Ung, 1879. július-december (17. évfolyam, 27-52. szám)

1879-11-30 / 48. szám

tóan tanulmányozza a két kérdést s aztán tanulmányai alapján részletes javaslatot terjeszszen a ház elé.

Ez az utasitás azt teszi, hogy a képviselőkáz komolyan akar foglalkozni a két ügygyei. És ez nagyon helyes cselekedet lesz tőle, mert nagyon komoly a baj. Pang az ipar, pang a földmive'ós, azaz más szóval: az ország kilenczven századrésze segítséget vár az államtól. A segítséget okos, bölcs törvények alkatásától várják s igy annál könnyebb megadni.

Mit kívánnak az iparosok ? Pénzbeli áldozatokat, kiváltságokat, kedvezményeket? Nem! Ok csak érdekeik felkarolását, ügyük a törvény oltalmába való vételét kérelmezik.

A gazdálkodók nem kérnek az állam erején túl menő anyagi áldozatot. Törvényszerű intézkedést, érdekeiket védelmező határozatok alkotását kívánják. Kérelmük legfőbb tárgya az, hogy a törvényhozás gondozza, figyelmében részeltesse a mezei gazdálkodás érdekeit.

Ezeket a kérelmeket pedig lehet teljesíteni. Két hetet szenteljen a képviselőház a két kérvényre s az alatt minden kérelmet elintézhet, a sürgetett törvényeket megalkothatja. Azt a két hetet igényelheti a nemzet kilenczven századrésze 1

Első magyar általános biztosítótársaság.

Az első magyar általános biztosító-társaság alábbi értesítésére felhívjuk az összes biztositó közönség kiváló figyelmét. Az értesítés a lakházak és gazdasági épületek hat évre való biztosításáról szól az ingyen év előzetes élvezetével. A társaság erre vonatkozó elhatározásáról részletes felvilágosítást ad az értesítés. Meg vagyunk róla győződve, hogy az első magyar általános biztosító-társaság ezen intézkedése — eltekintve annak anyagi előnyeitől — teljes méltánylásra fog találni a birtokos közönségnél már azért is, mivel e kedvez- inényt ép a jelen évben lépteti életbe, midőn mindenki érzi a sanyarú gazdasági viszonyok hatását. E biztosító-társulat, mely a feleknek teljes garantiát nyújt, körülményeinél fogva oda is emelkedett, hogy mint egyik elsőrangú hazai intézet, mindig bőkezüleg áldozhat s üldözik az emberiség s a nemzetiség oltárán. — Midőn az intézetnek a közönség iránt már több Ízben tanúsított kedvezményeiről s. áldozatkészségéről mi is csak elismerőleg szólhatunk, az alábbi értesítést még egyszer ajánljuk a közönség figyelmébe.

«S

a. t. biztosító közönséghez

a

lakházak és gazdasági épületek hat évre szóló biztosításáról az ingyen év előzetes élvezetével.

Budapest, nov. hó 1879.

A t. biztositó közönség és főleg t. feleink, a kiknek rokonszenve és bizodalma emelte társaságunkat, több egyéb tényező hozzájárulásával, jelen állására, nem fogják tőlünk megtagadni annak elismerését, hogy társaságunk mindig szilárdan megmaradt azon alapon, melyre fektetó üzletét és hogy elveihez hű maradt a nyomában keletkezett verseny társaságoknak az ő eljárásától nagyon eltérő kísérletei közt is.

Ez elveit azon rendkívüli eredmény igazolta és jutalmazta meg, hogy már a jelen 1879-ik óv végével társaságunk 3.000,000 frtnyi alaptőkéje készpénzben teljesen ki van egészítve, tartalékalapja pedig 1.000,000 írtra emelkedett, és hogy, mire, mint bátran állíthatjuk, a versenytársaságok egyike sem képes, a károk fedezésére szolgáló díjtartalékot, társaságunk, vagyoni állásánál íogva, a jelen év végével oly nagy összegben viheti át a jövő évi számla javára, hogy ennek folytán ezentúl előreláthatólag mindig abból fedeztethetnek a következő éven át előforduló károk.

