Ung, 1880. január-június (18. évfolyam, 1-26. szám)

1880-03-07 / 10. szám

0 gatója.) Lazsánszky. (a megbukott „Kármentő“ volt igazgatója.) Ezek épenséggel nem lehetnek hivatva az „Első m. általános biztositó társaság“ legyőzésére. Horváth. Meghívás. Az ungi közművelődési társulat márt. hó 14. (va­sárnap) a megyeház nagy termében d. u. 4 órakor fel­olvasást rendez, melyre a n. é. közönséget tisztelettel meghívja. Tárgya: „A magyar közmondások eredete“. Felolvasó: Fincicky Mihály társ. tag. TJngvár, 1880. márt. 5. Zoltsák János, vezértitkár. (Felolvasás) volt febr. 29-én a megyeháza ter­mében, melyet a közművelődési társulat rendezett. Ez alkalommal Yi lesek Junos gvmn. tanár „A nevlés és műveltség“ című dolgozatát olvasta fel. A vonzó irályu értekezés tárgya — mint cime is mutatja — a nevelésről, de különösen a családi és gyermeki nevelés rendszeréről s vezetéséről szállott, mely a szép számmal egybegyült hallgatóság figyelmét s érdekeltségét méltán lekötötte s megérdemelte; ezen felül felolvasó ur zama­tos és jó kiejtése nagyban emelte a felolvasás becsét. A közönség a felolvasás után tetszésének adott kifejezést. (Táncmulatság volt Csapon) az ínségesek javára febr. 29. az ottani vasúti vendéglő helyiségében. A mulatság — mely majdnem reggelig tartott — igen sikerült; többen voltak ott különösen a vidék szépei kö­zül. Hogy a mulatság mennyi jövedelmet hozott az ín­ségesek javára, arról nem kaptunk tudósítást. (Halálozás.) Staut Adolf nyugalmazott hon­védezredes febr. 27-én életének 58-ik évében S.-A.-Uj- helyen meghalt. Az elhunyttal a magyar szabadságharc dicső bajnokainak egyik jobbja szállt sírjába. Melegkeblü hazafi volt, mint katona pedig szakmájában mindig az elsőrendű tehetségek között foglalt helyet. Béke leng­jen porai felett! (Egy kis ,,Iringó“-zás.) A „korcsolyázás“ az évad elmúltával kiesett a használatból, helyébe az „Iringó“, „Ironga“, „Blanka“ használatát ajánljak. Vi­dékünkön a téli kedvtöltós e nemét „Sikálkózás“-nak is hívják, mely jelentőségénél fogva megfelel az Iringó- féle elnevezéseknek. Ajánljuk figyelműkbe azoknak, a kiket illet. (A jég a nagy Un g fo 1 y ó n) csütörtök dél­után indult el. A viz oly rohamosan emelkedett, hogy a hid feletti kőfal csak 2 méternyire látszott ki. A hí­don nagy néptömeg gyűlt össze a szokatlan látványra. Sokan aggódtak is, de este rohamos apadás állott be s a veszély már akkor elmúltnak volt tekinthető. (A gk. papárvaleány tanintézet) növen­dékei által rendezett szinielőadásról múlt számunkban hozott tudósításunkban irtuk volt, hogy a színpad dísz­leteit Heverdle F. tanár ur festette. Erre vonatkozólag más értesítést vettünk, s az igazság érdekében megje­gyezzük, hogy a díszleteket a gk. papnövendékek egy néhánya készítette. (A nagy hid) pocsolyával van fedve, miután ez kellemetlen a közlekedő közönségre, de rontja a hid felépítményét is, jó lesz azt eltisztitani. (Uj vasúti menetrend.) Julius 1-től, a mint értesülünk, uj vasúti menetrend fog érvénybe lépni, mely Ungvárra is előnyös leend, a mennyiben rendes vonalak fognak közlekedni Csap és Ungvár között ak­ként, hogy a vonat Ungvárrói kétszer fog indulni s ugyancsak rendes vonat fog kétszer ide érkezni. (Bezeghy József) kir. aljárásbiró f. hó 1-től 7-ig terjedő időre helyettesi minőségben küldetett ki a n.