Ung, 1880. január-június (18. évfolyam, 1-26. szám)

1880-03-21 / 12. szám

f. hó 15-én, és Tomcsányi Menyhért — Tomcsányi László szobránci kerületi o. gy. képviselő édes atyja, f. hó 16-án elhunytak. Temetésén az elhunythoz köze- állókon kívül számosán vettek részt. Nyugodjanak bé­kével ! (Somogyi K á r o 1 y) jelenleg a szegedi színtár­sulat tagja, s a vidék egyik jelesebb szerelmes színésze, ki harmadéve Ungváron a közönség kedvence volt, a jövő hó elején a nemzeti színpadon szerződtetési célból fog vendégszerepelni. A fiatal színészt — mint halljuk — Prielle Kornélia asszony ajánlotta az igazgatóság figyelmébe. (Ingatlanok adóhátrálókai, s a fizetési meghagyások.) Az ungvári járásbíróságnál elárve- relt ingatlanok után bejött vételár felosztása előtti sor­rendi tárgyalásoknál igen gyakran tapasztaljuk, hogy a kiucstár két, sőt gyakran három évi adóhátralékot kér az előnyös tételek közé soroztatni, melyek természete­sen hogy fel is vétetnek az előnyös tételek közé, mi­nek az a következménye, hogy a birtok értékéhez ké­pest kisebb-nagyobb összegek fizettetnek ki a jelzálogos hitelezők rovására. Hogy a kincstár 2—3 évi adóhátra­lékot érvényesít, annak oka az, hogy az adót ily magas hátralékra engedi emelkedni. Ugyanis a tulajdonos, — kinek birtoka végrehajtás és árverés alatt áll — az adófizetéssel mitsem gondol, a kincstár pedig engedi az adóhátralékokat felszaporodni. Az ingatlanok ha­szonélvezetét az árverés jogerőre emelkedéséig több­nyire a tulajdonos élvezi, tehát a kincstárnak a hitelezők érdekében — kik követeléseik kamatai után adót is fizetnek — különösen az ily árverés alatt álló ingatlanok adóinak még a haszonélvező tulajdonostól való behajtását kellene szorgalmazni, s nem engedni meg azt, hogy ily magas hátralékok mutatkozzanak. A bélyeg vagy jogilleték iránti fizetési meghagyások oly felületesen állíttatnak ki az illetékszabási hivatal által, hogy abból a félnek eligazodni alig lehet. De még ez nem volna baj, ha a fizetési meghagyás alapját tevő iratok átküldetnének az ungvári adóhivatalhoz, mely esetben a felek ott nyerhetnének felvilágosítást az ügy­ről, melyre nézve talán felfolyamodással kívánnának élni, ez azonban nem történik, a mi a felekre rendkívül hát­rányos és kellemetlen. Ajánljuk ez ügyet a pénzügymi- nistér ur figyelmébe, a honnan orvoslást reményiünk. (Fegyvergyakorlatok a folyó évben.) A honvédelmi miniszter közzé tette rendeleíét, a közös hadseregbeli tartalékosok és a honvédek folyó évi fegy­vergyakorlataira vonatkozólag. A rendelet szerint a fegyvergyakorlatokra behivandók : a) az 1875., 1873. és 1871. sorozási évekből való egy évi önkéntesek közül, a védtörvéuy 21. §-a értelmében lett tartalékos tisztek; b) a többi sorozási évbeli azon tartalékos tisztek, a kik, a tettleges szolgálati időnek huzamosb elhalasztása következtében, hét évnél kevesebb tartalékbeli szolgán lati kötelezettség alatt állanak, és még az 1878. évi részleges mozgósítás alkalmával tettleges szolgálatra történt behivatásuknak fegyvergyakorlat helyett való be* számítása esetében is, több fegyvergyakorlatra kótelezj- vék, mint a mennyi sorozási évükhöz képest reájuk esik; beidéztetnek továbbá a szabadságolt állományji honvédtisztek; c) az 1875., 1873. és 1871. sorozási évekből való tartalékosok, és az 1879., 1878., 1877;, 1875., és 1873. (anyakönyvi) óvfolyambeli