Ung, 1880. január-június (18. évfolyam, 1-26. szám)

1880-04-04 / 14. szám

latáns tényekkel rukkolok elő, mert hisz édes olvasóm ugy-e bár nem csak igével él az ember, hanem kenyér­rel is; hát felszeldelem a vármegye nagy kemencéjé­nek sütetjét. * * * Már csakugyan rég nem voltam oly békésen le­folyó bizottmányi ülésen, mint a vármegye tavaszi ülé­sén. A zöld asztalra került ügyek sorban szép csende­sen morzsolódtak le s hullott egyik szem a másik után, mintha csak Hyarinthns atya paczm káira néznénk. A vármegye szerének (közmunka) felosztása minden he­vesebb opponálás nélkül megtörtént, pedig ez szokott lenni a tavaszi ülés oroszlán része. Es a komolyságig komoly ügy, mert annak helyes felosztása befolyással van a közlekedés gyorsaságára, jóságára. Gr. Sztáiay Antal szót emelt egy nagy terület és vidék lakosai ér­dekében, helyeselte mindenki No hát hogy oly komoly lefolyású ne legyen e tárgyalás, gallérján egyet igazí­tott 8 felkelt Gortvay hogy: „Műjén tisztelt bizott­mány! Én itt. (a Blatta mocsár lecsapolásánál t. i.) sze­mélyes érdekeket látok.“ Az indítványozó kissé meg­ütközni látszott ezek hallatára, de oda sietett a megye Bánóczvja, s azt hiszem, adott egy kis informátiót, hogy mit azt nem tudhatom, de a kegyes olvasó gon­dolhatja hogy mit, talán: Sa montre avanee . - . * * Hogy már Gortvay val végezzek, az aprii l-ői ülésen a törvényszéki helység iránt tett Pólányi-féle indítvány támogatására ö is félszobáit, s beszédje szó­kötés, hangsúlyozás s lova lit ás tekintetében ez egy­szer kedvező kritikával találkozott ; mint ha csak nem is gortvai szelleme szállott volna. Oh ha ott van Szabó Pista lett volna oka elmondani: „János öcsém, most már csakugyan kedvem telik benned“ í * ífí % De mi ez mind ezekhez képest. Megtörtént az a szokatlan, rég nem ismétlődő s általános feltűnést kel­tett eset, hogy Ungvár városának ügyeinél, melyek a bizottmányi ülés elé kerültek, egy hang sem szóllak fel, nevezetesen a költségvetés uni sono elfogadtatott. Lehoczky polgármester persze hozzá van szokva a támadásokhoz, s azt hiszed olvasóm, hogy e hangtalan- ság kéjörömét élvezte a polgármester? éppennem; úgy volt vele, mint a kiket váratlan és meglepő öröm ér. idegrázkódtatás és bágyadságba esnek; szerencsére ez­úttal baj nem történt s polgármesterünk jól edzett or- ganismusa ellent állott minden bekövetkezhető malhe- urnak. •X» :■ * Különben a párt-egyesülési törekvések idejét él­jük. Lehet, hogy már e husvéton az ungvár városi ügyekkel szemben jogosan ellenzéki állást foglalóknak is eszokben forgott a fusio. Legalább az egy idő óta való hallgatás s a régen tervezett s hangoztatott párt- szervezkedési kísérletek elodázása ezt engedi gyanítanom. Bár nem hiszek benne. De hát bocsánat, e napokban ezt is hallottam megpendíteni és pedig ily formán. Va­laki a következő tervvel állott elő: A szakadék a mely Lehoczky s a városi ügyekkel szemben álló ellen­zék közt van, igen nehezen lenne áthidalható. Ezen urak, kik már oly sokszor szavaztak a polgármesternek bizalmatlanságot, hogy most Lehoczky előtt kapitulál­janak, ez kissé rikító hatású dolog volna. Valaki másnak kellene e küldetést magára válalni, hogy t. i. az ellen­tétek melyek az ellenzék (városi) és Lehoczky között felmerültek, kiegyenlitessenok; Lehoczky maradna ugyan továbbra is polgármester, azonban azon párt köréből, mely jelenleg dominálja, ki kellene magát szakasztauia. Itt csak azt adtam a mit hallottam, lelke rajta az illetőnek . . * * * Hogy az ungvár városi ellenzék, már t. i. a vá­rosi ügyekben, nem tudja megérdemlőit befolyását ér­vényesíteni, s minduntalan a rövidebbet