-bereznai kir. járásbírósághoz. (Az ungvári rk. templom) kibővítési s meg­újítási munkálatai e tavasszal meg fognak kezdetni. Az építő anyagokat már most nagyban szállitják a templom udvarába. irodalom. („Szabadság-kö 11észet, munkásdalok és sza- Valmányok“) cim alatt Külföldi Viktor ismert socialists iró kiadásában Budapesten (Tettey Nándor és Társánál) egy igen csinosan kiállított érdekes könyvecske jelent meg, mely a szabadszellemü magyar költészet néhány régibb és több uj eredeti termékeit tartalmazza. Beve­zetésül Gáspár Imrének egyik érdekes eredeti tanul­mánya szolgál, mely a munkásoknak a szabadság-köl­tészetben! szerepét vonzóan ecseteli. Ezen, a néposz­tályok szenvedéseit, elnyomatását és szabadságvágyát élénken festő és hangoztató radikális költemények közt Csorba Gézának „Kommunisták Kiadója“ is foglaltatik. A füzet ára 60 kr. (Uj zenemű.) Táborszky és Parsch kiadásában megjelent: „Wanderlust“ czimü polka, zongorára szer- zé ifj. Fahrbach Fülöp, ára 60 kr. (Petöfy német fordításban.) Aigner Lajos tevékeny kiadó, mint annak idején említettük is, Pe- tőfy összes költeményeinek német fordításban való ki­adást határozta el; a terv végre érvényesült, s e héten jelent meg abból az első füzet Petőfv kisebb költemé­nyeinek sikerült fordítását hozva. Az egész vállalat 20 füzetre terjed, minden két héten egy füzet jelen meg. melynek ára 30 kr. Az első füzet Ízléses kiállításban jelent meg. (A Képzőművészeti Szemle) czimü illus- trált folyóirat márcziusi füzete Peterdi (Prém) József szerkesztésében a következő tartlommal jelent meg; A főváros s a képző művészet Herényi Lászlótól. — Az irói és művészi tulajdonjog, dr. Kovács Gyulától. — Egy régi magyar egyházi festő, Foltin Jánostól. — Mészöly Géza műterme, Koboz Istvántól. — Gáspár festő, dr. Fejéipataky Lászlótól. — Amateurök, mű­gyűjtők. Bényi Rezsőtől. — Azonkívül számos apróbb közlemény olvasható e füzetben, melynek érdekét Mé­szöly Géza arczkópe és Greguss János Vásáros parasz­tok czimü képének rajza disziti. A folyóirat ára félévre 3 frt. (Az Ország-Világ) czimü füzetes képes lap, melyet Somogyi Ede szerkeszt gonddal és ügyesen, méltó a közönség figyelmére. Az előttünk fekvő 6-ik füzet is érdekes tartalommal jelent meg s illusztrácziói is többnyire igen csinosak. A szöveg: „Elő férj özve­gye“ elbeszélés Margitay Dezsőtől,, „Szemere Berta­lanról“ (kézirat faksimilével,) ifj. Ábrányi Kornéltól, „Engesztelésül“, Ábrányi Emil verse, „Eszembe juttok“ költemény Vay Sándortól, „Ürgevadászok“ Balázs Sán­dortól, „Bizalmas beszélgetések egy anyával“ Mayer Miksától, „Fészekrakás előtt“ rajz Tóth Bélától, „A párb»j és a nők“ Milkó Izidortól. Ezen kívül képszö­vegek, irodalmi, zenei, színházi sat. rovat. A képek; „Than Károly arczkópe“, rajzolta Karlovszky Bertalan, „Ürgevadászok“, Karlovszky Bertalan eredeti rajza, „Spa­nyol pásztorok“, „Luzern és a Pilátushegy“, „Vadászó róka“, „Hazatérés az alpesekrül“, „Paulay Ede és az ifjabb színész-nemzedék“ (eredeti rajz) „A hiéna“, „Nubiai lakház,“ és „A Schulmeister ur,“ A minden két hétben megjelenő füzetes vállalat ára negyedévre csak harmadfél forint s az előfizetők ez összegért kap­ják a minden második füzettel járó jutalomképet. A „Magyar Nép világ“ ez évi 9. száma kö­vetkező tartalommal jelent meg: Az egyhuszasu leány. Elbeszélés, irta: Jókai Mór. (Vége) — Bolgár Pista. Népdallada, (Vers,) irta: Csáktornyái Lajos. — A ter­mészet játéka, irta: György Aladár. (Képekkel.) — A piros bugyelláris. Elbeszélés, irta: Kazár Emil. (Vége.) — A gőz ház. Regény, irta: Yern Gyula. — A sajtó- szabadság és a magánbeesületi sértések, irta: Beksics Gusztáv. — Ilámán és Eszter, irta: Záher Mázolt. — Nagy város télben. (Képpel.) A kormány és az ellen­zék a pénzügyekről, irta: Hegedűs Sándor. — A me­rényletről. — Konstantinápolyban. — Mi történt az országgyűlésen. — Mazuranovics. — A vasúti merény­let. — Grf. Apponyi. — Oroszország nyugati halárán. — Mi újság. — Gazdiknak. — Üzleti szemle. — Ké­pek : A természet játékához öt kép. — A gőzös ház­hoz két kép. — Nagy város télben. — A „Magyar Népvilág“, Jókai Mór képes néplapja melyet Visi Imre szerkeszt, hetenkint egyszer szombaton jelenik meg. Előfizetési ára: Egész évre 4 frt, félévre 2 frt, ne­gyedévre 1 frt. Az előfizetési pénzek legczélszerübben postautalványnyal a kiadó-hivatalba (Athenaeum épület, Ferencziek-térre,) küldendő. (A -.Nemzeti nőnevelés“) III. füzete, gazdag és változatos tartalommal, fametszetekkel jelent meg. A tartalom jegyzékből kiemeljük Róth Vilmos irány- cikkét a nevelőnőképzés ügyéről, Paedagogiai levelek czimü két közleményt, Természettani olvasmány eirnü mutatványt Kont Gyula „Elemi természettan“jából, Ko- máromy Lajos két dolgozatát a „Költemény-magyarázat“- at, mely az első füzetben megkezdett e nemű dolgoza­tának folytatása, s egy Írásbeli dolgozatra való példa. — A derék folyóirat minden számával igazolja a vára­kozást, melyet hozzá kötnek, s mindinkább megérdemli a legmelegebb pártfogást. Kiadják a budapesti sugár­úti állami tanitónő-képző intézőt tanitói; egy füzet ára 60 kr, („Kisfaludy Károly ős írónője") ily cimii mü jelen meg a napokban Peterdi (Prém) József tol­lából, Aigner Lajos kiadásában. Irodalmunkban eddigolé csak egy-két kisebb tanulmány foglalkozott a „Csaló­dások“ s az „Iréné“ szerzőjével, ki a magyar dráma s különösen a vígjáték alapitója. Peterdi (Prém) József könyve az első terjedelmesebb mű, mely szigorú kriti­kával és számos uj adattal rajzolja Kisfaludy Károly drámain) működését. A könyv nagy alakban nyolez ivre terjed. Ára 1 frt. Közgazdaság. (The Gresham Londonban.) Ezen, Ausztriában és Magyarországon is megtelepült életbiztosító társaságnak múlt évi junius 30-án befejezett 31. üzleti évre vonat­kozó s most közzétett évi jelentéséből kiemeljük a kö­vetkező főbb adatokat: Az idők mostohasága daczára lefolyt év fölötte kedvező eredményt képes felmutatni. Benyujtatott ez idő alatt a társulatnál 6090 biztositási ajánlat 58.340,600 frank erejéig s elfogadtatott ezekből 4858 ajánlat 46.527,650 franknyi biztositási összeg ere­jéig, mely utóbbiakról biztositási kötvények állíttattak ki. A díjbevétel a visszbiztositásokért járó összeg levo­násával 10.813,904 70 frankra terjed, benn fog laltat­ván ez utóbbiban az első biztositási óv dijai vagyis 1.533,094.20 frank. A kamat-számla mérlege 2.730,443.20 frankot mu­tat fel s a díjbevétel hozzájárulásával a társulat évi be­vételét 1.3.544,347,00 frankra rugatta. As év folyamában 6.082,559.40 frankra terjedtek a társaság irányában emelt s ennek részéröl kifizetésre jutott életbiztosítási bárczákból eredt követelések, mely öszegből 133.273.25 frank visszbiztositva volt. A kiházasitási, valamint a vegyes biztositási szer­ződésekből stb. keletkezett követelések, melyek esedé­kesekké váltak 2.803.892.10 frankot veitek igénybe. A kötvények visszavásárlására 927,213.30 frk for- dittatotf. A szerződési kötelezettségek fedezésére szolgáló biztosítási alap 3.375 930.40 frankkal emelkedett. Az érvényesített aktívák; főöszege az üzleti óv vé­gével 66.576.023.95 frankot