táncmulatság ban sokan vettek részt s a táncoló párok a termet egészen be­töltötték. A jelen voltak közül feljegyeztük a következő­ket: Árky Emma, Bánóczy Jolán, Brujman Vilmosué, Cserszky Olga, Dietz Nella, Dombay Hona, Fábry Ilka, Fedák Erzsiké, Geőcz Adél, Gerbery Otil, Gluskievies Zseni, Gottesheimué, Hlavathy Ilka, Holvácskoné-Pászté. télyi Mária, Homicskó Anna, Iváncsik Mariska, Ivántsy Lászlóné, Jelenyi Anna, Keresztesy Klára, Kiszely Sa­rolta, Kovács Iza és Zelma, Kossuth Ilona, Lám Gyu- láné, Lám Sándorné, Lasztókay Béláné, Lengsfeld Emma, Lukács Jánosné, Malonyay Gyulánó, Medreczky Istvánná, Michailovics Döméné, Hoskovics Mórnó, Mráz Ludmilla, Muzsik Mihályné, Nehrebeczky Györgyné, Neviczky Ma­riska, Orosz Erzsiké, Ösztereicher Jakabné, Pásztélyi Mariska, Paulay Mérné, Plathy Erzsiké, Philipovics Minka, Rákosi Kornélia és Ilona, Róth Etel, Szépffy Gizella, Spanyol Kálmánná, Spanyol Mariska, Tomcsányi Gyu- iáné, Tarnóczy Lajosné, Thuránszky Tivadarné, Ujlakyné, Valkovszky Kornél, Vékey nővérek, Wolfinau Bella. Az első négyest mintegy negyven pár tánczolta. A tán- ezok igen sokáig tartottak, mert Lányi Gyula zeneka­rának volt rá gondja, hogy a táncokhoz a legkiválóbb és legkedvesebb darabokat húzzák, mely a táuczked- vet mindjobban fokezta, úgy hogy a mulatságnak csak* a reggeli hat óra vetett véget. — B—y. — — Nyilvános számadás. Az ungvári fiatalság által folyó évi január hó 21-én rendezett reunió bevételei és dudásairól. Belépti díjból bejött 208 frt felülfizetések- ből 23 frt 66 kr. összesen 231 frt 66 kr, kiadás 206 frt 56 kr. tisztajövedelem 25 frt 10 kr. Felülfizettek : ioyko Béla 4 frt, Remeniczky Mihály 3 frt, Bradics jyula 2 frt, Dr. Ivántsy László 2 frt, Pollák Jakab 2 'rt, Törzs István 1 frt 10 kr, Dr. Bene Sándor 1 frtt Jrody Zsigmoud 1 frt, Dr. Brujman Vilmos 1 rft, Krausz Adolf 1 frt, Kusnyiry Gyula 1 frt, Dr, Mijó Kálmán L frt, Mráz Ferencz 1 frt, Paulay Mór 1 irt, Popovits Vliklós 1 frt. N. N. 56 kr. A tiszta jövedelem 25 frt 10 rr a rendező bizottság által a magyar szent korona írszágai Vörös kereszt egyletének ungmegyei fiókegy- ete javára fordittatni határoztatott. A rendező bizottság ! részbeni megbízása folytán kedves kötelességemet tel- esitem, midőn a felülfizetőknek adományaikért hálás kő- ízonetemet fejezem ki. Egyidejűleg a rendezői bzottság levében Orosz Erzsiké kisasszonynak, a ki szives volt i rendeziő szalagokat elkészíteni, hasonlóul szives kö­zönetet fejezek ki. Ungvárt 1882 január 27. Dzubay íéla. — Halálozás. Dr. Weinberger Salamon ungvári igyvéd npje, társasköreink egyik kedvelt alakja, több ótékony egyesület tagja, rövid szenvedés után elhunyt, íalála széles körben keltett részvétet. A család részé-

Next

/
Thumbnails
Contents