Ez eredmény elérésére törekedett mindenek felett társaságunk, mert meg volt győződve, hogy a hazai biztosítási ügy érdekének általában és különösen t. felei érdekének az által tesz kiváló szolgálatot, ha az üzlet nyereményéből oly erős alapokat, tartalékokat alkot, mik minden eshetőségre megnyugtatást, mert kellő biztosítékot, nyújtanak, s a mily teljesen befizetett nagy alaptőke- és tartalékokkal csak a legkiválóbb külföldi társaságok bírnak.

Azonban a t. biztosi tó közönség és különösen t. feleink azt is bizonyíthatják, hogy, inig mi egy részről

ily módon igyekeztünk megnyerni, igazolni, viszonozni a bizalmat, addig más részről társaságunk, fejlődésének, erősödésének arányában s üzleti viszonyaihoz képest, szem előtt tartva a biztositó felek s a társaság- közt létező érdekközösséget is, mindenkor kész is volt t. feleinknek újabb előnyöket és kedvezményeket nyújtani, mit többek közt az által tanúsított, hogy életbiztosítási feleink ez osztály nyereményének fele részében, jégosztály beli feleink pedig ez osztály nyereménye egy ötödében részesittetnek.

Ez a mi eljárásunk vezér-elve most is; és ennél fogva, midőn oda jutottunk, hogy teljesen befizetett alaptőkével és teljes tartalékokkal folytathatjuk az üzletet, társaságunk örömmel foganatosítja az ily eredmény esetére rég kitűzött szándékát s ezennel a tűz- osztályban is újabb kedvezményben kívánja részesíteni biztositó feleit.

Elhatároztuk ugyanis, s e felől kívánjuk ezennel a biztositó közönséget értesíteni, hogy a lakhazak és a gazdasági épületek biztosítása nálunk ezentúl azon kedvezményben részesittessék, hogy t. i. ha a háztulajdonos vagy a földbirtokos kötelezi magát az ily épületnek hat egymás után következő éven át való biztosítására, társaságunk a szokásos ingyen évül az első évet adja, úgy, hogy a biztositó fél az ingyen év előzetes élvezése után a második évtől kezdve tartozik csak a dijakat fizetni.

Hisszük, ez intézkedésünk előnye teljes méltánylásra fog találni a birtokos közönségnél mindenkor, de főleg a jelen évben s a közel időben, midőn a jelen sanyarú év hatása még érezhető lesz, s midőn a gazda körül oly szűk a pénz. Ez intézkedésünk ugyanis még az ily szorult viszonyok közt is lehetségessé, könnyűvé teszi részére a hosszabb időre való biztosítást. És ez előny annál nagyobb, minél tetemesebb az évi dij s annak a jelen vagy a jövő évben való előzetes megfizetése minél nehezebben esnék a jelen év gazdasági viszonyai által sújtott gazdának. De az előzetes ingyen év hasznát érezni fogják azon feleink is, kik hosszabb időre lévén már biztosítva, ez érvényben levő biztosításuknál ingyen évül az utolsó évet élvezik, mert ezen biztosításuk megújítása által egymást követő két ingyen évet fognak e feleink élvezni, u. m. a mostani biztosítás utolsó (ingyen) évét, s a megújításnál a 6 évi biztosítás első s igy előzetesen élvezendő ingyen évét.

Midőn ez újabb kedvezményről kívánjuk a t. biztositó közönséget ezennel értesíteni, nem tartózkodunk azon meggyőződésünk kifejezésétől, hogy a t. biztositó közönség, a mint ez intézkedésünkben készségünknek, úgy az ingyen év előzetes élvezetének kedvezményében iránta kifejezett bizadalmunknak jelét fogja felismerni.