honvédek, valamint mindazok, kik a múlt évi fegyvergyakorlatokra beidézve voltak, de valamely ok miatt e gyakorlat alól felmentettek; d) a többi sorozási évekből való és a tartalékos legénység állományába áthelyezett volt egy­évi önkéntesek, a fentebbi b) pont alatt jelzett feltéte­lek mellett; e) azok, kik a védtörvény 27-ik §-a, to­vábbá a védtörvéry végrehajtását tárgyazó utasítás 164. §-a 4. pontja értelmében, s általában mindazon huza­mosb időre szabadságolt egyének, a kik csak nyolcz hétig tartó katonai kiképeztetésben részesültek. Felolvasás. Folyó hó 14-én t. Fincicky Mihály ur, mint az ungi közművelődési társulat tagja, szép számú és válogatott közönség előtt tartotta meg érdekes fel­olvasását: a ijrag.yaL__kőzmondásak- cirfiÁtéröl. Mig a felolvasás a ''íallgatóságoT folytonosan emelkedő derült hangulatban tartotta: a történeti alappal biró közmon­dások kellemes társalgása mellett bejártuk nemzetünk egész múltját és ennek egyes kiváló eseményei és szemé­lyei előtt megállva, a közmondásgyujtotta világnál tel­jes jó kedvünkben szemléltük azok legsajátabb jellem­vonásait. Örvendetes jelenségnek tekintjük a közönség- szép számmal való egybegyülését, mert ezt a felolva­sások iránti érdeklődés emelkedésének hiszszük, a mely körülmény közönségünk szellemi életének haladására nézve a legpregnánsabb bizonyítók. Paritás ? Rautmann Frigyes könyvkiadó úrtól a következő levelet kaptuk: Tekintetes szerkesztőség! Nem mulaszthatom el egy közérdekű s páratla­nul botrányos tÓDyre felhívni a tekintetes szerkesztő­ség figyelmét, kérve, hogy e tényt becses lapjában fel­említse. Az eset a következő: A napokban egy született magyar ügynökömet felküldöttem Becsbe, hogy magyar kiadványaimra, kü­lönösen az „ Ország-Világ“-ra az ottan élő magyar csa­ládok körében előfizetéseket vegyen fel. Emberemnek i Becsbe érkezve első dolga volt, mint ezt a törvény meg­kívánja, engedélyért folyamodni a rendőri hatósághoz. De minő hátirattal kapta vissza folyamodványát. A. hátirat igy hangzott: ,.Az engedély meg nem adható 1) mert magyar kiadványokról van szó; 2) mert van elég osztrák kiadó, ki­ket az osztrák hatóságoknak támogatniok kell s igy külföldieknek hasonló e n g e d ó 1 y semmi körülmény közt nem adható“ így állunk hát ebben a dicsőséges Gesamnumo- narcliiában, ez az a boldog dualismus V Köztudomású dolog, mennyire elárasztják hazán­kat évtizedek óta az osztrák kiadók és könyvárusok mindenféle külföldi nyomtatványokkal, leginkább er­kölcsrontó rablóregényekkel anélkül, hogy ügynökeik valami nehézségre találnának a magyar helyhatóságok részéről, avagy csak egy fillér kereseti stb. adó fizeté­sére lennének kényszerítve. Rajtunk tehát a sor, hogy ez állapotnak véget vessünk s ez okból appellálok az összes illetékes rend­őri hatóságokra, fogassák be és tolonezoztassák el a hazánkban nyilván törvénytelenül szertebarangoló osztrák kolportőr-hadat. Tudvalevő, hogy nálunk Magyarországban semmi akadály nem gördittetik a német s annál kevésbbé az osztrák könyvek és birlapok colportálása elé. Annál fel­tűnőbb a bécsi rendőri hatóságnak emez eljárása, mely semmiben sem egyez meg a paritás követelményeivel. Mivel ez eljárás sérti a magyarság tekintélyét, fel­hívjuk a kormány figyelmét az esetre, sárrá: hogy ele­jét vegye a jövendőben annak, hogy az ismétlődhessék. orthodox zsidók hálája- A „Rester Lloyd“ írja: Mocsáry Géza képviselő, ki az izraelita iskolaalap iránti vitában oly hévvel és buzgalommal védte az or- hodoxok álláspontját, számos üdvözlő táviratot vett, me­lyek közt néhányt ezennel megemlítünk: „O-Buda már- cziús 10-én, Mocsáry képviselő urnák Budapesten. Házánk nagy fia! Isten áldása szálljon önre a tizedik nemzedékig. Az igazságnak győznie kell. Önnek a tal- njúd szentségétől áthatott szavai szétrombolták a neo­lógok hazugságait épugy, mint összedőltek egykor Je­richo falai. Ez az ön érdeme második Józsua! Üdv ön­nek és dicsőség az örökkévaló Jehovának! Amen! Az orthodox zsidó község Ó-Budán.“ — „Mármaros- SSziget márczius 10-én, Mocsáry Géza urnák Buda­pesten. Jehova áraszsza el önt áldásával. Ön úgy be­szélt mint propheta. Ezdras, Nehemias után — Mocsa- rias. Beszéde után Jeremiásnak nincs oka siránkozni. Örömében Malakiás is tánczol. Postával küldünk önnek egy diszkötésü imakönyvet és egy szép libamájat. Isten éltesse Methuzalem koráig. A márainaros-szigeti ortho­dox rabbi.“ — Ungvár márczius 12. Mocsáry Géza képviselő urnák Budapesten. Örömünk határtalan. Ön második Mózesünk. Összevásároltuk váltóit, hogy velők örömtüzet gyújtsunk. Ezentúl 100/o-ra kap pénzt. Hány ezer forintot kivan? Az UDgvári izraeliták.“ —„Krakó márczius 11. Mocsáry Géza képviselő uruak Buda­pesten. Bresit bara elokim et haschomajim veet havrez. Ön a miénk. Minden jó zsidó magáénak tartja. A miénk­nek tekintjük és megválasztjuk diszrabbinknak. A kra- kói orthodoxok.“ — E sürgönyök természetesen tréfá­ból származnak, melyet a szabadelvű párt több tagja csinált érdemes képviselőtársukkal. Borzasztó tűzvész dühöngött szerdán éjjel Bereg­szászon. Mint értesülünk, a város egyszerre öt he­lyen kezdett égni és a magasra felcsapkodó lángok messzire bevilágították az egész tájékot. A borzasztóan szép látványt a hajléktalanná vált Jakosság szivszakgató jajveszékelése rémessé tette. Szülők, gyermekek, test­vérek sírva jajgatva futkostak föl-alá egymást keresve a lángtengerhez hasonlító városban, elszabadult barmok megriadva fékvesztve dühöngtek az utcákon letiprással fenyegetve mindenkit. Arról, hogy emberélet esett-e áldozatul, nem szól értesítésünk. Több középület, ezek között a kir. törvényszék épülete is, a láugok mar­talékává esett, iratok azonban nem égtek el. (Glück Emil) ismert jóhirü tánctanitó, ki vá­rosunkban e tóién évek óta sikerrel működik, f. hó 30. a tánctanitást megkezdi. Ajánljuk őt a szülők figyel­mébe. Apróságok. Xavier Anbryet Londonból visszatérve egy este a Riche-kávéházban következőleg nyilatkozott : „Jegyzeteim szerint az angolok 60 évig élnek. A 30-ik életévig vizet isznak, azután pedig cognacot s ez a grogkészités története.“ Egy hírneves hirlapiró, — kit. ha úgy tetszik Durandnak nevezünk — hazatértekor lakása falán e két szót olvassa: „Durand tolvaj.“ Ura elé siető inasa méltatlankodva le akarja törölni. Ne bántsd, mond neki ura. — hisz végre is ez a mai időben reklám! (Ez az aneedota ez időszerűit máshol is megtörténhetett volna.) Egy orvos szigorlati tagtól ismerőse azt kérdezte, miként engedhet át a szigorlaton kevésbé készült or­vosjelölteket? Hagyja uram, ezek azok, kik aztán későbben con- sultatióra hívnak minket. Kutyádnak nincs többé nyakkötője ? Leveli«yn, de ismét felkötöm, mert úgy néz ki, mintha pongyolát öltött volna. Irodalom. (A „Magyar Lexikonéból) ismét két füze jelent meg a 48-ik és 49-ik. A válallat, mely nagy párt­fogásnak örvend, eddig, Cz-ig terjedt. Egy-egy füzet ára 30 kr. (I j zenemű.) Megjelent „Im Maiengrün“ polka- mazur, irta ifj. Fahrbach Fülöp, ára 60 kr. Kiadja Tá- borszky és Parsch zenemükereskedése. — Az „Arany bibliából,“ melyet Mehner Vilmos a legjelesb művészek illustrácziójával és katholi- kusoknak és protestánsoknak való külön-kiilön szöveggel ád ki, a második füzet jelent meg, két szép képpel. Az egyik „Ágnes a pusztában.