huzza, annak a szervezkedés hiánya az egyedüli oka. Mert kérem egy magát pártnak nevező egyesület sehol és semmi körülmények között nem érvényesítheti befolyását a nélkül, bogy párttá ne tömörüljön s mint párt lépjen fel tekintélyének egész súlyával. Az ellenzéknek (városi ügyekben) ha párttá egyesül, ha kebelében pártfegye­lemmel fogja vezetni az ügyeket, biztosítom hogy sok­kal több hívei lesznek mint edigelé, mert ösmerni fog­ja a közönség céljait, eszközeit és programmját a város jólétének előmozdítására, mig elleuben ma minden szer­vezkedés nélkül állván, a közönséggel az ellentábor még azt is könnyen elhiteti, hogy személyeskedésből ellenzókeskednek. E kérdésről sokat el lehet mondani, s ha isten úgy akarja, legközelebb egy külön ennek szentelendő cikkben elfogom mondani e tárgyra néze­temet okadatolva és terjedelmesen. Még csak annyit, hogy a pártszervezkedést nem ártana keresztül vinni a a politikai ellenzéknek is Ungban, mert maholnap nagy hasznát veheti szerves és öszhangzó működésének, s hogy a szétszóródás mily hátrányos, megmutatta a leg­utóbbi követválasztás, okulj rajta jó magyarom. * * * Az „Elienör“-ben Mocsáry Géza a juhmótely- ről és szörféregről ir, Platliy bátyánknak a métely elleni orvosszerét dicsérvén. Láttam sok elismerő levelet a mit Plathy innen-onnan kapott, biz azok igen kedvezően nyilatkoznak a szer jó hatásáról. De hit az „Ellenőr“ cikke ha egyébb nem is, de jó llast- rom volt a „Pesti Napló“-ban közölt Platy ellenes juhmételyes cikkre. Hát Pista bátyám csak terjeszteni kell a jó szert, ha érvényesíti magát nemcsak annyi millió áldást kap, hanem — a dolgot komolyan véve — nem megvetendő anyagi haszon is lesz belőle, s ez is valami. * Ugyan ki tanította be azon rendőrt, ki nagyszom­baton a Bobovszky előtti sarat tisztittatta, hogy a ha­barékot, a helyet hogy elvitték volna, a Bobovszky háza előtti járdára hányatta, a húsvéti körmenet éppen arra vonult el, s a tömegből sokan bokáig másztak bele a járdán elterülő habarékba, uram bocsa . . . hogy el nem kárhoztak. Persze hogy az ottani sár eltisztitáshoz korán fogtak hozzá, délutáni 5. órakor, hát a kipkedés-kapkodásba mit tevők voltak? * * * Egy kis képviseleti ülésünk is volt ma, melyről a virilisek kevés kivétellel otthonn maradtak. Elvégződéit az ülés nélkülük is. Hogy ennek felomlitésénél ne le­gyek unalmas, izlelőül azt is megemlítem, hogy szóba jött a hidontuli uj választás ügye melyhez elnököt kel­lett választani Leh oezty elnökül Mocsáry t aján­lotta, ezután egy kis pauza állott be, mire a polgár- mester ilyen formákat mondott: no nem bánom, hát szavazzunk — a szavazás megejtetvén Mocsáry meg­választatott. Szavaztak Lehoczky, Kovács, Pyeré, Ma- zurák, Sándory, Zsirkó, Bare \ Keményesy, Hagyárosi, s többen, Lehoczky —• Ivántsynak szavaira, ki a város érdekében kérte a polgármestert hogy a közbéke érde­kében tartózkodjék már egyszer ott a korteskedéstől, fensőségének teljes érzetében kinyilatkoztatta, hogy igen is csak most fog ám egyszer korteskodni, mert véget keli szakítani a fejetlenség és anarchiának 1 Resz- kes tehát Byzancia !! Megyei bizottsági közgyűlés Ungmegye bizottsága Kende Péter alispán el­nöklete alatt márt. 31-én és folytatólag ápril 1-én tar­totta rendes tavaszi közgyűlését. E gyűlésen napirendre került tárgyakról a következő tudósítást hozzuk. Kende alispán a gyűlés megnyitása után meleg szavakban em­lékezett meg az egész országban örömmel fogadott azon eseményről, hogy Rudolf koronaörökös Stefanie belga királyi hercegnőt eljegyezte. Indítványára a bi­zottság elhatározta, ő felsége a királynál és Rudolf fő­hercegnél