Értesítvén még a t. biztositó közönséget a felől, hogy ügynökeink, de magunk is szívesen szolgálunk mindennemű felvilágosítással, tisztelettel maradunk az

Első magyar általános biztositő társaság.

HARKÁNYI. LÉVAI.

Különfélék.

(Megyénk lel vidékén) nemcsak az éhség pusztít, hanem a földhöz ragadt szegény nép zsebeit a turja-paszikai kántor Iváncso Sándor is, ki a népet ámítani s ebből kifolyólag őket zsarolni, a kántorság mellett igen kényelmes pénzkeresetnek tartja. Ismételten kapunk e tárgyban leveleket a Túrjáról, melyben ezen jómadár üzeimeit közük velünk, t. i. hogy a népnek pénzért jósol s drága pénzen gyógyhatású (?) füveket és porokat ad el s a szegény rusznácskót minden kigondolható módon, terrorizálja és ámítja, ügy hallottuk, hogy ez ügyben erélyes vizsgálat indíttatott meg s épen ezért csodálkozunk, hogy e kántor üzelmei máig- is eltüretnek. Hogy pedig az egyházmegyei kormány, ki Iváncsót már kilencz Ízben tette át más-más kántorhelyre s valószi- nüleg viselt dolgairól hivatalos értesítést is nyert, nem tett eddigelé intézkedést, hogy e gyalázatos üzelmeket meggátolja, azon az előbbinél még jobban csodálkozunk. A t.-bisztrai papi gyűlésen a többi üdvös tárgyak mellett épen e vidéket képviselő lelkész urak ezen visz- szaólést is tárgyalás alá vehették volna, s kár volt magukat Iváncsó uram ottléte miatt geniroztatni annál inkább, mivel a műveltség oly fokán állanak, hogy Iváncsó kántor jóslataira nem kiváncsiak s gyógyszereinek hatását nem kívánják próbára tenni, s alkalmuk lett volna Iváncsót kántori kötelességeire is megtanítani.

(Eljegyzés.) Dr. Ágai Adolf kitűnő feuilletonistánk eljegyezte May Teréz kisasszonyt Aradról.

(Az ungvári országos vásár) nov. 24. és 25-én tartatott meg, ha ugyan annak lehet neveznünk e vásárt, mely alig volt olyan mint jobb időkben a legkisebb hetivásár. Vidékről igen kevesen voltak, s ezek is csak a közellévő falukból hoztak egy kis gabo- naueműt; szarvasmarha és ló igeu kevés hajtatott be. Az időjárás igen kedvező s az utók jók voltak, s igy a rósz vásár oka a szegénységben s terméketlenségben található; nincs mit eladni, nincs miért venni.

(Magyar papok Ínségben.) Tóth Miklós eperjesi püspököt ő felsége kihallgatáson fogadta. A püspököt — mint a „M. Áll.“ hallja — szegény egyházmegyéje s Ínség elé néző papjai iránt való hű gondossága vezette a király színe elé. Kilenczvennyolcz elv lelkész van az eperjesi egyházmegyében, kik a beállóit Ínség folytán minden önfentartási forrástól meg vannak fosztva. A nép felettébb nyomora, s nemhogy adna va- lam't, de inkább ő kér a lelkésztől. Tekintélyes vallásalapunk — Írja a nevezett lap — fájdalom, oda ju tott már, hogy Felső-Magyarország ínséggel küzdő lel készei akár éhen halhatnak: nem utalványoz semmit. Ily szomorú helyzetben magához az apostoli királyhoz folyamodott a gondos főpásztor, kit is igen kegyelmesen fogadván a legfőbb kegyur, van remény, hogy találtatni fog valamely mód az Ínséggel küzdő lelkészek istápolására.

()■ Halálozás.) Mély részvéttel közöljük a szomorú hirt, hogy B ó n i s Sámuel a kúria legfőbb itélő- széki osztályában tanácselnök a Szent-lstvánrend lovagja nov. 22-én Budapesten elhunyt. A boldogult közéletünk egyik kimagasló alakja volt, ki félszázadon át küzdött elvei mellett, mindenkor az igazság fegyvereivel, s jelleme szilárdságánál fogva minden párt tiszteletét bírta. Temetése nov. 24-én volt. Béke hamvaira!

Az ungvári közkórházltan a betegek ápolását s a felügyeletet decz. 1-től — mint irtuk volt — szathmári irgalmas nővérek fogják átvenni. Ez alkalommal időszerűnek találjuk a kórházi választmányt némely hiányokra figyelmeztetni, melyek pótlása elodázhatlan, ha azt akarjuk, hogy az uj felügyelőnők hivatásuknak tökéletesen megfelelhessenek. Tagadhatlan, hogy a kórház állapotában a legutóbbi évek alatt örvendetes változás volt észlelhető, azonban sok hiányzik még ott, mely az uj beosztás folytán nélkülözhettem A gyógykezeléshi nélkülözhetlen legalább egy fürdőszoba. A kórházban ápolt betegek nagy részének nemiévén saját alsóruhája, nélkülözhetlen, már a tisztaság szempontjából is, ellátni a kórházat ilyen ruhákkal, hogy a beteg, ki oda kerül ruha nélkül, egészen átöltöztethető legyen. Az ágyak rendes ágyneművel látandók el, nehogy a beteg kényszerüljön saját — gyakran ronda — ruhájával takarni be magát a hideg ellen. A bujasenyvben szenvedők egészen külön szobába helyezendők. A kórház 2—3 spanyolfallal látandó el, a mely nélkülözhetlen egy kórházban. A közhórház érdekében igen örülünk annak, hogy a felügyelet vezetésében uj változás áll be, mert meglehet a közönség előre is arról győződve, hogy az irgalmas nővérek tisztaságot fognak tartani a betegszobákban, melylyel a kórház bizony eddig nem dicsekedhetett, s a gondos, lelkiismeretes és kellő ápolás csökkenteni fogja a halálozások nagy számát, mely megdöbbentő arányokban fejlődött ki, melynek oka nem lehetett más, minthogy a betegek eddig lelkiismeretlen és gondatlan ápolónők felügyelete alatt állottak, mert tudjuk azt, hogy az orvos szakszerű gyógykezelese mellett nagyfontosságu a beteg kellő gondozása és ápolása, mely nélkül a legjobb orvosi gyógykezelés is gyakran eredménytelen lesz, a mit pedig a betegek különösen az éjjeli órákban eddig nélkülöztek.

Rudolf korouaherczcg munkácsi vadászatáról 8 ott muiatásáról folytatólag a következő értesítést vesz- szük: november 21-ón a vadászat a Gseresznyó és Ókor- nyó nevű uradalmi erdőségekben tartatott meg, a megejtett hajtások azonban nem voltak eredményében oly gazdagok, mint az előző napé, ő fensége csupán egy császármadarat, gr. Sehönboru egy őzet és gr. Wilezek egy vadserlést lőtt. Midón esti 6 órakor a vadász urak Visszatértek Munkácsra, a polgárság ismét lobogó fáklyákkal állott a bevonulási utczákon s a tömeg lelkesen megéljenezte a főherczeget. Masnap 22-ón a hrabovi- czai völgyben a főherczeg egy őzbakot lőtt. Vasárnap ő fensége 8 órakor a r. kath. templomban csendes misét hallgatott; ugyan eknapon vndászat s ebéd után a koronakerczeg Munkácsról Gödöllőre utazott. A trónörökös kíséretében voltak : Wilezek, Hoyos, Bombelles grófok, az orvos és dr. Brekin Alfréd természettudós. Munkács város derék polgársága a koronakerczeg ott mutatása alatt valóságos ünnepet ült, s a magas vendég iráni)