“ Cortona Pietronak a Grosvenor képtárban levő festménye után rézbe met­szette Michell franczia művész. A másik „Jákob futása,“ Goirdano olasz művésznek a madridi képtárba őrzött festménye után Selma spanyol rézmetsző másolatában. A füzet ára 1 frt 20 kr. Ungvári piaci árak. (Márczius 18) Búza 100 literenkint 9 frt 75 kr. Rozs 8 frt 20 kr. Árpa G frt 50 kr. Zab 3 frt GO kr. Teii~eri G frt 50 kr. Burgonya 3 f, 80 kr, Borsó 11 frt 20 kr, Lencse 8 frt GO kr, Paszuly 9 frt GOkr Köleskása 11 frt — kr. Köles G frt 50 kr, Egy liter 80® szesz 40 kr, “Vaj 80 kr, Egy kilogramm sertés zsif 8G kr, Marhahús 36 kr Szalonna 70 kr. Öntöt gyertya G4 kr 100 kilogramm széna 3 frt 20 kr Zsupszalma 2 frt 10 kr, Egy kilogramm búza kenyér 19 kr, Rozs kenyér 1G kr. M. É. K. vasút menetrendje. Érvényes 1880. január 1-től. Nyíregyháza érk. 7 óra 3 pere oste Nyiregvháza ind. 8 ó, 20 p. reggel K-Várda érk. 11 6. 17 p. d. e. K-Várda ind. 11 ó. 34 p. d. e. Ujigvár érk. 4 ó. 25 p. délután Ungvár ind. 11 ó. 45 p. d. e. Debrecen érk. 11 ó 53 p. d. e., 9 ó. 30 p. este Debrecen ind. 4 ó. 12 p. délután, 4 ó. reggel. Királyháza érk. 1. ó. 21 p. éjjel. 10. ó. 3. p. délelőtt Királyháza ind. 3. ó. 19 p. reggel, 2 ó. 5ö p. délután Szerencs érk. 8 ó. 15 p. délelőtt, 4 ó. 10 p. este Szerencs ind. 9 ó. 10 p. d. e . 4 ó. 5 p. d. u. S.-A. Ujhely érk. 10 ó. 47 p. reg., 6 ó. 45 p. este S.-A-Ujhely ind. 11 ó. 30 p. d. e., 7 ó. 30 p. este S.-A.-Ujhely ind. 7 ó. este, 9 ó. 31 p. reggel S.-A.-üjhely ind. 11 ó. 28 p. d. e., 2. ó. 10 p. este M.-Sziget érk. 9 ó. 29 p. este, 6 ó. 2. p. reggel M.-Sziget ind. 8 ó, 4 p, reg., 10 ó. 8 p. éjjel Kassa ér. 9 ó. 44 p. éjjel, 12 ó. 13 p. d. u. Kassa ind. 6 ó. 30 p, reggel. 2 ó 27 p. d. u. Bátyú é. 1 ó. d u ind. 3 ó. 25 p. délután Munkács é. 5.40 d. u. ind. 11 ó. 35, d e Felelős szerkesztő: Mihalkovich József. Schaumann Gyula-féle GYOM O R-SÓ. Eddigelé felülmuihatlan hatásaiban (kiváltképen a nehéz emészetü ételeknél az emésztés és vértisztitás a test táplálása és erősítésénél. Ezáltal a naponta kétszeri s hosszabb időn át étrendi szer gyanánt való használat mellett számos, még a legmakacsabb bajokban is segit, úgymint emésztési gyengeség, gyomorégés, a has beleinek megdugulása, a belek renyhesége, izgyengeség, min­dennemű aranyeres bántalom, görvély, guga, sápkór, sárgaság, idült bőrkiitegek, időszaki fejfájások, giliszta és kőbántalmak, el* nyálkodás, a megrögzött köszvény és gümokórnál. — Az ásvány­víz gyógyhasználat mellett úgy azok használata előtt, mint használata alatt, mint szinte utógyógy gyanánt is kitűnő szolgálatokat tesz. Kapnató a készítőnél, nmögazfesági gyógyszerész gíocEeranban. Főraktárhelyiség Tőrök Józsefnél Budapesten. — Raktár Lám Sándor gyógyszertárában Ungvárt, — Egy doboz ára 75 kr. — El­küldése legkevesebb két doboznak, utánvét mellett. HIRDETÉSEK.

Next

/
Thumbnails
Contents