a megye hódolatának és örömének felirat ut­ján adjon kifejezést. Ezután felolvastattak a megye al­ispánjának 1879. évről szólló terjedelmes jelentése, mely a megye múlt évi gazdasági, ipar és kereskedelmi vi­szonyairól, a közegészségügy állapotáról, a közigazga­tás ügymenetéről, közrendészetről s végre a tisztvise­lők tevékenységéről szól. A házi pénztár zárszámadásai észrevétel nélkül elfogadtattak s S z ik s z ay Imre pénz- tárnoknak megadatott a szabályszerű felmentvény. A földmivelési-. ipar- és kereskedelmi ministerium értesíti a megyét, hogy a kassai ipar és kereskedelmi kamara tagjainak megbízatása ez évben lejárván, fel­hívja a bizottságot, a kamara tagjainak választása iránti intézkedések megtételére. E célból az előleges munka latok keresztülvitelére Misiin szky József elnöklete alatt Tarnóczy Ferenc, Sándory József, Hr a bár Győző és Kulcs á r József iparosokból álló bizottság küldetik ki. A belügyin inister értesíti a megyét, hogy az ung­vári közkórház szükségleteinek fedezésére kérelme­zett 3902 frt segélyt nem engedélyezheti, azonban figyelemmel a kórház jelenlegi helyzetére, 3 évi visz- szúi fizetéssel kölcsöní'l 3900 irtot engedélyez, a meny­nyiben továbbá a kórház az eddig engedélyezett 2%0 °/0- nyi pótadóval szükségleteit fedezni képes nem volna1 ezen °/„-nak felemelésébe is beleegyezik. E tárgyál fel­szólalt dr. Novák Endre kórházi főorvos ; párhuzamot von a gazdagabb és szegényebb megyékben íenálló köz- kórházak viszonyai felett, s abból azon helyes követ­keztetést vonja le, hogy a szegényebb megyék kórhá­zai nagyobb mérvben vétetvén igénybe, az ily megye községei a betegápolási dijak fizetése által fölöttébb megterheltetnek ; a megye már egy alkalommal felirt a ministeriumhoz, indítványozva, hogy a betegápolási alap országossá tétessék a mit éppen a szegényebb me­gyék viszonyai tesznek kívánatossá, kéri ennek újabban történendő megújítását. Ez irányban, valamint Kende alispán javaslatára az utalványozott, 3900 frt segély cí­men vaíó engedélyezése végett felterjesztés fog intéz­teim a belügyministeriumhoz. Bemutatattatott az állandó választmány véleménye a közmunka felosztása tárgyában. Ez ügynél szót emel Gr. Sztáray Antal; előadja hogy Szobráncz és N. Mi­hály között mintegy 10. község határa évről-évre elön­tetik vízzel, sőt ezek nagy része állandóan viz alatt áll, mely gazdászati, közlekedési de legfőképen közegésség- iigyi tekintetben azon vidék lakosait a legsanyarúbb helyzetbe .juttató; a vidék sanyarú helyzetének a me­gye a minisztérium hoz intézett feliratában már kifeje­zést is adott, s e felterjesztés alapján néhány nap múlva a helyszínén miniszteri culturmérnök fog megjelenni. Kéri a bizotságot, hogy e vidék közmunka erejét tartsa fenn hogy a mérnök által készítendő tervezet alapján a viz lecsapolására szükséges munkaerő még ez év nyarán felhasználható legyeu. Br. Vétsey József in­dokolt felszólalásában pártolja Gr. Sztáray indítványát. A viz leesapolás munkálatának keresztülvitele érdeké­ben felszóllalnak még Nekrebeczky György, Rutt- ner Antal, Thuránszky Tivadar, I vá n t sy László, Kovács Károly, Kende Péter és Mocsáry Géyza, azonban mindannyian, de különösen Mocsáry annak ad kifejezést, bogy a közmunkaerőt megszavazni mér­nöki terv nélkül nem lehet, Kende alispán pedig haj­landó a közmunka azon részét mely az év második felében lesz felhasználandó e vizleesapolási munkálatra fordítani annál is inkább, mivel addig a culturmérnök tervezetével úgy is elkészül, e megoldásba az indit- váuyzó gr. Sztáray is belenyugodott s azt a bizottság elfogadta. Ungvár városa s a megye községeinek ez évi