tett ki. Az 1878—79. számviteli évvel egy három, esz­tendős üzleti szakasz fejeztetvén be a társulat köte­lezettségei mathematikailag megbecsülteitek s ekkor ki­tűnt, hogy 1879. junius 30-án a társulat aktívuma 2.284,025,80 frankkal múlta felül a passivumot. A köz­gyűlés tehát 2.200,000 franknak a részvényesek s a részjogosult biztosítottak között leendő kiosztását ren­delte el, mely utóbbiak az 1879 junius 30-án reájuk eső nyereség-részletről külön-külön értesitetni is fognak. Az évi jelentés súlyt fektet arra, hogy a mérlegre alapított ezen fölösleg egy egészen szabatos számítás eredménye. Egyrészt csak 3 és fél százaléknyi kamatláb vétetett fel a számításnál, ámbár a társulat elhelyezései 43/4 százaléknyi kamatjövedelmet biztosítanak s csak a rögtön fizetendő életjáradékok tekintetében tétetett ki­vétel, mert az üzletek ez utóbbi nemére a jövő esélyei nem gyakorolnak befolyást. —Másrészt a tárezában vé­teláruk szerint beállított értékek többlete tekinteten ki- vül hagyatott, mert az értékek nem lévén értékesítve, azonnali nyereség forrásai gyanánt nem is tekinthetők. Az értekek ezen többlete azonban nagy jelentőséggel bir, mert megerősíti a társulat részéről nyújtott bizto­sítékokat. A jelentést a társulat aktíváinak részletes kimu­tatása követeli, melyből következő tőkeelhelyezések tűn­nek ki: Frank 3.717.489.80 az angol kormány papírjai. „ 12.235,824.70 idegen állampapírok. „ 640,123.55 vasúti részvények, elsőbbségek és vasúti törzsrészvények. “ 21.616,588.20 vasúti és egyébb adós levelek. „ 8.520,203.20 háztulajdon. „ 7.223,198.05 jelzálogok. „ 12.611,596.45 különfélék. (A Gresham nem régiben vette meg Budapesten a Ferencz József-téren lévő volt Nákó-fóle palotát 740,000 írtért. Ezen intézet fenti kimutatása leghatha- tósabban utasítja vissza egy ismert intézet jogtalan tá­madásait, melyhez további commentár szükségtelen.) Nyilttér*) IV jilíitkozal. Tudomásomra jutott, hogy némelyek részéről azon hir terjesztetik, miként Ungvárrói más városba költöz­ködni szándékozom. Határozottan kinyilatkoztatom, hogy ezen hír valótlan s minden alapot nélkülöz. Ungvárt, 1880. mártius 7. GLÜCK PÉTER. *) Az ezen rovat alatt kozlőttekért nőm vállal felelősseget a szerk. Felelős szerkesztő: Mikalkovich József. HIRDETÉSEK. UFÍHilliiiuMiiimiiiiiimffiiiiiiiniiuiimmiHiuiiiiiiiiiii(i<'^1r‘>ii(uiiuiiiiiiiiiiuuiimiiiitiiiiiiiiuuiiiuimunimi!iiiii|Hag^ ÜHkGSKSALZ I Schnusuiínn Gyula-féle §YOMOR-Sé. E'ddigelé feiüimuihaílan hatásaiban (kiváltképen a nehéz emészetü ételeknél az emésztés és vértiszti tás a test tá'jíáíáaa és erősítésénél. Ezáltal a naponta kétszeri s hosszabb időn át étrendi szer gyanánt való használat mellett számos, még a legmakacsabb bajokban is segít, úgymint emésztési gyengeség, gyomorégés, «a has beleinek megdugulása, a belek renyhesege, «gyengeség, min­dennemű aranyeres bántalam, görvéiy, guga, sápkor, sárgaság, idült börkiitegek, időszaki fejfájások, giliszta és kobánlalmak, ci- nyálkodás, a megrögzött köszvény és gümokórnál. — Az ásvány- • íz gyógyhasznáiat mellett úgy azok használata előtt, mint használnia alatt, mint szinte Utógyógy gyanánt is kitűnő szolgálatokat tesz. Kapuató a készítőnél, mesögasiatógi gyágysssrész; Stoeker&shuu Főraktárhelyiség Török Józsefnél Budapesten — Kaktár Um Sándor gyógyszertárában Ungvárt. — Egy doboz ára 75 kr. — El* iülűéae legkevesebb kút tlobwa&k, utánvét mellett. ¥

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents