Ung, 1880. július-december (18. évfolyam, 27-52. szám)

1880-10-31 / 44. szám

XVIII. évfolyam. Az „UNG“ megjelen minden vasárnap. A szerkesztőhöz intézendő minden közlemény, mely a lap irodalmi részét illeti. Levelek csak bér­mentesen fogadtatnak el. Semmit sem közlünk, ha nem tudjuk, ki­től jön. Kéziratok vissza nem adat­nak. Kiadó-hivatal: Pollaosek Miksa könyvnyomdája. Ungvár 1880. vasárnap, október 31. Ungvár, október 30. 44. szám. Előfizetési feltételek: Egy évre .........................G frt — Félévre ..............................3 „ — Negyed évre .... 1 ,, 50 Egyes szám ára 12 krajezár. Hirdetések: szintúgy mint előfizetések az Uug kiadóhivatalába Ungvár, Pollaesek Miksa könyvnyomdájába külden­dők. Nyilttér: Soronként 20 kr. Az 1881-fki városi költségvetés. A beterjesztett és közszemlése kitett bud- getben 1881-re a város összes bevételei 37810 frt 20 krbaa, kiadásai 48394 frt 82 krban irányoztatnak elő; a hiány eszerint 10584 frt 53 kr. A 48394 frt 82 kr. kiadás tehát arra szolgál, hogy a város lakossága ez összegből dijazza tisztviselőit kik a közigazgatási ügyme­net helyes vezetésére vannak hivatva, hogy ez­által biztosittassék a közbátorlét és belrend, hogy a város tisztán tartassék s rendőri vala­mint közegészségügyi tekintetben kielégitő álla­potok biztosíttassanak. Igaz ugyan, hogy mindezekre sok nincs előirányozva, hanem ami mindezekért szolgál­taik, oly csekély, hogy a tett kiadásokkal egy­általán arányban nem áll. Egy nagy hiánya van a költségelőirány­zatnak, s ez: hogy a város ingó és ingatlan vagyonának leltára az előirányzathoz, mint az előző években, úgy most sem esatoltatott, s nincs mellékelve hozzá a város által kezelt k ü- lönféle alapok rendszeres kimutatása. Hogy pedig a város anyagi visszonyairól hű képet nyerjünk, ezekbe betekinteni okvetlen szüksé­ges, mert e nélkül részletes és beható észre­vételeket tenni alig lehet, Van ugyan a kisdedóvoda és szegény ala­pokról az előirányzatban emlités teve, ez azon­ban miután azt a felületesség jellege bélyegzi, mi felvilágosítást nem adhat. Sajátságosnak tűnik fel, hogy mig ez elő­irányzat újabban 3 adóvégrehajtó alkalmazását hozza javaslatba, s ezeknek 420 és 360 frt évi díjazást állapit meg, azalatt a városi tisztiorvos, ki ezidejüleg a szegények gyógyítása s a köz- egészségügy érdekében sűrűn vétetik igénybe, 200 írttal dijaztatik. Vegyük figyelembe, hogy akkor, midőn az adóvégrehajtási költségek bevételéül 700 frt van előirányozva, a kiadás 1980 irtot tesz. Hát az év minden hónapjára van-e szükségünk 3 adó- végrehajtóra? Nincs. Mert ha az óv bizonyos szakában a végrehajtások szóporodnak, oly idő­ben 1—2 hónapra napdij mellett lehet felfo­gadni alkalmas egyéneket; nem nevetséges-e tehát, hogy a mig a rendőrség díjazása 2616 frtot tesz, a végrehajtókra 1980 frtot akarunk kiadni. Uj adószedői helyiség bérletére 430 frt van felvéve; nem tudjuk, hol akar a város bérelni helyiséget, hanem azt tudjuk, hogy e célra a Spitz-féle házban ajánltatott a varosnak helyiség az előirányzatnak felénél olcsóbban, de azt nem vette ki, s most 430 frtot követel más helyiség bérletéért. A jövedelmi adó tárgyalásoknál 1880-ban használt helyiségekért használt bér 30 frt; mi szüksége volt a városnak helyiséget bérelni, hisz ha a többi adónemek felett az adófelügye­lőség helyiségében tárgyalhattak, a jövedelmi adót is lehetett ugyanott tárgyalni. Gyászkocsi javítására 30 frt van előirá­nyozva, a múlt évben 100 frt volt, a gyászko­csi azonban kijavítva s újonnan felszerelve mai napig sincs. Hol számoltatott el a múlt évi 400 ftban elő­irányzott uj adószedői helyiség 400 ft bére, hol­ott ez fel nem használtatott; van ugyan a be­vételek 1-ső tétele alatt pénztári maradványul 615 frt 43 kr. kitüntetve, de hát az részletezve nem lévén, nem is lehet eonstalálni, hogy váj­jon e 400 frt, a gyászkocsi javításának 100 írtja stb. e tétel alatt keresendő-e? Ezek azon tételek, melyek első pillanatra magukra vonják a figyelmet, s a melyek a költ­ségvetés tárgyalása alkalmával kellőleg megvi- tatandók a városi képviselők által. y A blatta-mocsár lecsapolására szükséges készpénz­beli kiadások fedezésére szolgáló s a megye jótállása mellett elvállalt 15,000 frt kölcsönt — a mint értesü­lünk — a földm. ipar- és kereskedelmi miniszter már utalványozta. Városi képviseleti ülés. Ungvár város képviselete . hó 25 és 26-án ülést tartott. Ez ülésen a következő közérdekű tárgyak nyertek elintézést: A kincstári re­gálé megvásárlása elhatároztatván, az ajánlat megtéte­lével a polgármester megbizatott. — A bor és husfo- gyasztási adó tárgyában a kassai pénzügyi igazgatóság a szerződést felmondta, minek folytán az uj szerződés megkötésével a polgármester megbizatott; egyidejűleg e tárgyban a város sérelmeinek orvoslása végett a pénz­ügyminisztériumhoz felirat intéztetik. — A radváncut- cai kövezési munkálatra vonatkozó megyei bizottsági határozat a belügyminiszterhez felebeztetik. — A szij- gyártószin eltakarítása elhatároztatván, nevezett iparo­soknak kárpótlásul egy uj szin építésére 283 frt 08 kr. engedélyeztetik, s a szin építésére egy alkalmas hely kijelölésével a már e tárgyban működött bizottság ki- köldetik. — Gerbery Jánosnak a városi számadások megvizsgálása körül kifejtett segédkezéséért 100 frt utal­ványoztad. — Weisz Lázár kérelmére néki egy hidas­mérleg felálitása engedélyeztetik. — A városi szabály- rendelet módosítására szükséges munkálatok elkészíté­sére a polgármester elnöklete alatt egy bizottság kül­detik ki. A városi 1881 évi költségelőirányzat a tanács által elkészíttetvén, az a törvény értelmében f. hó 27-től számított 15 napra vagyis nov. 11-ig bezárólag a fő­jegyzői irodában közszemlére van kitéve. Minden adófi­zető jogosítva van ezen idő alatt a költségelőirányzatra vonatkozó észrevételeit írásban beadni. A gazdasági-egyesület választmánya holnap va­sárnap d. e. 10. órakor a megyeház termében ülést tart. Megyei bizottsági tagok választása. Az 1880. évi 42-ik t. c. 28. §-a értelmében, 1874. évben megválasz­tott megyei bizottsági tagok 6 éves megbízatása lejár­ván, ezek helyett f. é. november 8-án az illető ke­rületekben uj választás lesz. Kilépnek: a baján házi választó kerületből: Hlavaty József és Csucska György, a baranyaiból: Koretkó Luezián, Kroó Vida, az őriből: Bernáth Zsigmond, Gulácsy Károly, a do­bó ruszkaiból: Szathmáry Soma, Herczegh Ferencz, Fulajtár János, a kis-ge őc zi b öl: Szaáger Bertalan, a nagy-kaposiból: Csonka Béla, Aszalay József, Gyarmathy János, apálócziból: Petrovics Károly, a szürtheiből: Lasztóczy Bertalan, Hrabovszky Lu­ezián, a v a j á n i b ó 1: id. Böszörményi Ferenc, a n a g y- bereznaiból: Kovács Bertalan, Trapli Alajos, Dr. Demjanovics Iván, Kisztler Ferencz, a perecsenyi- b ő 1: Fábry Géza, Zsitkovszky Gyula, Sárosy Károly, a lyutaiból: Ruttner Antal, Bacsinszky Irén, Kende Pál, Gojdics Mátyás, a sztavnaiból: Jánosy Dénes, Tomcsányi Ödön, Koszej János, a turja-remeteiből: Szemján Károly, Mocsáry Géza, Wiedemann Károly (meghalt) Gebe Victor, a darócziból Mocsáry Béla, Paulay Mór, a szere dny eiből: Wolf György, Kende Zsigmond, Muncsko Pál, a bezőiből: Sztaukóczy Géza, Weisz Emánuel (meghalt,) az ungvári 1-ső választó kerületből: (savanyuvizi rész) Sztripszky Mihály, Mis­linszky József, az ungvári 2-ik választó kerületből (belváros): Fábry Gyula, Bánóczy Ferencz, Tarnóczy Ferencz, az ungvári 3-ik választó kerületből (hidon- tuli): Kovács István, Tresza Gábor, aje ükéiből: Dr. No- vákEndre,dr. Spitzer Sándor, a tibaiból: SzieberEde, Fekete Zsigmond, Harkel József, a szobráncziból Gulácsy Egyed, Lörinczy Jenő, azubrezsiből: Dem­janovics Sándor, Szabó Dezső, Léderer Imre, a vin- naiból: Balog Miklós, Huszár Pál, apályiniból: Vircsik János, Szilágyi Ferencz, a n agy-z al acsk a i- ból: Szniscsák Nándor, Horváth