költ­ségelőirányzata elfogadtatott. A jövedelmiadó kivetési felszólíamlási bizottságba megválasztattak Mocsáry János és B a c s k a y András rendes, — Tarnóczy Ferenez és Plathy Gusztáv póttagokká. Némi módosításokkal elfogadtatott a községi költ­ségelőirányzatokra vonatkozó szabályrendelet tervezete, melyet e célra kiküldött bizottság terjesztett elő . A következő napi (aprii 1) ülés Gr. Török Na­poleon főispán elnöklete alatt tartatott meg. Ez ülésen elintézést nyert ügyek közül mint közérdeküket kie­meljük a következőket. Ungvár városának régi 906 ft utialap tartozásának behajtása elrendeltetett. A megyei pénztáritok mellé egy pénztári sogédi állás szer­vezésének engedélyezése iránt a belügyminisztériumhoz felirat intéztetik. A körorvosi állásokra vonatkozó­lag, tekintve hogy a szegényebb megyék községei a körorvosokat illőieg dotálni képtelenek lévén, az ily pá­lyázatok eredménytelenek, miért is a minisztériumhoz felirat intéztetik az iránt, hogy a körorvosok helyet minden közegészségügyi körben rendes fizetéssel ellá­tott megyei orvosok alkalmaztassanak. A hernyók és veszélyes rovarok kiirtása iránti szabályrendelet elkészítésére Mis 1 iaszky, Korogtko és T e 1 e n d y kiküldetnek. B é é s községének erdővá­sárlásra Zahar községének pedig községi kiadások fedezésére kölcsön felvétel engedélyeztetik. A megye alispánja által a megye részére szüksé­ges világitó szerek és tűzifa, valamint a szolgaszemély­zet és a közbiztonsági közegek részére szükségelt ru- haneműek szállítására kötött szerződések jóváhagyatnak. Olvastatott P ó 1 á n y i István abbeli indítványa, hogy a megye bizottsága mondja ki határozatiig, miszerint az ungvári törvényszék visszahelyezése esetén a tör­vényszék részére hivatalos helyiséget ad a megyeháza épületében elvben elfogadtatott, tekintve azonban hogy a bizottságnak már van egy előzőleg hozott ilyértehnű határozata, ez irániban újabb határozat hozatalának szükségét nem látja. Dr. Öszterreicher Mór a főispán által megyei tiszteletbeli aljegyzővé kinevezte­tett, ki a hivatalos esküt azonnal le is tette. A jegyző­könyv hitelesítésére aprii 6-ik napja tűzetett ki. Ezzel fj n illáé vánrnf A gazdatisztek Jövőjéről, S.-A.-Ujhely márt. 31. Evek óta küzdött egy szép, és közhasznú eszme hazánkban a megvalósításért, az eszme maga nemcsak humanisztikus szempontból keltett figyelmet, de ha­zánk egyik tekintélyesebb osztályának emelésére és ér­dekeire, s jövőjének biztosítására elkerüihetlenül szük­ségesnek bizonyult. Ezen eszme a gazdatiszti osztály helyzetének ja­vítását, társadalmi becsének emelését, s jövőjének biz­tosítását czélozta. Sok idő lefolyt mig az eszme megvalósult, mert a nagy közönséget jellemző közöny, az összetartás, s résztvét hiánya, s egyéb okok útjába álltak azon nemes« keblű honfiak buzgalmának, kik a mondott, s egyúttal eulturális czólt is megvalásitaui igyekeztek. De végre is a férfias erély jutalma el nem maradhatott, — győzött az eszme! s a magyar korona országainak gazdatiszti osztálya, sőt magok a földesurak is örömmel üdvözöl­ték „a gazdatisztek és erdészek segély és nyugdíj egyesületének“ országos megalakulását. Mi volt eddig a gazdatiszt helyzete? Mondhatni küzdés a léttel. Ezen osztály éjjel-nappali munkája mi­vel volt jutalmazva? Munkájával arányban nem álló dotátióval, mely őt agg napjaira, családjának jövőjére nézve a kínos bizonytalanság rémével üldözte. Sőt mi védte őt földesura szeszélyétől? Semmi. Ha a földes- urnák tetszett, nem tekintve hogy ezáltal a szegény gazdatisztet, és családját- talán a, nyomorba dönti; ­folytatás a mellékleten*

Next

/
Thumbnails
Contents