Albert, Pólányi Imre. A kilépett bizottsági tagok helyei választás utján lesznek betöltendők. A választás vezérletére az 1870. XLII. t. ez. 34. §-a értelmében a következő bizottsági tagok küldettek ki: a bajánházi kerületben eszközlendő válasz­tásra: Fekésházy Miklós, a baranyaiban: Thuránszky Tivadar, az őriben: Gyöngyösy Pál, a dobóruszkaiban: Pemp Antal, a kis-geőczibe: Gortvay János, a nagy- kaposiban: Herezegh Károly, a pálócziban: Farkas Fe­rencz, a szürtheiben: Kovács Károly, a vajániban: Ber­náth Zoltán, a bereznaiban: Ruttner Antal, a perecse- nyiben: Csopej Gábor, a lyuttaiban: Bacsinszky Ödön, a sztavnaiban: Gulovics Gusztáv, a turja-remeteiben: Chornidesz György, a daróczibau: Scheffer Vilmos, a szerednyeiben: Csonka Ignácz, a bezőiben: Kratochviel Ágoston, az ungvári I. Torday Ede, az ungvári II. Lehoczky Béla, az ungvári III. dr. Ivántsy László, a jenkeiben: Ibrányi Lajos, a tibaiban: Szóráth János, a szobráncziban: Csuha István, az ubrezsiben: Gulá­csy Egyed, a vinnaiban: Andruhovics Miklós, a pályi- niban: Tomcsányi Ödön, a zalacskaiban: Gróf Sztáray Antal. A jövő évi egyenes adó kivetése tárgyában a pénzügyminiszter a törvényhatósághoz, közigazgatási bi­zottsághoz és adófelügyelőséghez körrendeletét intézett, felhiván azokat a kivetések alapjául szolgáló előmunká­latok és tárgyalások folyamatba tételére. A hazai ipar pártolása. A hazai ipar pártolása érdekében dr. Novák Endre kezdeményezése folytán f. hó 24-én a társaskör termé­ben értekezlet tartatott. A jelenvoltak az eszmét ma­gukévá tevén, a módozatok és szabályok megállapításá­val és elkészítésével: dr. Novák Endre, Lasztókay Béla, Árky Fülöp, Telendy Antal, Mihalkovich József, Bródi Zsigmond, Weinberger Mór, Lám Gyula és Pollák Ja­kab megbizattak, kik javaslatukat a legközelebb megtar­tandó alakuló gyűlésen fogják bemutatni. A közönség tájékozása végett a következő felhívás közzététele fogad­tatott el, melyet Lám Gyula terjesztett elő: Áthatva azon meggyőződéstől, hogy az Ausztriá­val fiz évre megkötött közgazdasági kiegyezés zsibbasztó hatása alatt hazai iparunk fejlesztésére s ez által az or­szág vagyouosodásának emelésére közreműködni minden egyes honpolgárnak hazafiui kötelessége; kötelessége nem az : a jámbor óhajtások terén maradva — megnyugodni a jelenben, minden üdvösét és jót felülről várni, hanem saját körében oda hatni: hogy Ausztria és a külföld gyártmányait piacunkról leszorítva, a hazai ipart fejlesz- sze, az áldozatokat is igénylő pártolás által cikkeinket a verseny kiállására képesekké tegye s ez által közvetle­nül az iparosok vagyonosodását, közvetve pedig édes hazánk jólétét s anyagi felvirágzását mozdítsa elő. Tudjuk azt: hogy a törvényhozásilag is kedvezmé­nyekben részesített házi ipar terjesztése még nem ele­gendő hazánk vagyouosodásának előmozdítására, nem elegendő arra, hogy filléréiuk Ausztriába s a külföldre ne vándoroljanak, akkor, a midőn megengedjük azt: hogy a kezdetlegesség stádiumában levő gyáriparunk a már fejlődöttebb s a vajdulás nehéz perceit átélt, aust- riai, s a már teljesen kifejlett külföldi gyáripar által a megsemmisülés örvényébe taszittatik. Tudjuk azt, hogy a fejlődés első lépcsőin levő gyáriparunk által előállított cikkek, minőség tekintetéban az ausztriai s a külföldi gyáripar cikkeivel még ma a a versenyt ki nem állhatják, hogy az Ausztriával fen- álló szabad vámterület nyomasztó és fojtó légkörében gyáriparunk az életbeu maradásnak csak alapfeltételét nélkülözi, bogy a tiz évre megkötött közgazdasági ki­egyezés lejárttáig kézi és gyáriparunk a tengődésnek vagy megsemmisülésnek van kitéve. A közlekedési eszközök tökéletesedésével mióta a villany és gőz a külföldet hozzánk és bennünket a kiil- földnöz oly közel hozott, nem elég — szemben a fejlő­TARSADALMI ES VEGYESTARTALMÜ LAP. A KÖZMIVELŐDÉSI TÁRSULAT, S AZ UNGMEGYEI GAZDASÁGI-EGYLET KÖZLÖNYE.

Next

/
Thumbnails
Contents